Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

1910 november 10 D£LMAGYARORSZAG 13 Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az emberi test betegségeinek leki't/.dése. Kz legbiztosabban elérhető egy ui gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ngy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és egíéren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal, — egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget, Jlövid idő alatt bámulatos eredmény tapasztalható. Asthma, tüdővésznél, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, sápkór, sárgaság, angolkór, vizkórnál, csuz és köszvénvnél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. —• Oyóg¡/helyiség: Szeged, Ráró Jósilca-utca éS. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés KÖZGAZDASÁG (—)Sze[|ed bei-földjei. Szeged városhetvenezer holdnyi örökföldje majdnem az utolsó szalagig bérbe van adva a külterületi gazdáknak. Ezekből a bérföldekböl ötezerkétszázkilencveuöt katasz. trális holdnak a bérlete az 1912. évben lejár, tehát azoknak ujabbi huszonöt évre való hasznosításáról, illetve bérbeadásáról kell gondoskodni. Lejár a nagykemesi, a tápéi réti, a boszorkányszigeti hullámtéri, a piciktói, a hattyas-ballagisori, a bodomi-réti, a szentmihálytelki füzes, a sövényházai ármentesitö-társulattól visszavett terület s a tiszai és marosi hullámtér bérleto. Bokor Pál polgármester-helyettes ma előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a város 1912. évi költségvetésének egybeállításához szükséges adatoknak előre leendő ismerete végett a bérföldek felének bérbeadására már az 1911évi augusztus és szeptember havában tartsák meg az árlejtést, ami annál inkább kívánatos, hogy az apró parcellák bérbeadásával járó sok időpazarlásnak eleje vétessék. Javasolja továbbá a város gazdasági ügyeit intéző polgármester-helyettes, hogy a bérföldek másik felének a bérbeadási árlejtése az 1912. óv augusztus és szeptember havában tartassák meg. Mivel pedig a hattyas-ballagi, abodomi ós tápéiréti földek közel fekszenek a városhoz és az úttest mentén terülnek el, a polgármesterhelyettes javaslatba hozza a város tanácsa előtt, hogy ezek a földek egylioldas parcellákban adassanak bérbe, hogy azokon — mintegy ötszáz holdon — konyhakertészet legyen folytatható. Ez az intézkedés, a javaslat szerint, a társbérleti viszonyt is megszüntetné s igy elejét venné a társbérleti viszonyból eredő sok villongásnak ós bonyodalomnak. A polgármesterhelyettes a javaslatnak a gazdasági szakbizottság elé való utalását, majd a közgyűlésnek leendő bemutatását kéri, hogy az előmunkálatok mihamar megkezdhetők legyenek. Az ötezerkétszázkilencvenöt hold föld ujabbi huszonöt esztendőre való bérbeadása, a szakértők véleménye szerint, százhusz-százharmincezer korona többletjövedelmet jelent a város évi költségvetése részére. Oiyan összeg ez, mely nagy lendületet ad Szeged város további erőteljes fejlődésének. (—) A vidéki pénzpiacért. A Pénzintézetek Országos Egyesülése a bankszabadalom meghosszabbítása alkalmából érvényesíteni kívánja egyes vidéki pénzintézeti empóriumoknak azt a jogos óhaját, hogy a jegybank a vidéki pénzpiac élénkítésére és a lütelmegszabás könnyebbé tételére uj pókokat szervezzen. A paritástól e téren úgyis még messze állunk, amennyiben az elmúlt évben a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban negyvenhat, a magyar korona országaiban pedig mindössze harminchárom fiókintézet működött. A Pénzintézetek