Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-29 / 159. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1910 november 29 tendő óta Nagy Zoltánnak mint bírónak, író­nak, njságirónak sok tapasztalata lehetett; ezek alapján igyekezett föltárni, mint védjük a fiatalkorúakat a bűnözés ellen és aztán hogy mint védekezzék a társadalom is a bűnö­sök ellen. Lőrínczy György mint vendég következett -ezután. Lőrinczy prózáját, tárcáit az ország­ban mindenütt kedvelik. Vasárnap a szeged* fölolvasása alkalmával, tanuja lehetett, hogy Szeged közönsége is szereti az író tollát. So­kat tapoltak Lőrínczy Györgynek, de a követ, kező fölolvasónak, Scossa Dezsőnek ís. Scossa Dezső kitűnő nevet vívott már ki az ország irodalomkedvelő közönsége előtt. A szegedi tan­felügyelőt, mint irót, más vidéken talán min­denütt jobban ismerik, mint — Szegeden. Ahol a köztudatban ól, hogy milyen kitűnő tanfel­ügyelő ós nem vették észre e kiválósága mel­lett irói kiválóságát, szépiróí kvalitásait. Bájos kedves humoru, finom ós hangulatos, rendkívül értékes novellát olvasott föl Scossa Dezső. A közönség szinte áhítatos csöndben hallgatta végig Scossa Dezső elbeszélését, majd olyan elementáris erővel zúgott föl a taps, hogy látni­való volt, mint hódította meg Scossa Dezső a szegedi közönség szivét, most, mint iró. Föl­olvasott még Szávay Gyula is, a V. H. 0. Sz. elnöke. Szintén sok tapsot kapott kicsi, szati­rikus ób humoros verseiért. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. November 29, kedd: Denevér, operett.' (Páratlan s/.-os bérlet!) „ 30, aeerda: A balga szűz, szinmti. Be­n k , mutató. (Páros »/„-os bérlet.) Deoeinber 1, csütörtök: A balga szűz, szinmü. (Pá­ratlan VOS bérlet.) „ 2, péntek: A balga szűz, szinmii. (Pá­ros ®/3-os bérlet.) „ 3, szombat: Troubadour, opera. (Páratlan '/„-os bérlet.) „ 4, vasárnap:A muzsiknsleány. (Páros .2/s-os bérlet.) Péter abbé. — Csányi Mátyás operája. — (Saját tudósítónk jelentése.) A Szegődről Áradra került Csányi Mátyás karmester Péter abbé cimü operáját ma este mutatták be az aradi szín­házban, óriási sikerrel. Zsúfolásig megtelt a színház, Arad vidékéről, Szegedről ós Buda­pestről sokan jelentek meg a szegedi szerző munkájának bemutató-előadásán. A sikerült bemutató után bizonyos, hogy a budapesti Operaház szintén bemutatja a „Péter abbé"-t. A szegedi komponistát Zola Emil hatalmas i?om<í-jának gondolatai és alakjai ihlették meg és ezt az örökbecsű alkotást foglalta drámává ós alakította át operai szövegkönyvvé. Azonban a regény szövevényes bonyodalmait nem mindig követi Csányi Mátyás, hanem cél­jának megfelelően egységes cselekvényt igyek­szik adni és ezért főleg alakok jellemzésére fekteti a fősúlyt. A dalmű meséje a következő: Első szakasz: Boccanera bibornok (Ladiszlay) palotájának egyik szalonjában vagyunk. A bibornok unokahuga, Benedetta hercegnő, (Dióssy Nusi) válófélben van férjétől, akit még a nász­ójszakán otthagyott. Távoli rokonával, Dario herceggel (Cseh) évődik a hercegnő, kit szeret ós akihez abban az esetben, ha a pápa föl­oldja férjével való frigyét, hozzá akar menni. Dario előadja, hogy orgyilkosok leselkedtek rá, bevallja Benedettának szerelmét, mit a her­cegnő is viszonoz, de Dario öleléseit elhárítja. Don Vigilio (Herold) lép be; ő a bibornok házi gyóntató-Ielkésze, aki évtizedek óta a család meghittje. Don Vigilio engedelmet kór tőlük, hogy Vermont Pétert, a párisi plébánost be­bocsáthassa, amit ezek örömmel adnak meg. Péter abbé (Ferrari) azért jött, hogy Boccanera bibornok segélyével, kihez Bergerot párisi ér­sektől ajánlólevele van, a szentatya elé juthas­son, mivel ellenségei az egyházról irt könyvét félremagyarázták és ezért a pápa indekszre tette a müvet. Boccanera és Don Vigilio föl­világosítják célja nehézségeiről és óva intik Monsígnore Nani-tól, (Polgár) a pápai udvar egyik befolyásos emberétől, aki befolyását rosszra igyekszik mindig