Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-25 / 156. szám

576 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 november 24 ben élő, szerencsétlenné tett, vakmerően meggya­núsított úriasszony tett, amikor a megtorló lépé. sekért könyörög. Krizse József dr rendőrkapitány nyilatkozata olyan, amely közmegvetésre juttat egy uriasszonyt, olyan, amilyennek elhangzá­sát szigorú büntetőtörvénynyel védi a magyar igazságszolgáltatás. Sajnálatos, hogy uriasz" 8zonyt rendőrség vádolhatott meg nyilvánosan ¡gy, de nem sajnálatos, hogy a legszigorúbb megtorló lépéseket végre megtették a rendőr­kapitány ellen, akiről és a rendőrségről, leg­újabban, ma ezeket irja az egyik szabadkai új­ság, a Bácsmegyei Napló: „Szabadkán szinte arcpirító módon sértik meg a személyes szabadságot azon a cimen, hogy a titkos kójelgést üldözik. Elég egy névtelen le­vél, egy be nem iktatott följelentés s Szabadka detektivkara mozgósítva van. Megtörtént már nem egyszer, hogy detektívek egész egysze­rűen ott aludtak egy ház udvarán, mert éjszaka is lestek, nem történik-e titkos kéjelgés. Mintha csak a szeretkezést akarnák megaka­dályozni rendőri beavatkozással, olyan buzgó­ságot fejt ki a szabadkai rendőrség a titkos kéjelgés üldözése körül. Lehetne ennek a rette­netes buzgalomnak mélyenjáró okait kidatni, de egyelőre még nem tesszük azt. A szabadkai rendőrség botránya most úgyis kikerült a város szük határai közül s egyik szegedi lap hasá­bokon foglalkozik egy esetével. A sok-sok ha­sonló eset közül ez az egy kijutott a nyilvá­nosság elé s talán sordínót tesz a rendőrség üldözési buzgalmára. Mert ma az a helyzet, hogy a szabadkai rendőrség jogosultnak érzi magát a gyermekei mellől elvinni az anyát, a szülei köréből kihurcolni a leányt. Nem kell hozzá más, csak egy valódi, vagy fiktív följe­lentés s jön a detektív, a fiatal kapitány kíván­csian faggat, a szegény meggyanusitottat de­tektív kiséri a rendőrorvoshoz, következik a meztelenre való vetköztetés, vizsgálat s aztán a rendőrség esetleg pardont kér. Előbb azonban tönkreteszi egy család becsületét, földúlja sok ember boldogságát. Ha valamelyik meghurcolt, vagy a családja nem retteg s följelentést tett a rendőrség ellen, ennek sincs semmi foganatja. Az ügyészség konstatálja, hogy legföljebb túl­buzgóság történt, de büntetendő cselekmény nem." Eddig szól a szabadkai újság megjegyzése^ Ilyen súlyos vádat az utóbbi időben egyetlen egy magyarországi város rendőrsége ellen se tettek. És Szabadkán mégis nagyon elégedet­lenek ez^el a vivmánynyal . . . Ami nem is csoda. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. November 25, péntek: A balkáni hercegnő, operett. Bemutató. (Páratlan '/,-os bérlet.) „ 26, szombat: A balkáni hercegnő, operett. (Páros »/»-<№ bérlet.) „ 27, vasárnap d. u.: A kard becsülete, szinmü. „ 27, „ este: A balkáni hercegnő, operett. (Páratlan »/,-os béri.) „ 28, hétfő: A három testőr, vígjáték. (Páros 2/»-os bérlet.) „ 29, kedd: Denevér, operett. (Páratlan s/»-os bérlet?) „ 30, szerda: A balga szűz, szinmü. Be­mutató. (Páros V»-os bérlet.) December 1, csütörtök: A balga szűz, szinmü. (Pá­ratlan •/»-os bérlet) „ 2, péntek: A balga szűz, szinmü. (Pá­ros. »/,-os bérlet.) „ 3, szombat: Troubadour, opera. (Páratlan l/.-os bérlet.) „ 4, vasárnap: A muzsikusleány. (Páros »/,-os bérlet.) A rémület hercege. Le Prince de la terreur: ez André de Lordé színházi neve. A rémület hercege, sőt teljha­talmú császára, aki ugy uralkodik a közönség idegzetén, mint az orgonista a hangszer szám­talan sípján. André de Lordé biztosra megy; akkor, abban a pontosan kiszámított pillanat­ban fakad sírva, vagy kezd borzongva nyög­dicsélni a világ legrettenetesebb és legjám­borabb társaslénye, a közönség, amikor a bá­mulatos színpadi érzékkel ós óriási technikai ügyességgel biró Lordé akarja. Gyönge, töré­keny asszonykák sorra elájulnak, erős, bátor férfiak merednek vértelen arccal, idegesen ránga­tózó ajakkal a színpadon, fönt a karzaton lá­zongó orditozások kelnek egy-egy antipátikusan beállított alak minden