Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-30 / 160. szám

DÉLMAGYARORSZÁG MI sejtjük, hogy ezt legjobban tudják és érzik — épen az ellenzéken. Ezért hisszük, hogy az eksz-lekszes állapot be nem következik;, hanem az országgyűlés megadja a négy havi indemnitást, elfogadja az Adriával való szerződés egy évre vaió meghosszabbítását. Ugyancsak az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát is tíz év helyett csak hat évre, vagyis 1917-ig hosszabbítják meg, hogy a közös jegybank szabadalma az Ausztriával addig fönnálló vám- és kereskedelmi szerződésünkkel egyidejűleg járjon le. A nemzetnek pedig a szabadkéz politikája biztosíttassák arra nézve, hogy esetleg az önálló gazdasági berendezésre térvén át, a közös bankjegy privilégiumának fönnállása ebben ne legyen akadályozója. Íme, nincs semmi föladva, sőt "a szabadkéz biztosítva. Ezt pedig a józan, elfogulatlan politikai belátás csak helyesléssel fogadhatja. 1910 november 27 Szegedé a harmadik egyetem. — Temesvár a műegyetemért. — 0Saját tudósítónktól.) Temesvár város novemberi közgyűlésén fontos lépés történt a temesvári műegyetem létesítése érdekében. A polgármesteri jelentés ugyanis foglalkozik az állami költségvetésnek az nj egyetemekre vonatkozó részével és a temesvári műegyetem céljára telek rezerválását indítványozza. Ez az első lépés, amelyet most már nyomon fog követni a többi is, megindul a komoly és céltudatos akció, hogy a temesvári műegyetem mihamarabb fölépülhessen. Részletes tudósításunk a következő; Joanovich Sándor főispán üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat és megnyitotta a közgyűlést. Geml József királyi tanácsos, főjegyző ezután fölolvasta a polgármester következő jelentését: „Méltóságos főispán ur! Tekintete3 törvényhatósági bizottság! A lefolyt hóban köztudomásra jutott állami 1911. évi költségvetési tervezet Temesvár szabad királyi város egyik leghőbb kívánságának, a második műegyetem A főherceg (fölugrik) : Hát nem '? Hát nem, sárga liliom, nem igaz, amit mondott, nem igaz, hogy én gyerek vagyok, hogy én játékszernek tekintelek, nem igaz, hogy amit érzek, nem szerelem. Azelőtt, azelőtt ugy volt, De azelőtt, azt meg kell mondanom, én utáltam a nőket, tudtam, hogy meg fogom őket utálni ... ezt nem magyarázhatom meg ... ez valami szemérmesség volt... és ezért volt, mert nem szerettem őket. És szerelem nélkül alapjában véve az egész ügy utálatos. De téged szeretlek, sárga liliom, — istenem, hogy szeretlek és most már ón nem vagyok olyan, mint azelőtt. Most már azt is tudom, milyen az a férfi, aki komisz az asszonyhoz és hogy minden nő iránt hálásnak kell lennünk, aki nekünk adta magát. Sárga liliom, én tudom ezt, én szeretlek téged (megfogja a kezét, a leány engedi) hogy szeretlek téged! És kell, hogy te is szeress^ engem — mert én meghalok másképen. Én nem vagyok gyerek már, sárga liliom, nincs igazad, én férfi lettem azáltal, hogy téged szeretlek és kell, hogy az enyém legyél és az enyém maradj mindig, én mindent odaadok neked, vagy mindenről lemondok érted. Judit (elhúzza a kezét, kijózanodott) : Nem. Nem lehet. Bánat és szerencsétlenség lenne belőle csak. A főherceg: Én leszállok hozzád, ón lemondok érted. Judit: Nem szabad. És tilos. Soha sem szabad leszállani a szerelem kedvéért, mert ez megöli a szerelmet. A szerelem elmúlik és az áldozat keserűsége és szégyene megmarad. (Egy mozdulattal eltávolítja.) A főherceg (nagyon szomorúan): Elküldesz fölállításának megvalósítását határozott kormánynyilatkozattal