Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-02 / 162. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 december 2 tette a közös bank szabadalmának meghoszszabbitásáról szóló törvényjavaslatot Batthyány Tivadar gróf azt indítványozta, hogy a javaslatot a pénzügyi bizottságon kivül a közgazdasági bizottság is vegye előbb tárgyalás alá. A pénzügyminiszter fölszólalása után a Ház ugy határozott, hogy a javaslat csak a pénzügyi bizottság elé kerüljön. Farkas Pál akart még személyes megtámadtatás miatt válaszolni Pop Csicsónak, de engedelmet kért és kapott, hogy fölszólalását holnapra halassza. Az ülés ezzel véget ért. SZÍNHÁZ,JAŰVÉSZET Színházi műsor. December 2, péntek: A balga szűz, szinmü. (Páros '1,-os bérlet.) „ 3, szombat: Troubadour, opera. (Páratlan '/„-os bérlet.) „ 4, vasárnap:A muzsikusleány. (Páros »/,-os bérlet.) Az uj színtársulat. — Mi lesz a nyilvánossággal? — (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután nagy és jelentőségteljes dolgok fognak történni a szinügyi bizottság ülésén, a színigazgató eddigi elzárkózottságával szemben, végre némi világosság fog derülni a színháznak arra a jövőjére, amelyet mi eddig annyira sötétnek és bizonytalannak láttunk. Almássy Endre müvezető-igazgató ugyanis beterjeszti uj társula. tának névsorát. Nem a saját jószántából teszi. Wimmer Fülöp, a szinügyi bizottság egyik legagilisabb tagja, sürgette meg a mult ülésen ezt a porondra való kiállást és a szinügyi bizottság ezt a sürgetést helyénvalónak, szükségesnek látta. Ugylátszik, Almássy legalább is nagyobb részében megszervezte már társulatát, mert nem tiltakozott az uj névsor bemutatása ellen. Ez eddig rendben volna. Az igazgató ur azonban — ós ezt okosan tette — már a mult ülésen kérte a szinügyi bizottságtól, hogy ezt, a város nézőpontjából annyira nagyjelentőségű ülést az ő rendezése szerint szcenirozza. Nem kevesebbet kér Almássy Endre, minthogy a nyilvánosság kizárásával történjen meg az a tanácskozás, amelyen ö az uj társulat névsorát beterjeszti és megindokolja, hogy miért nem sz, ződtette a társulatnak azokat a tagjait> akiknek szerződtetését Szeged színházlátogató közönsége óhajtotta, kérte, követelte. A kérés nagyo vakmerő ; hogy előterjeszt" hették, nem n vagyunk az okai. Bizonyos' hogy az egé&z magyar közéleten átleng a nyilvánosság szelleme és hogy a város önkormányzatában mindenhol, ott, ahol az alkotó emberek szükségesnek látták a nyilvánosság távoltartását, e szerint intézkedtek is. Ahol irott betii nem rendeli el a nyilvánosság kizárását, ott fönn nem foroghat olyan súlyos eset, amely indokolttá tenné az ilyen nagy érdekekkel és értékekkel való gyerekes játékot. A nyilvánosság nem jelent bizalmatlanságot egyesek iránt, de a leghatalmasabb ellenőrző-orgánum, amely, mint közéleti óvszer, föltótlenül bevált. Már most: miért akar a nyilvánosság kizárásával tanácskozni Almássy Endre V Hiszen a szinügyi bizottság ülésén olyan dolgok fognak szóba kerülni, amelyek elsősorban a nyilvánosságot, a város egész lakosságát érdeklik. Nem a szinügyi bizottság, hanem a város közönsége tartja fönn a színházat, talán tudomására hozhatná végre az igazgató ur, hogy kiket szerződtetett jövőre és miért mellőzte kedveltjeit. Azzal a megfontoltsággal ós komolysággal tehát, amely ennek a lapnak hasábjait kezdettől fogva átlengette, a teljes nyilvánosság előtt előre is tiltakozunk az ellen, hogy bármiféle okbói olyan állást foglaljon el akár a szinügyi bizottság, akár annak elnöke, Gaál Endre dr, amely csak részben is födné az igazgató ur reakciós álláspontját. Nincs olyan általános vagy tételes rendelkezés, amely ehez a jogot megadná. Fele" ősségünk teljes tudatában hangsúlyozzuk és ki1 jelentjük, hogy aligha volt egyhamar a szinügyi bizottságnak ülése, amelyen annyira szükség lett