Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-03 / 137. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 október 3G amely Beynaud határozati javaslatának harmadik részére szavazott, amelyben a Ház a kormánynak bizalmát nyilvánítja, pártok szerint a következőképen oszlik meg: Az Action Liberal Katholiqae huszonhat tagja, a jobboldali pártok három tagja, tizenöt függetleneégi, hetvenegy progresszista, a demokratikus balpárt hetvenegy tagja, hetvenkilenc radikális* ötvenhárom szociálista radikális, nyolc nemegyesült szociálista és három pártonkívüli. A horvát választás. Félhivatalosan jelentik1 A szerb-horvát koalíció ama híresztelése, hogy az unió ellenzői a választáson megerősödtek, valótlan. Az unió barátai az uj országgyűlésben többségben vannak s a pártviszonyok ebből a Szempontból csak lényegtelenül változtak meg. A delegáció. Bécsből jelentik: A magyar delegáció külügyi albizottsága ma délelőttfPerceel Dezső elnöklésével ülést tartott, amelyen Wickenburg Márk gróf előadó bemutatta jelentését. Az albizottság a jelentést a gazdasági politikára I vonatkozó rész kihagyásával elfogadta. Azután Esterházy Pál gróf külügyi osztályfőnök adott fölvilágosítást a külföldi osztrák-magyar kereskedelmi kamarák és a londoni tengerészeti konferencia dolgában. A kereskedelmi kamarákra vonatkozóan Esterházy Pál gróf kifejtette, hogy ezek nem külügyi szervek s elnevezésük csak gazdasági érdekközösséget fejez ki, mint például az angol-osztrák bank. — A magyar delegáció négyes albizottsága november hetedikén kezdi meg tárgyalásait, mig a magyar delegáció első plenáris^lése kedden, november nyolcadikán délután négy órakor lesz. TAVI RÁTOK Véres tüntetések Berlinben. Berlin, október 31. Weddingben, Berlin északi részében, tegnap este nagyobb zavargások voltak. A rendőrséget megtámadták, sokan megsebesültek. A zavargás oka jelentéktelen volt. Egy hentessegédnek, aki nem állott munkába, munkaadója az elmulasztott napot nem akarta kifizetni. Erre tízennégy társa abbahagyta a munkát. Este azután megtámadták az üzleteket. A támadók eleinte legnagyobbrészt sihederek és nők voltak. Egy tizenhárom éves fiu revolverrel lőtt és egy tűzjelzőt elpusztítottak. Hirtelen, mintegy parancsszóra, ezrekre rugó tömeg gyűlt össze, mely a rendőröket kővel dobálta meg. A rendőrök kivont karddal vágtattak bele a tömegbe, melyből sokan megsebesültek. A tömeg már-már szétszóródott, amikor ujabb lövés dördült el, ami ujabb zavargásokra adott jel volt. Sörösüvegeket és az erkélyekről kitépett vasdarabokat dobtak a rendőrökre. Több utcában teljes sötétség volt; mert a lámpákat bezúzták. Csak néhány főcinkos letartóztatása után sikerült a rendet némileg helyreállítani. A hivatalos rendőri jelentés szerint összesen tizennégy embert tartóztattak le. A portugáliai diktátort letartóztatták. Lisszabon, október 30. A portugál népet most szenzációs esemény foglalkoztatja. A rendőrség Jósé Francot letartóztatta, de, mint egy későbbi távirat jelenti, egy millió frank kaució ellenében szabadlábra helyezték. Letartóztatása azért történt, mert hivatalos hatalmával diktátor korában visszaélt. A volt diktátort vád alá helyezték. Ez az ember volt az utóbbi évtizedben Portugália gonosz szelleme. Ő volt az, aki Károly királynak, Mánuel apjának, tanácsolta az alkotmány felfüggesztését. És igy ő volt tulajdonképeni okozója annak Is, hogy Károly királyt és a trónörököst az utcán agyonlőtték. Azóta mindig érvényesülni akart, mig most a köztársaság proklamálásával teljesen letörték. Letartóztatását az összes republikánusok