Délmagyarország, 1910. december (1. évfolyam, 161-185. szám)

1910-12-02 / 162. szám

1910 november 27 DELMAGYARORSZÁG 121 megkezdésére alkalmas időpont el ne mulasztassék az országgyűlési tárgyalás esetleges hosz" szadalmassága következtében. A javaslat följogosítja még a bankot arra; hogy a külföldi ércváltókat hatvan millió korona erejéig beszámíthassa az érckészletbe; az adómentes bankjegyek kontingensét hatszáz millió koronára emelik. Az uj államtitkár. — Balogh Jenő dr székfoglalója. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Balogh Jenő dr budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt államtitkárrá kinevezte. Az ujon" nan kinevezett államtitkár már ma délelőtt megjelent a minisztériumban és elfoglalta a hivatalát. Valamivel tizenkét óra előtt a miniszter nagy elfogadó-termében gyűltek össze a minisztérium tisztviselői, akiknek nevében Zichy János gróf üdvözölte az államtitkárt. A miniszter kérte a minisztérium tisztvise" lői karát, hogy részesítsék segítőtársát is abban a támogatásban, amelyet hivataloskodása alatt részükről eddig is tapasztalt. A beszédre a tisztviselők harsány éljenzése volt a felelet, mire az államtitkár a többek közt a következőket mondta: — Igen tisztelt uraim. Mélyen meghatva, lelkesedéssel ós munkakedvvel eltelve jövök az önök körébe. Abban a minisztériumban, amelynek élén a magyar kultura hivatott vezérférfiai állottak, amelynek termeiben, hogy csak az elhunytakra gondoljak, Eötvös József báró; Trefort Ágost, Pauler Tivadar, dolgozott, kétszeresen kell éreznem a reám váró föladatok súlyát. Hogy miniszterünk őnagyméltóságának kitüntető fölszólítása alapján erre a munkára mégis vállalkoztam, azt az elhatározásomat az isteni Gondviselésbe vetett törhetetlen hitem mellett két meggyőződés magyarázza. Az egyik az, hogy aminiszterur egyéniségének lelkesítő hatása alatt munkaerőm egész megfeszítésével, csöndben dolgozva egyben-másban talán mégis megközelíthetném céljaim elérését. A másik az a tudat, hogy mindama tényezők között, ame'yek hazánknak és a magyar nemzetnek fölvirágzást, nemzeti erőt és gazdagságot, a népeknek nagy versenyében pedig haladást, emelkedést, hírt és dicsőséget szerezhetnek, az első elseje : a magyar közoktatás és közművelődés fejlődése. És valamint a rég letűnt száza" dóknak megvoltak a maguk menedékhelyei' aképen kell, hogy a magyar kulturának csarnokai ós munkatermei legyenek azok a menedékhelyek, amelyekbe párt- és egyéb küzdelmeink szenvedélyei be nem hatolhatnak, amelyekbe békességben mehet be mindenki, aki nemzetéért és hazájáért nyugodtan és lankadatlanul dolgozni óhajt. — Ezektől a meggyőződésektől áthatva, kötelezettnek éreztem magamat arra, hogy hosszú megfontolás után legyőzzem nagyon erős aggodalmaimat, időlegesen elhagyjam szerény, de bizonyára nyugodtabb állásomat és azok közé sorakozzam, akik hivatott vezérünk felszólítására dolgozni óhajtanak avégből, hogy a magyar közművelődés temploma, amint őnagyméltósága szépen kifejezte, ha lehetne, egész a csillagokig emelkedjék. — Politikai meggyőződésemre fiatalságomtól fogva legnagyobb hatással volt Deák Ferencnek államférfiúi egyénisége, valamint jellemének lelkesítő, nagy tulajdonságai. Hatvanhetes alapon állok ma is, mint mindenkor állottam volt. Teljes erőmmel, minden igyekezetemmel rajta leszek, hogy a béke és a jóviszony a hazánkban élő összes felekezetek közt föntart. ható, ahol megzavartatott, helyreállítható és megerősíthető legyen, valamint hogy a hazai közoktatás és közművelődés nagy terén az összes