Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-27 / 158. szám

1910 november 27 DÉLMAGYARORSZÁG m 7 Korcsmárosok a rendőrségen. — Kioktatás a borparagrafusokban. — (Saját tudósítónktól.) Ma délután St órakor mintegy negyven-ötven szegedi korcsmáros és bortermelő gyűlt össze Szalay József dr főkapitányhelyettes, kihágási bíró szobájábanSzalay dr azért hivatta össze a korcsmárosokat, hogy kioktassa őket a bornyilvántartás mikénti vezetésében. Erről az 1908: XLVIItörvénycikkben foglalt rendeletek intézkednek, »melyeket egybefoglaltan a földmivelósügyi miniszter 1909-ben A borhamisításnak és hamisított bor forgalombahozatalának tilalmasása cim alatt adott ki. Bár ezeket az intézkedéseket 1908-ban foglalták törvénybe, a gyakorlatban azonban sok kellemetlenség támadt még két év után is. A korcsmárosok ós bortermelők ugyanis nem tudtak eligazodni a törvény paragrafusainNapirenden voltak tehát a kihágási eljárások s amikor a beidézett korcsmárosokat Szalay József dr felelősségre vonta, azok azzal védekeztek, hogy megvolt bennük a jószándék a törvény betartására, a nyilvántartási lapokat be is szerezték, de azok t vesetésóben sehogysem tudnak eligazodni. A kihágási biró ezt természetesen nem vehette figyelembe ós a törvény ellen vétőket kénytelen volt megfelelő büntetéssel sújtani, tíz koronától hatszáz koronáig. Hogy tehát az ilyen kihágásoknak elejét 'ehessen venni, Szalay József dr elhatározta, hogy megmagyarázza a korcsmárosoknak és bortermelőknek a törvény paragrafusait és kioktatja őket a bornyilvántartási jegyzékek vezetésében. Ezért egyszerre negyven-ötven ember jelenik meg naponként a hivatalában} akiknek szemólyenkint is megadja a szükséges fölvilágositásokat. A ma délutáni jelentkezők között több kávóháztulajdonos is volt, akik tartanak borpincót. A törvény megfelelő rendelkezései ezek: (Hor nyilvántartás.) 30. §. A törvéhy 14. §-a az ellenőrzés céljaira szükséges bornyilvántartások vezetéséről intézkedik. Ily nyilvántartást köteles vezetni minden bortermelő, aki bort eladás céljából termel, továbbá mindenki, aki bornak, mustnak, szőlőcefrének, borkészítésre szánt szőlőnek, vagy borseprőnek adás-vételével vagy borméréssel, illetve kismértékben való elárusitással foglalkozik. E nyilvántartásba köteles az illető fél pontosan bejegyezni a pincéjében, vagy más helyiségben raktározott bortermését, illetőleg a beszerzett, úgyszintén a forgalomba hozott bor- vagy mustmennyiséget, még pedig az illető bor vagy must színének, továbbá a minőség közelebbi megjelölésének, a beszerzés, illetve elszállítás helyének és idejének feltüntetése mellett. A minőség közelebbi megjelölése ugy értendő, hogy a bort olyan minőségűnek keíl a nyilvántartásban feltüntetni, aminőnek azt a nyilvántartásra kötelezett vette, vagy eladta, például „asztali bor", „pecsenyebor", „asszu", „tokaji", „ménesi" stb. Nagyban, tudniillik egyszerre legalább ötven liter menynyisé^bea való í'orgalombahozatal esetén ezenkívül az eladó, illetve a vevő neve és lakhelye is tótelenkint még ugyanazon napon bejegyzendő a nyilvántartásban. Ellenben kismértékben való elárusitás vagy kimérés esetén a forgalombahozott mennyiség összesítve, a vevő nevének és lakhelyének feltüntetése nélkül is bejegyezhető s az igy összesített bormennyiséget hetenkint legalább egyszer kell bejegyezni. Ha valamely bor slb. a nyilvántartásba történt bevezetés után valamely más tétel alatti borral összeházásittatik, akkor ez a nyilvántartás „Jegyzet" rovatában az összeházasított borok mindegyikénél világosan feltüntetendő, még pedig az összeházasított többi bor tételszámára való hivatkozással. A bornyílvántartás vezetésére kötelezettnek rendszerint minden községre nézve külön nyilvántartást kell vezetnie. Ehez képest az ugyanazon község határában fekvő több pincét illetőleg is, az ezekben lévő készletekről csakis egy nyilvántartás vezetendő, melynek bevételi tizenegyedik rovatában azonban mindenkor feltüntetendő, hogy az illető bor stb. e pincék melyikében van elhelyezve. Ha tehát a bor stb. készlet egy része az ugyanazon község határában fekvő pincék egyikéből a másikba szállíttatik át, a nyilvántartás tizenegyedik