Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-03 / 137. szám

mu november 1 DÉL MAGYARORSZÁG 7 Alföldi kerületi szervezet-iől. Előadása végén el­fogadták a következő határozati javaslatot: Mondja ki a Szegeden 1910. év október har­mincadikán megtartott első alföldi párt-gyűlés, hogy a pártszervezeti szabályzatnak r/iegíelelő­leg, az alföldi munkásság sikeresebb szerve­zése érdekében megalakítja az Alföldi kerületi pártszervezetét. Válassza meg a kerületi veze­tőséget és a jelenleg Békéscsabán székelő al­földi titkárságot 1911. év tavaszán Szegedre helyezze át. A határozati javaslat értelmében tehát a jövő év márciusától Szeged lesz a középpontja az alföldi pártszervezeteknek. Párttitkár Jóesák Kálmán, aki itt is fog lakni Szegeden. Több tárgy elintézése után a legérdekesebb pont került tárgyalásra a kongresszuson. Rajky Sándor indítványa arról, hogy Dózsa György­nek szobor állítassák, Rajky határozati javas­latot nyújtott be indítványa elfogadása végett, amit viharos éljenzések közepette fogadtak ei_ A határozati javaslat a következő: Mondja ki az alföldi városok és községek szociáldemokrata pártszervezeteinek 1910. évi október hó harmincadikán délután Szegeden, a Munkás-Otthonban tartott kerületi pártgyü­lése, hogy 1915. évre, Dózsa György kivégez­tetésének négyszáz éves évfordulójára az agyonsanyargatott jobbágyság nagy vértanujá­nak, valamint az ugyanazon időtájban kivég­zett jobbágyak emlékére szobrot emel. E cél­ból kiáltványt intéz a jobbágyok utódaihoz, a fölvilágosodott polgársághoz, valamint a hatalom érdekeit • szolgáló irányzattal sza­kító magyar művészekhez, hogy áldozat­készségükkel segítség elő ezen határozat keresztülvitelét. Az emlékmüvet az Alföld szivében, Szeged szabad királyi város egyik közterén óhajtja elhelyezni és e célból meg­bízza az előmunkálatokkal megbízott kerületi vezetőséget, hogy Szeged szabad királyi város képviselőtestületénél kellő időben tegye meg a szükséges lépéseket az egyik köztéren kijelö­lendő liely megszerzése végett. Végül megválasztották az alföldi pártszerve­zet tisztikarát, mely a következő: Varga Ferenc Arad, Szombath Pál Szeged) Dénes József Szabadka, Csikós Pál Makó, Posz­tós Sándor Hódmezővásárhely, Bielik András Békéscsaba, Moravszki Mátyás Medgyesegyháza, Rajky Sándor Orosháza, Bódi János Kiskunfél" egyháza. Ezzel a kongresszus véget ért. A hatóságot a kongresszuson Pain Kuzman képviselte. * A magyarországi szociáldemokrata párt uj mozgalmat indított meg. Amíg eddig az ipari munkások meghódítására fektették a fősúlyt, egy régebbi határozat alapján ujabban a magyar földmunkásokat akarják eszméiknek megnyerni. A vasárnapi nagygyűlés is tulajdönképen az országosan megindult földmunkások szervezé­sének volt á kiinduló pontja. Lassankint ugyanis az a meggyőződés lett úrrá a szocialista párt­ban, hogy az Alföld a Délvidék legerősebb bás­tyája lehet a pártnak. Statisztikai adatok és tapasztalatok után kialakult az a fölfogás, hogy a szociáldemokrata pártnak legtöbb bizodalma a fővároson kivül Szegeden, Csongrádmegyében és a megyét határoló vármegyékben lehet. Ez természetes is, mert Szeged környékén több nagyobb város fekszik, igy Hódmezővásárhely, Orosháza, Szentes, Csongrád, Mindszent, Sza­badka, Makó és még igen sok község. Eddig ezen a vidéken, épen ugy, mint más magyar tájon is, a szociáldemokrata párt mű­ködése mindenütt csupán helyi jellegű volt, a szomszédos községek már alig értesültek a szomszédos viszonyokról. Úgyszólván csak a Népszava, a szociálista párt hivatalos lapja fűzte egy egészszó a párt hiveit. Emiatt nem tago­zódhatott nagyobb területek szerint az együtt­működésük, a közös fejlődésre való taktikájuk. A vasárnapi választójogi nagygyűlés után nyil­vánvaló már, hogy a magyarországi szociál­demokrata párt uj irányban indít agitációt. Ugy alakítják meg az alföldi szociáldemokrata pártot, hogy a megindított munkájukkal az alföldi, a