szava, minden mozdu­lata ellen. A színházi emberek, megsavanyo­dott kritikusok gúnyosan húzzák félre száju­kat, némelyek őszinte irigységgel, mások lep­lezett megvetéssel mondják ki a szigorú szen­tenciát: Kókler! De a kóklert szereti a cirkuszi publikum, André de Lorde-ot pedig még a földszint frak­kos közönsége is megtapsolja. Tizenkét esz­tendeje mutatják be a drámáit a legkülönbö­zőbb színpadok; már vagy negyven — több­nyire egy-kétfölvonásos — darabját adták elő, darabonkint legalább egy — de nagyobbrészt két-három — erőszakos halállal. Most az teszi nevét aktuálissá, hogy Sarah Bernhardt szín­házában — mialatt a hatvankilenc éves gazda Amerikában domborítja a tizennyolc esztendős Jeanne d'Arc-ot — A titokzatos ember cimü háromfölvonásos rémdrámáját játszák, amely egy időnkint józanul viselkedő őrült történe­tét tárgyalja, meg kell adni, hogy rendkívül ügyesen. Persze, borzalmas gyilkossággal vég­ződik ez a darab is, — a közönség pedig — mint lidércnyomástól megszabadultan — meg­könnyebbülten tapsol a ravasz szerzőnek, aki modern Acolas-ként az emberi indulatokat tartja tömlőjében. No meg — ha így folytatja — nemsokára egy-két milliócskát is . . . A Théâtre Michel — egy kicsiny, bájos, de igen drága és meglehetősen előkelő nívójú szín­ház, amely nemrég a Rubikont adta stílsze­rűen, a napokban egy jónevü szerző: Francis de Croisset „Le feu du Voisin" cimü vígjátékát mutatta be. A „Szomszéd tűzhely" azt akarja bebizonyítani, hogy a legkomolyabb és leger­kölcsösebb asszony sem képes egy csinos férfi­arcnak ellentállani. Adva van egy kívánatos özvegy, egy minden jó tulajdonsággal megál­dott úriember, az asszony vőlegénye ós egy szomszédban lakó fiatal, ostoba és franciául alig pár szót makogó angol. Az asszony eré­lyesen utasítja vissza vőlegénye szenvedélyes közeledését, habár ez, szegény, alig bírja ki­várni a közeli esküvöt ; megjelenik azonban a kis hülye angol fiu, aki, miután öt percig hiába kereste a szótárban a mondanivalóját, szó nélkül megöleli a hevesen tiltakozó asszonyt. Aztán mégegyszer és végül mégegyszer . . . amikor is tehetetlen áldozata végre megadja magát szomorú sorsának. Ez — szigorabbak kedvéért — Sorrentóban történik. Az esküvő előtti napon azonban párisi lakásán is meglá­togatja az angol Adonis az asszonykát és a találkozás vége persze csók lesz, természete­sen abban a pillanatban, amikor a vőlegény belép. Az asszony bevall mindent, kisül az is, hogy az angol újdonsült és szerelmes férj, a felesége lenn várja ós ide csak búcsúzni jött. A vőlegény nemesszivü, megbocsájt a nőnek mindent, még azt is, amit a közönség nem értett meg és — függöny. A színészek kitű­nően játszottak, tapsoltak hát nekik és udva­riasságból a szerzőnek is, akinek első morálja mellé másodiknak talán azt is hozzá lehetne tenni, hogy: Aki mer, az nyer ! Vasadi Ottó. * Tüntetés Almássy ellen. A Pesti Hírlap irja: Felhő Rózsi, noha hat év óta prímádon, nája a színháznak, — ezt különös erényképen jegyezték föl a szegediek — sohasem prima­donnáskodott. Még csak előadást se mondott le soha az elmúlt hat év alatt. Hozzá még művésznőnek is elsőrangú. A szegedi közönség A muzsikus leány legutóbbi jubiláris előadásán szinte szívélyes tüntetés formájában adta tud­tára az igazgatónak, hogy neki továbbra is kell Felhő Rózsi. Tüntetett a szegedi közönség olykópen, hogy az utolsó helyig megtöltötte a színházat, azután a művésznőt a fölvonások után virággal, babérral elárasztotta és végeze­tül a nevében egy karikagyűrűt is átnyújtot­tak neki a színpadon, jelezvén, hogy a kö­zönség a további időkre is eljegyzi őt — primadonnájául. Megemlítjük itt, hogy annak jdejón egy ilyen karikagyűrűvel kedveskedett hasonló célzattal a pesti publikum 18 a gyönyörű hangjáról emlékezetes Komáromi Mariskának, amikor a színpadtól elbúcsúzott. * A balkáni hercegnő. A színházi iroda je­lenti : A nagy sikert ért uj operett, A balkáni hercegnő holnapi bemutatóján bizonyára ép ugy meghódítja a közönséget, mint eddig még mindenütt, ahol szinre került. Csupa invenció­zus muzsika, bájos