többi nemzetiségek hivatott vezetőivel egyetértésben dolgozhassam' — Több, mint negyedszázadot töltöttem közszolgálatban. Jól ismerem hivatalnoki karunk, különösen a tanári és tanítói kar, valamint a kisdedóvás terén dolgozók gondjait és súlyos helyzetét. Boldog leszek, lia ennek a helyzetnek javitására uj hatáskörömben elősegíthetném mindannak megtételét, amit államháztartásunk jelenlegi helyzete mellett komolyan remélni lehetAz államtitkár beszédét a tisztikar lelkes éljenzéssel fogadta. Azután az uj államtitkár külön is fölkereste hivatalában Molnár Viktor ós Náray-Szabó Sándor államtitkárokat, akikkel hosszasabban beszélgetett. Éber Antalt letartóztatták. — A párisi rendőrség tévedése. — (Saját tudósítónktól.) A koalicíós kormány államtitkár-jelöltjének, Kassa város volt képviselőjének, Éber Antalnak kellemetlen kalandja akadt a minap Parisban: egy-két óra hosszáig a rendőrség foglya volt. Letartóztatták egy régóta keresett sikkasztó helyett, aki véletlenül nagyon hasonlít rá. Az eset a következőképen történt: Éber Antal a feleségével a Grand Hotel «lőtt sétálgatott, amikor se szó, se beszéd, hozzálép néhány markos detektív s letartóztatta. Hiába szabadkozott Éber, hiába mondta, hogy bizonyosan tévednek a személyben, hiányos fran. ciasággal előadott védelmét nem fogadták el. Azonkívül hozzájárult a bajhoz az is, hogy nem volt nála semmi igazoló irás. Kénytelen volt elmenni a detektivekkel a rendőrségre. Ott megmondták neki, hogy kár lesz mókázni, mert úgyis tudják, hogy kicsoda: egy sikkasztó, aki hat évvel ezelőtt nagyobb összeggel megkárosított egy bárót. Órákig tartó állhatatos tagadása végre szeget ütött a vallató rendőrtiszt fejében s megkérdezte Éber Antalt, nincs-e valami ismerőse Párisban, ak{ igazolná. A bajba került magyar ember gondolkodott 8 egyszerre eszébe jutott egy előkelő honfitársa akivel aznap találkozott: Beck Gyula báró orl szággyülósi képviselő, a Magyar Jelzálog Hitelbank vezérigazgatója. — Nos? — sürgette a rendőrtiszt. Eber Antal megmondta, kire gondol. — Csakhogy sietnünk kell — szólt — mert Beck báró azt mondotta nekem, hogy még ma este hazautazik Budapestre az ekszpreszszel. A rendőrtisztviselő megnézte az óráját s konstatálta, hogy félóra múlva indul az ekszpressz. Utasította néhány detektivjét, hogy üljenek kocsiba a fogolylyal és hajtsanak ki a pályaudvarra. Ez meg is történt. A pályaudvaron kínos feltűnést keltett a társaság. Éber Antalt kétoldalt detektívek fogták s elül ós hátul is körülvették. A volt képviselő szerencsésen fölfedezte a sokadalomban Beck Gyula bárót, aki megdöbbent, amikor Éber Antalt ilyen kísérettel látta viszont. Csakhamar kimagyarázták a dolgot. Beck báró hiteles írásokkal igazolta előbb magát, azután kijelentette, hogy Éber Antal csakugyan az, akinek mondja magát. — Elvállalja-e báró ur ezért az úrért az er. kölcsi ós anyagi felelősséget? — kérdezte a detektívek vezetője. — Elvállalom. — Akkor ön szabad! — fordult most már Eber Antalhoz. így végződött a kaland, amely után Éber Antal visszatérhetett feleségéhez, aki aggodalommal várta. Kálmán Gusztáv államtitkár Zsolnán. Zsolnáról jelentik: A zsolnai nemzeti munkapárt tagjai lelkes ünnepséggel készülnek fogadni Kálmán Gusztáv államtitkárt, aki szombaton, december 3-án Zsolnára utazik, hogy választóitól bucsut vegyen. Vasárnap, 4-én, délelőtt tizenegy órakor nagygyűlés lesz, amelyen Kálmán államtitkár beszédet mond. Zsolnára a nemzeti munkapártnak több tagja kiséri az államtitkárt. Olcsóbb lesz » pénz! Az egész világ pénzpiaca