Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 november 10 KÖZIGAZGATÁS x A szegedi népszámlálás. A népszámlálási biztosok és a felügyelők részére a kormány megbízásából a minisztérium egyes kikül" döttei kioktató-előadásokat tartanak. Szegedre ma érkezett le a belügyminiszter megbízottja, Farkas Ferenc miniszteri titkár, hogy előadását a szegedi és a külterületi számlálóbiztosok és felügyelők részére megtartsa. A közgyűlési termet a népszámlálást végző közegek majdnem teljesen megtöltötték. Ott voltak a hatóság részéről : Bokor Pál polgármester-helyettes, Zombory Antal nyugalmazott tanácsos és Balogh Károly tanácsos. Farkas Ferenc miniszteri titkár megállapítja, hogy a mostani népszámlálás nagy föladata az, hogy megismerje a kormány az ország lakosságának társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait és ennek megfelelő választói reformot alkosson, a magyar nemzeti állam jellegének megóvása mellett. Épen ezért fölszólítja a jelenlevőket, hogy ¡okozott lelkiismeretességgel és lelkesedéssel (árjanak el a népszámlálás munkájában. Ezután a miniszteri kiküldött ,a népszámlálási lapok Kitöltésének módjáról tartott szakszerű előadást. A kioktatást Zombory Antal nyugalma* zott tanácsos fogja tovább végezni. O vezeti a népszámlálást az egész vonalon. x A harmadik kerületi polgári párt. A harmadik kerületi polgári párt alakuló-közgyűlését vasárnap délután három órakor tartja a harmadik kerületi állami polgári fiúiskola tornatermében. Az előkészítő-bizottság a párttisztségek betöltésére a következő javaslatot terjeszti a közgyűlés elé : Elnök Kelemen Béla dr, társelnökök Csányi János és Pálfy Dániel, ügyvezető-elnök Gerle Imre dr, főtitkár Hauser R. Sándor, titkárok Falta Marcell dr, Vadáss János dr, pénztárnok Schüffer Vilmos, ellenőr Pálfi Antal, ügyész Söreghy Mátyás dr. Ezenkívül alakítanak egy huszonöt tagból álló intéző-bizottságot, amely az ügyeket a gyűlésekre előkészíti. Évi tagdij egy korona. A pártnak tagja lehet minden harmadik kerületi v-álasztó|5olgár. + Megszűnt a tandíj. Szeged város tör. vényhatósága az idén juniusban kimondotta, hogy az idei tanév kezdetétől fogva a községi elemi iskolák növendékeitől nem szed tandijat csak fejenkint. ötven fillér beiratási dijat, mive| az 1908. évi törvény ezt igy rendeli. Tiiróczy Mihály dr városi főügyész a határozatot meg" Eölebbezte a belügyminiszterhez, abban a föltevésben lévén, hogy a város az államtól nem fog tandijkárpótlást kapni. A belügyminiszter azonban jóváhagyta a határozatot s leiratában eloszlatta a főügyész aggályait is. A miniszter leirata a következő: Törvényhatósági bizottságának 1910. évi junius hó 28-án 415. szám alatt hozott határozatát, melylyel az ottani községi elemi iskolákban a tandijszedést az 1908:' XLVI. törvénycikkre való hivatkozással 1910. évi szeptember hó 1-től kezdve beszüntette, és csupán ötven fillér beiratási dij szedését rendelte el, — a városi tiszti főügyész fölebbezése folytán felülvizsgálván, — azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur véleményének meghallgatása után annyival is inkább helybenhagyom, mert teljesen alaptalan fölebbezőnek azon aggálya, mintha a város ezen határozat következtében az államkincstártól nyerhető tandijkárpótlásra való igényét elvesztené. A szegedi elemi iskolákban a szeptemberi beiratásokkor nem is szedtek tandijat s ez az Intézkedés immár végérvényesen jogerős. Most már csak a belterületi elemi iskolák államosítása van hátra, ami egyik főbb pontja a polgármester programjának. + Szabadlicenm Szabadkaín. Lelkes, nemes kulturmunka az, amelyet Milkó Izidor dr, akiváló iró elnöklésével a Szabadkai Szabadliceum-Egyesület folytat. Az idén pénteken, november tizenegyedikén kezdi meg idei működését a Szabadkai