Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-11 / 144. szám

1910 november 10 sziti az ezekre vonatkozó terv-, költségelőirányzatokat, Részt vesz a tüzvizsgálatokon. A szivattyú-telepek, . vizmütelep, színház, városi fürdő, vágóhíd, fertőtlenítő-telep épületeinek föntartása, az egyes épületekben eszközlendő uj miiszaki berendezések, javítások vagy átalakításokkal kapcsolatos .épületjavítási munkák szintén ezen hivatal munkakörébe tartoznak. Gondoskodik mindezek föntartásáról, felügyel és ellenőrzi a munkák kivitelét. Teljesíti a telepeknél a szén, fa és egyéb anyagok átvételét, gondoskodik a fogyasztási naplók pontos vezetéséről és azokat ellenőrzi. Készíti a magánvizvezeték-bekapcsolásokat, vizóra-beállitásokat, felülbírálja és engedélyezi a magánvizvezetéki berendezéseket, a vízvezetéki szabályrendelet értelmében. A hivatal ügykörébe tartozó összes létesítményeket törzskönyvileg és térképileg nyilvántartja. Felügyel • és nyilvántartja a magánvizhasznátati engedélyeket. Kezeli a hivatalhoz tartozó térképtárt. A főmérnök és mérnök a város tisztviselői személyzetébe sorozandó és a főispán által élethosszig terjedő időre kinevezés utján alkalmazandó. Az-építőmesterek és műszaki rajzolói állás a segéd- és kezelő-személyzet sorába tartozik s ezek az állások a törvényhatósági bizottság közgyűlése által élethossziglan való választás utján töltetnek be. A többi állásokra alkalmazottakat a polgármester nevezi ki és bocsátja el. Valamennyi alkalmazottra a fokozatos fizetési emelkedés kedvezménye kiterjed s nyugdíjjogosultsága valamennyinek ván. A gépészeti hivatal alkalmazottjainak következő minősítéssel kell bírnia : A főnöknek a budapesti királyi József-müegyetemtől, avagy külföldi miiegyetemtől nyert, de hazánkban nosztifikált gépészmérnöki oklevéllel s amellett igazolni tartozik, hogy a gépészet terén tényleg öt éven át működött ; a gépészeti felügyelőnek felsőbbipariskolától a gépészeti szakmának sikeresbevégzéséről szóló bizonyitványnyal; a gépészeknek kondenzációs gépkezelői vizsgákról való bizonyitványnyal ; a fűtőknek gőzkazánfütői vizsga letételét igazoló bizonyitványnyal; a csőmester igazolni köteles a víz- és légszesz-vezetéki szerelésekben való jártasságát ; a lakatosnak ezen mesterségre történt képesítését kell igazolni. A gépészeti hivatal alkalmazottjai : egy évi próbaidőre neveztetnek ki.; véglegesítés esetén az eként eltöltött szolgálati idejük a nyugdíjkiszabásnál beszamittatik. Egy évi sikertelen alkalmaztatás esetében három havi fölmondás után a város szolgálatából minden további anyagi igényre való jogosultság nélkül bocsáttatnak el. Az építészeknél magyar műegyetemen kiadott, vagy honosított építészi oklevéllel, a segéd-mérnököknek műegyetem elvégzése, vagy a királyi kataszternél történt kiképzés igazolása, az építőmestereknek építőmesteri Oklevél, a gépészeti felügyelőnek felsőipariskola gépészeti szakmájának sikeres elvégzéséről végbizonyítvány, utbiztosoknak utbiztösi vagy vizmesteri vizsga, a műszaki rajzolónak hat középiskola bevégzése és a műszaki rajzolásban való gyakorlat, gépkezelőknek kondenzativ gépkezelői vizsga, fűtőknek gőzkazánfütői vizsga, kövezQ-mester.nek kövezési munkák gyakorlati teljesítéséről szóló bizonyítvány, vízvezetéki ellenőrnek és csőmesternek a víz- és gázvezetéki szerelésben való jártasság igazolása s valamennyi itt elsorolt