Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-13 / 146. szám

1910 november 17 DELMAGYARORSZÁG 5 ségnek nem kötelessége átvenni az ilyen küldeményeket. Az átvevést nem teszi kötelességgé semmilyen törvény, vagy rendelet. A külügyi költségvetés. — fi delegáció teljes ülése. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton a közös külügyi költségvetést tárgyalták. A délelőtti tárgyalásnak érdekességét adott az, hogy Tisza István ma is fölszólalt. Utalt a beszédében arra. hogy .Ausztriában az utóbbi időben kezdik belátni a hármasszövetség értókét még azok is, akik nem igen lelkesednek a német barátságért. Tiltakozott a balkáni államokat illetőleg minden olyan törekvés ellen, amely közgazdasági koncessziókkal akarja a balkáni államok jóindulatát megnyerni. A délutáni tárgyalásnak érdekességet adott Holló Lajos szenzációs kijelentése a koalíciós időben való boszniai politikánkról és az anneksziőról. Nagyon megsértettük Oroszország presztízsét, — mondotta Holló Lajos — de előbb megjegyezte azt is, hogy Oroszország meg volt fosztva attól a lehetőségtől, hogy velünk szemben egyenlő erővel lépjen föl. A szombati ülésről ezeket jelentjük: A magyar delegáció ma folytatta tanácskozását Láng Lajos elnöklésével. Az ülésen meg. jelent Héderváry gróf miniszterelnök, Aehrenthal (.róf külügyminiszter és Schönaich báró közös hadügyminiszter. A napirenden volt a közös külügyi költségvetés tárgyalása. Laszkáry Gyula szerint Boszniában a mohamedánokra kellene támaszkodni a politikai konszolidáció munkájában. A Törökországgal való szövetség szintén kívánatos. Fölhívja a külügyminiszter figyelmét arra, hogy a magyarországi oláh izgatók Romániából ne részesüljenek támogatásban. Mezőssy Béla az anneksziót helyesli, (le kifogásolja, hogy a Szandzsák átengedéséért semmit sem kaptunk. Az annekszió egyébként inkább a hármasszövetsóg, mint a külügyminiszter sikere. A külügyminisztérium ne avatkozzék bele a gazdasági kérdésekbe. A husbehozatal kérdésében Magyarország elmegy az engedékenység legvégső határáig, de ha azt látja, hogy anyagilag tönkre akarják tenni, a legerősebb küzdelemre kész a külügyminiszter ily törekvései ellen. Solymossy Ödön báró az annekszió sikeréért teljes bizalmát fejezi ki a külügyminiszternek. Rakovszky István a költségvetést elfogadja, a bizalmi kijelentéseket azonban nem irja aláKifogásolja az annekszió elismeréséért TörökOrszágnak adott kárpótlást. Tisza István gróf szólalt föl azután. Helyreigazítja egy nyilatkozatát, amelyet az albizottgágban tett s amelyet a németországi sajtó helytelenül értelmezett. Azt mondotta, hogy a német szövetség nem az egyedüli lehetséges szövetség ugyan, de reánk nézve ezidő szerint a legcélszerűbb szövetség. Utal arra, hogy Ausztriában az utolsó időben olyanok is kezdik belátni a hármasszövetség értékét, akik nem igen lelkesednek a német barátságért. A balkáni államokat illetőleg tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely állítólag politikai érdekből közgazdasági koncessziókkal akarja a balkáni államok jóinchdatát megnyerni. Az annekszió •Ikerét nem akarja túlbecsülni, különösen nem akarja, hogy most már pihenjünk babérjainkon. Oroszország nem hagyott, föl balkáni terveivel s most legföljebb azért hallgat, mert erőgyűjtéssel van elfoglalva. Hogy Oroszország agresszíve fog-e föllépni, az különösen katonai felkészültségünktől függ, de tíz egyúttal kihat a Balkán-államok magatartására is velünk szemben. A külügyminiszter Iránt bizalommal viseltetik és a költségvetést elfogadja. Batthyány Tivadar gróf kifogásolja, hogy az osztrák delegáció tegnapi ülésén egy képviselő Magyarország nemzetiségi