rovatába bevezetett följegyzés még aznap megfelelőleg helyesbítendő. A bornyílvántartás vezetését a meglévő öszszes borkészletnek (esetleg mustnak vagy borseprőnek) a nyilvántartásba való bevezetésével kell megkezdeni. A bornyílvántartás vezetése azonnal megkezdhető, de legkésőbb 1909. évi március hó elsején okvetlenül megkezdendő, még pedig ugy, hogy ezen a napon az akkori öszszes borkészlet, (esetleg must vagy borseprő) már be legyen vezetve a nyilvántartásba. A bornyilvántartás vezetésének megkezdése előtt beszerzett borkészletnél (mustnál vagy borseprőnél) a beszerzés forrásának, a termelő vagy eladó nevének és lakhelyének, az érkezés idejének ós módjának bejegyzése, vagyis a nyilvántartás 6—10. bevételi rovatainak kitöltése nem szükséges; ez esetben a nyilvántartás kilencedik rovatába csak annyi jegyzendő be, hogy az illető bor stb. 1909. évi március hó elseje előtt érkezett. (Nyom tatványok kifüggesztése.) 38. §. A törvény 13. §-a szerint mindazon pincékben, présházakban, ex-jesztő- vagy más helyiségekben, amelyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgő- vagy habzóbor készítésére, kezelésére, raktározására, vagy forgalombahozatalára szolgálnak (tehát a vendéglőkben és bormérő-helyiségekben is), a törvény azon rendelkezései, melyek az illető italok előállításánál és kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a raktározásra és forgalombahozatalra, valamint az ezen törvényben megállapított büntetésekre vonatkoznak, nyomtatásban, szembeötlő helyen és könynyen olvashatóan állandóan kifüggesztve tartandók. Ezen nyomtatvány kifüggesztésének az a célja, hogy mind maga a bortulajdonos, mind annak alkalmazottai — saját miheztartásuk végett — állandóan tájékozva legyenek arra nézve, hogy a borkezelésnél minő anyagokat és eljárásokat szabad, vagy tilos használniok. Ennélfogva ezt a nyomtatványt nem valami rejtekben, vagy félreeső helyen, hanem lehetőleg világos és olyan helyen kell kifüggeszteni, ahol a fogyasztók, vevők és pincemunkások gyakran megfordulnak s ahol e nyomtatvány könnyen szemükbe ötlik ós könnyen olvasható. (Általános rendelkezések.) 13. §. Mindazon pincékben, présházakban, erjesztő- vagy más helyiségekben, amelyek eladásra szánt must, bor, gyümölcsbor, pezsgővagy habzóbor készitósóre, kezelésére, raktározására vagy forgalombahozatalára szolgálnak, a törvény azon rendelkezései, melyek az illető italok előállításánál és kezelésénél megengedett és tiltott eljárásokra, továbbá a raktározásra ós forgalombahozatalra, valamint az ezen törvényben megállapított büntetésekre vonatkoznak, nyomtatásban, szembeötlő helyen ós könnyen olvashatóan állandóan kifüggesztve tartandók. 14. §. Az a bortermelő, aki évi termésének saját házi szükségletét meghaladó részét értékesiti, úgyszintén az is, aki bornak, mustnak, szőlőcefrének, borkészítésre szánt szőlőnek vagy borseprőnek adás-vételével vagy bormóréssel, illetve kismértékben való elárusitással foglalkozik, a pincéjében vagy más helyiségben raktározott bortermelését, illetőleg a beszerzett bor- vagy más mustmennyisóget, úgyszintén a forgalomba hozott bor- vagy mustmenynyiséget, — az illető bor vagy must színének, továbbá a minőség közelebbi megjelölésének, a beszerzés, illetve elszállítás helyének és idejének és nagyban, azaz legcdább ötven liter menynyiségben való eladás esetén, az eladó, illetve a vevő nevének ós lakhelyének tételenként való feltüntetése mellett — nyilvántartani köteles. A nyilvántartásban levő följegyzések, illetve ezek az adatok kizárólag csak a rendőri büntető eljárás céljaira használhatók föl s hivatalos titkot képeznek. Chiari körül. Bécsből jelentik: Az osztrák flottaegyesületnek alelnöke és egyik legagili" sabb tagja volt Chiari nyugalmazott admirális. Legnagyobbrészt ő volt szerzője, vagy legalább ¡s forrása azoknak a támadásoknak, melyek az osztrák sajtóban, a napilapokban ós egyes katonai lapokban is Olaszország ellen megjelentek. Ezek a támadások, melyek sokszor már lázitásszámba mentek, nagyon megharagították az olasz sajtót. Különösen kifogásolták, hogy épen a flottaegyesület alelnöke a támadó, annak az egyesületnek, melynek számos király' herceg a