Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-23 / 154. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 november 19 A királyi leirat ezután fölsorolja az országgyűlésre váró teendőket törvényhozási ós közigazgatási téren, amelyek hivatvák arra, hogy az ország politikai ós gazdasági pangását orvosolják. Mindenekelőtt emliti a leirat az 1868. évi harmincnegyedik és harminchatodik törvénycikk által a Szent István koronájának országgyűlésébe küldendő meghatározott számú képviselők választását s emliti, hogy a közös kiegyezés rendelkezéseinek egyes félreértéseit, amelyeket részben már orvosolt a regnikoláris bizottság, sürgősen hivatva lesz elsimítani az országgyűlés. Reményét fejezi ki, hogy a vasúti pragmatika a kiegyezési törvény szem előtt tartásával ós igazságos módon fog megoldást találni. Majd fölsorolja a községi autonómia kiépítésének szükségét, az olcsó hitelszerzést, a közmunkák megváltásának reformját, a kivándorlási bajokat, a közigazgatási rendszer orvoslását, a néptanítók fizetósjavitását, az igazságügyi reformokat, köztük az ügyvédi, jegyzői, a büntető- és polgári pörrendtartást. így végződik a leirat : — Miután e pillanatban nincs többség, melylyel kormányom dolgozhatnék, de alapos a remény, hogy a többséget létre lehet hozni, elhatároztuk, hogy további királyi elhatározásomig a jelen országgyűlést elnapoljuk. Állva hallgatták végig a képviselők a királyi kézirat fölolvasását s aztán kórusban kiáltották : — Éljen a király! Egy falu és a jegyzője. — Kovácsháza jegyzőjének felfüggesztése. — (Saját, tudósítónktól.) Modern, uj falu KovácsházaCsanádmegyében. 1813-ban néhány telepest helyeztek itt el és lassankint annyian lettek, hogy 1853-ban községgé alakult. Széles, egyenes utcái függőlegesen ós vízszintesen vonalazzák be a község mértani négyszögét. A föld fekete, kötött talaj, bizony, ilyen őszi időben csak gyalog lehet járni benne, a házak fehérek, csak az utca sarától két sukknyira violavörösek, vagy kékre festettek. A község jegyzőjének ügyét pedig mindenki ismeri a megyében. Harsányi Gyulát már elitéltek többször alispáni végzéssel, aztán fölmentették Például 1908-ban Hervay István csanádmegyei alispán ezt a határozatot hozta: 10700/908. al. Csanád vármegye alispánjaMegyei tiszti főügyész véleménye Harsányi Gyula mezőkovácsházai községi jegyző ellen, 879/908. szám alatt elrendelt fegyemli ügyben. Határozat. Harsányi Gyulát az alispán háromszáz koro" nára ítéli, mert: „a vizsgálat során annyi kiderült, hogy a községi jegyző olyan ügyletek után, melyekben a község — mint egyik szerződő fél — érdekelve volt, a másik féltől jutalékot elfogadott, de az, hogy a jutalékot előre kikötötte volna és hogy a jutalék elfogadásával a község érdekeinek megsértése járt volna: egyáltalán nem igazoltatott. Ugyanis a jegyző beismerte azt, hogy a tótkomlósi takarókpénztártól a község által fölveendő kölcsönre vonatkozó ügyletnél egy fél százalók, vagyis százhatvan korona jutalékra tett szert. A jegyző előterjesztéseiből viszont az tűnik ki, hogy jutalékok elfogadását nem tartotta tilosnak. Tény az, hogy némely pénzintézetek a kölcsönkötéseknól közreműködő megbízottaknak jutalékot fölajánlanak." „Bebizonyultnak vehető a tanuk vallomásából az is, hogy a vádolt községi jegyző magánmunkálatok dija fejében a szabályrendeletben megengedett tételeknél többet vett föl, sőt Bali József esetében terheli az, hogy attól az egyéntől, akinek javára szegénysége miatt kórházi költség elengedése iránti kérvényt szerkesztett, akitől tehát szegénysége miatt, szabályrendelet szerint, semmi dijat nem követelhetett volna, a kérvény elküldését mindaddig, mig négy korona dij nem fizettetett, megtagadta." „A kisebb tulszámitásokat nem is tekintve — mondja tovább egyszerűen az