Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-29 / 159. szám

1910 november 27 DÉLMAGYARORSZAG 3 dat ármentesitett, minek íolytán annak bériővedelme jelentékenyen emelkedett. A mult 1909-ik évben csak Nevrincsán, Krassószörénymegyében létesült uj telepítés hetven gazdálkodó és tizenöt munkástelep-helyivel Tergovesten befejezték a telepítést, ValeaInnqán a hozzátelepités a jövö évben megindítható Halasztást szenvedett a mosnicai hozzátelepités, mert a földek csak a jövő évben lesznek teljesen irtva. (Közoktatás.) 4 karánsebesi állami főgimnázium uj épületére még szükséges százezer korona föl van véve a költségvetésbe. A miniszter a jövő évben Perjámoson állami polgári iskola létesítését tervezi. A temesvári felsőkereskedelmi iskola részére a jövő évben kétezer koronával több segélyt irányzott elő a miniszter. (Igazságügy.) A Karánsebesen tervezett uj törvénykezési épület és fogház építési költségeinek további előirányzatát egyelőre függőben tartja a miniszter. A temesvári uj fogház építését a temesvári igazságügyi hatóságok együttes elhelyezésének kérdése tartja még függőben — mondja az igazságügyi miniszter — ós igy a költségek előirányzatát a következő évekre halasztotta. A képviselőház ülése. — Az indemnitás. — (Saját tudósitónktól.) Ez a kormány nem akar elődjének nyomdokaiba lépni. Nem terjeszthette eddig a képviselőház elé a költségvetést, indemnitást kér tehát, hogy az eksz-leksz bajaitól és kellemetlenségeitől megkímélje az országot. Ez, persze, fáj az ellenzéknek, sorba állanak föl tehát szólásra és tagadják meg az indemnitást a kormánytól. Senkit sem lephet meg ez a negáció, aminthogy a mai ülés főérdekessége nem is a rakovszkyistvánok és batthyánytivadarok ál-kuruckodása volt, hanem az az okos, értelmes beszéd, amelynek kíséretében Hegedűs Lóránt az indemnitást elfogadásra ajánlotta. Részletes tudósításunk ez ; Elnök : Kabos Ferenc. Jegyzők ; Szász Károly, Nyegre Lá.:zló, ZHnszky István. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után az elnök több föliratról tesz jelentést. Ezek közt van a gyufagyárosok egyesületének fölterjesztése a fehér foszfor tilalmának tár gyában. Somogy vármegye közönségéé a korcsmák vasárnapi munkaszünete érdekében. Harmadszori olvasásban fogadja el ezután a Ház a polgári pör rendtartásról szóló törvényjavaslatot A javaslatot átküldik a főrendiháznak. Dobieczky Sándor a közlekedésügyi bizottság nevében vicinális-vasutakról tesz jelentést. (Az indemnitás.) Hegedűs Lóránt előadó: A kormány négy hónapi indemnitást kér, mert a Ház idejéből nem futja, hogy ez év végéig tető alá,vigye a költségvetést. Kéri a Házat, fogadja el a javaslatot, mert ez a kérdés nem alkalmas politikai vitára. Elsősorban azért, mert az indemnitást a többség nem tekinti bizalmi kérdésnek, másodsorban a mostani körülmények nem alkalmasak politikai harc folytatására. Az 1909. évi költségvetés ugyanis már négy hónapja van érvényben ós a kormány mindaddig, míg ezen a kereten belül kénytelen maradni, semmi reformot meg nem valósithat. De nem alkalmas a vitára az indemnitás azért sem, mert a költségvetési törvényjavaslat erre sokkal alkalmasabb. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) (A volt államtitkár.) Désy Zoltán nem szavazza meg az indemnitást, mert az előadó indokait nem tartja elfogadhatónak. Azonkívül a kormány programja iránt sincs azzal a bizalommal, mint ezt az indemnitás megköveteli. A mult évi költségvetésről ugyanis megállapította, hogy az abban kimutatott számok egytőí-egyig helytelenek. A pénzügyminiszter százharmincriyolc milliós deficitet mutat ki 1909-ből, holott a bevételek huszonhat millióval haladták meg a kiadásokat. Kíváncsi vagyok, hogy hozza ki az állami számvevőszék a százharmincnyolc milliós deficitet. Lukács László pénzügyminiszter: