Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-08 / 141. szám

: 13 tudja megfigyelni a napos tájakat, a naplemen­tét és a tanyai embereket. A hosszú tárcában alig van történet, de a hangulatfestés oly mes­teri kézzel történik, hogy teljesen lekötötte a hallgatóság figyelmét. A közönség az összes fölolvasóknak nagyon hálás volt s ezt élénk tapsokkal fejezte ki. A fölolvasás után az irodalmi tető az Euró­pában baráti összejövetelt tartott Perjéssy Mi­hály dr táblabíró, a Társaság vendégének tisz­teletére. • U| lap. Temesváron október huszonnegye­dikén uj lap indult meg Az orvos címmel. A lap felelős szerkesztője Éóth Kálmán dr. A lap az orvosok szociális érdekeinek a megvédését szolgálja. Hetenkint egyszer jelenik meg. TÖRVÉNYKEZÉS A művészet és a bíróság. (Saját tudósítónktól.) A művészetet kedvelő nagyközönség igazán érdeklődéssel fogadhatja a Kúriának a napokban hozott elvijelentőségű döntését. A jámbor vidékiek azt hiszik, hogy csak az ő erkölcseik szorulnak a rendőrkapitányságok és szinügyi bizottságok védő beavatkozására^ jóleső örömmel kell tehát megállapítanunk, hogy a fővárosban is — talán másfél esztendő­vel ezelőtt — megtörtént az az eset, hogy a rendőrség az egyik körúti műkereskedőt föl­jelentette a Büntetőtörvénykönyv kétszáznegy­venhetedik szakasza szerint büntetendő szemé­rem elleni vétségért, mert ez egy kereveten pihenő, ruhátlan ifjú nőt ábrázoló olajfestményt üzlete kirakatában kiállított s ezáltal a járó­kelő közönséget megbotránkoztatta, szemérem­érzetében megsértette. Ez a bünügy megjárta mind a három fóru­mot s mindenütt fölmentéssel végződött. Érde­kesnek tartjuk bő kivonatban ismertetni a Kúriának állásfoglalását, ahová az ügy— semmí­ségi panasz folytán — a jogi kérdés eldöntése végett került. A Kúria, mint a legfelsőbb bíróság s a jog­élet irányitója, ebben az ügyben hozott hatá. rozatának indokolásában kimondja, hogy a ter­mészet egyik legnemesebb és legtökéletesebb alkotásának, az emberi testnek képekben és szobrokban való ábrázolása ugy a legrégibb klasszikus, mint a modern művészeknek is egyik legkedvesebb törekvése volt s az ily müvek művészeti iskolákban, muzeumokban, képtárakban, mint a művészet iránti érzéket nagy mértékben fölkeltő és fejlesztő remekek, mindenkor közszemléletnek tétettek ki s a nagyközönség kulturigényeit szolgálták. Mint­hogy pedig a rendőrség által bűnjelként lefog" lalt festmény, mint amelyen Tizian velencei festő hatása látszik, elég szakértelemmel és gonddal készült s igy a szépészeti érzék igé­nyei szempontjából is létjogosult s nem pusz­tán a kéjvágy fölkeltésére való, megállapítható, hogy a kereskedő e kép közszemlére bocsátása által a szemérem elleni vétséget még akkor sem követte el, ha az avatatlan szemlélők előtt e kép a megbotránkoztatásra alkalmas is lehe­tett. Mert azt, hogy valamely kép szemórem­sértő-e, nem az általános fogalmak, hanem ma­gasabb művészeti elvek szerint kell elbírálni­§ A biró előtt. A szegedi törvényszék elé két napszámos-munkás került. Az egyiket lo­pással, a másikat orgazdasággal vádolták. A tolvaj tagadott, az orgazda beismerő vallomást tett, mert már hallotta, hogy akkor enyhébben bünteti a biróság. Már pedig a tanuk rávallot­tak. — Igaz, hogy Kiss magának Ígérte a lopott tárgyak felét? — kérdezte a biró az orgazdától. — Igaz kérem, becsületszavát adta rá — mondja. Az elmarasztaló ítélet kihirdetése után a tolvaj védője nyugodtan bejelenti a fölebbezést. D EL MAGYAR O R S ZAO A vádlott felesége a halk hangon bejelentett fölebbezéssel nincs megelégedve és oda sug a védőnek: — Jobban tessék megapellálni, megfizetünk mink érte . . , § A kettőskapu. Két kapun át juthatnak a szegedi törvényszéki épületbe az ügyes-bajos emberek. A kettöskaput ügyesen használta ki egy bajos ember. Árva Ferenc, aki még csak huszonegy éves, többször volt a szegedi börtön lakója. Legutóbb