közeli kilátásba helyezte, amennyiben a vallás- ós közoktatásügyi tárcáról szóló fejezetben a felső oktatás országos 'ejlesztése érdekében létesítendő perifériális hálózat állomásaiként Pozsony, Kassa, Debrecen, Temesvár és Pécs városok, az ország szivében. pedig Szeged város jelöltetvén meg, Temesvár kifejezetten műegyetem székhelyéül van kiszemelve. A kormány mind e helyeken a főiskolákat nem egyszerre, hanem azon sorrendben szándékozik törvényhozási uton fölállítani, aminő sorrendet a helyi hozzájárulás adta pénzügyi könnyebbség mutat. Végül a kormány az állami költségvetés előterjesztésében a tárgyalásoknak ily értelemben való folytatásához fölhatal. mazást és az esetleges előkészületek költségeire ötvenezer korona hitelt kér. Örömmel láthatjuk, hogy ezek szerint Temesvár város a második műegyetem létesítése szempontjából a többi városokkal szemben immár versenyen kivül állván, ennek a nagyhorderejű kérdésnek megoldásában a város közönsége ezentúl biztos nyomon és határozott irányban támogathatja a magyar királyi kormányt. Indítványozom, hogy a város közön" sége elsősorban köszönetét fejezze ki a magas kormánynak azért, hogy az uj műegyetemnek Temesvárott való fölállítására irányuló törekvésünket méltányolta és fölkarolta. Jelentse ki egyúttal a város közönsége, hogy a kormány, nak az uj műegyetem fölállítására irányuló szándékát erejéhez mért anyagi áldozatkész, seggel megkönnyíteni hajlandó ós végül bizza meg és hatalmazza föl a városi tanáesot arra, hogy az ügy fejleményeit figyelemmel kisérje,' a szükséges tárgyalásokban a város közönsége nevében részt vegyen és a városrendezési terv folyamatban levő kidolgozásánál az uj műegyetem elhelyezésére megfelelő lelek föntartásárói gondoskodjék. Azon reményemnek adhatok kifejezést, hogy ezen, városunk fejlődésére nagy fontossággal biró kérdésnek sikeres megoldásánál számitha. tunk a város országgyűlési képviselőjének, Návay Lajos ur őnagyméltóságának leghathatósabb támogatására, aki e hó tizenegyedikén és tizenkettedikén városunkat meglátogatván, a legmelegebben érdeklődött kulturális intéz" engem, sárga liliom és nem adsz nekem semmit ? Judit (a szomorúság hat rá. Elfogadja ezt a hangot): Elküldelek téged és neked adom az álmaimat. (Behunyja a szemét.) És az emlékeimet. A főherceg (toppant): De nekem te kellesz! Te! Te! Judit (mosolyog, ismét egészen józan): Fenséged legalázatosabb szolgája boldogtalan, hogy fenséged kegyes parancsát nem teljesítheti. A főherceg: Sárga liliom, ne kínozz engem! (Toporzékolva.) Én tőlem még nem tagadtak meg soha semmit. Judit (odalép hozzá): Hadd halljam ezt még egyszer. Ki mondta ezt? Az a férfi, akiről fenséged beszélt? Vagy az az elkényeztetett gyerek, akiről én beszéltem. A főherceg (fölindultán) : Én férfi vagyok! (Haragosan.) Es ne bánj ugy velem, mint egy gyerekkel. Én férfi vagyok és te nő vagy! (Erőszakosan magához rántja és megcsókolja.) És az enyém vagy, ha akarom! Es én akarom és az enyém leszel. Judit (védekezik, harcol vele): Nem, kérem, nem! Ah, ezt nem! Én segítségért kiabálok! A bátyám hívom . . . A főherceg (erőszakosan): Azt hiába hívod. Idehallgass, sárga liliom! Most az enyém vagy és senki sem vehet el tőlem. Judit: A bátyám! A főherceg: Én hivattam el. Kivitettem három órányira, reggelnél előbb nem jön haza. A házban nincs senki, mindenkit én küldettem el, hogy egész éjszaka egyedül legyek veled. Én egyedül vagyok ós az enyém vagy . . . Enyém vagy! menyeink, valamint a vasútüzemi és forgalmi