alkalmazottaknak, a mérnököket is beleértve, két évi szakmabeli gyakorlat' igazolása szükséges. A mérnöki hivatal szervezetének átalakítása ilyen alakban felelne meg a gyakorlati követelményeknek. Ennek azonban ezidö szerint való életbeléptetését javaslatba nem hozhatom a következő okoknál fogva: 1. A városi törvény legközelebb várt életbeléptetése a közigazgatás minden ágát, igy a műszaki igazgatást is lényegesen érintő átalakítást fog tartalmazni, Egyenesen a város érdeke ellen volna a küszöbön álló reformok életbeléptetése előtt közvetlenül a szerveietet olyan számú és olyan magas öszszeget , igénylő uj állásokkal megterhelni, amelyek betöltése és . szervezése a ma élő közigazgatási törvények szerint történik s «melyeknek az uj alakításba való átvitele bonyodalmas nehézségeket s elkerülhető anyagi megterheléseket von maga után. 2. A város műszaki berendezésének fejlődése az uj kórház, a téglagyár, a városi vasút, a csatornázással összefüggésben levő szivattyútelepek, az itt használható melléktermékek kérdésénél olyan ponton áll, hogy ezeknek az uj alkotásoknak megvalósítása esetén a műszaki szolgálat ismét uj berendezkedést köveD£LMAGYARORSZAG tel s annak kivitelét a jelenlegi s ezekre való tekintet nélkül történő szervezési intézkedés csak nehezíti. Különös figyelmet igényel itt annak megfontolása, hogy miként volna kiviendő a most elsorolt és a már meglevő (vízvezetéki, vágóhídi, gőzfürdői) üzemeknek olyan alapokra fektetése, amely kereskedelmi formában könnyű mozgást biztositana s ezeknek a vállalatoknak azáltal teremtene jövedelmezőséget, hogy megszabadítsa a közigazgatási eljárást szabványos nehézkességétől, a más kereskedelmi vállalatok által használt és törvényileg engedélyezett szabadabb formák között nyilvánított az érvényesülésre. 3. A mérnöki hivatalnál tapasztalt munkatorlódásnak az ebből következő s műszaki tekintetben előforduló nézeteltéréseknek eleje van véve azáltal, hogy az engedélyezett egy mérnök, egy építőmester, három műszaki rajzoló és két írnok ideiglenes alkalmazása által a munkaerő hiányán segítve van s a munkaerő ezen pótlásához hozzájárul az is, hogy a folyamatba tett általános csatornázási nagy munkálatokat egy, erre a célra fölállított szakosztály fogja végezni. Ilyen körülmények között minden aggodalom nélkül be lehet várni azt az időt, amely a műszaki létesítmények fejlődése szerint meg fogja jelölni azokat a most még előre nem látható és kellőleg meg nem fontolható igényeket, amelyeknek kielégítése az uj szervezés föladata lesz. Mindezek mellett sem lehet kitérni azok elöl az észrevételek elől, amelyek a gépüzemek kezelése, ellenőrzése s egyáltalán közigazgatási ellátása körül fölmerültek s számolni kell azzal a ténynyel, hogy a mérnöki hivatal jelenlegi személyzete ezt a szolgálatot kifogástalanul ellátni a legjobb akarat mellett sem lehet képes s azért a műszaki szolgálatnak ezen a pontján intézkedésre van szükség. Az itt igényelt segítség kérdését megoldhatónak tartom azzal, ha a mérnöki hivatalhoz egy gépészmérnök (négyezer korona fizetés és kilencszáz korona lakbérrel) és egy főgépész (háromezer korona fizetés és hétszáz korona lakbérrel) ideiglenes alkalmazása engedélyeztetik. Tekintettel arra, hogy ez a két segéderő a gépészeti felügyelővel a gépmüvekkel járó műszaki szolgálatot elláthatja, hogy ezek alkalmazásáról gépüzemeknél lekötve