Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-19 / 151. szám

506 BÉLMAGYARORSZÁG 1910 november 18 tartja álláspontját, de akit meggyőződése arra indit, minden bántó konzekvencia nélkül leszavazhatja. Ennél a javaslatnál nem egy paragrafus a fontos, hanem az egész nagy törvényalkotás. És a nemzeti munkapártnak nem az a föladata, hogy egyes, egyébként bármily jelentős részletkérdésekben a pártfegyelem igáját éreztesse tagjaival, hanem hogy megvalósítsa programját és föladatát. A nemzeti munkapártnak a nemzet azért adott többséget, hogy megszilárdítsa és megerősítse a hatvanhetes közjogi alapot, azok után a káotikus állapotok után, melyekbe ez áz alap és az ország kormányzása került. A másik nagy hivatása pedig, hogy helyreállítsa, föntartsa és biztosítsa az ország normális kormányzását. Evvel a két nagy céllal szemben minden egyé,b kérdésnek csak másodrangú szerep jut. A kormánynak és elsősorban a miniszterelnöknek a föladata ugy vezetni a pártot és a parlamentet, hogy ezt a föladatot teljesíthesse. Semmi sem volna végzetesebb, mint kisebb-nagyobb részletkérdésekkel, mások érzékenységének még fölöslegesebb érintésével ezeket a nagy célokat háttérbe szorítani. A miniszterelnök állásfoglalásában bölcseség nyilatkozik meg és erő : a kormányférfiui és a pártvezér céltudatos, meg nem ingatható ereje. Az uj fiumei kormányzó. A hivatalos lap pénteki száma ezt a királyi kéziratot közli: „Magyar miniszterelnökömnek magyar kereskedelemügyi miniszteremmel egyetértőleg tett előterjesztésére Wickenburg István gróf fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzó-helyettest fiumei és magyar-horvát tengerparti kormányzóvá kinevezem s ezen minőségében a tengerészeti hatóság elnökségét is reá ruházom. Kelt Bécsben, 1910. évi november 13-án. Ferenc József s. k., Khuen-Héderváry Károly gróf s. k,, Hieronymi Károly s. k." A kormány igen nagy gondot vetett el ezzel a kinevezéssel. Amikor a Khuen-kormányt ki— Előbb meg szeretném őket csókolni. — Félek, hogy fölébreszted. — Nem, nem baj. Kiderült, hogy legidősebb gyermekünk nem aludt, mindent hallott s mindent megértett. Pedig még csak kilenc éves volt,. de már mindent megértett. Mélységes, komoly pillantással fogadott. — Fogsz magaddal puskát vinni ? — kérdezte komolyan s elgondolkozva. — Hogyne. — Ott van a kályha mögött. — Honnan tudod? No, csókolj meg. Ugy-e, nem fogsz elfelejteni? Rövid ingecskéjében fölugrott s erősen megölelt. Karjai oly forrók, puhák és lágyak voltak. Megsimogattam a haját s csókot nyomtam meleg arcocskájára. — Meg fognak ölni? — sugá a fülembe. — Nem. Vissza fogok jönni. De miért nem sirt, holott azelőtt mindig sírt, ha eltávoztam hazulról. Ót is meghatotta volna a dolog ? Ki tudja! Hiszen annyi borzasztóság történt azokban a nagy napokban! Mégegyszer végigjártattam tekintetemet a falakon, a kenyéren, a gyertyán s megszorítottam a feleségem kezét. — No, viszontlátásra! — Viszontlátásra. Ez volt az egész. Mentem. A lépcsőn sötét volt. Körülvéve a homálytól s a vastag falaktól, tapogatózva kerestem a lépcső fokát 6 éreztem, hogy az az uj, az az ismeretlen, az örömteljes valami, amelynek elébe mentem, roppant fenséges, mindent lenyűgöző érzéssel töltött el. nevezték, Teleki Sándor grófot kombinálták erre az állásra, de nem tudtak vele megállapodni, mivel ez a díszes állás, reprezentációs költségeivel, igen nagy áldozatokat igényel. Azonkívül a politikai helyzet is igen bonyolult Fiúméban és főképen ez a szempont vezette a * kormányt, amikor Wickenburg István gróf kormányzóhelyettes kinevezésére tett előterjesztést a ki_ rálynál. Ugyanis Wickenburg gróf nagyon jói ismeri a fiumei viszonyokat ós a kormány reméli, hogy a legnagyobb