Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-29 / 159. szám

1910 november 27 DÉLMAGYARORSZAG 85 a vita két héten belül véget ér. A javaslat tárgyalása során beszédet fog mondani Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Széli Kálmán és Bdnfíy Dezső báró is. Egy magyar — tíz korona. — Kivándorlási ügynökök a tábla előtt. — (Saját tudósítónktól.) Szomorúan érdekes ügygyei foglalkozott ma a szegedi tábla büntetőtanácsa. Két magyar kivándorlási ügynököt itélt el, akik nemzetközi kivándorlási társaságot szolgálatába szegődtek ós vállalkoztak arra, hogy útlevél nélkül, a hatóságok megkerülésével, fejenkint tiz koronáért szállítják a magyar föld népét az újkor Eldorádójába : Amerikába. Sikerült is vagy ötven magyart kiekszpediálniok az országból. Az ügynökök minden egyes magyar után tiz koronát kerestek a külföldi kivándorlási társaságtól, amely a markába nevetett, hogy ilyen olcsó befektetés után horribilis hasz nokat lehetett zsebrevágnia. Ezek a, nemzetközi utazási vállalatok néven szereplő külföldi társaságok valóságos maffiaként árasztják el Magyarországot. Kitűnő értesüléseik vannak a magyar nép súlyos nyomoráról ós az ország eme szerencsétlenségét kihasználva, ragadozókként rácsapnak a kenyéréhes lakosságra. Különösen mostanában, az általános drágaság idején, amikor mindenki aggódva néz a tél hidegei elé, van jó alkalom a külföldi hiéna-társaságok működésére. És működnek is, aljas és alattomos eszközökkel, megkerülve a tör vényt ós a hatóságokat, félrevezetve a hi székeny, boldogtalan népet. Elrettentően hangzik annak az igazságnak kimondása, hogy ezek a külföldi kivándorlási társaságok tisztán a magyarok zsírján élősködnek. Az elkeseredett, utolsó gúnyájáig leszegényedett magyar lakosság véres filléreiből szereznek milliókat a külföldi üzletemberek. De csak Magyarországba mernek betolakodni, más, jobbhirü külföldi országokba nem. Azokból kibotoznák őket, nálunk ellenben örülnek nekik. Hogy miért, azt talán nem kell megmagyarázni. A legújabb esetről itt számol be tudósításunk: Svájc egyik gyönyörű városában, Baselben működik az Anglo nemzetközi utazási vállalat. Ez a társaság minden üzleti törekvésével azon van, hogy a magyar lakosság közül minél nagyobb számban szállítson az amerikai bányákba munkásokat. A társaság ebből a célból ügynököket tart Magyarországon, akiknek egyet, len föladatuk ós megélhetésük az, hogy az .AMgfZo-vállalat hajóira kivándorlókat gyűjtsenek. Ismeretes az 1909-ben alkotott kivándorlási törvény, amely kimondja, hogy fogházzal bün tetik azokat, akik a magyarországi lakosságot a hatóságok megkerülésével kivándorlásra csábítják. Az dwgZo-vállalat nagyon megijedt, ami. kor ezt a törvényt megalkották, ami érthető, mert ekszisztenciájának legfőbb jövedelmi forrása forgott veszélyben. Az Anglo-vállalat azonban ragaszkodott ehez a jövedelemhez, mert máskülönben nagyon megbillent volna a mérleg a következő évben. Volt is benne annyi vállalkozási szellem, hogy a magyar törvény kijátszá sát megkísérelje. Ujabb, megbízható magyar ügynököket fogadott föl, akiknek kiadta a titkos utasítást, hogy be kell adni a magyarok, nak, hogy útlevél nélkül vándorolhatnak ki az Anglo hajóin, nem kell se hatóság, se semmi» csak üljön mindenki vonatra, de ne egy csoportban, hanem szétszórtan és lehetőleg mindenki egyedül. Mert a csoportos kivándorlókat mégészre találják venni a magyar hatóságok, akkor pedig bajuk támad az ügynököknek. Az Anglo megbízásából Széné Fülöp és Schmidt Jakab tiszakálmánfalvaí lakosok járták be a bácskai községeket. A megbízás értelmében minden kivándorló magyar után tiz koronát kaptak. Széné egymaga Sajkásszentmárton községben harminc magyart ültetett vonatra, persze, nem csoportokban. Schmidtnek