tudvalevőleg az angol birodalmi bank után igazodik, /mint az angol bank csak egy ^élpercenttel is emeli a kamatlábat, rögtön követik a többi európai nagy pénzintézetek is, de rendesen egy egész percenttel magasabb kamatlábbal. Most azt jelentik Londonból, hogy az angol bank öt százalékról négy és fél százaikra szállította le a kamatlábat, kilátás van tehát arra, hogy rövid időn belül olcsóbb lesz a pénz. k készfizetés a Reichsrathban. Bécsből Jelentik: Ma délben nyújtotta be Bilinski lovag pénzügyminiszter a bankjavaslatokat. Az érdeklődés minimális. Mindössze harminc képviselő volt a teremben. Annál élénkebb élet nyüzsgött a folyosókon. A javaslatban az a rendelkezés uj, hogy ha az országgyűlések valamelyike négy héten belül nem határoz az uj jegybank indítványa fölött, az elfogadottnak tekintendő. Ezt a készfizetések fc.vételének ellenzői már most izgatottan vitatják, mert ez tesz az ütközőpont. A bankjavaslatokat a képviselőház a közös gazdasági ügyek tárgyalására hivatott bizottsághoz utasította, amelynek ei..5ke Wittek volt miniszter. A szegedi tornacsarnok. (Saját tudósítónktól.) Szegeden még ma is olyan szegények vagyunk sporteseményekben, hogy szinte kénytelenek vagyunk a Tornaegyesület háziversenyeire ismét visszatérni. Nem az ünnep lefolyásáról kívánunk megemlékezni, hanem azokról az észrevételekről, melyek a város sportéletére fontossággal vannak. Talán sok ember előtt feltűnhetett, hogy az utóbbi időben a Tornaegyesület háziünnepét úgyszólván titokban tartja. Attól fél ugyanis hogyha nyilvánosan rendezné, akkor tornatermében nem tudna elég helyet adni a közönségnek. Mi látható ebből? Az, hogy a testedzés terén Szeged már annyira haladt előre, hogy a közönsége végre-valahára érdeklődik is. Igaz, hogy a tulajdonképeni lelkesedéstől még messze áll, mert pusztán az érdeklődése még nem segít a mostani állapotokon. Be kell vallanunk azonban azt is, hogy, sajnos, nincs mód, vagy eszköz a lelkesedést kimutatni. Képzeljük csak el, hogy mit jelentene az, ha az iparosok, a kereskedők és munkások is egyszerre talpra állnának és a testedzéssel is foglalkoznának. Ezidő szerint nincs rá megoldás, mert oly szűken vagyunk sporthelyiségekben, hogy a tényleg testedzést űzők se tudnak a maguk részére rendes helyet szerezni. Az iskolák tornatermei, melyek fölött nem a Tornaegyesület rendelkezik, egyrészt más célra vannak lefoglalva, másrészt pedig kicsinyek ós kevés kivételével nincsenek is kellően fölszerelve. A fővárosban minden sportegyesületnek óriási méretű és kitűnően fölszerelt tornaterme van. Ott van például a Nemzeti Tornacsarnok, milyen hatalmas épület és még a rendes tornaestókre sem elég nagy. Ilyen tornacsarnokra Szegeden is már égető szükség van, annyira, hogy annak mielőbbi fölépítése elhalaszthatatlanul szükséges, Ugy tudjuk, hogy a Tornaegyesület több mint tízezer koronával rendelkezik erre a célra. Bizony, ez nagyon kevés arra, hogy tornacsarnokot építsen. Ha pedig azt akarja, hogy tisztán önerejéből építsen, akkor még legalább husz-harminc évig kell várnia. De vájjon Szeged város közönségének sportérdeke engedheti-e azt, hogy ilyen hosszú ideig tétlenül nézze a pangást és a szomszédos városok túlszárnyalását. Semmiesetre sem. Talpra kell tehát állnia a közönségnek es ha Budapesten a Nemzeti Tornacsarnokot tisztán nemzeti adományból tüneményes gyorsasággal ingyen munkaerővel föl tudták építeni, akkor ő is megteheti azt, hogy saját erejéből épitse föl az annyira szükséges tornacsarnokot. A Tornaegyesület háziünnepón Szeged vároa