levő hivatali erők fölszabadulnak s eredeti hatáskörük teljesítésével lesznek fölhasználhatók, tekintve, hpgy ez a megoldás anyagi tekintetben is a leggazdaságosabb, javaslom, méltóztassék elhatározni, hogy a mérnöki hivatal általános szervezetének kérdése a föntebb jelzett időpont elérkezésekor oldassék meg s addig az elkerülhetetlen szükséges munkaerő-szaporítás a javasolt két kisegítő erő alkalmazása utján történjék meg. Szeged, 1910. november 8-án. Taschler Endre s. k., előadó. Disraeli ifjúsága. Ismeretes, hogy az angolok kedvelt politikusaikat kifejező, rövid nevekkel illették. Lord John Russelt, aki a negyvenes és ötvenes években vezetője volt a Whigs-pártnak, Johnnynak nevezték. Johnny, ezalatt a név alatt azt a kisnövésü, sovány, nemes, jóindulatu, kissé álmodozó urat ismerték, aki egész életén át barátja volt a népnek és apja az első választási reformnak. Palmerston „Kupido" volt, vagy rövidebben az „öreg Pam". Ebben a szóban benne van mindama hevesség, amelyet kevés kedélyesség enyhített ez uralomravágyó miniszternél. Hogy az élők közül is említsünk valakit: Chamberlainnek „Joe" a neve. Ebben is megvan mindaz, ami ez embert jellemzi: a kissé amerikaias, demokratikus, hetyke, öklöző, nyersmodoru. Egyikük sem nyert azonban jellemzőbb, kedvesebb elnevezést, mint Benjámin Disraeli: Dizzy. Dizzy, magyarul és szószerint annyit jelent, mint: szédült, kábult. Állandóan használható a zavart, a kábult és a szédületes szók értelmében. Még ma is, ha lord Beaconsfield életét és iratait nézegetjük, az első benyomás: egy szinte fájdalmas szenzációja az éles és gyors belső ellentmondásoknak, amelyek nagy erőről és különös bátorságról tanúskodnak. Különös összetétele ez mindama csodálatnak, bámulatnak és idegenkedésnek, amelyet olyan életfolyamat alatt tapasztalunk, amelynek irányát nem annyira egy eszme, mint inkább a legnagyobb önérzet és hatalomvágy adja meg, amelynek ösztönzője nem annyira egy mű, vagy szebb eszme iránt való nagylelkű odaadás, mint inkább az a vonagló, sóvár magasbatörés. ahol 3 a hatalmasok trónolnak és az erőszak forrásai vad dalukat hallatják. Van benne valami, ami Balsacra emlékeztet, azokra a szépen fésült, vakmerő, fiatal vidéki uracsokra, akiket Balsac olyan színesen jellémez és akiknek olyan érzéseik voltak, mint Napoleon katonáinak, akiknek mindegyike torniszterében hordta a marschallbotot. A fővárosba jönnek; a kirakatok fényessége, a drágakövek ragyogása nagy társadalmi kulturája annak az életnek, amely mint egy óramű jár le, a kinyilatkoztatás erejével hat rájuk. A romantikus eszmék megsemmisülnek a valóság nagy szenzációja előtt. Ezt mindjárt követi, a második nagy átalakulás. Az újonc, aki az imént még térdelve csodálkozott, tekintett a társaságra, gazdagságra, hatalomra és uralomra, most már följogosítva érzi magát arra, hogy a fönnálló társadalomhoz tartozzék, hatalmukban és jogaikban osztozzék. Olyanhoz, aki csak azokat vetné meg, akik helyét elfoglalják. Senkisem szigorúbb, éleseszübb és boszuállóbb, mint ő; senkisem figyel gyűlöletesebb tekintettel, senkisem ismeri jobban nálánál a határokat, hizelgéseket. Azonban senki sem' fogja nagyobb közönynyel és nyugodtabb lelkiismerettel fölhasználni, fölhozni azt, amit másoknál megvet és aljasnak tart. Ép ez a felülemelkedés és a belső idegenkedés- adják meg neki biztosságát. Ép a regényes múltja