Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-25 / 156. szám

1910 november 25 DELHAGYARORSZAG 3 sen a pörre tartozik. Egész törvényhozásunk a l'elekezetíségen alapul. Tüdős János : Elég ba] ! Győrffy Gyula: Ha baj, tessék orvosolni, de nem a ' pörrendtartásban. Az eredeti szöveget fogadia el. Barta Ödön: Az elhangzott beszédekből azt a következtetést vonja le, hogy a bírónak mód adatik arra, hogy a tanútól ne kérdezze meg a vallását. Módosítást nyújt be, hogy a vallást csak a személyazonosság megállapítása céljából kérdezzék meg. (Helyeslés.) Székely Ferenc igazságügyminiszter: Az eredeti javaslatban benne volt. Sajnálja, hogy ilyen széles medret vájt a vita. Reá nézve a kérdés közönyös volt, mert minden más törvényben benne van s ezért fogadta el az igazságügyi bizottság szövegét. Tiltakozik az ellen, hogy a tanú szavahihetőségét a vallásától tegyék füg# gővé. Az igazságügyi bizottság javaslatát fogadja -j (Zaj a néppárton.) Fölkiáltások: Halljuk az előadót! Plóss Sándor: A felekezeti kérdés nem tartozik ide. Az eredeti szöveget ajánlja. Elnök elrendeli a szavazást és megszámláltatja a szavazatokat. A függetlenségi részről Tüdős János, Kovácsy Kálmán és Horváth Gyula a kormánypárttal szavaznak. Fölkiáltások: Üljetek le! Hozzászámlálnak benneteket is! Horváth Gyula: Azért állunk! Elnök kihirdeti az eredményt. Az igazságügyi bizottság javaslata mellett hetvenegy, ellene hatvannyolc szavazott. Tehát a három függetlenségi szavazat adta meg a vallást kihagyó szakasznak a többséget. Elnök az ülést tiz percre felfüggeszti. A 332-ik szakaszt Székely Ferenc igazságügyminiszter pótlásával fogadták el. A 438-ik szakasznál Nuvák János módosítást nyújtott be, amely szerint a felekkel szemben délelőtt tiz óra előtt ne mondhasson ki a bíró makacsságot. Plósz Sándor hozzájárult a módosításhoz. Székely Ferenc igazságügyminiszter pedig kijelentette, hogy az ügyviteli szolgálatban fog majd a kívánságnak érvényt szerezni. Az 582-ik szakasznál Bosenberg Ignác a bányabiróságok hatásköréhez egyes járásbíróságokra való átruházását kérte. Plósz Sándor előadó hozzájárulása után a Ház a módositást elfogadta. Az 584-től 587-ig terjedő szakaszokat, melyek a határpörökre és a sommás visszahelyezésre vonatkoznak, szintén Bosenberg Ignác módosításával fogadta el a Ház. A 647-ik szakasznál a tanácskozást félbeszakították s az ülést az elnök háromnegyed kettőkor berekesztette. A horvát képviselők állásfoglalása. Zágrábból jelentik: A magyar országgyűlés horvát képviselői az este konferenciára gyűltek össze, hogy megbeszéljék, milyen állást fognak elfoglalni a magyar kormánynyal szemben. Heves vita folyt Khuen-Héderváry miniszterelnök legutóbbi beszéde fölött. Harmadfél óráig tartott a tanácskozás, amelyről hivatalos közlést nem adtak ki. Már a közelebbi napokban Budapestre utaznak a horvát képviselők és szólásra fognak föliratkozni, hogy állásfoglalásukat jelezzék. Küldőttséj) a kultuszminiszternél. Nagymartonból ma Baán Endre sopronmegyei főispán, Simon Elemér országgyűlési képviselő, Gerr Hugó takarékpénztári igazgató és Paics Béla szervita-prior vezetésével huszonnégytagu küldöttség tisztelgett Zichy János gróf kultuszminiszternél s arra kérte a minisztert, hogy tegye lehetővé Nagymartonban polgári iskola fölállítását. A kultuszminiszter válaszában kijelentette, hogy ismeri a helyet s a viszonyokat s rendkívül megbecsüli a német nyelvű lakosságnak magyarosodó törekvését. Szívesen megkezdi a tárgyalást, de a tömeges hasonló kérésekre való tekintettel türelmet kér. A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a választ. József királyi hercejf vadászata. Kisjenőról jelentik: József királyi herceg és Auguszta királyi hercegasszony Henrik porosz herceggel es Lipót bajor herceggel, valamint a vadásztarsaság többi tagjával ma reggel Budapesten át Kistapolcsányba utaztak négy napi vadászatra. Az illusztris vendégeket rendkívül kielégítette a vadászat páratlan eredménye. De" cember folyamán