Majd meg látja! Désy Zoltán: Részletesen revideálja ezután az 1911. évi költségvetés tételeit és ezekből arra a konklúzióra jut, hogy a kormány gazdálkodása a bizalmat nem érdemli meg. A koalíció, mikor látta, hogy maradásának erkölcsi alapja nincs, örömmel látott minden alkalmat, hogy elmehessen . . . Podmaniczky Endre báró: De négy évig gondolkodtak ! (Zajos derültség. Elnök csönget.) Désy Zoltán: A paritás meg nem valósitható ott, ahol a katonaságot az egyik állam nyelvén tanítják a másiknak a rovására. Igen fontos aggodalmai vannak, hogy a katonai kérdésben a nemzet által óhajtott megoldás nem fog bekövetkezni. Van két másik fontos kérdése is a politikának: a választójog és a bank kérdése. A választójog reformját a legégetőbb életkérdésnek tartja. A negyvennyolcadiki törvény csak hirdeti a demokráciát, amelynek elve csak most vár megvalósításra. Ami a bankkér dést illeti, be kell vallania, hogy ezen a kérdé sen bomlott föl a koalíció. Ők csak a legmérsékeltebben ellenzékiek és csupán készfizetések fölvételét kívánják. A miniszter csak egy szempontot lát a költségvetésben: a takarékosságot, de az előző kormány egyebet is látott, még pedig az államélet elsőrendű szükségleteinek kielégítését. Idézi a pénzügyminiszter ekszpozéját, melyben ez a koalíciós törvények revízióját helyezte kilátásba, mert azok túlságosan költségesek. A revizíó tehát költsógleszállitás céljából szükséges. (Zaj.) Justh Gyula : Dehogy! A katonai költségekről volt szó. Egy hang a jobboldalon: Maguk talán nem szavazták meg ? (Zaj. Elnök csönget.) Rátér ezután Désy a Marostorda megyében előfordult dolgokra. Az elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. Batthyány Tivadar gróf a Justh-párt nevében tagadja meg az indemnitást, miután a kormány iránt a megfelelő bizalommal nem visel tetik. Szólásra iratkoztak még Molnár János (néppárti), Herczegh Sándor (gazdapárti), Esterházy Mihály gróf, Szmrecsányi György (néppárti) és Győrffy Gyula (Justh-párti), akik a legközelebbi ülésen beszélnek. A mai ülés két órakor végződött. Munkatársunk megkérdezte, hogyan fogadta a miniszterelnök a lemondást. — Természetesnek találta és szószerint ezt mondta : — Értem, hogy a megállapodásról levontad a konzekvenciákat. Nagyon sajnálom, hogy igy történt a dolog, de nem változtathatom meg. A körülmények megkívánták a kijelölőbizottságnak est a megállapodását. — Ezután másról beszélgettünk. Meg kell jegyeznem, hogy el voltam készülve a dologra, hiszen kilenc hónap óta vajúdik az elnöki állás betöltése. Közben volt alkalmam meggyőződni, hogyan állnak a dolgok és volt időm készülni a nyugdíjazásra. Meddig marad még méltóságod az állásában V — Nem akarok a kormánynak kellemetlenségeket okozni s ezért elhatároztam, hogy a jövő hét végéig vezetem az ügyeket. Remélem, hogy az elnök akkor már abban a helyzetben lesz, hogy tovább vezethesse az ügyeket. Az állami számszék elnöke. — Beszélgetés Dárriay Sándorral. — (Saját tudósítónktól.) A nemzeti munkapárt vasárnap este tartott értekezletén állapította meg a párt jelöltjeit a Rakovszky István titkos tanácsos elhunytával megüresedett állami számszéki elnöki állásra. A párt kijelölő-bizottsága elsö helyen Thuróczy Vilmos titkos tanácsos, országos képviselőt, második helyen Bujanovics földbirtok kost, harmadik helyen Macsvanszky Lajos miniszteri tanácsost jelölte és ehez a jelöléshez a munkapártnak Perczel Dező elnöklésével tartott értekezlete, amelyen csaknem az összes miniszterek is jelen voltak, egyhangúan hozzájárult. A képviselőház keddi ülésén fogja a számszéki elnöki állásra a jelölteket megállapitani, de kétségtelen, hogy a képviselőház is meg fogja erősíteni a munkapárt jelölését. Az állami számszék elnöki állásának betölté. sével egyidejűleg nyugalomba vonul a számszék eddigi