Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG 1910 november 10 kwa és kivette, még akkor is, ha előzetes megállapodás nem történt. A vádlott: Szokás volt ez ? A tanú: Nem épen. A vádlott: Különösen kiknek a kasszájába nyalt? A tanú: Arra nem emlékszem. Az ügyész: Nyilvános helyen Játszott Simon ierWit ? A tanú: Igen. Az ügyész: Biztosan emlékszik arra, hogyha valaki nagyobb kasszát húzott ki, Simon egyszerűen kivett belőle egy kisebb összeget ? A tanú: Nálam többször tett igy. Gerhauser szavazóbíró: Emlékszik, hogy hányszor szedett igy ki pénzt ? A tanú: Nem. Gerhauser: Hány éve volt ez ? A tanú: Már régen. A vádlott: Mielőtt én összeveszteni Simonnal, napirenden volt a kibicpénzek szedése? A tanú: Igen. Az elnök: 1908 julius előtt vagy után történt ez? A tanú: Nem emlékszem. A tanút megesketik. A következő tanú Vertán Béla gazdatiszt. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kaszszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl pénzt és azt nem fizette be? A tanú: Személyes tapasztalatom csak egy esetben volt, amikor egyszer játszottam és a partneremtől kibicpénzt fogadott el. Az elnök: Visszatetszést szült Simon esete? A tanú: Igen. Az ügyész: Emlékszik arra, hogy Simon Ákos kibicpénzt adott? A tanú : Nem. A tanút megesketik. Ezután Istvánffy Béla tanú kihallgatása következik. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kaszszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl és nem fizette be? A tanú: Csak a téli vadászaton emlékszem egy esetre Montágnál. Ott Simon Elesánszkynak kibicelt és kezét nyújtotta a pénzért.. Az egész társaság zavarba jött és Elesánszky nem tudta mit tegyen. Végre is adott neki. A tanút megesketik. A következő tanú Prokojip Dezső gazdász. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kasszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl pénzt és azt nem fizette be? A tanú: Igen. Két évvel ezelőtt Battonyán voltam és a kaszinóban kibiceltem. Ekkor Simon Ákos az egyik kártyára megtett egy koronát és kivett a zsebéből tiz korona papírpénzt. A koronáját elvesztette és zsebrevágta a tizest. Keveset még sétált a kaszinóban és aztán elment. Ekkor valaki megjegyezte: ma megint zsebelt a nagyságos ur. Az elnök: Tudja-e, hogy Battonyán a kibicpénzek elfogadása megszokott dolog? A tanú: Én nem fogadtam el soha. Az elnök: Mások is részesültek hasonló kedvezményben a játékosok részéről? A tanú: Nem emlékszem. Gerhauser szavazóbíró: Kik voltak azok a játékosok, akiknek a pénzével megszökött? A tanú: Azt hiszem, Gróf végrehajtó. Erre megkérdezik Gróftól, hogy emlékszik-e erre? Gróf nemmel felel. A tanút megesketik. Eiután Elesánszky Kázmér dr szolgabírót hallgatják ki. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kaszszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl pénzt és azt nem fizette be? A tanú: Van tudomásom. Az elnök: Mondja el. A tanú: Állandóan szedte a kibicpénzt. Ez nem volt bevezetett szokás. Tőlem is gyakran kierőszakolt kibicpénzt. Az elnök: Maga nem fogadott el kibicpénzt? A tanú: Egyszer igen. Akkor is rámkéuyszeritették. Az elnök: Istvánffy azt állítja, hogy Simon egyszer a tenyerét tartotta, hogy ön pénzt adjon neki. A tanú: Ez igaz. Az elnök: Arra emlékszik-e, hogy egyszer elfelejtett egy koronát betenni a kasszába, mikor pedig az kötelessége lett volna. A tanú: Csak hallottam. Az elnök: A kaszinóban bevezetett szokás volt, hogy kibicpénzeket fogadtak el? A tanú: Igen. Voltak olyanok, akik adtak, mert a battonyai kaszinó nem olyan szigorúan rostálja meg a tagjait, mint a Nemzeti kaszinó. Krenner dr védő: Emlékszik, hogy egyszer vacsorán voltak Simonnál és ott ő akkor oly mértékben űzte a kibicpénzszedést, hogy ön megbotránkozva mondta: „Menjünk innen, mert teljesen kifoszt bennünket!" ? A tami: Igen. Az ügyész: Emlékszik arra, hogy Petrovits kártyásember volt-e? A tanú: Nem volt az. Klein Lajos dr battonyai ügyvédet hallgatták ki ezután. A tanú elmondja, hogy szokás volt a kibicpénzszedés és igy azon Simon eseténél sem botránkozott meg. Arra, hogy Simon pénzt vett volna ki a kasszából, nem emlékszik. Arra, hogy valaki azt mondta, hogy: í;a nagyságos ur ma sokat zsebelt", emlékszik, de nem tudja, hogy ki volt az. Fischer Árpád dr tanú kihallgatása következett. Tud arról, hogy Simon kibicpénzeket fogadott el és amikor egyszer egy koronát vesztett, azt nem fizette be. A védő kéri a többi tanú kihallgatásának mellőzését, mert a vád már eddig is tisztázva van. Az ügyész szükségesnek tartja a többi tanú meghallgatását. A bíróság elrendeli a tanuk kihallgatását. Az első tanú most Leimdörfer Lipót. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kaszszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl pénzt és azt nem fizette be? A tanú: Csak kibicpénzt kapott. Az elnök: Adott is? A tanú: Igen. Nekem is. Az elnök: Szokásos volt ez? A tcinu: Igen. Az elnök: Elesánszky kapott-e? A tanú: Nem emlékszem. Az elnök: Mégis? A tanú: Több ember kapott. Az elnök: Hogy a tétet egyszer nem fizette be, arra emlékszik-e? A tanú: Nem. A tanút megesketik. Ezután Dózsa Ferenc dr-t hallgatják ki. Dózsa csak annyit tud, hogy Simon elfogadott kibicpénzt, de ez nem volt visszatetsző, mert szokás volt kibicpénzt elfogadni, őt is megesketik. Végül Bock Róbert dr tanú kihallgatása következett. Bocknak arról van tudomása, hogy Simon elfogadott kibicpénzeket, de az, hogy pénzt vett ki a kasszából, nem áll. A tanú megesketését függőben tartják. Az elnök a tárgyalás folytatását csütörtök délelőtt kilenc órára halasztja. Szöfiyény-Marich és Aehrenthal. Bécsből jelentik: Szögyény-Marich László gróf berlini osztrák-magyar nagykövet Csórról, ahol szabadságát töltötte, Bécsbe érkezett. SzögyényMarich gróf, mielőtt visszatér Berlinbe, tanácskozni fog Aehrenthal gróf közös külügyminiszterrel. Evégből még egy ideig Bécsben marad, hogy megvárja a delegációk tárgyalásainak befejezését, amelyek Aehrenthal grófot lekötik. Barcsay Andor mandátuma. A Kúria elrendelte a vizsgálatot a Barcsay Andor dévai mandátuma ellen beadott petició tárgyában. Még pedig arra nézve, hogy igaz-e, hogy Barcsay a választás előtt nyolc nappal Jutás Mihály veszeli görögkatolikus plébánosnak kétszáz koronát ígért a szavazatáért és hogy megígérte, hogy a községnek megtéríti az ezerhatszáz korona kölcsönét, amit templomépitésre vett föl. Déii razzia. — Nyolc fialal csauargó. — (Saját tudósítónktól.) Mostanában mindsürüb ben tart a szegedi rendőrség razziákat. Ennek oka az, hogy ujabban igen sok kétes alak bujkál Szeged környékén és a külső városrészek félreeső, néptelen, tehát jó menedéket nyújtó zugaiban. Délben, amikor az utcák legforgalmasabbak, a gyanús alakok előbújnak a küL várost körülvevő erdőkből és füzesekből, a belvárosba jönnek és manipulálnak. Egyik a zsebekre utazik, a másik bezárt, de őrizetlenül hagyott lakásokra, a harmadik mindenre, ami a kezeügyébe akad; és igy tovább, aszerint, hogy ki milyen zsánert sajátított el a mesterétől. Mert bizonyos, hogy vén csirkefogók titkos helyeken oktatják a fiatal suhancokat. A rendőrség egyik embere beszélte, hogy nemrégen egy valóságos betörő-iskolát fedeztek föl Szegeden. Valami Breitner nevü sokszor büntetett zsebtolvaj fiatal csavargókat oktatott ki a kézügyességben. Igy történt azután, hogy az utóbbi időkben nagyon elszaporodtak Szegeden a kétes alakok. De a rendőrség sem maradt tétlenül, hanem tapasztalatok alapján készült reformokkal rendszeresebbé tette a razziákat, ugy, liogy ezeket most már minden időben és a város minden részében tartják. Föl kell említenünk, hogy a razziák reformjának tervezetét Szakáll József dr, a bűnügyi osztály buzgó vezetője, készítette el. Ma délben ismét razziát tartott a szegedi rendőrség, még pedig a belváros legforgalmasabb piacterein, a Tisza partján és a Boszorkánysziget közelében elterülő füzesekben. A rendőrség munkájának volt is eredménye. Hét elszánt csavargó került hurokra, akik között az egyik nagyobb betöréses lopás miatt országos körözés alatt áll, néhányan pedig ki vannak tiltva a város területéről. A mai déli razziát Szakáll József dr és Szeri Károly rendőrtisztviselő vezették. Ki voltak küldve az összes titkosrendőrök és néhány egyenruhás rendőr. Csupa fiatal csavargó került kézre. A detektívek különösen a belváros forgalmasabb piacterein figyelték és fülelték le a gyanús alakokat. A Rudolf-téri piacon fogták el Papái- István tizenhét éves csavargót, épen akkor, amidőn ez a tolongok között akart manipulálni. Tilos csavargás miatt harmincnapi elzárásra Ítélte Szalay József dr helyettes főkapitány. A Széchenyi-téren fogták el Beski János tizenkilenc éves és Kátai Mihály tizenhat éves csavargót. Reski többször büntetett előéletű, elszánt fiatal suhanc. Harminc napi elzárásra • ítélték. Mészáros Andrást szintén csavargás miatt kisérték be. A legjobb fogást csinálta a rendőrség Szikora József husz éves, rovottmultu betörőtolvaj, Stejmel István tizenhat éves csavargó, Vőneki Ferenc tizennyolc éves csavargó és Kcdona Ferenc alkalmi tolvaj kézrekeritésével. Szikora néhány hónappal ezelőtt nagyobbszabásu betörést követett el Szegeden és megszökött. Országosan körözték, de nem sikerült a nyomára akadni. Ma délben aztán sikerült elfogni a tiszaparti füzesekben épen akkor, amidőn a sárga levelek és harasztok közé bújva, a legjavában horkolt. Csak az arca látszott ki a leveles galy-türmelék közül, de nyomban fölismer ték a detektívek. Kiderült, hogy körözése alatt Aradon és Déván is megfordult és valószínű i hogy több ujabb lopás tettesét sikerült elfogn.