Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-06 / 140. szám

ÍER DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 november 6 •fizetés fölvételének napját az osztrák és a ma­gyar kormány rendeleti uton fogja közzétenni. A hatodik szakasz formális természetű. A szakelőadók tárgyalása. Bécs, november 5. A két pénzügyminiszter szakelőadói, Pap» Elek és Teleszky János államtitkárok, valamint Wimmer osztályfőnök és Thaa lovag udvari tanácsos rövid megszakításokkal napok óta tárgyalják a bank és készfizetés kérdésének anyagát, amelyet a két kormány hozzájuk utalt. Tegnap a tárgyalás délelőtt tiz órától délután három óráig s azután öt órától este tiz óráig tartott. Ma délelőtt tizenegy órakor a szakelőadók folytatták tanácskozásukat. Ha e tárgyalásokat befejezik, a szakelőadók jelen­tést tesznek a két pénzügyminiszternek s azután megkezdik a tárgyalásokat az Osztrák ¿s Magyar Bank vezetőférfiaival. A magyar delegáció. Bécs, november 5. A magyar delegáció pénzügyi albizottsága Harkányi Frigyes báró elnöklésével ma ülést tar­tott, amelyen mindenekelőtt a közös pénzügymi­nisztérium költségvetését tárgyalta. Beöthy László előadó elfogadásra ajánlotta a költség­vetést s ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy az albizottság ujitsa meg a közös pénzügymi­nisztériumnak Budapestre való áthelyezésére vonatkozó határozatot. Sághy Gyula és Isse­kutz Győző hozzászólása után az albizottság változatlanul megújította a határozatot. Hasonló módon megújította a bizottság a közös pénzügyminisztériumban magyar honosok meg­felelő alkalmazására vonatkozó határozatot, Burián báró közös pénzügyminiszter meg­jegyzi, hogy a közös pénzügyminisztériumnak Budapestre való áthelyezésére nem illeté­kes, de közli, hogy ebben a dologban még dön­tés nem történt. Azután egyéb elhangzott észrevételekre válaszolt. A közös pénzügy­miniszter Kammerer Ernő szerint Bosznia anneksziója folytán a közös pénzügyminisz­tériumnak Budapestre való áthelyezése cél­szerűségi okokból is kívánatos volna. A bizott­ság azután a költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadta, úgyszintén a közös számszék költségvetését is, amivel az ülés vé­get ért. Az egyéves önkéntesi szolgálat reformja. Bécs, november 5. A Neue Freie Presse megbízható forrásból értesül, hogy Schönaich közös hadügyminiszter reformtervezetet készített az egyéves önkén­tesi szolgálat tárgyában és ezt a tervezetet beterjeszti a delegáció legközelebbi ülésén. Ez az uj tervezet megvalósulása esetén lényeges változást idéz elő. Ugyanis arról van szó, hogy a jövőben nemcsak a középiskola és az ezzel egyenrangú intézetek elvégzése jogosit egyéves önkéntesi szolgálatra, hanem a társadalmi állás a megjelelő műveltség is. A hadügyminiszter ezt a tervezetét azzal indokolja, hogy agyakor­lati pályán levő ifjaknak sincs kevesebb ér­tékük, mint a középiskolát végzetteknek. A kultuszminiszter és a taiiárok.'Bürfft" pestről jelentik: Négyessy László, az Országos Középiskolai Tanáregyesület elnöke és az or­szágos tanárkongresszus vezetője, ma délelőtt fölkereste Zichy János gróf kultuszminisztert, akinél több mint egy óra hosszán át időzött" Négyessy László ismételten és behatóan föl­tárta a kultuszminiszter előtt a tanárság óhajait. Holló Lajos maiidátuma. Budapestről jelentik: A félegyházai körszakállas demagóg­nak, Holló Lajosnak a mandátuma veszélyben van. A Kúria ugyanis a mandátum ellen be­adott petíció következtében ma délután egy órakor azt a határozatot hirdette ki, hogy ö^ abszolút érvénytelenségi ok bizonyítását el­rendeli. Ugylátszík, az önzetlen hazafi ill­etetett és itatott a választásokon. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. November 6, vasárnap d. u.: Duda kisasszony, ope­rett. este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan 2/»_os bérlet.) Muzsikusleány, operett. (Pá­ros 3/a-os bérlet.) Muzsikusleány, operett. (Pá­ratlan '/s-os bérlet.) Denevér, operett. Bója Ilonka vendégfölléptével. (Páros =/',-os bérlet.) n 10, csütörtök: Obsitos, énekesjáték. (Páros 3/s-os bérlét.) n 11, péntek: A kormánybiztos, szatirikus korrajz. Bemutató. (Páros V3-os bérlet.) i, 12, szombat: Bánk bán. Díszelőadás a Makó-szobor alapja javára, bérletszünetben. huszonöt százalékos áremeléssel. „ 13, vasárnap d. u.: Varázskeringő, operett. „ 13, „ este: A kormánybiztos. (Pá­ratlan 5/s-os bérlet.) „ 14, hétfő: A kormánybiztos (Páros 3/,-os bérlet.) „ 15, kedcl: Troubadour, opera. (Páratlan ',/,-os bérlet.) „ 16, szerda: Beulemans kisasszony há­zassága. (Páros !U-os bérlet.) „ 17, csütörtök: Amihez minden asszony ért. (Páratlan s/3-os bérlet.) „ 18, péntek: A muzsikusleány. (Páros Vs-os bérlet.) „ 19, szombat: Vándorlegény, operett. (Pá­ratlan - 3-os bérlet.) „ 20, vasárnap d. u.: A csikós, népszínmű. „ 20, „ este: Vándorlegény, operett. (Páros 9/s-os bérlét.) u 21, hétfő: A kormánybiztos. (Páratlan '/j-os bérlet.) Makó szobra. Ércbeöntötten, megkapóan ragyog immár Makó Lajos emléke. Szombaton délután Buda­pestről Szegedre szállították Makó ércbeöntött szobrát és a művésznek, Vigh E'erencnek, a Hor­váth Mihály-utcában levő műtermében helyez­ték el. Hétfőn pedig átviszik a színházépület előcsarnokába, másfélméter magas márvány­alapra helyezik és Szeged közönsége esténkint láthatja az „öreg Makó" arcát, hívogató szemeit ¿s erőt kifejező, jellegzetes száját. Az az erős, jellegzetes száj és az a hívogató két szem teljesen Makó Lajosé. Teljes erővel, művészi érzékkel és meglepő sikerüléssel csalta ércbe Vigh Ferenc azt a Makó Lajos-arcot, amelyiket annyian, talán mindenki ösmert Szege­den, a vidéken, de az ország több városában is. Egyszerű, őszinte kifejezés, becsületes hatás keresése és megtalálása, a jellemző arcrészek hangsúlyozása, semmi, de semmi póz: ezek jel­lemzik Vigh Ferenc Makó-szobrát, ezek adják meg annak nagy értékét. Kitűnően sikerült^ elsőrangú munka, művészi alkotás, amely méltó Makó Lajoshoz. Szinte rajongással készítette Vigh Ferenc a Makó-szobrot. Emlékezetből, a halálnál nyolc évvel előbb fölvett fényképek után készített0 azt el. Rá is fizetett. Az ércbeöntés után álla­pította meg, hogy száz koronánál többet a saját pénzéből kell pótolnia. De azért boldog, nézegeti a szobrot: — Mondták már többen, de én is érzem, hogy sikerült. Az öntés is sikerült, nem félek a kritikától. Büszke lehet| Vigh Ferenc a Makó-szobrára. Sárhányó János. — Emlékezés Makó Lajosról. — Mához egy hétre leleplezik a szegedi gyö­nyörű színház fényes előcsarnokában Makó Lajos ércszobrát. Dikciók, megemlékező, dicsöitö beszédek áradata fog szerteömleni a ragyogó vesztibülben, amelynek hirtelen fényesebb ra­gyogást fog kölcsönözni az a szerény mellkép; a bronz fényleni fog uj mivoltában és Makó Lajos, a telivér művész-igazgató érc-arca sugá­rozni fog a gyönyörűségtől, az örömtől, amint hallani fogja a saját dicsőittetését és a kórus­nak bizonyára sikerült, lelkes és érzelmes énekét: — Eezt jól csináltátok, gyeereekeek! Azután szerteoszlik az ünneplőközönség és Thália halk suhanással fog odaröppenni a szo­bor elé és meg fogja ujfönt csókolni azt a hideg érc-homlokot, amelynek élő mása ércből volt szintén, de forró, izzó, érző ércből, amely