Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-25 / 156. szám

Í9ÍÖ november 25 Forradalom Braziliában és Mexikóban. (Saját tudósítónktól) A mexikói forradalomnak, amely eddig is annyi vérontással járt, párja akadt Braziliában. Hir érkezik ma arról, hogy Braziliában is forradalom tört ki. A messzi amerikai országokból jövő jelentések természetesen még nagyon ellenmondók és a meglehetősen sfirü cáfolatok sem engedik meg, hogy világos képet alkothasson az ember magának a történtekről. Figyelemreméltó ós érdekes, hogy a jelentések szerint a brazíliai forradalom megindítója a hadiflotta, amely föllázadt és az ország fővárosát bombázza. Braziliában is ugyanazt a szerepet játszák tehát a tengerészek, mint amelyet a közelmúltban a török, a portugál és bizonyos tekintetben a görög tengerészek játszottak. Forradalom Braziliában. London, november 24. A lapok jelentése szerint Barrovba magántávirat érkezett, amely hirül adja, hogy a brazíliai hadiflotta föllázadt és Rio de Janeiro fővárost bombázza. Londoni pénzintézetek is oly tartalmú táviratot kapnak, hogy a brazíliai flotta egy része föllázadt. London, november 24. Mint a Times jelenti, az itteni brazíliai követség kormányától táviratot kapott, amely közli, hogy a Rio de Janeiro kikötőjében kitört mozgalomnak nincsen politikai jellege. Egy Dreadnonght-hajő legénysége föllázadt a tisztek ellen, a kormány azonban a mozgalmat azonnal elnyomta. A Times hozzáteszi: Londonba éjjel érkezett magántávirat szerint a helyzet Rio de Janeiroban kritikus. Az üzleti tevékenység megakadt. Londoti, november 24. Egy itteni nagy beviteli cég tegnap délután Rio de Janeíroból föltétlenül megbízható forrásból azt a kábel-értesítést kapta, hogy a brazíliai flotta föllázadt és hogy a forradalom az ország belsejében is terjed. London, november 24. A riói kikötőben veszteglő hadihajók legény" sége föllázadt és a várost bombázta. A hajógyárban lévő angol munkásoknak nem lett semmi bajuk. A zendülés oka állítólag a zsolddal való elégedetlenség. A zendülésnek nincsen nagyobb jelentősége. A londoni brazíliai követ az éjjel folyamán kormányától táviratot kapott, amely szerint egy hadihajón zavargás volt, amelynek elnyomására a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. Egy másik távirat azt mondja, hogy a hadihajók tisztjei nem vesznek részt a zendülésben. A tisztek Rióban vannak és a zendülőkkel meghódolásukról tárgyalnak. Londoti, november 24. A brazíliai forradalom oka a minisztériummal való elégedetlenség. A kabinetet ugy állították össze, hogy miatta a lakosság a legnagyobb izgatottságba jutott. Berlin, november 24. Magán-kábeltáviratok megerősítik azt a hírt, hogy a brazilíai fővárosban komoly zavargás ütött ki. Az itteni brazilíai követséghez késő éjjelig nem érkezett jelentés. Páris, november 24. Itt még nem erősítették meg azt a london1 értesülést, hogy Rióban tengerészkatonák föllázadtak és a várost bombázták. Az ideérkezett táviratok szerint Braziliában a helyzet egészen normális. Csak arról lehet szó, hogy Fonseca marsai jelölése oppozíciót keltett s a polgári körök nem akarnak róla hallani, mert félnek tőle katonai karaktere miatt. Furcsa dolog volna tehát, ha épen a katonai elemek tennének kifogást egy katona jelölése ellen. Mexikó véres napjai. Newyork, november 24. Itt tegnap az a hír volt elterjedve, hogy a mexikói köztársaság elnökét, Diaeot, a forradalmárok meggyilkolták. E hír megerősítése eddig lehetetlen volt, mert a forradalmárok ÖELMAGYARORSZÁG majdnem valamennyi távíróvonalat elpusztították. Egy másik hir szerint a forradalmárok egy katonai vonatot