már kisebb szerencséje volt, Tiszakálmánfalvárói csak tizenheten vágyódtak Amerikába. Kivándoroltattak tehát csak ebből a két községből összesen negyvenhét magyart, akik közül nagyon rövid idő múlva visszatértek Schmachtr György, Lázár János, Bein András, Schlenberger György és özvegy Nélich Györgyné. Személyesen meggyőződtek, hogy Amerika nem is olyan Eldorádó, mint ami" lyennek rosszlelkü emberek üzleti szempontból elhíresztelték. Sőt nagyon keservesen csalódva tértek vissza minden pénz nélkül, ami természetesen teljes összegében az Anglo zsebébe vándorolt. Itthon azután meg is kezdhették újra, amit abbahagytak. Csakhogy a becsapott kivándorlók följelentést tettek az ügynökök ellen, mire a törvényszék előtt kipattant minden. Lehullott a lepe1 az Anglo-vállalat működéséről, a visszatért emberek maguk vallották be, hogy ídlevél nélkül, a társaság ügynökeitől megjelölt irányokban, utaztak Fiúméig. Kettőnél többnek nem volt szabad egy vasúti szakaszban utazni. Az elutaztatás is különböző időben történt. A családtagok ilyenformán elszakadtak egymástól ós csak a hajókon kerültek össze ismé^ vagy tul a tengeren, Amerikában. A szükséges iratokkal ós jelvényekkel az ügynökök látták el őket, akik különösen vigyáztak, hogy a hatóságok ne szerezhessenek értesülést a tömeges kivándorlásról. Nem is szereztek, talán ki sem tudódott volna a dolog, ha a följelentég meg nem történik. Az újvidéki biróság ítélkezett elsőfokulag ebben az ügyben. A kivándorlási törvény 1909. II: 41. szakaszának első bekezdése alapján Széné Fülöpöt és Schmidt Jakabot fejenkint három hónapi fogházra ós tíz napi fogházra átváltoz tatható kétszáz korona pénzbüntetésre itélte. Fölebbezés folytán aszegedi tábla elé került az ügy, amely ma foglalkozott vele. A büntető tanács helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét. ket. Mivel a horvát országos gyűlés meg nem választotta meg a magyar országgyűlés uj tagjait, a horvát-szerb koalíció emberei járnak még a képviselőházba, köztük számosan olyanok, akiket odahaza újólag nem is választottak meg horvát képviselővé. Ezek az urak most ismét nagy horvát vitát akarnak rendezni a magyar képviselőházban. Hogy ezt a szándékukat meg ne valósithassák, Ugrón Gábor ós Barta Ödön ma fölkereste Berseviczy Albertet, a képviselőház elnökét és arra kérte, hogy a horvátokkal szemben állítsa helyre a Juslh Gyula elnöksége előtt dívott gyakorlatot. A horvátok régebben csak az első szavakat mondhatták horvátul, beszédüket pedig magyar nyelven kellett előadniok. Horvát tolmács és gyorsíró sem volt. Ugrón és Barta arra hivatkozott, hogy a törvénynek a régebbi gyakorlat felel meg. Berzeviczy elnök kijelentette, hogy tudomásul veszi ezt a kívánságot, de érdemleges választ most még nem adhat, mert a miniszterelnökkel fog még előbb értekezni a dologról. Tizenkilenc horvát képviselő jelent meg ma a Házban. Értekezletet tartottak. Hosszasan tanakodtak az indemnitási vitában való harcmodorukról. Megállapodtak abban, hogy nz indemnitást nem szavazzák meg. A mexikói forradalom. A Magyar Távirati Irodá-hoz jelentés érkezett a mexikói forradalomról. A jelentés azt mondja, hogy a kormány hatszáz emberből álló csapata megütközött a forradalmárok négyszáz emberével és a harcban a forradalmárok szenvedtek vereséget. Mindkét részről több harcos esett el. A törtffc kormány lemondott. Konstantinápolyból jelentik: Haki basa nagyvezér tegnap az egész kabinettel beadta lemondását. A szultán valószínűleg Tevfik basa londoni nagyköve, tet fogja megbízni az uj kabinet megalakitásá. val. Haki basa azért mondott le, mert összekülönbözött az uj török párt középponti bizottságával. A delegáció határozatainak jóváhagyása. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király a delegáció határozatait jóváhagyta. A királyi kéziratot őfelsége, Aehrenthal, Burián és Schönaich közös miniszterek ellenjegyezték. Vérrel választ Angolország. Londonból jelentik: A legerőszakosabb jelenetek, a szenvedélyesség viharai közben indultak meg a választási mozgalmak. Tegnap újra súlyos merénylet történt az egyik miniszter ellen. Churchill,& belügyminiszter, délelőtt tartottaprogrambeszédét Bradfordban. Amikor a pályaudvar felé tartott, egy sétatéren egy bőrkötényes férfi rohanta meg és kutyákorbácscsal elverte. A miniszter elájult, egy közel levő kertilakba vitték, ahol sebeit bekötözték. A merénylő megszököt^ de letartóztatták. Kiderült, hogy mészáros. A miniszter egy órai késés után hagyta oda Bradfordot és Hudemnól ujabb támadás érte. Három szüffrazsett esernyővel feléje csapkodott, de ezúttal a csapásokat el tudta kerülni a miniszter. A rendőrség elfogta a három nőt. Churchill pedig a kiállott izgalmaktól betegen fékszik. Cork városában az ír nemzetiségek ós ír függetlenségiek között nagy csaták voltak. A város több részében összeütköztek és nyolcvannégy vmber megsebesült. A rendőrség ós katonaság háromszáz embert fogott el. A zavargások reggelig tartottak. Erősdy le akar mondani. Budapestről jelentik: Erősdy Sándor, Marostordamegye főispánja ma fölkereste Kimen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és kérte, hogy mentse föl az állásától. A miniszterelnök kilátásba helyezte a főispán kérésének teljesítését, de egyben föntartotta magának a jogot Erősdy további alkalmazására. Erősdyt — hir szerint — egyik főállásra fogják kinevezni a belügyminisztériumban, utódja pedig Haller Jenő gróf, Udvarhelymegye főispánja lesz. A horvátok a képviselőházban. A ma kezdődő indemnitási vitában a horvát képviselők is részt szándékoznak venni ós széltében-hosszában tárgyalni akarják követelóseiHamis ötkoronások. — Letartóztatott pénzhamisítók. — (Saját tudósítónktól.) A hamis pénzekkel való szélhámoskodás nagyon gyakori eset mostanában Szegeden és a környékén. Csak néhány nappal előbb fogta el a szegedi rendőrség Jakab Gábort, a cilinderes csalót, aki — mint jelentettük — azzal szedte rá a hiszéke" nyebbeket, hogy valódi pénzért kétszer-három" szor nagyobb összegű hamis pénzt ígért. Csakhogy Jakab még azzal is tetőzte a csalásait, hogy az ígéreteit egy esetben sem tartotta meg, hanem a kicsalt pénzekkel megszökött. Noha a rendőrség valószínűnek tartja, hogy pónzhamísitó-bandával állt összeköttetésben» de Jakab az a nagystílű szélhámos, aki még a saját bűntársait is becsapja. Ma ismét hamis pénzeket rejtegető egyéneket tartóztatott le a szegedi rendőrség. Király József domaszéki lakos a tegnapi szegedi lóvásár után betért Bunford Sándor korcsmájába» amely a közvágóhíd mellett van. Király több tanyai gazdából álló társaságban volt, gavallérosan italokat rendelt és az egész cehhet ő fizette ki. Három ötkoronást adott át a korcsmárosnak fizetség fejében. Az ötkoronások közül kettő nagyon gyanúsan pengett. A korcsmáros, mielőtt a tizenöt koronából visszajáró összeget Királynak átadta volna, a gyanúsnak tetsző ötkoronásokat jobban szemügyre vette ós kiderült, hogy azokat ólomból hamisították. Valamilyen nyomozás céljából épen akkor tért be a korcsmába PoUyondi Miklós rendőrkapitány, akivel a korcsmáros rögtön közölte az észrevételeit. A rendőrkapitány rögtön ki. kutatta Király zsebeit, mire még két hamis ötkoronás került elő. Az eset nagyon gyanúsnak tűnt föl, a rendőrkapitány tehát vallatóra fogta Királyt, aki ijedtségében össze-vissza beszólt, majd azt adta elő, hogy a hamis pénzeket a ¡elesége kapta a vásárban eladott árukért. Ujabb keresztkérdések után Király kijelentette, hogy elmondja a valóságot. Elmondta,