Országos Egyesülése óhajtandónak tartja, hogy legalább az újonnan fölállítandó tiz fiókintézetnél a paritás betartassák, miután nálunk amúgy is ötnél több város van, amely ugy geográfiai helyzeténél, mint üzleti forgalmánál fogva fiókintézetre számot tarthat. Ezek közül a lugosi fiók fölállítása elhatározott dolog, a zsolnai fiók fölállítása tárgyában a Felvidéki Pénzintézetek Szövetsége fog e napokban Csaplovics Simon főispán és Hantos Elemér országgyűlési képviselő vezetésével tisztelegni Lukács László pénzügyminiszternél, mig Munkács, Sátoraljaújhely, Pancsova és Békéscsaba tovább verseng a megmaradt fiókokért. Nagyon valószínű, legalább minden jel arra vall, hogy Pancsova és Békéscsaba meg fogják kapni az uj fiókintézeteket, hisz képesitik ezeket a városokat erre a kedvező fekvésük, a lendülésnek Indult fejlődésük. (—) Tó'zsdetámadás, Budapesti lapok ma részletesen beszámolnak azzal a támadással, amit Bécsből indítottak a budapesti tőzsde ellen. Bécsben egy erős kontremin-áramlat keletkezett, mely a kedvezőtlen, pénz viszonyokat akarja kiaknázni az árfolyamok leszorítására. Hogy a két párt közül melyik fog győzni, az elsősorban attól függ, hogy a hausse-érdekeltségnek milyen pénzügyi erők állanak rendelkezésére, továbbá, hogy a pénzviszonyokban beáll-e rövid idő múlva egy kedvező fordulat? A hausse-párt most még nagy erővel védekezik az ellenséges törekvésekkel szemben, mint fővárosi tudósítónk telefonálja. Pánikszerű aggodalmakra tehát ezidő szerint semmi ok sincs, ám hogy az a csoport, mely két év óta a liausse-operációk terén olyan példátlan sikereket ért el a budapesti tőzsdén, pozícióit meg tudja-e védelmezni, ez nagyon sok, ezidő szerint még bizonytalan körülménytől függ. (—) Arad a Tisza. Csongrádról jelentik: Szombatról vasárnapra virradóra a tiszamenti községekben, igy Csongrádon is, szokatlan nagyot áradt a Tisza. Ha az áradás igy fokozódik, nagyobb károkat is okozhat a medréből kiöntő Tisza. (—) A tőzsdetanács és a cjaboualiatáriduiizlet. A tőzsdetanács még a nyár elején foglalkozott egy indítványnyal, amelynek az volt a célja, hogy a gabonahatáridőüzlet reformját a maga autonóm hatáskörében kísérelje meg és igy feleslegessé tegye a törvényhozás beavatkozását. Az indítvány tárgyalását azonban nem fejezték be, hanem az őszre halasztották. Hír szerint a tanács csütörtöki ülésében ismét foglalkozik ezzel a kérdéssel. (—) A Magyar Szőlősjjaziíilk Egyesületének igazgató-választmányaBerüáth Béla országgyűlési képviselő i elnöklésével ülést tartott. Drucker Jenő királyi tanácsos, igazgató előterjesztése alapján elhatározta a választmány, hogy több napra terjedő téli tanfolyamot rendeznek a szőlészeti és borászati szakkérdések ismertetésére. Budapesten borvásárral egybekötött borkiállítást rendeznek. Németországban a magyar édesborok forgalombahozatalával kapcsolatban űzött visszaélések, valamint az Ausztriában készülő petiotizált borok behurcolása ellen fölír az egyesület a földmivelésügyi miniszterhez. Pártolják Versec város föliratát a mezörendőri törvény megváltoztatása érdekében. Végül több ujtagot vettek föl. (—) A lmsbeliozatalért. Az argentínai husbehozatal ügyében csütörtökön délután a kereskedelemügyi minisztériumban értekezlet lesz, amelyen magyar részről Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter és Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, osztrák részről pedig a holnap Budapestre érkező 1 VeissMrchner kereskedelemügyi miniszter és Pop lovag