kívánták. Lisszabon, október 31. A hivatalos lap törvényt tesz közzé, amely a iajtószabadságot lépteti életbe. Nikarcigua elismerte a portugál köztársaságot. A spanyol kolostorok bezárása. Madrid, október 31. A madridi érsek a szenátus ülésén, ahol a kolostorok bezárására vonatkozó törvényt tárgyalták, kijelentette, hogy a püspöki kar mindig a miniszterelnök mellé fog állani, ha olyan intézkedésekről van szó, amelyek a haza javát szolgálják. A miniszterelnök örömmel vette tudomásul e kijelentést és biztosította a Házat, hogy vcdlási ügyekben a kormányt a legtisztább szándék vezérli. A nagy halottak emléke. Holnap, Mindenszentek napján, megkoszorúzzák Szeged elhunyt nagy alakjainak sirját. A kegyelet koszorúja válik ilyenkor aktuálissá, a temetőkertek megnépesülnek az élő utódokkal és a kandelláberek virrasztó fénye mellett kigyulad az emberek szivében az emlékezés örök mécsese is. Hálával és megnyugvással gondolunk ilyenkor a nagy férfiakra, akiknek élete és munkája szoros összefüggésben van Szeged fejlődésének történetével. A mult század sok jeles alakot adott ennek a számtalan és nehéz csapásoktól sújtott városnak. Valamennyinek a neve, elete és munkája a történelem lapjain is megörökítést nyert. Érdekesnek tartjuk a megkoszorúzás alkalmából néhány momentum fölelevenitését a jelesebbek életéből. (Klauzál Gábor.) Klauzál Gábor első szegedi szereplése arra az időre vezethető vissza, amidőn a kolera Európában és csakhamar egész Magyarországon a legelső izben tört ki, tehát az 1830—31-ik évre. Azelőtt, mint Csongrád követe, a megyegyüléseken gyakorolt befolyást a közügyek vezetésébe. Szegeden lakott, de a város érde. kében csak akkor kezdett munkálkodni, amidőn a kolera Szeged lakosságára is rácsapott. A vész hihetetlen gyorsasággal terjedt. Egykét hónappal előbb tört be Galíciából Felsőmagyarországba, ahol iszonyatos pusztítást vég. zett. A Délvidék lakossága még jóformán nem is tudott a koleráról, de a járvány, mintha egyenesen Szegedre űzték volna, itt már szedegetni kezdte áldozatait. Az első kolerás haláleset Danne Balázs szabó házában történt. A következő napon Rókuson öten, Alsóvároso11 kilencen pusztultak el kolerában. Ezután már valóságos istenitélet következett. Hatvan-nyolcvan ember betegedett meg naponkint és a kolerás halálozások száma is harminc-negyvenre szaporodott. Zürzavar, kapkodás követte a veszedelem rohamos pusztításait. Az orvosok nem voltak még tisztában ezzel a betegséggel és ezt a bizonytalanságot a nép határtalan félelme méginkább növelte. Epemirigynek nevezték köznyelven akkor ezt a betegséget. Eredményes gyógyításról szó sem lehetett, aminthogy a veszély elhárítása ma is legnagyobb részben külső védekezéssel, óvóintézkedésekkel történik. Klauzál Gábor volt az első Szegeden, aki csakis az óvóintózkedósekre helyezte a védekezés súlypontját. Megalakult az „egészségre fölügyelő bizottság", amelynek élén Klauzál adta meg a legszükségesebb in. tézkedésekre vonatkozó utasításokat. Minden városrészben kórházakat állítottak föl, iskolákat betegápoló-intézetekké alakítottak át és ugyancsak Klauzál hívta föl az egészségügyi bizottság figyelmét arra, hogy kolerától fertőzött vidékekről különösen gyümölcsöt és egyéb élelmiszereket Szegedre hozni nem szabad. A vámházakhoz és Szeged környékén a forgalmasabb gócpontokhoz ellenőrző-közegeket rendeltek ki, a tanyák lakosságát pedig távoltartották a szegediekkel való érintkezéstől. A városban azonban a kolera dühöngését a legnagyobb igyekezettel sem lehetett megakadályozni. Mig a Felvidéken különösen az alsóbb néposztály sínylette