alelnöke, Dárday Sándor dr. A számszék alelnöke, mint félhivatalosan jelentik, már beadta nyugalmazása iránt való kérvényét és ezzel kapcsolatban arra kérte a miniszterelnököt, hogy az elnöki állás betöltésénél második helyen tervezett jelölését ejtse el. * Dárday Sándor dr, a számvevőszék másod elnöke, ma délben fogadta munkatársunkat, aki előtt nyugdíjazásáról a következőképen nyilatkozott: — Igaz, hogy nyugdíjba vonulok. A kérvé.nyemet már be is adtam, már el is fogadták. Hogy miért vonulok nyugdíjba V Mert levontam az elnökkijelölő-bizottság megállapodásának konzekvenciáját. Ezt meg is mondtam személyesen a miniszterelnöknek. Előbb azonban levélben értesitettem, hogy nyugdíjba vonulok s kértem, hogy ejtse el a másodhelyre való jelölésemet. Azután fölkerestem személyesen Héderváry Károly gróf miniszterelnököt,, bejelentettem neki elhatározásomat. Irodalmi délután Szegeden. A Dugonics-Társaság föloluasó-iilése. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden, a százhúszezer ember metropolisában, csak egy irodalmi társaság van. A Dugonics-Társaság. Komoly társaság. Szeged iróit, a Szegedről elkerülteket, aztán iró-tollal is munkálkodó tanárokat, bírákat választottak be a Társaságba, amely men. tes volt eddig minden áramlattól. Ma is mentes. Eddig is, de ma vagy holnap is komoly, a köztudatban elismerést kiérdemesült irók fölolvasásából állítja össze műsorát, valahányszor irodalmi délutánt rendezhet. Meghív más vidékekről is poétákat, prózairókat Szeged közönsége számára, igy igyekezik összeállítani mindig a műsorát. A szegedi közönség megszokta már a Társaság délutánjait, mindig elszórakozik, tapsol, szóval : szellemi táplálékot kap. A városháza dísztermét, mindinkább díszesebb közönség tölti be, ugy, hogy a diszterem kicsi már a közönség befogadására. Vasárnap szintén kicsinek bizonyult a városháza közgyűlési terme. Délután négy órára hirdették a fölolvasó-ülést és négy órára zsúfolásig megtelt a terem.» A padsorokban, az állóhelyeken, a karzatokon mindenütt emberek: férfiak, diákok, úriasszonyok, leányok szorongtak. Négy órakor, vagy azután pedig, akik megérkeztek, már be se juthattak a megtelt terembe. Egy-egy fölolvasó-ülés után válik nyilvánvalóvá, hogy a Dugonics-Társaság számára megfelelő, nagyobb terem kell már. A szegedi zenepalota dísztermét szánták fölolvasások tartására. Persze, előbb a zenepalotát kell fölépíteni, de félő, hogy akkorára már annyit boszankodik a zsúfolt fölolvasó-üléseken megjelent szorongó közönség, hogy fél a tolongástól ós elmarad a fölolvasásról, ami pedig rendkívül sajnálatos volna a Dugonics-Társaságra. A vasárnapi fölolvasó-ülés kiváltképen sike" rült. A Dugonics-Társaság tagjai közül is sokan megjelentek. Igy ott voltak: Lázár György dr elnöklésével Kovács János alelnök, Tömörkény István főtitkár, Balassa József, ifjabb Csertsy Mihály, Kisteleki Ede, Kun József, Scossa Dezső, Szávay Gyula, Sz. Szigethy Vilmos, a szépirodalmi osztály rendes tagjai, Homor István, a tudományos osztály elnöke, Kiss Lajos, a tudományos osztály titkára, Falta Marcel dr, Eisenstein Jakab dr, Pazár Béla, Perjéssy László, Reiniger Jakab, Szinger Kornél, Szűcs Mihály, Szmollény Nándor ós Torclaí Imre, a tudományos osztály rendes tagjai. Több vidék1 vendég is megjelent. Kun József költeményei vezették be a fölolvasó-ülést. Kun József poétát rendkivül kedveli a szegedi közönség, ami nem csoda. Es Nyárai Antal olvasta föl a verseket, igy természetes, hogy a kitűnő színész előadásában érvényesült a versek minden szépsége. Percekig tapsolták az előadót és a költőt. Nagy Zoltán dr szegedi törvényszéki biró, az egyik szegedi lap dolgozótársa, olvasta föl nagyobb tanulmányát, Fiatalkorú bűnösök cím" mel. Egy esztendő óta alkalmazzák a fiatalkorú bűnösökkel szemben a novellát, egy esz-