szegedvidéki és a szomszédos megyékre terjedő sereget erősítsék, fejlesszék. A szegedi szociáldemokrata párt egyik veze­tője az uj mozgalomról ezeket mondotta munka­társunknak: — Igaz, hogy reformok következnek be az agitálás munkájában, esrészen uj taktikával folytatjuk a szervezést. Ezért alakítottuk meg elsősorban az alföldi kerületet. A kerületnek közös főtitkára már van is Jócsák Kálmán személyében, aki már tavaszszal Szegedre köl­tözik, ahová a titkárság székhelyét áthelyezik. És igy már a közel jövőben Szeged lesz a góc­pontja a vidéki mozgalomnak. — Taktikát változtatott a párt annyiban is, hogy ezután nem folytatja azt a módszert a politikában, hogy a kormánynyal és pártjával mindenkor szembehelyezkedjék. Ezentúl nem a politikai agitációt, hanem a párt szervezését és erősítését tartjuk legsürgősebbnek. Természetesen a választójog reformját mindinkább jobban hangsúlyozzuk, mert ezt tartjuk egyedül sike­resnek arra, hogy a magyar politikai életben mi is részt vegyünk legalább annyira, ameny­r.yire a nyugati államok akármelyikében. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. November 1, kedd d. u.: A szigetvári vértanuk. „ 1, „ este: János vitéz, énekes já­ték. (Páros 3/s_os bérlet.) „ 2, szerda A kard becsülete, szinmü. (Páratlan V3-0S bérlet.) o 3, csütörtök: Hoffmann meséi, opera. (Pá­ros 2/3-0S bérlet.) D 4, péntek: Beulemans kisasszony há­zassága, vígjáték. Bemutató. (Páratlan s/3-os bérlet.) „ 5, szombat: Beulemans kisasszony há­zassága, vígjáték. (Páros Va-os bérlet.) „ 6, vasárnap d. 11.: Duda kisasszony, ope­rett. „ 6, „ este: Beulemans kisasszony házassága. (Páratlan 2/3-os bérlet.) * Akik elsaeFsöcltek Szegedről. A Dél­magyarország részletesen beszámolt Márkus Dezső terveiről. Márkus Szegedre azért jött, hogy a szegedi színészek közül többet le­szerződtessen a budapesti Népoperá-hoz, amelynek ő lesz az igazgatója. A szegedi színészek közül ezeket szerződtette le Márkus Ernő: Szalay Károlyt, a szegedi színház ügyelőjét ügyelőnek és színésznek, Pécskai Vilmos, Szabó Gyula és Biró Tivadar segéd­szinészeket segédszinészekké. Minden jel sze­rint igen nagy évi fizetéssel leszerződteti Márkus Dezső Nyárciy Antalt is, aki ebben az esetben Szegedről nem Pécsre, hanem a budapesti közönség elé megy újra. * A vadászkisj'í a zeneiskolában. A sze­gedi városi zeneiskolában ebben a tanítási év­ben a vadászkürtöt ingyen lehet tanulni. Díj­mentes lesz a tanitás, csak beiratási díjért kell három koronát fizetnie a tanulónak. A növendék saját hangszerén tanul. (Beszerzési ára negyven-ötven korona.) Ezek a növendékek később zenekari gyakorlatokban is résztvesz­bek. Azonkívül a fuvola tanulására még jelent­nezhetnek növendékek, kik tandijkedvezmény­ken fognak részesülni. * Egy test, egy lélek. A Magyar Színház­ban szombaton lesz a bemutató-előadása Kóbor Tamás első darabjának, az Egy test, egy lélek­nek. Az illusztris iró háromfölvonásos drámá­jának a következő lesz a szereposztása: Orbák Imre, építész: Góth Sándor, Aranka, a felesége: G. Kertész Ella, Zsuzsika, a leányuk: Tóth Irma, Czobor Oszkár, tanár: Tarnai Ernő, Emma, a menyasszonya: R. Gombaszögi Frida, Gunthár, az Emma nagybátyja: Vágó, Gunthárné: T. Halmi Margit, Gáspár Béla dr, orvos: Se­bestyén, szobalány: Béres Mária. * 1ÍS. Richárd király. Shakespeare klasz­szikus remekművének, 111. Richárd királynak első előadása — ez most már végleges — no­vember tizenkettedikén, szombaton lesz. A Nemzeti Színház művészi személyzete Tóth Imre igazgató vezetése mellett nagy ambíció­val készül erre a nagy érdeklődéssel várt be­mutatóra. III. Richárd szerepe, ez a rendkívüli művészi erőt és intelligenciát követelő föladat Ivánfi Jenőnek, a Nemzeti Szinház kitűnő mű­vészének tehetségére van bizva. Ivánfi mély és szorgalmas tanulmányok alapján dolgozta ki a szerepét és általában szigorú művészi érzék­kel folyik a rendezés a legfontosabb kérdések­től a