a járványt és emiatt lázadás is tört ki, Szegeden egyformán pusztított az a lakosság minden rétegében, így kolerában halt meg Vedres István, a város akkori főjegyzője, sok orvos, gyógyszerész, törvényszéki bíró és mások. Az emberek már csak egyben láttak segítséget: az imádkozásban. A templomok megteltek hivőkkel. De a temetők is épugy megteltek halottakkal. Nem volt hely. Uj területről kellett gondoskodni. Ez is nyolc-tíz nap alatt megtelt, azután a veszedelem mindinkább szűnni, kezdett. Klauzál Gábor a közügyek terén az 1836-iki országgyűlésen szerzett nagyobb érdemeket. Mikor onnan visszatért Szegedre, óriási lelkesedéssel fogadták. Az ifjúság fáklyásmenetet rendezett a tiszteletére. Ez volt az első fáklyásmenet Szegeden, eddig az ilyen tüntetést a közfelfogás „rend- ós csendellenes"-nek tartotta. Rendkívül sokat tett Klauzál ugy az országgyűlésen, mint Szegeden, a város mezőgazdaságának, iparának és kereskedelmének emelésére. Az 1840-iki váltótörvény ós az eljárás sajátszerű gyorsasága sok gazdát, iparost és kereskedőt juttatott a tönk szélére. Az uzsorások legjobb világukat élték. Harminc-negyven százalékos kamatot szedtek, ami természetesen nem maradt hatás nélkül a gazdasági, ipari és kereskedelmi életben. Klauzál ekkor foglalkozott azzal a tervvel, hogy ezeknek a visszaéléseknek a megszüntetésére Szegeden egy bankot kell fölállítani. Akció indult meg, amelynek ő volt a kezdeményezője. Az ered. mény az lett, hogy az 1845-ik évben megalakult a Szeged - Csongrádi Takarékpénztár Részvénytársaság, amelynek első elnökévé Klauzált, igazgatójává pedig Wőber Györgyöt választották. Utána Zsótér Andor, majd Szivessy József, később Vass Károly következett, jelenleg pedig Vass Elemér tölti be ezt a tisztséget, aki minden tekintetben méltó utódja elődjeinek. A bank, megalakulásakor, ötszáz darab ötven forint névértékű részvényt bocsátott ki. Klauzál terve szerint csakhamar Szentesen, Csongrádon és Vásárhelyen is állított föl fiókíntézeteket és ekkor merült föl — szintén Klauzál kezdeményezéséből — a szegényebb néposztály gyorsabb hitelét szolgáló zálogházak kérdése is. Hogy milyen jótékony hatással volt a SzegedCsongrádi Takarékpénztár a város és a környék gazdasági, ipari és kereskedelmi életének előmozdítására, azt fölösleges itt bővebben magyarázgatni. Az uzsoráskodás megszűnt, a hitelviszonyok megjavultak és a gazdasági élet ismét föllendült. Amikor Klauzált nemsokára Szeged országgyűlési képviselőjévé választották, gyökeres reformok keresztülviteléhez fogott. Fölvetette a város- és piacrendezós kérdését, a vízvédelmet, kórházak fölállítását stb. Az 1866-ik év augusztus harmadikán halt meg. Osztróvszky József, a város akkori polgármestere tartott fölötte búcsúztatót a Rozáliakápolna előtt, (Osztróvszky József.) Tevékenysége Klauzál Gáboróval forrt össze. Nagy idők tanuja volt ő is. Nagy része volt a nemzetőrség szervezésében. A március tizenötödik! nagy vívmányok alkalmával zászlóval a kezében, elragadó szónoklatot tartott és az ifjúság mozgalmainak leglelkesebb apostola volt. Sokat tett Szeged érdekében, egykor képviselője is volt a városnak. * A város megkoszorúzza Lázár György dr elődjének, Pálffy Ferenc elhunyt polgármesternek a sirját is. Munkálkodása a legközelebbi évtizedekre nyúlik vissza, érdemeit 1907. január huszonhatodikán történt halálakor sorolták föl Neme sí előnevet, címet, rangot és számos ki tüntetést kapott, bár nem volt barátja egyik, nek sem. Amit tett, szülővárosáért tette. Alkotásaival örök emléket emelt nevének. Azok közül, akik Szegedért lejtettek ki éle-