volna a nyilvánosságra, mint most. Tessék tiszta vizet önteni a pohárba. Látni és hallani akarjuk — mert kell ós kötelességünk — ki mit tett, ki mit mond és tesz ezen az ülésen. Azt az irást pedig, amelyen az uj tagok névsora van, nem lehet a szürke akták poros szekrényére rakni, aminthogy a társulat régi tagjairól sem lehet nyilatkozni — csak titokban. Látni és hallani akarunk mindent. * Mariházy Kecskeméten. Mariházy Mik. lós színigazgató társulata október tizenötödike óta működik Kecskeméten, a közönség páratlan támogatása mellett. Az elmúlt színházi szezonban olyan művészi programot nyújtott, amely fölért bármely elsőrangú vidéki színház műsorával. Ivánfi Jenő, a Nemzeti Színház művésze, az elmúlt télen tizenkétszer vendégszeropelt a társulatnál, mindannyiszor klasszikus darabokban. Az idei szezonra hatalmas programot adott Mariházy. Ivánfi Jenő rendezésével és vele a címszerepben január havában szinre kerül III. Richárd. Az idei szezonban szinrehozza a társulat Carmen-t, az Operakáz egyik elsőrangú tagjának fölléptével. Tervbe vette az igazgató több előkelő fővárosi művész és művésznő vendégszerepeltetését is. Országos eseménye lesz az idén a kecskeméti színháznak. Mariházy most folytat tárgyalásokat Hanakó, a világhírű japán tragika impresszáriójával, aki a tél folyamán egész társulatával fog játszani a kecskeméti színházban. Az operett-előadások főerőssége Marihásyné Turchányi Olga, aki ezidő szerint az operett-szinpad egyik legnagyobb művésznője. A drámai társulat egymásután hozza szinre a fővárosi színházak újdonságait. Legutóbb Karenin Anna ós A balga szűz került szinre. A társulat most A testőr és a Cigány szer elem bemutatására készül. * A Mai Színlap szépségversenye. A szépségversenyt egyre fokozódó érdeklődéssel kiséri a közönség, amit mutat a szavazatok ma már egyre változó aránya is. Ma a szavazatok állása ez: Várnay Janka 437, Fodor Ella 435, Lendvay Mici 407, Felhő Rózsi 253, Tóvölgyi Margit 252, Dobó Katica 166, Kende Paula 104, Nagy Aranka 94, Békefiné 32, Szűcs Irén 29, Csige Rózsi 20, Nagy Irén 19, Utasi Alfonza 12, Koháriné 11, Rásó Ida 6, Csikyné 6. * Hauptmann Gerhardot megoperálták. A berlini sebészeti klinikán tegnap orvosi műtétnek vetette magát alá Hauptmann Gerhard. Ajkán, a száj belső részében, daganat támadt» amely megkeményedett és kellemetlen kezded lenni, ugy, hogy a világhírű drámaíró, aki Olaszországban üdült, sietve hazatért és megoperáltatta magát. A műtét könnyebb termé" szetü volt. Hautmann Gerhard már ma elhagyta a klinikát, de szája be van kötve s csak mesterséges módon tud enni és inni. * Debussy Budapesten. A francia neoimpresszionizmus vezére: Claude Debussy, egyike a legnagyobb modern zeneköltőknek, Budapestre jön és hétfőn önálló hangversenyt rendez. Talán nincs egyetlen komponista sem, ki ma annyira az érdeklődés középpontjában állana az egész világon, mint Debussy. Legutóbb Münchenben aratott nagy diadalt a francia zeneünnepen előadott müveivel. Debussy zongoradarabjait és dalait fogja bemutatni a magyar fővárosban. Utóbbiakat Feárt Rózsa, a Nagy Opera művésznője fogja énekelni, aki a müncheni hangversenyen is föllépett. Növeli az est érdekességét, hogy magyar közreműködők is fognak szerepelni. A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes-társaság előadja Debussy kvartettjét. A hangversenyt a Rózsavölgyi "és Társa cég rendezi. Ez alkalomból a cég Zeneközlöny cimü lapjának legújabb számát teljesen Debussy méltatásának szenteli. Debussy életét és müveit Zágon Vilmos, a Pallóas ós Melisande cimü operát pedig Lichtenberg Emil operaházi karmester ismerteti. * A Nagyasszony Bécsben. Szomory Dezső Nagyasszony cimü szinmü volt a Nemzeti Színház mult évi szenzációs kasszasikere. A Mária Teréziá-ról szóló magyar darab nemcsak idehaza keltett