Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-04 / 138. szám

6 DÉLMAGYARORSZAQ 1910 november 4 Elnök: Akkor már Tóthné a följelentést megtette a királyi ügyészségnél? Kern: Én csak akkor értesültem erről, amikor hazajöttem. Idézésre az ügyészségre mentem, ahol a nálam letett kétezerháromszáz koronát lefizettem. Elnök: Van még valami elmoudani valója ? Kern: Nincsen. Miután a bíróság tagjai, valamint az ügyész és védő nem kivannak a vádlotthoz kérdést intézni, elnök elrendeli a bizonyítási eljárást. (Tóth Petemé pénze.) Első tanú a följelentő fél, Tóth Péterné született Sebest Terézia. Az általános kérdések föltevése és tanú figyelmeztetése után elnök ismerteti a ténykörülményeket, amelyekre nézve kihallgatni fogja. Tanú: 1908 december 14-én megjelentem Kern Lajos közjegyző irodájában Mértföldi Alajos és neje, mint vevők és rokonuk Salamon Ferenc társaságában, azért, hogy néhai Salamon Ferencné született Sebesi Lídiáról rám és Salamon Ferencre maradt ingatlant eladjuk a közjegyző közbenjöttével Mórtföldi Alajos és nejének, született Jámbor Juliannának. A vétel létrejött. A vevők lefizették a kialkudott négyezerhatszáz korona vételárt. Mivel az ingatlant én és rokonom, Salamon Ferenc örököltük, a vételáron osztozkodnunk kellett. Salamon nyomban fölvette az öt illető felerészt, kétezerháromBzáz koronát, a másik részt azonban, amely engem illetett volna, Kern közjegyzőnél letétb0 helyeztük. Elnök: Miért helyezték letétbe? Tanú: Kern közjegyző ur tanácsára, aki azt mondta nekünk, hogy letétbe kell helyezni és ö kamatoztatni fogja addig, mig a hagyatéki biróság végzésileg nem utasítja őt a pénz kiadására. Elnök: Mikor ment el ismét Kernhez? Tanú: Mikor a végzést megkaptam. A közjegyző ur külön szobában négyszemközt beszélt velem és azt mondta, hogy pár nap múlva jöjjek. Elnök: Azután mikor ment el hozzá újból? Tanú: Először keddi napon voltam nála, másodszor a következő hét péntekjén. Ekkor is külön szobában fogadott. Én követelően léptem föl, mert nem várhattam tovább; nagy szükségem volt a pénzre. Kern a szivére tette a kezét és kért, hogy tekintsem őt és családját, ne jelentsem föl, megkapom a pénzemet. Én a közjegyzőtől Végman ügyvédhez mentemKern egyik alkalmazottját, Augur Aurélt, utá" nam küldte és lebeszélni igyekezett a följe lentésről. Másnap ugyancsak Augur Aurél Csemegi Imre dr társaságában lakásomon is fölkeresett, amidőn újból a följelentésről akartak lebeszélni. László bíró: Hányszor volt ön Kernnél? Tanú: Mégegyszer voltam nála a következő hét szerdáján. Elnök: Mikor tette meg a följelentést az ügyészségnél? Tanú: Először szeptember hetedikén voltam fönn az ügyészségnél, de ott elutasítottak azzal, hogy jöjjek el az ünnep után. Éti kilencedikén újból fölmentem az ügyészségre, jegyzőkönyvet vettek föl velem. A közjegyző ur is ott volt. Ekkor megkaptam a kétezerháronr Bzáz koronát, kamataival együtt. A biróság a tanút megesketi. (A többi tanu.) A második tanu Mértföldi Alajos, érdekes íreg ember, aki talpraesett feleleteivel több" Bzör derültséget keltett. Az ingatlan vételének körülményeire hallgatták ki. Vallomásával megerősíti Tóthné valló, mását. Tanúhoz a királyi ügyész több kérdést ¡ntéz, amelyeket ő fontosaknak tart. Az ügyész kérdései láthatólag nyugtalanitják a bíróságot. Reiniger Jakab védő, aki az egész tárgyalás folyamán nyugodtan hallgatta az elnök kérdéseit és a felek vallomását, most kérdést intéz Mértföldi Alajoshoz arra nézve, liogy tudomással birt-e