fölhasználni. Péter abbét nem rettentik el az akadályok és el­határozta, hogy mindeii erejét fölhasználja a szent célért való küzdelemre. Egyedül marad, az ablakot föltárva, gyönyörködik Róma szép­ségében, A festői látvány, melyet az örök vá­ros képe nyújt, a Tiberísen halászék éneke, eltoltik lelkét, melyet Benedettának, a herceg­asszonynak szépsége is megigézett és már-már ingadozni kezd. Imába fog, hogy bűnös gondo­latait elűzne, de a halászok pajzán éneke meg­zavarja és gyönyörrel siet az ablakhoz, hogy a római ihletett levegőt belehelje. Második szakasz: A Vatikán egyik elfogadó­termében vagyunk. Monsignore Nani (Polgár) iratokat tanulmányoz, előtte áll titkára, Papa­relli (Huszár). Benedetta hercegnő válási aktáit tanulmányozzák. Szóba kerül a hercegnő, aki­nek szépségét a rajongó, érzéki ifjú Paparelli elragadtatóan meséli Nanínak. Beszélgetésük­nek egy mellékteremben fultanuja lesz Péter abbé. Jön Boccanera bibornok, hogy Pétert támogassa abbeli törekvésében, hogy a pápa elé juthasson. Monsignore Nani mindent megígér, de épen ellenkezőleg cselekszik. Már előre el­készíti a kiátkozó okmányt ós csak az alka­lomra várt, hogy azt publikálhassa. Ez pedig nem soká késik. Benedetta jön a bibornokkal válási ügyében, magára marad Péterrel, aki bevallja neki szerelmét és azt ís érzi, hogy dilemmába került az egyházzal szemben. Meg­csókolja a hercegnő kezét, ez vigasztalja; eköz­ben belép Monsignore Nani ós azt hivón, hogy ölelkeztek, összehívja a szerzeteseket, fölolvassa a kiátkozó végzést; a megtört Péter a szent földre akar menni, de összeroskad a kettős fájdalom súlya alatt. Az intrika győzött, Papa­relli gúnyos éneke mégegyszer fölcsendül és egybeolvad a szerzetesek szomorú imájával. * Ez a mese. Ehez Csányi Mátyás irta a mu­zsikát is. Érdekesnek találjuk Csányi Mátyás­nak önvallomását a darabról. íme: „A Péter abbé-t 1905-ben kezdtem irni Bécsben, ahol a zeneakadémia végzése mellett az angol-osztrák bank hivatalnoka is voltam és bizony sokszor kellett a partiturát a fő­könyv mögé dugni, ha főnököm belépett és szigorú szemeivel fürkészőleg tekintett körül, mintegy azt mondva: — Sie componieren schor wieder! Ott is hagytam a zeneakadémia befejezése után hamarosan a bankot, összes főkönyveivel és kereskedelmi ágazataival és a pozsonyi szín­házhoz kerültem mint kezdő karmester. Sok­felé voltam azóta, voltam külföldön is, de min­denütt szorgalmasan folytattam munkámat, bevégeztem és meghangszereltem; ez utóbbi dolog képezte a legnagyobb fizikai munkát. Egyes dalaimat, melyeket Szegeden, szülőváro­somban a katonai zenekarok játszatlak, ott, ahol a cselekvény és a helyzet megengedte, szintén belevettem az operába. A zeneszerzésre Zola Emilnek „Róma'' cimü hatalmas munkája inspirált. E műből készítet­tem, önállóan ós szabadon, operám szövegköny­vét, melyet ae Operaház bíráló-bizottsága is kedvezően ítélt meg; sajnos, vidéken lévén, nem bírtam szorgalmazni operám pesti előadá­sát, meg az igazat megvallva — az opera Mi­hálovich és Zichy Géza gróf müveivel van el­foglalva . . . Hálát érzek Szendrey Mihály igazgató ur iránt, hogy előadatta müvemet, még pedig fé­nyes kiállítással és köszönetet mondok az ón derék kartársaimnak, hogy annyi ambícióval készültek a bemutatóra. Ha nagyon szerénytelen akartam volna lenni, öífölvonásos operát irtam volna, ha nagyon szerény, akkor e^í/fölvonásost; ki­egyeztem tehát előre a közönséggel két föl­vonásban. Több apró dalom ós zenei dolgozatom állta ki a kritikát; első színpadi müvem ez az opera; ha talán nem is alkuszom meg a könnyebb zonét igénylőkkel, de Strauss Richárd-féle túl­zásokig sem megyek. Nem vonhattam ki ma­gam a modern zenedrámák stilusa alól, de igyekeztem eredeti lenni. Eddig van. A többit a könyörtelen, de kedves aradi közönség mondja meg. Maradok a t. szerkesztő urnák igaz barátja Csányi Mátyás. * Keimig Péter oratóriuma. König Péter a szegedi zeneiskola