Szabadlicenm. A liceum idei programja érdekes, nívós és a közönség tudományos szórakozását szolgáló előadásokat ígér. Az előadások sorozatát Toncs Gusztáv nyitja meg, aki a szociológiáról és a társadalomról tart előadást s egyben ismerteti a liceum idei progamját. Toncs Gusztávot követni fogják a következő előadók : Gühther József dr : társadalmi problémák. Bókeffy Gyula dr : Társadalmi osztályok. Kertész Samu: A társadalom gazdasági élete. Patyi István : A szociálizmus. Havas Emil : Történelmi materiálizmus. Loósz István : Feminizmus. Winkler Elemér dr: Erkölcs ós jog. Ssilasi Fülöp: Modern, általános műveltség. Günther József dr: Egészség és társadalom. Lánczy Félix : Irodalom és társadalom. S'mger Bernát dr : Vallás és társadalom. Besch Béla : A viz. Csajkás Mihály : Fizikai kísérletek. § A községek és a bűnügyi nyomozások. Bűnügyi nyomozások alkalmával gyakran előfordul, hogy az eljáró királyi ügyésznek a főszolgabírók mellett a községi elöljáróságok segédkezésót is igénybe kell venni. Ám a nyomozások során az ügyészek gyakorta voltak kénytelenek panaszokkal fordulni a felsőbb hatóságokhoz. E panaszoknak okai, hogy7 a községi elöljáróságok nem igen bírnak érzékkel a nyomozások iránt s még annyira sem járnak a nyomozó hatóság kezére, hogy a megkereséseket sürgősen elintézzék, pedig a nyomozás érdeke, sikere ezt föltétlenül megkívánja, E folytonos panaszok indították a belügyminisztert arra, hogy rendeletet bocsásson ki. A rendelet szigorúan meghagyja, hogy a községi elöljáróságok a királyi ügyészségeknek minden megkeresését a legrövidebb idő alatt elintézzék. Ha nem, ugy fegyelmi eljárást kell indítani ellenük. De tovább is megy a rendelet. Lehetővé teszi azt, hogy legalább a községi jegyzőket kítanitsák a bűnügyi nyomozások körüli teendőkről. A belügyminiszter a közigazgatási hatóságoknak kötelességévé tette, hogy a járási jegyzői értekezletek napját mindenkor közöljék a királyi ügyészséggel. E napokon tehát az ügyész érintkezésbe fog lépni a jegyzői karral s a legszükségesebb teendőkről alkalma lesz őket fölvilágosítani. § Szántó Izidort fölmentették. Arcodról jelentik: Szántó Izidor, az Aradi Hitelbank volt vezérigazgatója, okirathamisitásokért négy hó" napig volt vizsgálati fogságban s az aradi tör. vényszék Szántót nyolc hónapi fogházra Ítélte. A nagyváradi tábla tegnap tudatta az aradi törvényszékkel, hogy, mivel Szántó bűnösségét nem látta bebizonyítva, öt fölmenti. Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, igy Szántó Izido1" fölmentő ítélete jogerőssé vált. § A Kokszin-pör a táblán. Nagyváradról jelentik: Ez év május tizennyolcadikán a nagyváradi törvényszék többheti, izgalmakban és országos szenzációkban bővelkedő tárgyalás után ítéletet mondott az utóbbi évtized egyik legnagyobb bünpörében, Rokszin György dr nagyváradi ügyvéd és négy társa ügyében. A páratlanul hosszura nyúlt tárgyalás izgalmai még alig csillapodtak le s az ügy már ujabb munkát ad az igazságszolgáltatásnak. A nagyváradi tábla e hó huszonharmadikán veszi a Rokszin-pört tárgyalás alá s mint beavatott helyről értesülünk, nem lehetetlen, hogy a Rokszin-pör táblai tárgyalása is ujabb izgalmakkal fog szolgálni. A tábla ugyanis részleges bizonyítást fog elrendelni és ennek folytán ujabb szenzációk is várhatók. A tárgyalást az első emelet harmincötödik számú nagy tárgyalási termében fogják megtartani. A büntetőtanács elnöke Szentkereszthy Zsigmond báró táblai elnök lesz, előadója pedig Böhm Jenő táblabíró. A vádlottak padjára kerülnek ismét a szenzációs bünpör összes főszereplői: Rokszin György dr ügyvéd, kétrendbeli magánokirathamisítás, egyrendbeli lopás, egyrendbelí okirathamisítás, liamistanuzásra való fölbujtás, megvesztegetés és bűnpártolás bűntettével