tűzben is sikerrel megállja a helyét. Japán Dreadnoiiglit-hajó. Londonból jelentik: Egy itteni lap értesülése szerint a japán kormány tegnap egy londoni cégnél több mint huszonhétezer tonnás Dreadnoughthajót rendelt meg. A képviselőház ölése. — A polgári pörrendtartás. — (Saját tudósítónktól.) Ha Polónyi Géza komoly és számbavehető politikus volna, azt mondhatnók, hogy Polónyi napja volt ma. Kétszer is hosszasan beszélt az ekszminiszter és mindakét alkalommal kilógott a lóláb, az az erős szereplési viszketeg, amely csúfos bukása óta egyre üzi-hajtja a függetlenségi párt volt oszlopos tagját és büszkeségét. Hogy Polónyit mai beszéde ismét minden szabadelvű és komoly polgári program esküdt ellenségének állította be, az csak természetes. Ha ez ad valami nevezetességet- a mai ülésnek, annyit elmondhatunk róla. Többet nem. Részletes tudósításunk igy számol be a mai ülésről: Elnök: Berzeviczy Albert. Jegyzők: Budnyánssky György, Mihályi Péter, Zlinszky István. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy a miniszterelnök átirata szerint Wickenburg István grófot fiumei kormányzóvá nevezte ki. (Éljenzés.) Napirend előtt Kelemen Samu szólal föl és szerdai beszédének azt a passzusát magyarázza, amelyben azt mondta, hogy a kereskedelmi és váltótörvényszéken törtónt kinevezések azt az impressziót keltik, mintha Arany János „Családi kör"-ét látná az ember. Kijelenti, hogy ezt csak tréfásan mondta, amit a Ház derültsége is jelzett, továbbá az is, hogy a kinevezés később történt, mint az az egyik képviselőre nézve kellemes lehetett volna. (Polónyi leleplez.) Polónyi Géza reflektál Kelemen Samu szavaira s különösnek tartja, hogy most, harmadfélév után, vonják felelősségre egy kinevezésért. De megfelel a támadásokra: az a kínevezés nem lehetett családi jellegű, mert ő nem volt miniszter, mikor az megtörtént. — A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék élén kiváló ember állott, aki érdemes volt a nagyrabecsülésre, de adminisztratív ügyekben szükség volt olyan vezetőre, aki ezeket is rendezni tudja. A váltótörvényszéken, különösen a cégjegyzés terén, hallatlan visszaélések voltak. A cégjegyzések valósággal üzletszerüleg kezeltettek. így volt egy bíró, akinek nevét minden budapesti ügyvéd ismeri s aki, amint állást foglalt egyik vagy másik fél javára, azonnal fölkereste ennek ügyvédjét és kölcsön, meg előleg cimén vette igénybe szívességét. (Zaj.) Fölkiáltások: így beszól egy volt igazságügyminiszter! (Mozgás.) Polónyi Géza: Tudja minden ügyvéd, hogy kicsoda ez a bíró. (Zaj.) Most már nyugalomba vonult és én abszolúte nem számitok arra, hogy az illető megnevezésével magam ítélkezzem egy volt bíró fölött. Ezek az indokok voltak azok, melyek engem arra bírtak, hogy az V. kerületi járásbíróság nagytehetségű vezetőjét, kiváló adminisztrátort, állítsam a váltótörvónyszék élére. Az illető még soros is volt, tehát nem lehet semmi különös ebben a kinevezésben. Kelemen Samu tiltakozik az ellen, hogy ő személyében meghurcolt volna egy köztiszteletben álló birót, ö csak a jogászi értékéről nyilatkozott és amit erről mondott, azt fönn is tartja. Hivatkozik arra, hogy a JogászEgyesületben, mely az ország legkiválóbb jogi testülete, egyértelmüleg gyakoroltak elitélő véleményt Boronkay fölött. Ő csak szerény visszhangja volt az ott kialakult Ítéletnek. Bizonyítani kívánja . . . Szmrecsányi György: Ez nem személyes kérdés. (Zaj.) Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ne lépje tul a személyes kérdés határát. Fölkiáltások a jobboldalról: Halljuk, halljuk! Csak folytassa! Kelemen kijelenti, hogy csak véleményét akarta föntartani és ezzel be is fejezi fölszólalását. (Mozgás a néppárton.) (A polgári pörrendtartás.) Szabó István (gazdapárti): A javaslatnak azt az intencióját, hogy a szóbeliség a pörrendtartásban kiterjesztessék, a nép érdekében föltótlenül üdvösnek tartja. Az ügyvéd-képviselők ezért nem támogatják a javaslatnak ezt az intézkedését, mert hiszen ők meg akarnak élni. (Derültség.) A birói illetékesség ügyét nem tartja megállapítottnak a törvényjavaslatban. Legfontosabb azonban a könyvkivonatok illetékességére vonatkozó paragrafus, amelynek a javaslatban foglalt alakja felel meg a nép érdekeinek. Elmond egy esetet, hogy egy tisztességtelen ügynök hogyan csapott be egy családot varrógéppel. Az ilyen tisztességtelen kereskedelem ellen szükség van arra, hogy a szegény nép a maga lakóhelyén, az általa ismert bíróságnál pörölhessen. Pöntartja a törvényjavaslat e részének eredeti formáját. Sajnálja, hogy itt 'osztályérdekeket hoznak szóba, mert itt nincs agrár-érdekről és merkantilérdekről szó, itt a szegény népről és az igazságról van szó. (Zajos helyeslés és taps.) Akik a népet óvni akarják, el is fogadják a javaslatot, mert itt csak a tisztességtelen kereskedelemről van szó. (Helyeslés.) Az igazságügyminiszterhez fordul, akiről tudja, hogy egy olyan egyesülésnek volt tagja, melynek célja a nép fölvilágosítása és segítése. Épen ezért elvárja, hogy a miniszter is az eredeti javaslat mellett foglal állást. Előre jelzi, hogy e szakasznál névszerinti szavazást fognak kérni, hogy a nép láthassa, kik az ő igazi képviselői. (Helyeslés és taps.) (Polónyi megint szerepel.) Polónyi Géza: A törvényjavaslat azért rendkívüli fontosságú, mert igen nagy kihatással van a jövőre, amennyiben a jogegységet kívánja megállapítani. A javaslat szerinte a függetlenségi párt sok évtizedes küzdelmeinek eredménye. Egy hang jobbról: Miért nem csinálta meg? Polónyi Géza: Ha a képviselő ur mindazt meg tudná csinálni, amit a függetlenségi párt megcsinált, akkor nagyrabecsülném, mint az olyan embert, aki többet tud alkotni annál, amennyire az emberi erő képesít. Darvai Fülöp: A magyar jogászság csinálta ! Polónyi Géza: Azt igyekszik bizonyítani, hogy a munkapárt következetlenül járt el a javaslattal szemben, amennyiben — némely értekezlet után — azt igyekszik kitessékelni a pártból, aki a miniszteri javaslat mellett foglalt állást. Maga a miniszter is olybá tűnik föl, mintha nem a maga javaslata mellett foglalna állást, hanem azok mellett, akik ellenzik, (Zaj. Ellentmondások.) Fölkiáltások jobbról: Ezt nem mondta! Ne csavarjon! Elnök (csönget). Polónyi Géza: Maradjon az igazságügyminiszter ur a javaslat eredeti szövegezésénél és n& forduljon afelé az irányzat és mozgalom felé, amelynek Sándor Pál és Vázsonyi Vilmos % mesterei, főmesterei és nagymesterei . . , Egy hang balról: Várady Zsigmond dr. Polónyi Géza: A Szent László-páholyt nem akarom említeni! (Zaj.) Rátér a javaslat részleteinek méltatására, főleg annak Horvátországgal való viszonyunkat érintő részeire. Kérdést intéz a miniszterhez, mi a véleménye afelől, hogy a pörrendtartás nemcsak a törvényalkotás, hanem a végrehajtás jogát is Horvátországra ruházza s ezzel egyszersmindenkorra egy jogot ragad ki Magyarország kezéből. Do kérdezi, meg van-e védve a jogegység akkor, ha Fiúméban és Horvátországban horvát nyelven ítélnek magyar állampolgárok fölött? Szukics Dezső: Miniszter korában miért nem vette észre? (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csönget): Szukics képviselő urat figyelmeztetem, ne zavarja a szónokot. Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el. Polónyi Géza : A horvát kérdés mellett fontos Fiume ügye is. A fiumei járásbíróság különleges intézkedés alatt áll, melyet az 1871-iki miniszteri rendelet határoz meg. Eszerint Fiu-<