osztályfőnök, a földmivelésügyi minisztérium vezetője vesznek részt. (—) A kereskedelmi teiijjercszet reformja. Értesülésünk szerint Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter a képviselőház legközelebbi ülésén törvényjavaslatot nyújt be az Adria tengerhajózási részvénytársaság szerződésének ideiglenes meghosszabbítása tárgyában. Az Adria szerződése csak 1911 december 31-én jár le, azonban az 1901: VII. törvénycikk második szakasza a következő intézkedést tartalmazza: „A törvényhozásnak jogában áll, amennyiben 1910 december 31-ig eziránt intézkedik, a szerződést további tiz évre, azaz 1921 december hó 31-ig változatlanul meghosszabbítani. A társaságra, nézve ez kötelezővé válik, ha 1910 december 31-ig erről a kormány által értesíttetik." Tekintettel már most arra, hogy, hir szerint, Hieronymi Károlynak messzemenő és mélyreható tervei vannak kereskedelmi tengerószetünk reformjára vonatkozólag, ez a szerződós-megujitás aktuálissá vált. CSARNOK. Verkliszó. Irta Karinthy Frigyes. (Folytatás). A vonat sikítva, prüszkölve futott rá a vétóra a pályaudvar zűrzavarában: — aztan egyszerre megállt. Poros, füstgomolyokba törő napsugár terpeszkedett a sínekre, melyeken őrült kavarodásban tolongtak az utasok, málhaszállitók. Schuller igazgató hozzáütötte fejét a támlához, de rögtön magához tért.Gyönge volt, de nyugodt. Egyszerre fölegyenesedett, mintha elhatározta volna magát valamire: szó nélkül .a lépcső felé'tartott, hogy leszálljon. Mikor leölt, nyugodtan visszafordult és Toma urnák, aki csodálkozva követte, egészen biztos, természetes hangon szólt oda: — Köszönöm Toma ur, nincs szükségem tovább itt önre. Most elmegyek a tanárhoz. Ön menjen vissza és mondja meg, hogy minden rendben van. És még mielőtt a bámuló Toma ur magához tért volna, érthetetlen módon eltűnt az emberek között. Toma ur leszállt, gondolkodni próbált és nagyon szerette volna tudni, hogy most mit csináljon. Roppant kellemetlenül érezte magát, mert sejtette, hogy a dolog valahogyan nincsen rendben. Tiz órakor mégis jegyet váltott és beugrott a kocsiba, idegesen vonogatva a vállait. III. Hogy tizenegyóráig hol járt és mit müveit, sohasem lehetett megtudni. Tizenegy órakor azonban megszólalt a telefon és Boros, a gyakornok, csodálkozva ösmerte föl az igazgató hangját. — Voltam a tanárnál, — beszélt Schuller igazgató Pestről, — de csak tizenkettőkor lesz otthon. Lehet, hogy négyre hazajövök. — Igenis, majd szólok. — Ha az angolok megjönnek, mondják meg nekik ... Különben, lehet, hogy hazajövök. — Igenis. Majd idehívom Kresz urat. — Nem, nem, ne zavarja. Ez volt az utolsó szó. A telefon lecsöngetett: Schuller igazgató érthetetlen módon letette a kagylót. Annyi bizonyos, hogy tizenkét órakor csakugyan fölment a tanárhoz. Szelíden és okosan beszélt, csak nagyon halkan: a tanár csodálkozott, amint egymásután elmondta saját magáról a szimptómákat. Mikor megvizsgálta, .elhűlt. — Azonnal vétesse föl magát a Berend klinikáján, — mondta azután. — Üljön kocsiba, majd én irok egy pár sort. — Mikor elment a asszistens előtt, rámeredt és a szemével jelezte: „Borzasztó!" Schuller igazgató lassan lement a lépcsőn és egyedfii kilépett a hideg októberi levegőre. Fölhajtotta a gallérját és megindult a fiakker-állomás felé. Nem volt magánál. Képek és szavak rohantak keresztül az Szegedről elkölti Ez okbóí a berendezés eladó, a helyiség ja izünk! nuár l-re kiadó i t. 1 nga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! Weisz j. Hugó és Társa ¡STS» í'S t