még nagyobb vadásztársaság érkezik a királyi hercegi vadászatra Kísienöre. Az Ehrlich-szer Szegeden. — Az oltások eredményei. — (Saját tudósítónktól.) Alig három hónap úti kísérletezik az Ehrlich 606-tal Forbáth Leó di\ a szegedi munkásbiztositó-pénztár orvosa és már is igen kedvező eredményei vannak a gyógyításnak. Forbáth dr a gyógyításnál ta_ pasztalt hatásokról pontosan referál Ehrlich-* nek, aki, ha az adagok elfogynak, ujabb külde. ményeket bocsát Forbáth rendelkezésére. Az eddig szállított tubusok „E. H. 606" jelzéssel voltak ellátva, a legújabban küldött dobozokon azonban ez a jelzés meg van toldva a következőképen: „Ideál E. H. 606". Ez azt jelenti, hogy a preparátum készítése vegyileg a régi" tői eltérő, más módon történik, amely praktikusabb és gyorsabb. A szer eddigi hatását azonban ez az uj előállítási mód nem befolyásolja, inkább azért volt szükség a kieszelésére, hogy az adagokat a világ minden részébe gyorsabb időközökben és fönnakadás nélkül lehessen szállítani. Az országban lévő munkásbiztositó-pénztárak közül a szegedi munkásbiztositó rendelőjében végezték az első oltásokat. Három hónappal ezelőtt alig négy-öt ember jelentkezett. Ezeken a bujakór annyira el volt hatalmasodva, hogy a higany, jódkáli, vagy más eddig használt gyógyszerek nemhogy segítettek volna, hanem például az egyiknél a higany alkalmazása után sokkal veszedelmesebb mértékben mutatkoztak a bujakór roncsoló tünetei. Forbáth drtöbb ilyen beteggel állt szemben és egyszeri Ehrlích-oltás után egy héttel a tünetek már teljesen eltün" tek. Azonban az ilyen, orvosi nyelven szólva „szép" eseteknél nem igen lehetett még tapasz" talni azt, hogy a szérumnak irtó hatása lett volna. Forbáth dr eddig körülbelül negyven embert, nőt, férfit vegyest, oltott be az Ehrlich 606-tal. A bujakórosok részére kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton vannak rendelő-órák a munkásbiztositó-pénztár intézetében. Sőt For. báth dr sürgetésére az intézet épületében betegszobát ís rendeztek be, amilyen más vá_ rosokban még nincsen. A betegszobában rend. szerint három beoltott bujakóros fekszik, ezek három napig ágyban, megfigyelés alatt maradnak. Tiz olyan embert oltottak be eddig, akik teljesen kigyógyultak. Volt közöttük olyan is, aki egyszeri beoltás után teljesen egészséges lett. Azok pedig, akik már nagyon előrehaladott bujakórban szenvedtek, egyszeri beoltás után négy-öt nappal már munkába állhattak, mig a beoltás előtt nehezebb természetű munkát végezni egyáltalán nem tudtak. Eszerint tehát a Szegeden végzett oltási kísérletekből is kétségtelenül megállapítható, hogy az Ehrlich 606 hatása felülmúlja az öszszes eddigi, használt gyógyszerek hatását. Az^ azonban, hogy a betegséget végkép megszünteti-e, — Forbáth kijelentése szerint — csak néhány hét elteltével lehet megállapítani. Forbáth dr ma a kísérletekről és azok eredményéről a következőket mondotta el munkatársunknak : — Három hónap óta végzem az Ehrlich 606-tal az oltási'kisérleteket a munkásbiztositó rendelőjében. Eddig mintegy huszonöt-harminc pénztári tagot és tiz-tizenöt más szegény embert oltottam be. Az oltásoknál észlelt- tapasztalataimról levélben referálok Ehrlíclinek, aki ép most; küldött „Ideál E. H. 606" jelzésű preparátumot, miután az eddigi már elfogyott Kétségtelenül megállapítottam azt, hogy a sze' hatása valamennyi eddig használt, bujakórt gyógyító szernél jobb, egyes, könnyebb esetekben föltétlenül biztos. Több olyan bujakórost oltottam be, akik egy hét múlva teljesen kigyógyultak. Elhatalmasodott esetekről csak néhány hét múlva fogok referálni Ehrlichnek, annyit azonban már most ís elmondhatok, hogy munkásemberek, akiken sem a higany, sem egyéb szer nem segített, az Ehrlích-oltás után négy-öt nappal munkába állhattak. A beoltott beteget három napig figyelem meg a munkásbiztositó-intézet épületében berendezett betegszobában. A megfigyelés alatt álló munkások igen olcsó pénzért kaptak ellátist. Üdvös volna, ha a mis városokban lévő munkasbiztosító-intézetek ¡s ilyen megfigyelő-betegszobákat létesítenének. A följelentett szabadkai rendőrség. — Újra meghurcolták a letartóztatott asszonyt.