szempontból ugyancsak életbevágó törekvéseink iránt is, mindenben szíves készséggel fölajánlva közbenjárását ós támogatását. Az ügymenet a lefolyt hóban is rendes volt és kivételes intéz" kedésnek szüksége nem forgott fönn. Kérem jelentésem tudomásulvételét, Temesvárott, 1910. évi november hó 28-án. Telbisz Károly dr, polgármester." A szomszéd előkelő város nagyratörő fejlődését örömmel látjuk. Temesvár tehát műegyetemet ldván, ezért küzd, ennek fokozatos megalapozására készül. Lojális és előkelő dolog a temesváriak derék polgármesterétől, hogy teljes tárgyilagossággal állapítja meg, hogy a harmadik egyetem helyéül az ország szivében Szegedet 'jelölték meg. Telbisz szerint is úgyszólván teljes bizonyossággal várható, hogy a harmadik egyetemet Szeged kapja. Ha ugyanis a főiskolákat valóban aszerint a sorrend szerint állítják föl, aminő sorrendet az egyes városok hozzájárulása mutat, akkor sok más, ilyen kulturális kérdések eldöntésénél elmellőzhetetlen ok miatt is Szeged kapja meg a harmadik egyetemet, mert valamennyi város között a legtöbbet, hat millió koronát hajlandó erre a célra áldozni ós nem felekezeti jellegű egyetemet akar építeni. Az események ilyen szép kialakulásában oroszlánrésze van Lázár György dr polgármesternek, aki az egyeternert folytatott küzdelmet a nála szokásos lelkesedéssel ós ügybuzgalommal vezette. A délafrikai parlamentből. Fokvárosból je. lentik : A délafrikai parlament elé most terjesztették a jövő évi költségelőirányzatot. Miután a Fokgyarmat bányái által ezelőtt beszolgáltatott jövedelmi adók az Unió létesülésével elesnek, a deficit egy milliónégyszázötvenezer font. Hogy a deficit legalább részben fedezhető legyen, javasolják, hogy azokat az adókat, amelyeket a transzváli aranybányák nyereségük után fizetnek, a Fokgyarmat és Oran gyémántbányáira oly módon terjeszszék ki, hogy ezek nyereségük tiz százalékát szolgáltassák be adó fejében. Az adójövedelmet kétmilüónt'syszázezer fontra becsülik. Pichon a magyar és a török kölcsönről. Párisból jelentik : A költségvetés tárgyalása során a képviselőház valószinüJudit: Elmenekülök, én elszököm. A főherceg: Nem lehet . . . Őrök állnak a kapu előtt. Az enyém vagy! Judit (egy rántással kiszabadítja magát, sírni kezd): Ez csúnya, ez utálatos, ez aljas! A főherceg: Most nem bánok semmit! Itt vagy, az enyém vagy, az enyém leszel. Judit (mikor a főherceg közeledik feléje, merev arccal leereszti a két karját.) A főherceg (meglepetve megáll, aztán megöleli) : Judit, sárga liliom! Az enyém vagy (Judit mozdulatlanságát nem birja el, hátra lép.) Mi az? . . . Miért nem szólsz? Miért nem védekezel? Judit (nem felel.) A főherceg: Hát mondj valamit, szólj, sárga liliom! Judit: Én most már elhiszem fenségednek, hogy férfi. Mert egy gyerek csínyeket elkövet, de aljasságot nem. És ez — ez itt aljasság. Én ezt nem hittem. Ha fenséged egyáltalában törődött az érzelmeimmel, megmondhatom, hogy ez a leglángolóbb szerelmemet is utálatra változtatta volna. Én most nem szólok többet és sem nem védekezem többé. Elmegyek. Itt hagyom fenségedet, hogy legyen ideje a szégyenkezésre és kérem fenségedet, hogy azután távozzék el innen. A főherceg: Sárgaliliom. (Meg akarja ölelni.) Judit: En nem védekezem, (a főherceg elhagyja) fenségednek a saját szégyenkezésén kell megtanulnia, hogy az a férfi, aki egy olyan nőt csókol meg, aki őt nem szereti, olyan, mintha halottat csókolna meg és aki még az akarata ellenére is csókol meg egy nőt, az becstelen ! (Megfordul és jobbra kimegy.)