fölrobbantottak s ez alkalommal háromszáz katona vesztette el életét. Newyork, november 24. A mexikói forradalmi mozgalomnak nagyon komoly jellege van. Az északi tartományokban ís nagyon válságos a helyzet. Orieábából jelentik, hogy a forradalmi csapatok sok erőszakosságot követnek el. Azt is jelentik, hogy sok indus törzs fölkelésre készül. Madero fölkelő vezér Koahuila tartományban van ezer fölkelő élén és hadereje folytonosan szaporodik. Csihuahua városban és más helyeken véres harcok folynak, Pacsiohában plakátok vannak a falakon, amelyekben fölszólítják a lakosságot, hogy Diaz elnököt és amerikai barátait öljék meg. A főváros nyugodt ugyan, de az izgatottság egyre fokozódik. Lovascsapatok cirkálnak a város utcáin. Mataoban a csapatok egy része átpártolt a forradalmárokhoz. London, november 24. A mexikói pénzügyminiszter, akit a Mexikóban állítólag kitört forradalom terjedelméről megkérdeztek, a következő távirati választ adta: A szóban lévő kábeljelentések képtelenül fuleottak. Torronban és környékén zavargás volt, de ez egészen jelentéktelen és a kormány ura a helyzetnek. Egyáltalában nem igaz, hogy akár egyetlen katona is a fölkelőkhöz pártolt volna át s hogy Csihiahua vagy Puebla várost az a veszedelem fenyegeti, hogy a zavargók kezébe jut. A kormány távirati összeköttetésben áll az egész országgal és a külfölddelA helyzet nem nyugtalanító. Az egyetlen aggasztó jelenség a rosszakaratú forrásból származó szenzációs, de alaptalan táviratok tömege, amelylyel a külföldet elárasztják. Newyork, november 24. El Pasából érkezett hitelesnek látszó jelentések szerint a mexikói kormány valamennyi északon lévő várost ismét hatalmába kerítette. Ausztria költségvetése. (Saját tudósítónktól.) Hosszú szünet után ma délelőtt ismét összeült az osztrák képviselőház. Mindjárt az első ülésen Bílinszky pénzügyminiszter beterjesztette az 1911. évi költségelőirányzatot. Kisérő beszédében örömmel állapította meg, hogy sikerült helyreállítani az államháztartás egyensúlyát ós sikerült elkerülni a fenyegető deficitet. A költségvetés szerint az állam összes bevétele 2.818,507.772 korona, kiadása pedig 2.818,196.736 korona, vagyis a fölösleg 311,036 korona. A költségelőirányzatról a következő kommünikét adták ki: Míg a folyó évre szóló költségelőirányzat abban a formában, amint a birodalmi tanács megszavazta, kerek ötvenhárom millió deficitet tüntetett föl, az 1911. évre szóló költségvetésben helyreállott az egyensúly és csekély költségvetési fölösleget is tüntet föl. Az államháztartás költségvetési egyensúlyának helyreállítása egyrészt föltétlen szükségesség volt, másrészt e cél elérése elé igen jelentékeny nehézségek gördültek. Azt az intenciót, amely az idei költségelőirányzat előterjesztésénél a kormány előtt lebegett, hogy tudniillik a költségvetési hiány fedezése még a költségvetési év folyamány megszavazandó adó- és illetókjavaslatok által történjék, a birodalmi tanács nem tette magáévá. A parlament ezzel szemben ahoz az eszközhöz folyamodott, hogy az előirányzatban kitüntetett deficitet kölcsönnel fedezze. Ez eszköz fölhasználását minden körülmények között el kellett kerülni, nehogy az oly fáradságosan kivívott ós oly nagy áldozatokkal megvásárolt államháztartási rend ismét huzamos időre elvesszen. Ezért szükséges volt az előirányzatban az összes resszortok kiadásaira a jelenleg rendelkezésre álló bevételek alapján teljes fedezetet kimutatni. Evégett a kormány egyrészrő1 kénytelen volt a várható bevételeket lehetg nagyra előirányozni, másrészt azonban a kiadá9ok ugrásszerű emelkedésének, amely az utóbbi években tapasztalható volt, gátat vetni. 