Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-08 / 141. szám

1910 november S DELMAGYARORSZÁG 11 KÖZIGAZGATÁS x Rendkívüli megyegyülés Csanádban. Makóról jelentik: Csanádmegye törvényhatósági bizottsága november tizenkettedikén rendkívüli gyűlést tart, A rendkívüli közgyűlésen ezeket'a kérdéseket tárgyalják: A megye alispáníának előterjesztése a münkáshásépités fejlesztéséhez, megszavazott négyszázezer korona kölcsön fölvétele tárgyában s ezzel kapcsolatosan a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Részvénytársaság ajánlata. — Makó város képviseletének .határozata a nyugdíjintézmény létesítésére vonatkozó javaslat elvetése iránt és ez ellen Galámbos Ignác dr polgármester fölebbezése. — Makó képviselőtestületének határozata az uj. városháza épületének építésére vonatkozó javaslat elvetése tárgyában és ez ellen Galambos Ignác dr . polgármester fölebbezése. — Makó képviselőtestületének határozata a fogyasztási adóhivatal alkalmazottainak jutalmazása tárgyában, ez ellen Kökényesi Géza fölebbezése. x Járvány kórházat és fertőtlenítőt Újvidéknek. Deák Imre dr, Újvidék város tisztiorvosa, ezeket irja: A jelenlegi kolerajárvány veszélye akuttá teszi az újvidéki járványkórház és fertőtlenitő-intézet létesítésének megoldását, akuttá pedig azért, mert, véleményem szerint, sürgősebben megoldandó föladat, mint a fertötlenitó'-íntézet fölállítása, nincs, evvel várni nem lehet, de nem is szabad. Újvidék igényeinek megfelelő modern fertőtlenitő-intézet felépitése és fölszerelése hatvan-hetvenezer koronába kerül, ez az intézet egy ötvenezer lakosú város igényéinek felel meg és tekintve Újvidék rohamos fejlődését és szaporodását, a jövőre tekintünk, midőn az építkezésnél már egy-két évtizeddel előrelátunk. Ugyancsak sürgős szüksége ván UjVidéknek egy, legalább negyven ágyas járványkórházra, melynek költségei, ezerötszáz koronát véve egy ágyra, mintegy hatvanezer koronára rúgnának. Mindkét intézményt együttesen kell létesíteni, mert e két intézet szervi kapocsban áll egymással, egyik a másik n'élküi nem felel meg céljának. E két intézmény fölállításának és berendezésének költségei százhusz-százharmincezer korona költséget igényelnek, vagy a szokásos költségvetési túllépést is figyelembe véve, mély nélkül építkezés el sem képzelhető, vegyünk százötvenezer korona költségeti melyből felé.t. .a kincstár viseli. Újvidék városát tehát hetvenötezer korona terhelné, mélyet tizenöt-húsz év alatt törleszthetne és ennek fejében két modern intézménye lenne a városnak, a közegészségügy óriási módon javulna, egészségünk és életünk jobban meg lenne védve. Újvidék város közönsége iránt teljesít tehát kötelességet a városi tanács, de az idevonatkozó törvénynek is tesz eleget, ha a kérdés megoldásához haladéktalanul hozzálát. Ép most hagyta jóvá a belügyminiszter a székesfőváros határozatát egy második fertőtlenitőiátézet fölállítására, melynek költségei egym'illióháromszázezer koronára rúgnak és akkor Újvidék ne tudjon ennek a szükségletnek fedezetére hetvenötezer koronát előteremteni ? ! x A szegedi virilisták. Az igazoló-választmány az 1911. évi legtöbb adót fizetők névsorára ¡vonatkozólag törvényes határidőben be. adott fölszölamlásokat kedden délelőtt féltizenkét órakor a városi széképület bizottsági termébén, Nyilassy Pál dr elnöklésével tartandó ülésén fogja tárgyalás alá venni. x A Kossuth La jos-sugár ut fái. A fökertész előterjesztést tett a tanácshoz a Kossuth Lajos-sugárut uj befásitására, A sugarat burkolása után a mostani két-két sor fa helyett a kocsiút két oldalán'csak egy-egy sort fognak ültetni,; nyolc méternyíre mind a két oldalon a házaktól. A főkertész azt ajánlja, hogy celtiszfákat ültessenek. A tanács több tagjának a véleménye az, hogy a város befásitásánál eddig legjobban beváltak az ákácok, mert lombosak, ellenállók és hosszuéletüek. Végül ugy határozott a tanács, hogy a fökertésztöl megokolást kér arról, hogy miért tartja alkalmasabbnak a celtísz-fákat. Biztós hatású szer a Franki - féle HAJSZESZ Kitűnő szeplő stb ellen i Frankl-félc SERAIL-CREME HAJHULLÁS! 