— (Saját tudósítónktól.) A Bélmagyarorszéig részletesen beszámolt azokkal az állapotokkal, amelyek — bűnügyi följelentések szerint — Szabadkán uralkodnak. Megírtuk és részletese11 közöltük azt a följelentést, amelyet Wirth Mihály mérnök felesége tett meg Szabadka rendőrfőkapitánya és egyik rendőrkapitány ellen; akiket hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádol meg, mert az ügyészséghez védője utján eljuttatott följelentése szerint hallatlanul meghurcolták, letartóztatták, rendőrorvosi vizsgálatra kényszeríteni akarták. Mindazért, mert följelentést tettek az úriasszony ellen . . . Közöltük az úriasszony nyilatkozatát, följelentését. Közöltük Szabadka rendőrfőkapitányának tapintatos nyilatkozatát. Szabadkai tudósítónk előtt pedig nyilatkozott most a följelentett Krizse József dr rendőrkapitány. Hallatlan, szavakkal el nem Ítélhető durvasággal támad az úriasszony becsülete ellen. A nyilatkozata hemzseg olyan állításokkal, amelyek miatt mást eddig mindig elitéltek törvényszéki ítélettel, nemcsak társadalmival, még ha nem is rendőrkapitány támadta is meg akármilyen nőnek a becsületét. Krizse nyilatkozatát egész terjedelmében le se közölhetjük, nem rávaló tekintetből ugyan, hanem a meghurcolt mérnöknére való tekintetből, akit most ujból; hallatlan vakmerőséggel, érthetetlen durvasággal közmegvetésre akar juttatni. Krizse József dr szabadkai rendőrkapitány a nyilvánosság számára többek között ezt mondotta : — Az ügy tárgyi érdeme abban áll, hogy egy B. B. J. nevű kereskedelmi idazó 26757. szám alatt iktatott — sajátkezüleg irt ós aláirt — panaszos levélben följelentette a kérdéses nőt, megvádolván ... A följelentés a nő nevét, lakása házszámát és az utca nevét is világosan közölvén, polgári rendőr teljesítette a nyomozást, melynek eredménye s illetve a közvetlen tanuk állítása szerint a gyanúsított nő férjének távollétében állandóan — éjjel és nappal egyaránt — férfiakat fogad, éjszakákat részben a házon kívül tölti — férje nélkül; a férj hazaérkezésekor a gavallérokat a lakás másik ajtaján bocsátja ki. Ennyit az idegen tanuk. — Ezen adatok és előzmények után beidéztem a hölgyet s közöltem vele a följelentés és nyomozás anyagát. Természetesen tagadta a vád jogosságát, egyben kétkedésemre maga ajánlotta föl, hogy orvosi bizonyítványt szolgáltat egészséges voltának igazolására. Tanácsomra elindult egyik közeli rendőrorvoshoz, de — kívánságához képest — kocsin. Egy polgári ruhás rendőrségi alkalmazott ment vele megmutatni az orvos lakását, mert maga nem tudta, hol van az. Az orvoshoz érve, meggondolta magát és — nem ment be, visszafordult, kérte, hogy a férjét értesíthesse. Figyelmeztettem, liogy ez meggondolatlanság lenne, ne bántsa a férjét, nehogy komolyabb családi kellemetlenségek okozója is legyen az eset. Kívánsága mellett megmaradván, a férjét is behivatta. A férj természetesen megdöbbenéssel fogadta a hirt, de — mint maga kijelentette, a saját érdekében — Ígéretet tett, hogy másnapra rendőrorvosi bizonyítványt ad neje egészségi állapotáról, hogy a rágalmazók ellen eljárhasson. — Azzal a hangzatos váddal, hogy a rendőrség ártatlan leányokat meg még ártatlanabb anyákat vonszol tisztes családi tűzhely mellől a rendőrségre, kissé óvatosabban kellene bánni. Igaz, hogy a kíméletlenségig szigorúan, de a legmesszebbmenő diszkrécióval és mindig jóakaratú magasabb célzattal jár el a szabadkai rendőrség az efajta nőkkel szemben. Ismételjük, többek között ezeket a durvaságokat mondta Krizse József dr rendőrkapitány. A többi durvaságai megjelentek egyik szabadkai hírlapban, de azok a nyilatkozatok olyan vakmorőok, hogy azért ezóta bünügyi eljárást indítottak volna az illető nyilatkozó ellen — ha nem rendőrkapitány. A durvaságai idán mindenki elhihet1 azokat a vádakat, amelyeket ellene a közbecsülés'