méltó föltűnést, hanem Bécsben és az udvari körökben is melegen érdeklődtek iránta, sőt a király kegyesen elfogadta a kitűnő darab egyik könyvpéldányát. Nagyon természetes, hogy el voltunk készülve a Nagyasszony bécsi előadására. Történtek is lépések ebben az irányban. Arról volt szó, hogy a Burgtheaterben hozzák szinre. Szerző megküldte darabjának rendezőpéldányát — magyar nyelven. (Magától értetődik, hogy gondos lefordítás céljából.) De a bécsi sajtó — mint többnyire — rosszakarattal kommentálta és gúnyosan pertraktálta a ügyet. Ráfogták Szomoryra, hogy Berger báró igazgatótól azt kivánja, hogy megtanuljon kedvéért magyarul. A gúnyolódások pedig abban csúcsosodtak ki, hogy a Burgtheaterben nem szabad Mária Teréziát színpadra vinni. Szerencsére van Bécsben még több drámai színház és talán, azaz bizonyosan bemutatják Bécsben a Nagycisszony-t. A bankszabadalom. (Saját tudósítónktól.) Lukács László pénzügyminiszter a képviselőház mai ülésén beterjesztette az Osztrák- és Magyar Bank szabadalmának és az érem- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az tízekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az egész javaslat kilenc szakaszból áll; lényeges rendelkezései a következők: Az első szakasz szerint: az osztrák és magyar monarchia mindkét államát önálló jegybankok fölállítása tekintetében megillető, kölcsönösen elismert jog a mai szabadalom lejárta után az 1917. év végéig igénybe nem vétetvén, az Osztrák és Magyar Banknak 1910 december 31-én lejáró szabadalma az 1911 január 1-től 1917 december 31-ig terjedő időre ismét meghosszabbittatik. Ezzel kapcsolatban a bank alapszabályainak több cikkét módosítják; e módosítások között legnevezetesebb az, mely az alapszabályok száztízenegyedik szakaszára vonatkozik ós amely a készfizetés ügyében rendelkezik. Eszerint „az Osztrák-Magyar Bank köteles minden rendelkezésére álló eszközzel gondoskodni arról^ hogy jegyeinek a külföldi váltók árfolyamában kifejezésre jutó értéke a koronaérték törvényes pénzlába paritásának megfelelően állandóan biztosítva maradjon." Az Osztrák és Magyar Bank, anélkül, hogy erre nézve eddig kötelezve lett volna, ennek a paritásnak a föntartásáról eddig is gondoskodott; a külföldi váltók árfolyama 1901 óta nem mutat nagyobb ingadozásokat, mint aminők aranyban készfizető országok között is előfordulnak. Az azonban, amit eddig önként megtett a bank, az most már szigorú kötelezettsége lesz, amelyet, ha nem teljesít, elveszíti a szabadalmat. Ezzel a javaslat szerint megteremtik a törvényhozások az átmenetet a kötelező készfizetésre, mert a jegybank üzletvitele és politikája szükségképen mindinkább közeledni tog a készfizető jegybankok üzletviteléhez és po" litikájához. Mindaddig, mig a kötelező készfizetést meg nem kezdik, köteles az Osztrák és Magyar Bank a külfölddel való fizetési forgalom lebonyolitásánál szerzett tapasztalatairól a két kormánynak jelentést tenni. Ezekből a jelentésekből a kormányok látni fogják, hogy mikor érkezik el a kötelező készfizetés megkezdésének ideje. Érdekes még a törvényjavaslatnak ötödik szakasza, amely szerint a bank maga is javasolhatja a kötelező készfizetés megkezdését ; erről a kormányok három nap alatt értesitik a parlamenteket, hogy a törvényhozások a kötelező készfizetéshez hozzájáruljanak ; amenynyiben a bank javaslatáról az országgyűlés négy hét alatt nem határoz, a bank javaslata az országgyűlés által jóváhagyottnak tekintendő. Ez alkotmányjogi szempontból ujabb rendel, kezes, mert eddig még nem volt rá eset, hogy az országgyűlés hallgatag jóváhagyással, vagy teljes passzivitással egy egészen uj jogi állapotot teremtsen és rendelkezzék ily nagy dolU'okban. Ezt az újítást a kormány javaslata azzal okolja meg, hogy valami módon gondoskodni kell arról, hogy a kötelező készfizetés