tanu arról, miszerint az ingatlan még nem volt átírva tanu és neje, mint vevők nevére akkor, amidőn a közjegyző a pénzt letétbehelyezés végett tőlük átvette ? Tanu: Nem volt tudomásom róla. Kern: Én figyelmeztettem vevőt arra, hogy még nincs átírva a ház a nevére és épen ezért vettem át a kétezerháromszáz koronát letétbe. Miután tanútól a kívánt körülményeket megtudták, megeskették. A következő tanu Mértföldi Alajosné, aki szintén mint vevő szerepelt a kérdéses és a közjegyző előtt kötött adásvételnél. A tanu vallomásával megerősíti, amiket a férje vallott. Salamon Ferenc tanu kihallgatása következett, aki a följelentő féllel együtt mint eladó fél szerepelt. A tanu nem mondott ujabb momentumokat. Tóth Péter tanu, följelentő, Tóth Péterné férje, csak hallomásból ismeri a körülményeket, az eladásnál nem volt jelen. Nem eskették meg. Augur Aurél tanu kihallgatása következett. Augur Kornél sokáig volt alkalmazásban mint irodatiszt, ezért az összes ügyekben tanuként fog szerepelni. Tóthnéval történt szembesítése után vallja, bogy több izben volt az irodában Tóthné és mindig négyszemközt beszélt a közjegyzővel. Mikor egy alkalommal utána ment a színházig Tóthnénak, akkor Kern megbízásából tette ezt. Csemegi dr közjegyző-helyettessel alakásán is fölkereste Tóthnét, de ezt a lépést önszándékukból tették, nem pedig Kern utasítására. Elnök: Figyelmeztetem, hogy az ön eljárása ugy tűnik föl, mintha tudomása lett volna arról, hogy a pénz nem volt meg. Tanu: Többször előfordult ilyen eset. Kern: Az én fölkérésemre ment utána Aug-ur Tóthnénak, de a lakásán nem az én tudtom, mai keresték föl panaszost, Tanu megesketését a biróság későbbre halasztotta, mert a tanu mindennapra meg van idézve. Csemegi Imre dr közjegyző, tanu, Kern volt helyettesének kihallgatásától az ügyész és védő elállanak és igy a biróság a tanu kihallgatását mellőzi. Mindazonáltal elnök figyelmezteti tanút, hogy a következő napokon a tárgyaláson jelenjen meg. Az ügyész kéri Végman Ferenc dr ügyvéd> kamarai titkár kihallgatását. Elnök a tárgyalást öt órakor felfüggeszti. Szünet közben elnök fölkérésére Landesberg Jenő dr jegyző az ügy jegyzőkönyvvezetője, telefonon megkeresi Végman dr-t, hogy a tárgyaláson megjelenjen. A tanu nem található és igy az újból megkezdett tárgyaláson a biróság az ügyész hozzájárulásával Végman kihallgatását mellőzi. Elnök a Tóth Péterné följelentése folytán meginditott bűnügyben a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. (Az Ördcgh-Ugy.) Következik az Ördögh-ügy, amely a számos följelentés közül a legbonyolultabbnak Ígérkezik. A vádirat ebben az ügyben a legsúlyosabb hivatali mulasztással és manipulációkkal vádolja a közjegyzőt. Elnök ismerteti a vádiratot, amely szerint Kern Laios néhai Ördögh Andrásné hagyatéki ügyében, mint a szegedi királyi járásbíróság, mint hagyatéki biróság által kirendelt közjegyző az általa a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárból fölvett huszezerszáztizenkilenc korona tizennyolc fillért elsikkasztotta. Kern a biróság többszöri átiratára sem szolgáltatta ki a nála jevö pénzt, hanem egyik jelentéséhez csatolta az Ördögh Mihály egyik örököse által aláirt nyugtát, amelyen ez az összeg átvételét nyugtatja. Ezen nyugta körül súlyos visszaéléseket követett el Kern. Ugyanis — a vádirat szerint — üres papirosra íratta Ördögh Mihálylyal nevét és két alkalmazottjával, Augur Auréllal és Török Istvánnal, mint tanukkal, előttemeztette. Az igy aláírásokkal