tagja és amely a tengerészeti vezetőség patronátusa alatt áll. A dolog kezdett kínossá válni az egyesületnek is. Chiarit k1 akarták tessékelni, de az öreg admirális makacsul ragaszkodott állásához. Végre is maguk a királyi hercegek léptek akcióba és kijelentették, hogy ők lépnek ki az egyesületből, ha Chiari ottmarad. Chiari most levelet intézett az egyesülethez ós ebben tudatja az egyesületből való kilépését azzal az indokolással, hogy a jövőben szabadkezet akar nyerni akciója számára. A képviselőház elnöke küldöttséget nem fogad. A Politikai Értesítő közli ezt a hivatalos jelentést: A képviselőház elnöki hivatala, a közönség tájékoztatása végett közzé teszi, hogy a képviselőház elnöke a jövőben nagyobb küldöttségeket, — melyek a Házhoz kérvényt benyújtani, vagy benyújtott kórvényt támogatni kivannak — fogadni nem fog. A képviselőház elnöke ugyanis abban a fölfogásban van, hogy ő nem hivatott a Ház elé elintézés végett kerülő konkrét ügyek vagy elvi kérdések iránt előzetesen nyilatkozni s az ily küldöttségek fogadását a házszabályok szellemével nem tartja összeegyeztetőnek. Szociálisták a császár ellen. — A königsbergi beszéd. — (Saját tudósítónktól.) Berlinben a birodalmi gyűlés ma délben tízenkettedfél órakor rendkívül nagy érdeklődés mellett ós telt ház előtt kezdte meg annak az interpellációnak a tárgyalását, amelyet szociáldemokrata részről terjesztettek elő Vilmos császárnak königsbergi beszéde miatt, amelyben azt hangoztatta, hogy ő isten kegyelméből uralkodója Németországnak. Az interpellációnak szövege a következő : — Mit szándékozik a birodalmi kancellár tenni, tekintettel a Bülow herceg által mint felelős birodalmi kancellár által és egyúttal a császár nevében is a birodalmi gyűlésben 1908-ban tett nyilatkozatára, minthogy ezzel a nyilatkozattal ellentótben állnak a császárnak az idei nyáron Königsbergben és más városokban közjogi állására vonatkozólag mondott beszédei. A birodalmi kancellár kijelentette, hogy az interpellációra azonnal válaszolni fog. Az interpellációt a szociáldemokrata párt nevében Ledebur képviselő okolta meg. Beszédének elején igyekezett megőrizni higgadtságát és nyugodtan, szenvedelem nélkül beszélt. Beszédének vége felé aíonban élesen támadta a kormányt. Azzal kezdte beszédét, hogy 1908 novemberében szokatlan egyértelműség volt a birodalmi gyűlés pártjai között, amennyiben valamennyi párt körében a legnagyobb megbotránkozást keltették egyes nyilvánosságra jutott nyilatkozatok és beszédek. Azután részletesen ismertette Bülow herceg nyilatkozatának előzményeit, majd áttért a königsbergi beszédekre, miközben az elnöknek ismételten figyelmeztetnie kellett őt arra, hogy az uralkodó személyét ne vonja bele a vitába. Bethmann-Holltveg birodalmi kancellár szólalt föl azután. Ledebur beszéde, — úgymond, — azt bizonyítja, hogy őt és pártját nem a haza érdeke vagy az alkotmányos intézmények védelme vezeti. Sőt ellenkezőleg, egész beszédje szenvedelmes támadás fönnálló alkotmányunk ellen. Ledebur az imént világosan a köztársaság hívének mondotta magát. Fölkiáltások a baloldalon: Ez nem uj dolog!) (Bizonyára nem uj, de eddig alig törtónt meg, hogy ezt oly világosan és nyíltan hirdették volna, mint most. Igen jó, ha az egész birodalom tudja, hogy a szociáldemokrácia milyen célokat követ. Ha Ledebur képviselőnek az volt a célja, hogy ebben a tekintetben a fátyolt föllebbentse, akkor csak őszintén szerencsét kívánhatunk sikeréhez. Az interpellációban Ledebur annak a fölfogásnak adott kifejezést, hogy a császár az 1908-ban a birodalmi gyűlésben a kancellár által tett nyilatkozatokhoz nem alkalmazkodott. Ez a fölfogás teljesen téves. A kancellár azután fölolvasta a Reichsanzeigerben annakidején megjelent közleményt és azt vitatta, hogy a császár königsbergi beszédében nem jutott ellentétbe azzal a fölfogással, amely ebben a közleményben visszatükröződik. A königsbergi beszéd a császár mély vallásos meggyőződésének folyománya és ezt a meggyőződésót igen sokan osztják a birodalomban. (Helyeslés jobbról és a centrumban; nevetés ós lárma a baloldalon.) A porosz királyság évszázadok óta áll fönn és a Hohenzollern-házból igen sok ural-