alispáni indokolás — terheli községi jegyzőt az, hogy katonai föl8zólamlásórt a Dudaszeg-féle esetben a fölszámított dijon tul, a kedvező eredmény után, száznyolcvan koronát vett föl, mely a tanú szerint eredmény esetére köttetett ki. E cselekedet által az érdekeltségnek legalább a látszatát okvetlen fölidézi." Makó, 1908. szeptember 30. Hervay, alispán. Az ítéletet a közigazgatási bizottság helybenhagyta. Hanem a belügyminiszter megsemmisítette az egész eljárást, mert a fegyelmi vizsgálat vezetését az alispán a főjegyzőhelyet^esre bízta, holott arra a főszolgabíró illetékes. Elmúlt ezalatt másfél év ós Harsányi jegyző tovább maradt a község nyakán. A fegyelmit most már a főszolgabíró, illetve ennek helyettese vezette. Az uj vizsgálatot 4592/1910. szám alatt fejezte be Hervay István alispán, ismét a régi háromszáz korona pénzbírságot róván ki Harsányi jegyzőre. Holott az uj vizsgálat kissé megszaporította a „bebizonyitottnak vehető eseteket." Miután pedig az ítélet után Harsányi jegyző minden tanút ós minden vádlóját üldözte a faluban, ezek uj vádakkal ós uj tanukkal léptek föl. Megindult tehát az uj fegyelmi vizs. gálát, most, ez év szeptember havában. Ezt már maga Kövér Béla főszolgabíró folytatta le s a vizsgálat eredményéhez képest Ítélethozatalig is felfüggesztette Harsányit állásától, de az alispán a felfüggesztést megsemmisítette. Rossz néven veszik ezt az alispántól azért, mert tanuk vannak reá, hogy mikor Harsányit első izben elítélték, kifakadt: „Ha én bukom, az alispán is velem bukik." Az alispán mindezek dacára, még mielőtt az akták ítélethozatalra hozzákerülhettek volna, a főszolgabíró intézkedésével szemben visszahelyezte a jegyzőt állásába. Most újra fegyelmi vizsgálat van a falu jegyije ellen. Kövér Béla főszolgabiró vezeti az eljárást, aki ezeket mondotta egy újságíró kérdéseire : — A fegyelmi vizsgálat ügyében nem nyilatkozhatom. Már befejeztem a vizsgálatot scsak egy irat megérkeztét várom, hogy az alispánhoz fölterjeszthessem. A többi már az ő dolga. Csanádmegyében kíváncsian várják a falu jegyzőjének történetét. Az „Adria" szerződése. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma délután öt órakor Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter rész. vételével és Beöthy László elnöklésével ülést tartott. Az ülés tárgya a kormánynak az „Adria" tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat volt. Papp Géza előadó ismertette azokat az indokokat, amelyek miatt a tárgyalásokat az év végéig befejezni nem volt lehetséges. Földes Béla elismeréssel adózott a kormánynak okos előrelátásáért, hogy a szerződéssel nem sietett, hanem annak megkötésére megfelelő időt biztosított magának. Farkas Pál szerint az osztrák vasúti politika következetesen törekszik arra, hogy áruink kivitelét nyugat felé megnehezítse. Szmrecsányi György kórdóst intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a szerződós becikkelyezéséről szóló javas, lat az 1900. évben kötött szerződés meghoszszabbitását célozza-e? Nagy Ferenc reflektált Szmrecsányi szavaira. Kijelentette, hogy az 1900. évi szerződést nem a szerződés tartalma miatt, hanem azért hosszabbították meg, mert az lejárat előtt volt. A bizottság a becikkelyezésről szóló törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután Hieronymi kereskedelmi miniszter emelkedett szóláara. Hálával köszöni meg, hogy a javaslatot pártállás nélkül, egyhangúan fogadták el, amiben a kormány és az ő személye iránti bizalom megnyilvánulását látja. Ezzel az ülés véget ért. A kereskedelmi államtitkár mandátumai. Félhivatalosan jelentik: Kálmán Gusztáv kereskedelmi államtitkár ma Berzeviczy Albert képviselőházi elnökhöz levelet intézett, amelyben bejelenti, hogy három mandátuma közül a kolozsvári első