is olyasvalamit követett el, amiért az állam tizenöt hónapra kötelezte ön­magát, hogy étellel, lakással eltartja, sőt még fegyveres őrrel is vigyáz rá. A fiatal bűnösért átírt a szegedi ügyészség a makói rendőrség­hez, hogy szállítsa be, büntetése kitöltése vé­gett. A makói rendőrség eleget is tett volna a megkeresésnek, de a jómadarat nem találta Makón. A ravasz betörő ugyanis még a mult héten bekisértette magát hozzátartozóival Sze­gedébe. Ugy mondta, hogy büntetését megy kitölteni. A rokonság a törvényszéki épület Széchenyi-téri kapujáig kisérte, hol jótanácsok­kal és egy kis pénzzel ellátták. A fiatalember aztán ezen a kapun bement, a másikon pedig, a kaszinóval szemben, kijött és ugy eltűnt, hogy azóta nem tudják, hová lett. A rendőrség elrendelte körözését. § A vizmérő-őrák. Két évvel ezelőtt több budapesti újság azzal vádolta meg Kajlinger Mihályt, a székesfővárosi vizmiivek igazgatóját és Buzáth János tanácsjegyzőt, hogy a Kunz­féle vízóragyártól ajándékokat fogadtak el. A két fővárosi tisztviselő rágalmazás miatt sajtó­pört indított a lapok ellen. A cikkek szerzői a mára kitűzött esküdtszéki tárgyaláson bocsá­natot kértek a megtámadott tisztviselőktől. A nyilatkozatot az ügyészség elfogadta. Erre a törvényszék a további eljárást megszüntette. KÖZGAZDASÁG Uj hitelszövetkezet Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Életrevaló, klvihetőség tekintetében teljesen újszerű hitelszövetkezet alakult meg vasárnap, november hatodikán, Szegeden. Koronás betéttel alakították meg az uj szövetkezetet. Hetenkint csupán egy koronát fizetnek be a tagok, így teszik lehe­tővé, hogy az egyszerű emberek, kisgazdák, kiskereskedők és kisiparosok is tagjai lehesse­nek olyan szövetkezetnek, amely pártolja^ segiti őket, amely hitelt ad kisembereknek, támogatja az ipari vállalatokat, a kiskereskedő­ket, takarékosságra szoktatja őket, szóval, min­dent elkövet az érdekükben. Nyilvánvalóan a kisemberek érdekében léte­sült a szövetkezet. Rendkívül nagy is erre már a szükség. Amíg a nagykereskedők, gyá­rosok, nagyiparosok aránylag is jobban érvé­nyesülnek, részesülhetnek előnyökben, még hitel- ós segítési előnyökben is, addig a kis­kereskedők, kisiparosok, általában a kisembe­rek alig tehetnek szert valami segítésre, támo­gatásra, habár arra rendkívül nagy szükségük volna. Nem tehettek egyebet, mint panaszkod­tak, beszámoltak, hogy évről-évre, szinte nap­ról-napra rosszabb életviszonyok közé kerülnek. Most pedig, amikor szinte semmi megoldás' mód nem látszott: megalakult ez a hitelszövet­kezet a kisemberek érdekében. Az első pillanatokban nem is látható mind az a sok előny, amely kínálkozik a kisembe­reknek az uj egyesület létesítésével. Az az osztatlan érdeklődés, amely megnyilvánult a vasárnapi megalakuló-gyülés alkalmával, csak sejteti azt, hogy a kisiparosok, kiskereskedők, általában a kisemberek fölismerték ilyen szö­vetkezet élethivatását. Az előjelekből látható, hogy nemcsak Szegedet vonják bele a szövet­kezetbe, hanem a környékbeli községeket és előreláthatólag az egész délvidéket. Vasárnap, az alakuló közgyűlésen különben megalakítot­ták a Csongrádmegyei Hitelszövetkezet tiszti­karát, nevezetesen az igazgatóságot, a fel­ügyelő-bizottságot és az igazgatótanácsot; el­nökké egyhangúlag, lelkesedéssel Holtser Dá­nielt választották meg. A tisztikar névsora máris garancia arra, hogy a Csongrádmegyei Hitelszövetkezet fáradhatatlan buzgalommal 1910 november 8 törekszik a szövetkezet hatalmassá tételéért — a kisembereknek minél nagyobb segítésére. A hitelszövetkezet igy alakult meg : Igazgatóság: Holtzer Dániel elnök. Tagok. Heisler Vilmos (Szabadka), Békéi Nándor d^ ügyvéd, ügyész, Weiszberger Marcell (Szőreg), Sándor Lajos, Spitz Adolf (Palánka) és Szakács József dr ügyvéd. Felügyelő-bizottság: Faragó Lajos, Kertész Adolf, Turcsányi Imre dr, Reitter Arnold. Igazgató-tanács: Fischer Aladár, Brüller Gyula? Balogh Zsigmond, Kálmán Zsigmond, Kelemen Marcell, Zakar Károly, Jutkovics Géza, tViesner Salamon, Král Imre, Halász Gyula és Herzl István. (—) Kétezerhatszáz kisgazda gyűlése. Kaposvárott a Magyarországi Kisbirtokos Szö­vetség és az Országos Függetlenségi Gazdapárt vasárnap nagygyűlést tartott, melyen az ország minden részéből kétezerhatszáz kisgazda vett részt. Határozati javaslatokat fogadtak el, me­lyek szerint föliratokat intéznek a parlamenthez és a vármegyei törvényhatóságokhoz a községi törvény revizíója iránt, föliratot a parlamenthez a választójog megalkotása és a kisbirtokos ér­dekeinek védelmére alkotandó törvények iránt, föliratot a parlamenthez a szerb kereskedelmi szerződés és az argentínai husbehozatal ellen. (—)Harmadfélmilliós rendező-pályaudvar. Dombovár-éMom&son a jövő évben nagyarányú építkezéseket kezdenek meg. Az állomással szemben levő területen hozzákezdenek a nagy rendező-pályaudvar építéséhez, mely a maga nemében a legnagyobb rendező-pályaudvar lesz azon a vidéken. A dombovári állomáson már most naponkint száznál több személy- és teher­vonat fordul meg, melyeket részben az uj­dombovári állomáson kell egybe állítani. A dombovár—báttaszéki vonal elsőrangusitásának befejezése után a közlekedő vonatok száma még emelkedni is fog. A szabadkai vidékről már most is Dombováron át utaznak az uj vonattal Fiume felé és bár a dombovár—bátta­szék—baja—szabadkai vonat még lassú sze­mélyvonat, annak igénybevétele mindinkább emelkedik. Dombovár állomást tehát lényegesen bőviteni kell, hogy teljesítési képessége lépést haladjon az állomás igénybevételével. Már a jövő évre egy millió koronát állítottak a költ­ségvetésbe ezekre a munkálatokra és ezeket két év alatt be is akarják fejezni. Dombovár igen jelentékeny állomása a Máv.-nak és foly­ton fokozódó forgalmának lebonyolítása meg­felelő berendezkedés nélkül csakhamar nehéz­ségbe ütköznék. Igy a helyes előrelátás tette szükségessé a beruházások sürgős eszközlését. (—) A Fehér-tó hasznosítása. A szegedi Fehér-tó hasznosításának évek hosszú sora óta vajúdó kérdése legutóbb ugy állott, hogy a földmivelési minisztériumban részletesen kidol­gozott tervet készítettek a hasznosítás mód­jára. E szerint a Fehér-tó kétezerkétszáz négy­zetméternyi területéből halastavat készítené­nek, aminek költsége a szükséges csatornázá" sokkal egymilliószázötvenezer korona. A nagy­ban való haltenyésztés tetemesen megkönnyí­tené egyrészt a város élelmezését, másrészt tekintélyes jövedelmi forrásul szolgálna. A földmivelésügyi miniszter most megbízta Land. gráf János miniszteri osztálytanácsost, hogy további tárgyalásokat folytasson Lázár György dr polgármesterrel s egyúttal kilátásba helyezte> hogy a nagy munkához az állam nyolcszáz, húszezer koronával járul. A Fehér-tó Algyg alól, a Tiszából fog vízzel tápláltatni. (—) Fizetésképtelenség Bácsmegyében. Ifjabb Lenderer Jakab topolyai könyvkereskedő húszezer korona tartozással fizetésképtelen lett. Egyezségre törekszik, ami a jelek szerint sike­rülni is fog.—Zomborban Cucovits vagyonbukott kereskedő áruraktára kilencezernyolcszázhetven koronáért kelt el. — Szabadkán a fizetésképte­lenné vált Neuhaus Bernát hagyatékának passzívái harmincháromezerötszáz, az aktíva tizenkétezer korona csupán. Az özvegy rokonai támogatásá­val harminc százalékot kínál hitelezőinek — Sza­badkán a fizetésképtelenné vált Steinfeld és Scliweiger cég ujabban negyvenkét százalékot ajánl hitelezőinek.— Újvidéken Vopoz Anna divat­árukereskedő fizetésképtelen lett. (—) Villamosvasúti terv Zentán. A bu­dapesti vasutipar-részvénytársaság megkereste a zentai városi tanácsot, hogy értesítse arról, vájjon érdeklődik-e Zenta város egy városi vil­!ainos-,vagy gőzmotoros-üzemü vasút létesítése iránt, mert Zenta fekvésénél és forgalmi viszo­I »

Next

/
Thumbnails
Contents