Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-23 / 154. szám

1910 november 23 DELMAGYARORSZAG 3 A képviselőház ülése. — Megkezdték a részletes vitát. — (Saját tudtísitónktól.) Általánosságban elfogadták a polgári pürrendtartást, ma, kedden pedig megkezdték a részletes vitát. Komolyan indul meg a vita, sor kerül a harcot rejtegető paragrafusokra, igy a 29., 31. és 32. szakaszokra. Ma már lehető teljes létszámban fölvonultak az agrárok Károlyi Mihály gróf vezetésével, aki olyan tevékeny volt ma, mint egy döntó'ütközetre készülő hadvezérnek illik. Az 0. M. G.E. elnöke járt fáradhatatlanul ki a folyosóra, be az ülésre, egyik csoporttól a másikig, miniszterhez, előadóhoz, hallgatóhoz. Még olyan képviselőhöz is, aki látszólag nem törődött az egész ügygyei, csak a csúnya, havasesős időt szidta, amiért ma a karzatra nem jöhetett el senki. A Házban pedig, üres karzat mellett, de nagyon komoly érdeklődéssel, vitázó kedvvel a padsorokban, vitatkoztak a polgári pörrendtartás fölött; nem egy életrevaló, találó beszéd és megjegyzés hangzott el. Följegyezzük, hogy a mai ülés érdekessége tulajdonképen az ülésen kivül történt. Ugyanis ma, a képviselőház ülésének folyamán, az agráriusok és merkantilisták közt tárgyalások folytak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy kompromisszumot kössenek a pörrendtartási javaslat kifogásölt szakaszaira vonatkozólag. Simonyi-Semadam Sándor, Károlyi Mihály gróf megbízásából, fölkereste a Házban Várady Zsigmondot és Sándor Pált, hogy tárgyaljon velük az esetleg megkötendő kompromisszum tárgyában. Azt a propoziciót tették, hogy módosítsák a kifogásolt szakaszokat, nevezetesen a 29., 31. ós 32. szakaszt. Az átszövegezós lényege az volna, hogy csak bejegyzett kereskedő pörölhessen könyvkivonat alapján ós csak akkor, ha okirattal tudja bizonyítani, hogy a megrendeles megtörtént ós hogy az áru átvétele kifogástalan volt. Ez az okirat azonban nyomtatott blanketta nem lehet. A merkantilisták ezt a propoziciót elfogadhatónak nem találták, nevezetesen a nyomtatott blanketták eltiltását kifogásolták. Végülaz a félmegállapodás jöttlótre, hogy a vitás paragrafusokat utasítsák vissza az igazságügyi bizottsághoz és a bizottság uj szövegezéssel tegyen jelentést a Háznak, még pedig legkésőbb negyennyolc óra alatt. Ellenben az agráriusok előre ismerni akarják az igazságügyi bizottság álláspontját. Szóval, ugyanott vannak, ahol a merkantilistákkal való tárgyalás előtt voltak. A mai ülés negyedtizenegy órakor kezdődött. Berzeviczy Albert elnökölt, jegyzők pedig Mihályi Péter, Rudnyánszky György, Zlinszky István voltak. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök be" mutatta a Magyar Gazdaszövetség és a Nagyváradi Kereskedelmi Csarnok kérvényeit a polgári pörrendtartás harmincegyedik és harminckettedik szakaszához. A kérvényeket együtt tárgyalják a javaslattal. A számszéki elnök állására az elnök javaslatára mához egy hétre, november huszonkilencedikén fogja a hármas jelölést megejteni a Ház. Hegedűs Lóránt, a pénzügyi bizottság előadója, bemutatta a bizottság jelentését az indemnitás törvényjavaslatairól. A jelentést kinyomatják és az osztályok mellőzésével annak idején tárgyalásra tűzik. (A részletes tárgyalás.) Következik a polgári pörrendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Várady Zsigmond a címhez szól és válaszol Pop Cs. Istvánnak panaszaira, melyekkel a nemzetiségeknek a jogszolgáltatásban állítólag szenvedett sérelmeit hozta föl legutóbbi beszédében. Az elnök (csönget): Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a Ház gyakorlata a cím tárgyalásánál egyes refleksziókat megenged, de azt sem a