kerület mandátumát tartja meg, esztergomi és zsolnai mandátumáról pedig lemond. Az esztergomi és zsolnai választókerületben tehát uj választás lesz. Mit csináltak Szabadkán a rendűrök ? — A letartóztatott asszong följelentése. — (Saját tudósítónktól.) Szabadka eddig hiros volt a bácskai virtuskodások szokásáról. Az utóbbi időben a virtust elhagyogatja a nép és az utóbbi panaszok szerint, ugylátszik, elkezdi a nép egyes vezetősége. A szabadkai ügyészség botránya a vallatás körül, a Haverda-pörben, tul az ország határán is megütközést keltett. A bajai főispán titkárának a letartóztatása, dacára, hogy arra joga senkinek nem volt : szintén országos megrovásra adott alkalmat. A mult héten egy csendőrtizedes basáskodott, aki többször arculütötte egyik űgyvó. det, minden ok nélkül, csupa pofozkodási szokásból. Ezelőtt hat héttel Szabadkán általános megütközést keltett egyik polgári család szép leányának öngyilkossága. Öngyilkossá lett és meghalt a leány, állítólag afölött való szégyenében, hogy a rendőrségre hurcolták, ott ugy hántak vele, mint megromlott lelkű ós testű leánynyal, levetkőztették, megvizsgáltatták ós a leány szégyenében a halálba menekült. Szabadkai újságok nem egyszer írták, hogy megszokták már a Bácskában azt is, hogy részeg, garázdálkodó legényeket nem annyira az utcákon, mint inkább a rendőrségen látnak el... Már mindent megszoktak a Bácskában, Szabadkán. Hanem ami most, egyik uriasszonynyal törtónt Szabadkán, az az egész városban közbeszód tárgya, azt megütközéssel tárgyalják Szabadkán, ha nem is nyilvánosan, mert a szabadkai újságok nem irták meg. Szabadka egyik rendőrkapitánya ellen szól a bűnügyi följelentés. Egyik szabadkai úriasszony tanukkal akarja igazolni, hogy hivatalos hatalmával visszaélt a szabadkai rendőrség, mert őt — az uriasszonyt — titkosrendőrrel kisértet" ték a rendőrség szobájába, ott eléggé el nem Ítélhető durvasággal megvádolták titkos kéjei" géssel ós mint ilyen személylyel akartak bánni, rendőrorvosilag megvizsgálni és órákig a rendőrségen, erőszakkal, az ő ellenkezése dacára, ott tartották, majd bérkocsiba ültették és detektív rendelkezésére bizták, nehogy megszökjék addig, mig rendőrorvos orvosilag, ala" posan meg nem vizsgálta. Az úriasszony följelentésében hangsúlyozza azt is, hogy nem tévedésből, nem félreértésből történt a meghurcolása, hanem kiszámított terve volt az egész a szabadkai rendőrségnek, amennyiben mindenki ismeri a férjét, aki előkelő tisztviselg Szabadkán, de meg neve szerint idézte meg a rendőrkapitány az asszonyt, tudta, kicsoda, hallgatta védekezését és az asszony könyörgésére se. hallgatta meg a letartóztatása előtt a férjét. Értelmes és érdekes följelentésben tárja föl a vád pontjait az úriasszony. Hogy mennyiben igaz a szabadkai rendőrség ellen megtett bűnügyi följelentés, természetesen az ma még vita tárgya, annak valódisága ma még nincs bebizonyítva. A DéhnagyarorszáQ munkatársának kérdéseire Szabadka város rendőrfőkapitánya kijelentette, hogy tudomással bir arról, hogy a följelentett rendőrkapi. tány maga elé citáltatta — igy mondta — az uriasszonyt, mert följelentés érkezett az úriasszony ellen, ezért citálták be. Megjegyezte a főkapitány azt is, hogy a kihallgatás részleteit ő nem tudja, mert eljárást eddig a kapitány ellen nem indított, hanem — ez természetes is — bevárja az ügyészséghez beadott bűnügyi följelentés elbírálását ós csak azután következhetik eljárás. Itt közöljük az úriasszony följelentését, amelyet szegedi ügyvéd, Kormányos Benő dr utján már beadott az ügyészséghez. (A följelentés.) Tekintetes királyi Ügyészség! 1910. év november 10-én délután félnégy órakor Vida polgári rendőr az ide, A) alatt csatolt idézést hozta lakásomra, amelyben engem délután négy órára a szabadkai kapitányi