viszonyait is birálta anélkül, hogy megfelelő rendreutasitásban részesült volna. A költségvetést nem fogadja cl. Az elnök azután szünetet rendelt el, amely után a tanácskozást délután négyig folytatták. Szünet után Hosszú Vazul püspök szólalt föl és hangoztatta, hogy a románoknak irridentista törekvéseik sohasem voltak. Apponyi Albert gróf szerint a románok egy. része tényleg hazafias, de vannak egyedek, akiknek törekvései nem nevezhetők hazafiasaknak. Holló Lajos beszélt ezután. Mi — úgymond — Bosznia-Hercegovinának Magyarországhoz tartozandóságát nagy nyomatékkal hangsu lyozzuk. Amikor mi keresztül vittük az annek" sziót oly időben, amidőn• Oroszország meg volf fosztva attól a lehetőségtől, hogy velünk szemben egyenlő erővel lépjen föl a balkáni államok érdekében, nagyon megsértettük Oroszország presztízsét. Elismerem — fejezte be Holló — a külügyminiszter ur jóhiszeműségét, de a régi ! összbirodalmi eszme nehezedik rám, még pedig olyan irányban, amelynél nem jut kellő kifejezésre a nemzeti politika. Az elnök Holló beszéde után az általános vitát bezárja és a legközelebbi ülést hétfőn dél" előtt tíz órára tűzte ki. Ezzel a mai ülés véget ért. miniszterek utazása. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter szombaton reggel Bécsbe utazott s este résztvett az első delej gációs udvari ebéden. — Bécsből táviratozzák: Hazai Samu altábornagy, honvédelmi miniszter résztvett a miniszterelnöknek ma esti uzsonnáján és vasárnap visszatér Budapestre. — Félhivatalosan jelentik: Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter és Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter még e hónap folyamán kerületébe megy, hogy választóival érintkezzék. A bank és a készfizetés. Bécsből táviratozzák: A két kormány szakelőadói, miután tegnap éjjel háromnegyed tizenegy óráig dolgoztak, szombaton délben befejezték tárgyalásukat és megállapodásaikat jegyzőkönyvbe vették. Délután a magyar szakelőadók visszautaztak Budapestre, hogy jelentést tegyenek a pénzügyminiszternek a szerkesztő-munkák befejezéséről. A pénzügyi referensek megállapodásaival azután a minisztertanács fog foglalkozni s ennek megtörténte után véglegesen megszövegezik a képviselőház elé terjesztendő javaslatokat. Az osztrák dclejjáció. Szombaton délelőtt folytatta az osztrák delegáció a bosnyák költségvetés tárgyalását. Nemetz delegátus azt fejtegette, hogy a bosnyák statutum nem érdemli meg az alkotmány nevet. Latour gróf a dalmáciai csatlakozó vasútról szólt s annak a gyanújának adott kifejezést, hogy ez a különböző tervek közt való folytonos ingadozás | tulajdonképen a vasútépítést akarja végleg elodázni. Az osztrák miniszterelnöktől fölvilágosítást kér az ügy állapotáról. A miniszterelnök fizetése. A Magyar Távircái Iroda jelenti: Az 1911-íki állami költségvetést tartalmazó nyomtatvány-fűzetekből, melyeket tegnap kézbesítettek a lapok szerkesztőségeinek, az egyik estilap buzgó munkatársa kiszámította, hogy Héderváry gróf miniszterelnök összesen százötvenkétezer korona fizetést huz,éspedig oly módon,hogy miniszterelnöki fizetésén és pótlékán kivül fölveszi azokat a fizetéseket és pótlékokat is, amelyek öt mint belügyminisztert, továbbá mint a felség személye körüli és mint a horvát minisztérium ideiglenes vezetőjót megilletik. A lap ezzel az előadott számmüvelettel annyiban jár helyes nyomon, hogy az adott esetben a miniszterelnököt mind a négy miniszteri fizetés és pótlók tényleg megilletné. De a híradás mégsem felel meg a tényeknek, mert Héderváry gróf — követve az előző minisztcrelnökökiiek hasonló körülmények között évtizedek óta gyakorlattá vált példáját, nem vesz föl egyei sem a