el tudott olvadni, ha egy-egy szinész-társa „jól csinált valamit". * Fönt láttam először, a Várszínház ócska szín­padán, ahol Feleki Miklós bá' társulata, mint mondani szokás, „jobb ügyhöz méltó buzgalom­mal" dolgozott, a szive vérét hullatva, a fő­városban ekkor már szokatlan „majdling"-ért. Üres padok és tátongó páholy-üregek meredez" tek a színészek felé. Makó Lajos valami öreges, korrekt öltözetű és korrekt viselkedésű márkit alakított A chatoui kastély operettben. Jött a kórus, példás rendben, — ugy em­lékszem: Rónaszéki Guszti rendezte igy, — föl­állott szabályos sorokban és elfújták az intro­dukciót. Lehet, hogy épen az adoma: a gróf belefúlt a vizbe — kezdetű dalt. A közönség, még a legedzettebb szinikritikusok is, halo­vány közönyösséggel, fásultan, dideregve hall­gattuk a francia zene pikáns, csipkeszerü me­lódiáit. A színészek arcáról lerítt a kelletlen, ség; unottan mórikálta magát a gyönyörű Sió Irma és a legnyersebb mókáit vette elő Deák Péter, hogy a kicsiny közönség fagyos hangu­latát föleugesztelje. Nem sikerült. Szinte ásí­tani lett volna kedvünk, akiket a kötelesség vitt a többszörösen fölszentelt ósdi templomba, ahol Beödy-Balogh Gábor bátyánk sem tudott gazdálkodni a nagy nincsetlenség mián. Nem sikerült tehát A chatoui kastély min­den összes mókáival, fülbemászó zenéjével és a primadonnák legcsucsorítóbb mosolygásával együtt. Összesúgtunk mi, kifelé nagyképűek, őszinte, mély részvéttel a lelkes Feleki bá' Jránt: Hát mi kellene a publikumnak? Ekkor, mintha a _ menyezeten elhelyezett nagy csillár üveg - prizmái összecsilingeltek volna; a zenekarból a prim-hegedük piccicató" jából mintha kacagás hangzott volna felénk; ráduplázott a puhahangu viola és kisérte az oboé halk sikongással. A színpadra pedig be­lépett, kissé tipegve, aprózó lépésekkel, egy dereshaju ur, diszkrét mosolygással az ajakán. Jól láttam: a balválla hanyagul lebocsátva, a jobbválla fölhúzva kissé, mint a club-uraké szokott a Rue Lafayette-ban, vagy a Garden­Street-en. Elővesz egy széket a tisztes, öreges márki, előre húzza a színpad elejéig, egyenesen a sugó-lyuk elé, ráül és változatlanul mosolygó arccal parlando elénekli a közönségnek, hogy ö az elátkozott chatoui kastély ura, akinek a szivét egy boszorkány szorongatja. A közönség feszült figyelemmel hallgatja. Uj előttünk a dolog. Hogy egy színész egyenesen nekünk mondja el, mintha mesélne, amit más színész énekelni szokott, többnyire érthetetlen szövegkiejtéssel, nagyokat kínlódva a zenével. Megkapott a közvetlenség, a mély, bensőséges melegség, amely az öreg márki ajkairól szét. áradt és amikor elvégezve, egyetlen gesztust használt: a két térde közé helyezte a két te­nyerét és csöndes, lassú ütemben, mintha tapsra verné össze. A másik pillanatban a rit­kás parkettről, a páholyokból, az emeletről, a karzatról riadt, dörgő taps vihara zúgott föl. A játékot Makó Lajos megnyerte. Sió Irma mosolya e pillanattól kezdve édesebb lett; Margó Célia éneke csengőbb, Deák Pityu móká* kaeagtatóbbak voltak és mi, a szigorú kritiku" sok, elolvadtunk. A legkesernyésebb, legepésebb a csapatban: Bartók Lajos, a szemeit törülgette: — Ilyent még Páris se produkál. Ez uj, ez invenció, ez művészet. Makó Lajos pedig hazament és a szive, a lelke felének: az imádott feleségének elége­detten, nyugodtan, kicsillanó önérzettel mondta: — Meg vagyok magammal elégedve ! * Kancsukoff, Kornisky gróf, Aszalai uram, Gáspár apó, az Ibolyafaló altisztje, Chatou­Gibus őrnagy. Gonosz Pista mind-mind egy-egy » 6, „ „ 7, hétfő: n 8, kedd: SZP.Ycln. •

Next

/
Thumbnails
Contents