legapróbb részletekig. Ivánfi Jenő például a londoni királyi palotában levő egyetlen hite­les Richárd-portré maszkját szerezte meg az előadáshoz, Bizalom a Briaml-kormáftynak. — A francia kamara illése. — (Saját tudósítónktól.) A kamara vasárnapi ülé­sét nagy izgatottságban nyitották meg. A tribü. nök süriín megteltek. A miniszterek mind jelen voltak. Brisson elnök fölolvastatja a napirende­ket, amelyek közül Reynaud bizalmat szavazó napirendjét tetszéssel fogadták. Landry (füg­getlen szociálista) helyesli a miniszterelnök tegnapi szavait. Delinnier (radikális szociálista) visszautasítja Briand állásfoglalását. Nagy várakozás közben lépett Briand mi­niszterelnök a szónoki emelvényre. Kifejtette hogy tegnap a zaj gátolta abban, hogy gondolat­menetét teljesen kifejtse. Azt mondotta,hogy van­nak komoly órák, amikor a kormány ama kényszerűség előtt áll, hogy rendkívüli eszkö­zökhöz nyúljon. Megjegyezte, hogy szerencsés volt mindig a törvények keretén belül előre haladni. (Tiltakozás a szélsöbaloldalon, helyes­lés a többi pártoknál.) Azon a napon, amikor a republikánus többség, melyre ma is támasz­kodik, hatalomra segítette, azt arra kérte, ajándékozza meg teljes bizalmával. E bizalmat élvezte is. Ma, komoly események után, me­lyeket nem láthatott előre, de amelyek alatt a kormány nem szűnt meg az összesség érde­kében igazságosan eljárni, nem elnyomás cél­zatával, hanem mérséklettel, ismét hozzájuk for­dul, amikor a rend az utcákon újra helyreál­lott, anélkül, hogy törvénytelenség történt volna, avagy egy csöpp vér ömlött volna, ismét hozzájuk jön és kéri a bizalmat. Ha e bizal­mat megtagadják, ugy előáll maid a diktátor; ha azonban meg akarják buktatni, ugy tegyék ezt itt a világ szine előtt. Franciaország a vi­lág szine előtt megerősödve került ki azokból a borzalmas eseményekből, amelyeket most átélt. A kormány nem akar kétértelmű bizalmi szavazatot. Az mondják, a kormány reakcioná* rius. Hát jó. A kormány kezükben van ! Tör­jék össze, de ne tegyék ezt a sötétben. (Viha­ros helyeslés a centrum ós a szélsőbaloldal egy részénél.) Crnppy képviselő fölszólította a miniszter­elnököt, hogy legyen bátorsága mindvégig cliki tátornak lenni, vagy ha igazán az ország meg­nyugtatása a célja, ugy mondjon le a Vor­mányhataloniról, másrészről- azonban helyes'* a kormány eljárását. Az egyszerű napirendet, mely ellen a kor­mány állást foglalt, háromszáznyolcvanhárom szavazattal százhetven ellenében elvetették. Guesde szociálista képviselő napirendjét, mely a mi_ niszterelnök vád alá helyezését kívánja, öt­százhárom szavazattal hetvenöt ellenében elve­tették. Briand miniszterelnök azt kivánja, hogy a Reynaud demokrata balpárti képviselő álta' javasolt napirendet fogadják el s e javaslat elsőségót illetőleg fölteszi a bizalmi kérdést. A Ház elvetette Ernest Roche képviselő napirendjének elsőbbségét, amely fölszólítja a kormányt, hogy foglalkozzék az elbocsátott vasúti alkalmazottak újra való alkalmaztatásá­nak kérdésével. E javaslat ellen háromszáz' hetvenöteb, mellette százhármán szavaztak. Reynaud napirendjének elsőbbségét három­száznegyvenhat szavazattal száznyolcvanhárom' ellenében elfogadják. A napirend első részét, mely a szabotázst, az erőszakosságokat s a hazafiatlanságofc helyteleníti, ötszázhuszonegy szavazattal egy ellenében, második részét, mely a kormány eljárását helyesli, négyszáztizenöt' szavazattal száztizenhat ellenében, harmadik ré­szét, mely a kormány iránt bizalmat fejez ki, hogy a rendet a törvény értelmében s a vas­úti alkalmazottak érdekeinek megfelelően, úgy­szintén a köztársaság szabadságát és az ország érdekeit meg fogja óvni, háromszázhuszonkilenc szavazattal száznyolcvanhárom ellenében elfo­gadják. Az egész napirendet ezután háromszáz­nyolcvannyolc szavazattal kilencvennégy ellené ben határozattá emelik, mire az ülés véget é: Az a háromszázhuszonkilenc főnyi több-cl.

Next

/
Thumbnails
Contents