5 Az 1911. évben a kiadás az előző évvel összehasonlítva 80.60 millió koronával, a bevétel 143.08 millió koronával emelkedett. E két szám a legpregnánsabban jellemzi a javaslatot, amenynyiben a kiadás emelkedése meghaladja a normális mértéket, a bevétel pedig rendkívül nagyra van előirányozva. Az államhitelnek az állami kiadás céljaira szükséges fölhasználását illetőleg egyrészt ólt a kormány azzal a meghatalmazással, amely már az államadósság unifikálására vonatkozó 1867. évi törvényben ki van mondva és amelynek alapján az általános államadósság (sorsjátékkölcsönök) törlesztésére szükséges pénzösszegeket járadékkibocsátás utján szerezheti meg, másrészt fölhatalmazást kellett kérni több mint százharmincöt millió koronát tévő hitelműveletre államvasuti beruházások céljaira. Mit csinál Jánossy és Vojtha? — Riport a gyűjtőfogházból. —(Saját tudósítónktól.) Háromemeletes, óriási területen fekvő épület a fővárosi gyűjtőfogház, melyet szép, parkszerű kert övez. Amint a hatalmas rácsoskapun belépünk, hosszú folyosóra érünk, hol az igazgatósági iroda és a fogház egyéb hivatalai vannak. Azok, kiket a sors bizonyos időre idevetett, három osztályban vannak elhelyezve. A foglyok, rabok, fegyencek külön-külön osztályban élik egyhangú napjaikat. Külön vannak azonkívül a fölebbezők ós külön a nők. A rabok napi programja ez: Félhétkor általános reggelizés van ós hét órakor történik a munkatermekbe való vonulás. A munkaidő délelőtt féltizenkét óráig tart, délután pedig ket" tőtől hatig. Este nyolc órakor kürtjeire történik a lefekvés. Ilyen egyhangúságban telnek a napok, hetek, hónapok, sőt évek. Van a gyűjtőfogházban szabó-, cipész-, lakatos-, asztalos-műhely, azonkívül lámpagyár, papírzacskó-gyár és sótabot-gyár. Itt munkálkodnak azok, kik a külvilágban irtóztak a becsületes munkától. Munkájukért természetesen díjazást kapnak a letartóztatottak. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak a rabmunka díjazásáról, megemlítem, hogy egy-egy elitélt például a papirzacskógyárban tizenhat-tizennyolc fillért keres naponta. Ami a szerencsétlenek szórakozását illeti, arról is történt gondoskodás. Nagy könyvtár áll rendelkezésükre, főleg vallásos ós hazafias müvek. Hetenkint egy könyvet kapnak. Azonkívül nyáron szabadfürdő ós tornaszerek használata hoz egy kis változatosságot monoton életükbe. Naponta két órát sétálnak ós egy ilyen séta megszemlélése ugy kriminalógiai szempontból, mint lélektanilag is rendkívül érdekes. A közös sors mennyire képes asszimilálni a legkülönbözőbb lelkeket. Az „előkelő" sikkasztó bankfiu ós a legközönségesebb betörő, vagy rablógyilkos igen szépen diskurálgatnak a séta alkalmával. Most is a legtarkább társaságot látni ott együtt. Ott lépked Jánossy Aladár a gyilkos, ki tíz óv múlva nyeri vissza szabadságát. Jánossy az intelligens rabok közé tartozik Ezeket Kreith Béla gróf „bérli." Az élelmes gróf Magyarország valamennyi fogházának intelligens elemét irodai munkákra vette bérbe. A rabokkal végeztet statisztikai munkát, rég1 okmányok másolatait (például a tulajdonában levő Kossuth-muzeum számára is), fordításokat (sőt műfordításokat), a Vasúti Universum munkálatait, (amelyekről Kossuth Ferenc és Ludwigh Gyula volt magyar államvasuti elnökigazgató ugy nyilatkoztak, hogy a maga neméqen páratlan) és cimirásokat, amivel konkurrenciát csinál a fővárosi cimirodáknak. Jánossy címeket ir. Érdekes rabjai még a fogháznak: Kragujevics Spázó, a rablásért, gyilkosságért ós fajtalan8ágért tizenkét évi fegyházra elítélt joghallgató, a fogházban az őrültet szimulálja. i