három miniszteri fizetésből és pótlékból, hanem csupán azokat az illetményeket, amelyek neki, mint miniszterelnöknek, az állami költségvetés szerint járnak. A szerb kereskedelmi szerződés. A berlini Vossische Zeitung belgrádi tudósítója jelenti, hogy az osztrák-magyar—szerb kereskedelmi szerződés teljesen kész és a kormány biztosra veszi, hogy a szkupstinában nagyobb vita nélkül meg fogja szavaztatni a törvényjavaslatot. lTusinsétj Bajorországban. Münchenből jelentik: A bajor földmivelésügyi kormány most fejezte be az állatállomány statisztikai összeírását és az eredmény megdöbbentő. Az állattenyésztés Bajorországban siralmasan csökkent és nagy husinség fenyeget. Nemhogy kivitelre nem telik, de a belső szükségletet sem tudja ellátni a hazai állattenyésztés, amire eddig' nem volt eset. fl hercegnő vagyona. — Akit a birodalmi gróf szöktetett meg. — (Saját tudósítónktól.) Néhány héttel ezelőtt a magyar és a német sajtó sokat foglalkozott Sulkovszky Ida hercegnőnek házassági ügyével. A hercegnő, aki tudvalevőleg Tagányi Sándor dr °rszággyülési képviselő elvált felesége, jelenleg Németországban él, de pazarlás miatt gondnokság alá van helyezve. Nemrég beadványt intézett az aradi árvaszékhez és engedélyt kért arra, hogy nőül mehessen Svetov Bernát német birodalmi grófhoz. Az aradi árvaszék kikérte a hercegnő gondnokának, Halicsky Árpád dr-nak]véleményét, a házasság engedélyezése felöl. A gondnok válaszában kifejtette, hogy a birodalmi gróf teljesen eladósodott ember, aki a hercegnő óriás' vagyonára pályázik. Elvált ember, három gyermek apja és annyira vagyontalan, hogy volt feleségének a megítélt tartásdíjat sem képes megfizetni. Svetov gróf ügyvédje dühös beadványt intézett erro az aradi árvaszékhez. Valótlannak mondotta a hercegnő gondnokának állításait és kérte az árvaszéket, mozdítsa el Halicskyt a gondnokságtól és engedje meg, hogy a hercegnő kilépjen a magyar állampolgárság köte" lékéből. Szombaton érkezett meg az aradi árvaszékhez Halicsky Árpádnak, a hercegnő gondnokának viszonválasza. A gondnok beadványa rendkívül súlyos vádakat emel Svetov gróf ellen. Svetov Bernát gróf — mondja Halicsky beadványa — eljegyezte magát a gondnokság alatt álló hercegnővel és most meg nem engedett módon visszaél menyasszonya bizalmával és nevével. Első dolga az volt, hogy elszöktette a hercegnőt és most senki sem tudja, h-ogy hot tartózkodik a menyasszony. Azután meghatalmazást íratott alá a hercegnővel, amelyben SulkovSzky Ida fölhatalmazza a grófot, hogy nevével korlátlan összegű vásárlásokat eszközöljön és váltókat irjon alá. E meghatalmazás alapján a gróf huszonnyolcezer márka értékű brilliánsokat vásárolt Scliulhoff G. H. berlini cégtől és az ékszereket féláron elzálogosította, a zálogcédulákat pedig nyomban eladta. Mikor ez a pénz elfogyott, a gróf egy Schifmann Lei nevű berlini cégtől hitelbe százharmincezer márkáért háztelket vásárolt. A háztelekr'J nyomban negyvenezer márkás kölcsönt akart 'ölvenni, ez azonban nem sikerült, mert az 'Uető takarékpénztár tudta azt, hogy a hercegnő gondnokság alatt áll. A gróf ekkor Sámuel Gusztávtól nyolcszázezer márkáért, de szintén hitelbe, egy négyemeletes házat vásárolt, természetesen a hercegnő aláírásávalErre a házra azután százötvenezer márkás kölcsönt akart szerezni, de sikertelenül. Végül elmondja a beadvány, hogy a gróf fölkereste a hercegnő atyját, a gyöngeeiméj Sulkovsiky József herceget, aki szintén gondnokság alatt áll és tőle fölhatalmazást kéi-t »rra, hogy magyarországi, negyvenezer hold-n birtokát eladhassa. A herceg hosszabb láb- szélés után megadta a fölhatalmazást, de nyomban másnap megbánta és visszavonta.