kiváló igazgatója, érdekes zénemüvön dolgozik. A Tisza cimü szép költe­mény szövegére/amelyet Juhász Gyula, a ki­váló költő irt, — amely a Délmagyarország-b&n már megjelent — nagyszabású müvet kompo­nál ; egy oratóriumot, amelyet a szegedi zene­iskola megnyitó-ünnepén adnak majd elő. A mü egyes részletei már elkészültek, de az egésznek kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe. * A Mai Színlap szépségversenyé. A szépségverseny harmadik ós negyedik napja után a szavazatok aránya a következő: Várnai Janka 290 Fodor Ella 13Ö Felhő Rózsi 100 Tóvölgyi Margit 93 Nagy Aranka .78 Lendvay Mící 7'é Kende Paula 69 Bóketinó 31 Szűcs Irón p Dobó Katica 42 Nagy Irén 13 Csige Rózsi 10 Ütasi Alfonza 3 Koháriné 2 * Erkel-ünnep Gyulán. Gyuláról jelentik: Erkel Ferenc születésének századik évforduló­ját méltó fénynyel ünnepelte meg hótfőn szülő­városa, Gyula. Az ünnepély legkimagaslóbb és legimpozánsabb része a vármegyeház nagyter­mében megtartandó hangverseny volt, amelyen a magyar királyi Operaház művészei és teljes zenekara vett részt. * Rákosi Jenő IVagybecskerekeit. Rákosi Jenő főrendiházi tag, a Budapesti Hírlap fő­szerkesztője, szombaton az esti gyorsvonattal Nagybecskerekre érkezett. Az írót a vasúti állomásnál Jobbaházi Németh Antal nyugalma­zot királyi ítélőtáblai bíró, a Rákóczi-szobor bizottsága és Tellecsky Kristóf országgyűlési képviselő lelkesen üdvözölték. A vendég tisz­teletére Tellecsky Kristóf fényes ebédet adott; melyre szűkebb barátait meghívta. Este a Nem­zeti Szálló nagytermében Rákosi Jenő a Rá­kóczi-szoboralap javára rendezett hangverse­nyen fölolvasáat tartott. Egész Nagybecskerek szeretettel ós lelkesen ünnepelte Rákosi Jenőt. * A délvidéki szinikerület igazgatója. Nagybecskerekről jelentik : December elsején fog Dellimanics Lajos dr főispán elnöklete alatt a szinügyi bizottság a kerület jövendő sorsa fölött dönteni. Az előjelek szerint a kerületet Márffy—Tihanyi fogják megkapni- Legjobb akarattal sem mondhatnók, hogy e választás köztetszóssel találkoznék. Szívesebben látták volna az érdekelt városok, ha a kerületet egy jelenleg is működő direktor kapta volna meg, akinek már díszlete és könyvtára is van. Ért­jük a városoknak ezt az aggályát a műve­zetést illetőleg, hiszen eklatáns példa a sze­gedi színház, amely, épen a művezető tudatlan­sága miatt, teljesen nivótlan előadásokat produ­kál. Hozzáértő, tapasztalt embert szeretnének a színház élén, aki rátermettségének már bi­zonyságát adta. Vájjon nem volna-e helyesebb a kerületet a szintén pályázó Farkus Ferencnek vagy Mariházy Miklósnak odaítélni? A trónörökös és Fiume. Bécsből jelen­tik: Wickenburg István gróf fiumei* kor­mányzót Ferenc Ferdinánd trónörökös pén­teken délután kihallgatáson fogadta. A ki­hallgatáson, mely hosszú ideig tartott, a magyar korona várományosa melegen érdek­lődött Fiume viszonyai iránt. AB eksz-leksz Horvátországban. A Magyar Távirati Iroda jelenti Zágrábból: Minthogy november 20-án lejár a horvát országos kor­mánynak megszavazott költségvetési provizó­rium, Tomasics Miklós dr horvát bán a horvát­szerb koalíció elnökségéhez levelet intézett, mely­ben javasolja, hogy hívja össze értekezletre a koa­líció tagjait, amelyen a bán is megjelenne, hogy egyetértő határozat jöjjön létre a horvát poli­tika békés fejlődése ós a törvónyenkivüli álla­pot elkerülése céljából. A horvát-szerb koalíció hivatalosan még nem foglalt ugyan állást e ja­vaslattal szemben, mert a legtöbb koalíciós képviselő ezidő szerint nem tartózkodik Zágrábban. Jól informált forrásból azonban közlik, hogy a magyar országgyűlés ós horvát képviselőtagjaí Budapesten ezzel az ügygyei foglalkozni fognak ós a radikális áramlat ha­tása alatt a bán ajánlatát valószínűen el fog­ják vetni. Az Indemnitás. A képviselőház ma kezdte meg az indemnitási javaslat tárgyalását. Álta­lában azt hiszik, hogy obstrukció nem less és

Next

/
Thumbnails
Contents