adja azt a mélységes, gonosz tekintetet a megfontolónak, a macskaszerü kezet a játékosnak . . . Ép ilyen Dizzy is, a csodálatos, a szédületes. Kezünkben van egy könyv, amely ifjúságát irja le William Flavelle Monypennytől, az első,: amelyet saját irataiból és föl jegyzéseiből merítve irtak és amelyet- mi most nagy örömmel olvasunk. Hiszen a fiatalsága a legmegkapóbb és legkedvesebb ennek a homályos és titokzatos alaknak. Mert mindenekelőtt: Disraeli akkor még szép volt. Minden szobrán ugy látjuk: bágyadt ördög-arccal, lecsüngő aisóajkáyal, lelógó szakállal, vállain a nehéz kancellári köpenynyel és a föveggel, amely mint kemény fedő borul szúrós, békaszemeire. Ilyen volt akkor, amikor Great, Old Man Gladstoneval. szemben ült a parlamentben szfiinkszszerü hallgatagsággal, halálos csöndben. Milyen jellemző már maga a különbség is e két név között: Great Old Man és Dizzy. Olyan, mintha a vizek istenét, a becsületes, medveerős, néha haragos Neptunt tüzvészszel hasonlítanánk össze, amely sisteregve, kavarogva, merész cikk-cakk-, ban hullámzik. Milyen nagy különbség volt e két nagy államférfiú között már ifjú korukban is, akiknek gyülölniök kellett egymást, ngy, amint Disraeli gyűlölte Peelt is, a becsületes, ünnepélyes, csöppet sem bámulatos Peelt, aki minden póz nélkül, saját belátása és nem a hatalom után indult. Gladstone igazi nagyműveltségű, egyetemet végzett ember volt, Disraeli sohasem járt az egyetemre. Gladstone atyja becsületes, jámbor ültetvényes volt, aki Nyugatindiában cukornádat és kávét termelt, politikával foglalkozott és lord Carmingssal benső barátságban állott. Disraeli atyját egy emberrel hasonlíthatjuk össze, akit egy gyönyörű könyvből jól ismerünk: ez Heine Henrik atyja. Amint Heine egyik leírásában, amelyben különös, álmodozó, megfigyelő, elmélyedő, jóságos természetet rajzol, amely leírás a maga egyszerűségében gyermekesen megható: ugy Disraeli is kedves, művészies jellemképet hagyott hátra Disraeli Izsákról, atyjáról, aki magánakéiő könyvmoly volt, ellentéte , bizonyos tekintetben a társazágot kereső, nagyratörő, önmagát túlzottan sserető ifjúnak,"„Vivían Grey" szerzőjének. Es ismét micsoda különbség van Gladstone ifjúkori versei és „Vivian Grey" között, amelynek a huszonegy éves Disraeli a szerzője. Mondatot mondathoz füz és minden egyes mondata egyregy tapasztalat. Némely részében a társadalmat festi, amelyből legjobbjaink még most is tanulhatnak. Disraeli külön sajátossága abban a lapidáris rövidségben, abban a maró gúnyban rejlik, amit később Bismarck is megcsodált ; abban a szórakoztatásban, minden raffinéríája mellett is szeretetreméltó elemben, amely Viktória királynőnek annyi élvezetet nyújt, amidőn az alsóház üléseiről ir. És még valami van benne : egész életcélja. Erő, bátorság az elve, az egyetlen, ami ma érvényes. „A világ egy osztriga, amelyet kardommal nyitok ki". Kötekedik a politikai pártokkal, ha még nem is annyira nyílt módon, mint későbbi regényeiben. Ez mind megmagyarázhatatlan volna, ha nem tudnánk Monypenny könyvéből, hogy a fiatal Disraeli már egy év előtt megkisérlette egy újság kiadását és tárgyalásokat folytatott, egyik legelső angol újságíróval. És ez olyan kitűnő diplomatikus hévvel és meggyőző okossággal történt, hogy tényleg: rövid idő alatt sikerült szerkesztőséget alakítania. Képzeljünk egy husz éves ifijit serénv működésben: a