házszabályok, sem a gyakorlat nem engedi meg, hogy a cimnél ujabb, általános vita kezdődjék. . Várady Zsigmond: Ha megengedik, tisztelt Ház, ez esetben röviden befejezem szavaimatUgrón Gábor: Hogyne ! Ezt megengedjük! (Helyeslés.) Várady Zsigmond : Befejezi a Pop Csicsóva' folytatott polémiát és rátér a kúriai bíráskodás megszorításának bírálatára, majd isinéti • az igazságügyi bizottságban leszavazott in lít. ványát, amely szerint némely ügy a közigazgatási bíráskodásból kivétessék és a járásbíróság elé utaltassék. Rátérve az illetékesség kérdésére ... Az elnök ismét csönget és figyelmezteti Váradyt, hogy észrevételeit az illető szakasznál tegye meg. Várady Zsigmond befejezi szavait és leül. Polonyi Géza az illetékesség ügyében a mi. niszter álláspontját védi az előadóval szemben, úgyszintén a kereskedelmi vétségek ügyében is. A birói felelősségről szóló részt illetőleg polemizál az előadóval, aki azt mondotta, hogy a bírák felelősségre vonásánál másról nem lehet szó, mint arról, hogy a birák jóhiszeműen tévedtek-e vagy sem. A birák jóhiszeműségét az eskü védi, amely eskü nincs szabályozva. (Polónyl a szabadkőművességről.) — Az esküvel együtt legyen szabad rátérnem a szabadkőműves bírákra. A szabadkőművességről az a fölfogás, hogy annak az emberiség jogaiért való küzdelemben a világtörténelem emléket állított és azt, humanitárius ténykedéséért, országszerte tiszteletben tartják. Ezen a területen szívesen is látom őket, azonban a szabadkőművesség ma titkos társulat, amelynek alapszabályai hatóságilag jóvá vannak ugyan hagyva, de mégis csak titkos társulat. E titkos társulat alapszabályainak ötödik szakasza, melyet esküvel is erősítenek, a következő intézkedéseket tartalmazza : „A szabadkőműves testvéreit minden körül, mények közt, még élete veszélyeztetésével is, segiteni, fölvilágosítani, pártfogolni és igazságtalanság ellen megvédeni köteles". — Ez az alkotmány fogadalom által is megerősíttetik. Már most, tisztelt képviselőház, a biró a birói székben igen gyakran jöhet összeütkö. zésbe e két fogadalom valamelyikével. A társadalomra nézve pedig fontos, hogy titkos befolyásokkal ne gyöngittessék. (Helyeslés a néppárton.) Intézkedést kér arra nézve, hogy a birák ne kerülhessenek a két eskü közötti dilemmába. (Taps a néppárton és szórványosan a függetlenségi párton.) Plóss Sándor előadó nem osztja Váradynak a közigazgatási hatáskör szűkítésére vohatkozó fejtegetéseit. A többség a cimet változatlamil föntartia. (Szaka szón kint.) Az első szakaszhoz Haller István (néppárti) szól, aki ajárásbirósági értékhatár fölemelését helyteleníti. Simonyi-Semadam Sándor a birák hatáskörének emelése ellen foglal állást azért, mert az ügyek hatósági értékmegállapitása ugyanis jóva1 alacsonyabb a tényleges értéknél. Az elnök az ülést öt percre fölfüggeszti. Szünet után Huszár Károly a munkások ós munkaadók jogviszonyból származó pöröket is a járásbíróságok hatáskörébe kéri utalni. A szabadkőműves-páholyoktól számon kellene kérni tagjaik névsorát és létszámát. A szabadkőműves-fogadalom ellenkezik a birói asküvel' Székely Aladár: Nem igaz! Ez nem igaz! Huszár Károly: Csak ezt akartam. Legalább kiugrott a nyul a bokorból. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy most nem a szabadkőművesség, hanem a pörrendtartás vitája van soron, tehát arról beszéljen' Baross János azt ajánlotta módosításában, hogy az ügyvédi dijakat ós költségeket a járásbíróság előtt lehessen pörölni. Székely Ferenc igazságügymíníszter : Fölemlíti, hogy, bár szokatlan dolog előző szakasznál egy későbbi szakaszhoz módosítást nyújtani be, már most beterjeszti a 31-ík szakaszra vonatkozó módosítást s kéri, hogy annak idején vegye tárgyalás alá a Ház. Polónyi Géza, Holló Lajos és lléderváry Károly gróf miniszterelnök fölszólalása után a Ház ugy határozott hogy az igazságügy mi niszter módosítását ki. nyomatja, szétosztja és annak idején, ha majd erre a szakaszra sor kerül, tárgyalás alá veszi. Várady Zsigmond személyes kérdésben szólalt föl. Székely Ferenc igazságügyminiszter kérte a szakasz változatlan elfogadását. A Ház a benyújtott módosításokat elvetette ós a szakaszt eredeti szövegével fogadta cl. A második szakasztól a tizenkilencedikig nem volt fölszólalás. A tizenkilencediknél Simonyi-Semadam Sándor szólalt föl. Az ülés végén Héderváry Károly gróf miniszterelnök jelentést terjesztett elő az 1910. év második negyedében fölmerült tulkiadásokról és a Szerbiával való utlevélkényszer megszüntetéséről. A jelentéseket kiadták a bizott Ságoknak. Az ülés két órakor végződött. A horvát országgyűlés. — Első és elnapoló-ülés. — (Saját tudósítónktól.) Zágrábban ma délelőtt tizenegy órakor összeült a horvát országgyűlés. És az első ülés tulajdonkópen elnapoló-ülés lett, mert bizonytalan időre ismét elnapolták. 1907 március 26-ika volt a rendes ülésszak befejezése, amikor még Pejacsevics kormánya alatt Meclákovics akkori elnök bizonytalan ídöre elnapolta az országgyűlést,. Ugyanaz év júniusában az akkori többség, a vasutasok pragmatikájára való tekintettel, a házszabályok értelmében összehivatta az országgyűlést, de megjött a királyi leirat és uj elnapolás következett" Pejacsevics ekkor lemondott és Rakodczay váltotta föl, aki 1907 december 12-ikére egybehívta az országgyűlést. Emlékezetesek azok a botrányok és utcai tüntetések, anaelyek lehetetlenné tették az első ülést. Alig nyilt meg, a siketitő zajban a bán odahagyta az üléstermet és néhány perc multán mint királyi biztos jelent meg ismét, hogy föloszlassa az országgyűlést. Két hónappal később megbukott Rakodczay és 1908 február 15-én ünnepies bevonulását tartotta Rauch Pál báró, az uj bán. Rauch keresztülvitte az uj választásokat, az országgyűlés 1908. évi március 12-én összeült, de már két nappal később bekövetkezett az elnapolás és attól kezdve két éven át szünetelt az országgyűlés. A paktum alapján, amelyet a koalíció Khuen-Héderváry miniszterelnökkel kötött, ez óv március 18-án ismét ülést tartott az országgyűlés. Hat heti meddő együttlét után augusztus 22-én föloszlatta a király ós elrendelte az országos választásokat. A Sabor ina azért jött össze, mert a törvényszabta határidő: a három hónap, kötelezővé tette az első ülést. És a Sabor egyideig előreláthatólag nem fog dolgozni, mert ma még határozott munkaképes többsége nincs, de lesz, minden jel legalább erre vall és akkor végre munkába foghat a horvát országgyűlés. Kora reggel készült már Zágráb a mai első ülésre. Tizenegy órára a városháza dísztermében gyűltek össze a képviselők és Tomasics bánt küldöttség vezette az országgyűlésre. Dél volt, amikor a bán díszruhában a terembe lépett és fölolvasta a király összehívó és egyúttal elnapoló levelét. A november tizenharmadikán Bécsben kelt királyi kézirat bevezetésében igy szól: — Mi, első Ferenc József, isten kegyelméből Ausztria császárja, Csehország királya, Magyarország, Horvát-Szlavonországok és Dalmácia apostoli királya, Horvát-Szlavonországok és Dalmácia egybegyűlt főrendeinek, méltóságainak és képviselőinek királyi üdvözletünket. Főtisztelendő, Tisztelendő, nemes, nemzetes, bölcs és körültekintő híveink! Bánunk javaslatára 1910. november tizenhatodikán kelt leiratunkkal Horvát-Szlavonországok és Dalmácia országgyűlését Zágráb fővárosunkba 1910. évi november huszonkettedikére legkegyelmesebben egybehívjuk.