1 ARCZSZÉP1T0 ellen. A hajkorpát eltávolítja. Kis üveg 1 kor., nagy üveg 2. kor. Kapható egyedül: Ártalmatlan ! 1 tégely árai K. Hozzávaló szappan 70 fill. Pouder 1 kor. FRINKL MTAL gyógyszertárában. Felső vár os, SZEGEDEN, Szt. György-tér. APRÓSÁGOK. Sí Az élelmiszerárak hatvan év előtt. Hogy mennyi volt az ára hatvan esztendő előtt az élelmiszernek, azt érdekesen tárja, föl az itt olvasható régi okmány: Kerületbéli Községek Elöljáróinak. Az első élelmiszerek meghatározásában működő választmány által határoztatik, a' mészárosokra nézve rendeltetik: a) A' mesterek a' legényeknek 16. pengő fnyi rendes havi fizetést, szokásos ebédbeli élelmezést és minden mázsa marha hústól Itt úgynevezett apadást megadni kötelesek. b) Az illetmény kimérő legények tavasz kezdetétől ősz végéig a' marha vágásnál foglalkozni tartoznak. c) A' hus mérésénél, minthogy a' husmennyiséget' a' gazdától átvenni kéntelen, örök áráról következőleg számolni tartozik, — a' pénz szedést a' legény fogja eszközölni. d) Ezen meghatározott bérének időnkénti kifizetését kimutató könyvecskét tartoznak tartani a' legények. e) A' h iányos~m értékért a' székáló legény legközelebbi bizotmányi ülésben kimondott testi fenyítékkel és a körülmények szerint fog lakolni. f) Ezen szabályok Julius elsején életbe léptetendők, és annak minden pontjában történt teljesedését, minden mészáros mester, és székáló legény, város főkapitányánál magát igazolni tartozik miről jelentése kapitány Urnák beváratik. A' többi cikkekre nézve: per egy kiló borjú húsnak ára husz krár, fris szalonának harminc krár. füstölt szalonának — — — — 36 kr. öntött gyertyának — — — — 4U kr. mártott detto — — — — — 34 kr. szappannak — — — — — — 30 kr. hájjnak — — — — — — — 36 kr. Minthogy az idegenek által is szokásban lévő kenyér árulásban, a helybeli pékek leginkább csupán zsemle sütésre vannak szorítkozva — de tekintve a' legény tartási, házbéri, ugy fabeli vagy más költségeket egyszersmind ez úttal a' jelen volt pékeknek azon ünepélyes igéretöket, miszerint három és fél lattos zsemlékkel a' közönség Ízlését kielégíteni fogják három és fél lattos lánglisztből készült zsemlének ára 1 kr. 30 lattos zsemlelisztbői készült kenyérnek ára — — — — — — — 6 kr. 15 lattos kenyérnek dto — — — — 3 krhatároztatik, ollyatén kimondás mellett: a) kik az árszabás alá vet cikkek kiadásában mértéket meg nem tartják, b) kik az árszabást, mint némely szappanyosok, szalona, hájj és gyertya árusoknál és észrevetetett — meg nem tartják, anyiszor — a'menyiszer tízenkét forintokban fognak elmarasztaltatni. c) két krajcáros zsemlyét árulni tilos, d) a' szabályok ellen vétő zsemle kofák a zsemlék elkobzásával, a pékek pedig föntebbi szerint tizenkét forinttal fognak büntetetni. Költ Julius tizenharmadikán. — 850. Közhiré tétel végett kiadatik. Hofbauer Lajos, föszb. ^ A szabadkőművesség alapelvei. A szabadkőművesek céljairól és alapelveiről sokféle hamis verzió van forgalomban. Hogy a közönség tájékozódva legyen ebben a kérdésben, leközöljük itt azokat az alapelveket, amelyeken a szabadkőműves-intézmény fölépül. Először: A szabadkőművesek szövetsége a fölvilágosodás terjesztésére és a humanizmus megőrzésére és ápolására alakult testület, melynek tagjai egymást testvéreknek tekintik és nevezik. Másodszor: A szabadkőművesek és a páholyok magatartásának legfőbb zsinórmértéke a tisztán emberi, erkölcsi törvény. Harmadszor: A szabadkőművesek szövetsége jóhirnevü, független férfiakat fogad be tagjaiul, akik testvériesen egyesülnek a szellemi és erkölcsi nemesbülésre irányzott törekvésükben, minden tekintet nélkül fajra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre vagy politikai pártállásra. Negyedszer: A szabadkőműves minden igaz meggyőződést tisztel és ezért a szabadkőművesek szabadon követhetik meggyőződésüket és nyíltan kifejezhetik; a szabadkőművesek szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy, ha nézeteik és állásaik különbözuek is, egymást testvérekül tiszteljék és becsüljék. Ötödször: A szabadkőművesek szövetsége a vallási, lelkiismereti és a szellemi szabadság erkölcsi alapelveinek hódol és kárhoztat minden