magánszám, kettős az egész. Azonkívül tele van tánccal. A táncokat Cs. Horváth Irén tanította be a tőle megszokott művészi érzékkel. Stefánia hercegnőt Nagy Aranka játsza, Magdát Lendvay Mici, aki há­rom nap előtt vette át a beteg Felhő Rózsi­tól a par excellence szubrett-szerepet. Pompás szerep jut Zsófikában Békefinének is. Szergiuszt, a férfi főszerepet, Sümegire osztotta ki a mű­vezetés. Nyáray mint Blatz egy nagystílű csir­kefogó alakjába önt bele sok szeretetremóltó­ságot. Henrik pincér szerepét pedig mintha csak Pesti Kálmánra szabták volna a szerzők. Szűcs Irén, Lugossy, Révész, Oláh és Virágháty vesznek még részt az előadásban. A második föl­vonás egy előkelő mulatóhelyen játszik. Ennek teljesen uj, erre az alkalomra készített keleti stílű díszlete van. * Egy vén szinész jubileuma. Zombori tudósítónk jelenti: Ritka müvészjubileum lesz a jövő hónapban. Első fölléptónek ötvenedik évfordulóját fogja ünnepelni Leövey József, a kitűnő szinész, aki volt valaha a budai Nép­színház, a pesti Nemzeti Színház tagja is, a vidéki nagy színpadoknak pedig egyik legked­vesebb alakja. Az öreg ur jelenleg Polgár Ká. roly színtársulatánál titkároskodik ós így Zomborban lesz a jubiláris este: december tizenötödikén. Leövey József Othellót fogja játszani és az estének különös érdekességet kölcsönöz, hogy Jago szerepében a jubiláns fia, Leövey Leó, a nagyváradi színház elsőrendű művésze, mint vendég fog föllépni. A színész­világban, ahol Leövey igen kedvelt ós nagy népszerüiégnek örvend, erősen készülnek a jubileumra és jól megérdemelt elismerésben óhajtják a jubilánst részesíteni. * Vassja Selesnowa. Megírtuk, hogy Gorkij befejezte VassjaSelesnowacimüujdrámáját, mely legközelebb könyvalakban megjelenik. Gorkij legújabb müve, ellentótben az első hírekkel, nem áll semmiféle összefüggésben a mai orosz helyzettel és a miljője egészen elüt az eddig ismert Gorkij-müvektől. Vassja Selesnowa, a dráma hősnője, mindent elkövetett, hogy egész­séges gyermekeknek adjon életet. De a ter­helt asszony minden igyekezete, íme, kárba ve­szett. Egyik fia púpos, a másik hülye, a leánya az utcán futkos ós kelleti magát. Az anya két­ségbeesésében a fiait egy kolostorba küldi és mindenképen azt igyekszik megakadályoztatni, hogy beteg gyermekekkel szaporíthassák az emberiséget. * Uj komikus a szegedi színházban. Heltcii Jenő, az aradi színház komikusa, a jövő év szeptemberében eltávozik az aradi színtár­sulat kötelékéből. Heltai véglegesen Szegedre szerződött le három évre, állítólag nyolc-, tiz­és tizenkétezer korona évi fizetéssel. * Míikiállitás Aradon. Az Aradi Képző- és Iparművészeti Társulat rendes karácsonyi ki­állítása december havában nyilik meg Aradon. Az aradi müvésztestület a kiállításon való részvételre átiratílag hívta meg a Magyar Képzőművészek Egyesülete ós a Magyar Kép­zőmüvésznők Egyesületének tagjait. * Színjáték. A Bárdos Artúr szerkesztésé­ben megjelenő kitűnő színházi ós zenei revfi­nek e heti száma értékes tartalommal jelent meg. A szám tartalmából, melyet Zádor István­nak „A testőr" jeleneteiről készített rajzai tar­kítanak, a következő közleményeket emeljük ki: Szini Gyula: Shakespeare és Balzac. Bárdos Artúr: Színpadi problémák. Balassa Imre: A maszk. Karinthy Frigyes: Molnár Ferenc: A testőr. A magyar opera-forditás klasszikusai. Hisztrió: A pantonimia története. Hangverse­nyék : Zenekari est. Énekesek, énekesnők. Krónika: Párisi bemutatók. „A testőr" előadása. Kamarajátókok. Sziniakadómiai vizsga. A mo­dern könyvtár. Uj könyvek. — Előfizetés egész évre tizenöt, fél évre nyolc, negyedévre négy korona, egyes szám ára harminc fillér. A fiumei kormányzó a királynál. Bécsből jelentik: A király ma délelőtt hosszabb külön" kihallgatáson fogadta Fiume kormányzóját, Wickenburg grófot. aaDDDDDDOaaDDQDODDDOaDDOaD a Bleraktároznst pénzelőleggel is, S 1 a B a a a g ben és vidéken jutányosán eszközöl g l Kálmán Zsigmond sziio jj S lisza Lsjos-höruf 31. szóm. i Telefon 588. • oaaaooaaoDDooaoaoaaDoaaaao utorszállitást fautorkocsival hely-

Next

/
Thumbnails
Contents