ellátott papirosra oly tartalmú nyugtát irt, amely szerint Ördögh Mihály tőle a szóbanforgó huszezerszáztizenkilenc korona tizennyolc fillért fölvette. Kern az elnök kérdésére előadja, hogy már megirt, de még föl nem bélyegzett nyugtát tett Ördögh Mihály elé aláirás végett. A kifizetés körül való mulasztásokat, elismeri, de akkor olyan lelkiállapotban volt, hogy megfeledkezett róla. Az elnök ekkor, Reiniger Jakab védő indokolt kérésére, félhat órakor a tárgyalást felfüggesz. tette és folytatását holnap reggel kilenc órára halasztotta. SZÍNHÁZ,_MÜVÉSZET Színházi műsor. November 4, péntek: Beulemans kisasszony házassága, vígjáték. Bemutató. (Páratlan 3/,-os bérlet.) a 6, szombat: Beulemans kisasszony házassága, vígjáték. (Páros Vs-ós bérlet.) « 6, vasárnap d. u.: Ducla kisasszony, operett. e 6) •• este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan 2/a-os bérlet.) Szinhaz és rendezés. A szegedi színházban a jövő év szeptemberétől kezdve Ferenczi Frigyes, a debreceni színház rendezője, lesz a főrendező. És Ferenczi Frigyes könyvet irt a rendezésről. Jó könyv» hasznos könyv azon a lokális területen, melyre szerzője szánta: a magyar vidéki színészet dolgaiban. Mert a magyar vidéken még az sem túlhaladott dolog, de talán egyenesen forradalmi jelentőségű: hogy a rendezés fontos ügye a színháznak. Általában, hogy a rendezés a színjátszástól különváló fogalom, hogy a rendező más is lehet, mint színész ós más is, mint „a társulat jellemszinésze vagy kómikusa". Mert a vidéki színészet ilyen érdekes adataira bukkanunk a Ferenczi Frigyes derék könyvében és még ennél is érdekesebbekre; amely adatok szempontjóból pedig egyenesen korsza. kos könyv az övé, mert eddig ily tömörítetten és plasztikusan még nem láttuk nyomtatott összefoglalásban azt, amit csak félve sejtettünk Sorra megtudhatjuk ebből a könyvből, hogy a vidéki színész-rendező, ha nagy elfoglaltsága! mellett és ama két próba során, mely alatt a darabot be kell rendeznie, egyáltalában ráér belenézni a darabba, dramaturgi működése nagyobbrészt abban merül ki, hogy a többiből minél többet eltörölvén, a maga szerepét a darab középpontjába helyezi. Tessék elképzelni, hogy Küry Klára rendezi Hamletet és ő maga adja Oféliát is; bizonyos, hogy Hamlet és Polónius szerepéből minden hatásos mondatot áttesz Ofélia szerepébe „betétnek". A „rendezői példány" ismeretlen fogalom a vidéken. Shakespeare-darabokat husz éves sugó. példányokból rendeznek; ami ott nincs meg. jelölve, az az tügyelö problémája. Istenem, egy vidéki ügyelő ... És az ő vállán van az előadás legfontosabb, a legnagyobb intelligenciát igénylő része. Benne pedig akkora a bizalom, hogy a főpróbát általában bútor és kellék nélkül tartják meg, ugy, hogy a rendező, az igazgató, meg a többi csak az előadáson ellenőriz, heti a vidéki ügyelő Ízlését, stiltudását, „föL fogását" . . . Számtalan ilyan adattal súlyos a Ferency! könyve. Nem árt rajtuk elgondolkozni. Nemcsak azoknak, akik ilyen módon ápolják a művészetet a vidéken, hanem nekünk is, mindenkinek, aki csak párhuzamot vonhat egy vidéki és egy fővárosi szinház előadása között, Kívánatos volna, hogy minél több vidéki direktor, rendező, szinész, szinügyi bizottsági tag . . . szóval mindazok elolvasnák ezt a könyvet, akiknek a művészi vagy emberi lelkiismeretét némi aggodalmak terhelik. Derék tendenciája nélkül, már puszta dokumentumainak súlyával is, meggyőző és hasznosnak Ígérkező. Szegeden különösen figyelemre méltó ez a könyv, I