kényszert, mely ezt a szabadságot veszélyezteti és bármely meggyőződésnek, hitnek vagy gondolkozásnak minden üldözését, valamint a felebaráti szeretettel ellenkező minden törekvést. Hatodszor: A szabadkőművesség, tagjaitól hitvallást nem követel; tiszteli tagjainak vallási meggyőződését és kizár gyülekezetéből minden vallási és politikai vitatkozást. Hetedszer: A szabadkőművesség kötelezi tagjait, hogy engedelmeskedjenek hazájuk törvényeinek és tartsák meg annak az országnak törvényeit, amelyben élnek. Nyolcadszor: A szabadkőművesség tagjait emberszeretet gyakorlására serkenti. Kilencedszer: A hazaszeretet és a közügyek körül kifejtett hasznos munkásság a szabadkőműves egyik legszentebb kötelessége. Tizedszer: A szabadkőművesek szövetsége, ennek története, elvei és céljai nem titkosak; a szabadkőműves-titok csak . arra való, hogy a kölcsönös fölismerést lehetővé tegye. Tizenegyedszer: A szabadkőművesség szövetsége megkívánja tagjaitól, hogy saját nemesbülésükön munkálkodjanak, egymásnak ebbeii törekvéseit támogassák, a nagypáholy alkotmányát és a páholy szabályait híven megtartsák. Tizenkettedszer: A szabadkőművesek szövetsége az emberi nem ' egyetemlegességén alapulván, az egész emberiségre iparkodik kitér-,, jeszteni a testvéri köteléket, amely a szabadkőműveseket a föld színén egyesíti és ezért tagjait a testvéri érzésnek szóval és jópéldával való terjesztésére buzdítja. Ezek után mindenki tisztán láthatja, hogy alaptalan rágalom az az állítás, hogy a szabadkőművesség kiirtani való intézmény, mert titkos és erkölcsrontó céljai vannak. Sőt, azon kell lennünk, hogy minél inkább fölvirágozzék, mert az csak az emberiség hasznára lehet. ^ Colnmbus utódának halála. Madridban nemrégen meghalt hetvenkét éves korában Cristobal Colon de la Cerda, Veragua hercege, Jamaika márkija, aki leányágon egyenes leszármazottja volt Columbus Kristófnak. Mint most Madridból jelentik, az elhunyt herceg évek óta visszavonultan élt a birtokán s halálának hire egész Spanyolországban nagy részvétet keltett. Egyike volt azoknak a kevés spanyol arisztokratáknak, akik a liberális eszméért lelkesedtek. Benső barátja volt Sagastának, az ismert szabadelvű államférfiunak és Morét-nek, Canalejas miniszterelnök elődjének. Többször volt miniszterelnök és nagy érdemeket szerzett a haditengerészet fejlesztése körül. Az Egyesült-Államokban Amerika fölfedezésének négyszáz éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken ő képviselte Spanyolországot. Mindig ott volt, ahol emberbaráti eszméknek, különösen árvák és elhagyott gyermekek gondozásának áldozni kellett. Egész Spanyolországban hires volt a „ganaderiá"-ja, ahol viadalra való bikákat tenyésztett. TUDOMÁNY, IRODALOM A Dugonics-Társaság. (Saját tudósítónktól.) Szinte szokatlanul látó« gatott fölolvasó-ülése volt vasárnap délután a szegedi Dugonics-Társaságnak. A kedvezőtlen időjárás ellenére zsúfolásig megtelt a városháza közgyűlési terme előkelő hölgyközönséggel. Ez a közönség mindig pártolója volt az irodalomnak és a vasárnapi fölolvasókat is élénk szimpátiával fogadta. Lázár György dr társasági elnök elnökölt az ülésen. Kivüie a Társaság számos tagja volt jelen, mindnyájan az elnöki emelvényen foglaltak helyet. Baksay József kegyesrendi tanár, a Társaság rendes tagja, A képzelet nevelése cimen tartott nagyon értékes fölolvasást, amely amellett, hogy nagyon tanulságos, igen élvezetes is volt, A tudós tanár munkáját rokonszenves taps és éljenzés honorálta. Perjéssy Mihály dr királyi ítélőtáblai biró mint vendég járult a fölolvasó-asztalhoz. A vallásvédelem történeti fejlődéséről értekezett, nagy tudással, széles látókörrel. Munkáját a Délmagyar ország külön cikksorozatban mutatja be a közönségnek. Móra Ferenc, az édesszavu poéta, néhány uj versét mutatta be. Gyönyörű versek azok, a Móra Ferenc napsütéses lelkének elbájoló megnyilatkozásai. A mamut-madár cimü tán a legszebb a bemutatott poémák közül. Cserzy Mihály rendes tag volt az utolsó fölolvasó. A csengelei pusztán cimü tárcadolgozatát olvasta föl. A munka annak a Cserzy Mihálynak a munkája, aki legélesebb szemmel