vádolva; Porumb Cornélt zsarolás és megvesztegetés, idősebb Porumb Nesztort köz- és magánokirathamisítás s megvesztegetés, Barb Partém dr bűnpártolás és özvegy dr Duma Flóriánná született Sommer Johannát megvesztegetés bűntettével vádolja Sztaniszlovszky Adolf dr főügyész. Érdekes különben, hogy a vádlottak padjára kerül most Rokszin János is, aki a főtárgyalás egész ideje alatt súlyos betegen feküdt egyik budapesti kórházban, ugy, hogy sem kihallgatni, sem pedig fölötte ítéletet mondani nem lehetett, A tárgyalást oly nagy érdeklődés előzi meg, hogy a tárgyalást a rendkívül tágas nagyteremben tartják meg, ahol mintegy száz főnyi hallgatóság is kényelmesen elfér. § Egy I\*stetich-gróf csődje. Érdekes és tíz év óta folyamatban lévő csődöt szüntetett meg most a budapesti törvényszék. Fesietich Andor grófnak, az első Wekerle-kormány és az ezt fölváltott Bánffy-kormány földmivelésügyi miniszterének csődjét. Festetich Andor gróf 1896-ban vállalatainak szerencsétlen kimenetele következtében fizetési zavarokba jutott és 1901-ben csődöt kért maga ellen. Szabad rendelkezésül vagyonának és országszerte hires műkincseinek föláldozásával sem volt képes bonyolult anyagi viszonyait rendezni. A bíróság arra az álláspontra helyezkedve, hogy a kizáróan hitbizományi vagyont birtokló gróf vagyontalan, a csődöt már egy izbeu megszüntette, de a hitelezők fölfolyamodása folytán a csődöt újból megnyitották. 1906-ban őfelsége megengedte, hogy a gróf által birtokolt hitbizományhoz tartozó alsószelestei uradalom eladassák és igy alkalma legyen a grófnak anyagi viszonyait rendezni az uradalom vételárának ama részéből, mely az eladott uradalom pótlásaként a hítbizományhoz csatolandó nyolcszázezer korona levonása után rendelkezésre marad. E királyi engedelem alapján több Ízben történt kisérlet a kibontakozásra, de ezek a kísérletek eredménytelenek maradtak egyrészt a hitelezők makacs magatartása, másrészt ama körülmény folytán, hogy a csődtömeg magának vindikálta az uradalom értékesítésének jogát. Ezt az utóbbi kérdést a bíróság ez év junius hónap folyamán megoldotta egy olyan határozattal, mely az uradalom értékesítésének jogát kizáróan Festetich grófnak biztosítja. Ez alapon sikerült a gróf megbízásából Weszely Tibor dr budapesti ügyvédnek a gróf hitelezőivel oly arányú egyezséget létesíteni, mely az eladott uradalom vételárának e célra szolgáló részében fedezetet talált. § Az ügynök. Békésről jelentik: Békésen november ötödikén a- csendőrség elfogta Jungbert László kölcsönközvetitö ügynököt, aki Békésen Általános Hitelforgalmi Intézet cím alatt irodát nyitott. Jungbert ellen mintegy huszonhat békési gazda följelentést tett, akiktől kölcsönök kieszközléseért nagy közvetítési dijakat szedett és a kölcsönt huzta-halasztotta. Először egy békési özvegyasszony sorsjegyének ellopása miatt tett ellene följelentést és mikor ez több gazda füléhez jutott, tömegesen adtak be panaszt ellene. Jungbert az idézés elől is bujkált és a csendőrség ép akkor fogta el, midőn végleg el akart utazni Békésről. Jungbert letartóztatásakor azzal védekezett, hogy a kölcsönüzletek eddig azért késtek, mert a szegedi és szarvasi pénzintézetek intézik késedelmesen. A csendőrőrmester a dolgok tisztázása végett Jungbertet két csendőr kíséretében szombaton Szegedre s azután Szarvasra akarta küldeni. Békésföldváron azonban hajnalig várni kellett a vonatra és amint megérkeztek, Jungbert Békésföldvár-állomáson lefeküdt és alvást színlelt, a két fáradt csendőr ezt látva, szintén elaludt. Jungbert fölhasználva az alkalmat, a két csendőr mellől megszökött. A csendőrök szombat óta keresik. Jungbert huszonnyolc-harminc éves nős ember, kiről most kitudódott, hogy nyereségvágyból elkövetett bűncselekményért már büntetve volt. •Wí"