Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-10 / 143. szám

1910 november 10 DELMAGYARORSZAG 71 A battonyai botrány a bíróság előtt. — fi szegedi tárgyalás első napja. — (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk már arról a botránysorozatról, amelynek szereplői Petrovits Mihály battonyai főszolgabíró és Simon Ákos dr királyi Ítélőtáblai biró, nemrég a battonyai járásbíróságnak a vezetője. A "botránynak ma volt a tárgyalása a szegedi törvényszék előtt. A vádlottak padján Petrovits Mihály ült, akit az ügyész a Büntetőtörvénykönyv kétszázhetvenedik szakaszának második bekezdésébe ütköző, hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével vádolt. A tárgyalás folyamán a vádlott a megdöbbentő vádak egész halmazát zúdította Simon Ákosra. Ha ezek igaznak bizonyulnak, akkor Simon mint biró és mint magánember teljesen lehetetlenné van téve. A tárgyalás iránt általános érdeklődés mutatkozott. Mivel a tanuk száma a negyvenet is meghaladja, az ügy tárgyalása minden bizonynyal több napot fog igénybe venni. A mai tárgyalásról ez a részletes tudósításunk számol be: A délelőtti tárgyalás. Kilenc órakor nyitotta meg Pókay Elek elnök a tárgyalást. Szavazóbirák: Gerhauser Józse^ és Nagy Zoltán. Simon Ákos képviseletében Beiniger Jakab szegedi iigyvód jelent meg> Petrovits Mihályt Krenner Zoltán dr arad1 ügyvéd védi. Az elnök megállapítja, hogy a tanuk nagyrésze féltiz után érkezik meg és ezért a tárgyalás megkezdését elhalasztja. Petrovits ezalatt asztalt kér, hogy az állításainak bizonyítására szánt iratokat könnyebben használhassa. Félóra múlva kezdődik a tárgyalás. Krenner dr védő a bün tetöpörrendtartás húszon" kilencedik szakaszának második pontja értei, mében előterjesztést tesz aziránt, hogy az ügyet más biróság tárgyalja, Ezt azzal okolja, hogy, bár föltétlenül megbízik a biróság pártatlanságában, a birók egy barátjuk, kollégájuk fölött ítélkeznek és ha esetleg fölmentenék a vádlottat, ugy ez Simon dr állásától való fölmentését vonná maga után. A másik ok arra> hogy uj biróság ítélkezzen, az, hogy Simon Ákost a többek között azzal is vádolják, hogy a hivatalát elhanyagolta. Ha ez bebizonyosodnék, ugy ez a szegedi törvényszék elnökét is érintené, mert az a battonyai járásbíróság fölöttes hatósága és észre kellett volna vennie az esetleges mulasztást. Az ügyész ellenzi ezt, mert már hasonló esetben a tábla akként döntött, hogy az a biróság tárgyalja az iigyet. A biróság rövid tanácskozás után ezt a kérelmet elutasította. Az elnök fölolvassa a vádiratot, amely szériát az ügyész a Büntetőtörvénykönyv 270. szakaszának második pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt azzal vá-. dolja Petrovits Mihály harminchárom éves, nőtlen, battonyai főszolgabírót, hogy ez Battonyán 1909 január 9-én este, a battonyai kaszinóban, többek jelenlétében Simon Ákos dr-ra vonatkoztató, a valóságnak meg nem felelő, de valóság esetén Simon Ákos dr ellen ugy a büntető, mint a fegyelmi eljárás megindítására okul szolgáló azt a tényt állította, hogy ^söpörjön mindenki a háza előtt, van az urnák a Járásbíróság előtt söpörnivalója, ha én söprok, baj lesz, mert van már elég adatom." A vádlott elismeri, hogy ezeket mondotta, sőt megismétli. Nevezetesen, hogy Simon Ákos a battonyai községi elöljáróságot számos izben Bértegette, továbbá, hogy a battonyai kaszinóban a ferbli-játékosoktól azért, mert mellettük kibicelt, kibicpénzt fogadott el, sőt ilyeneket követelt és önkényesen el is szedett a játékosoktól. Továbbá, hogy a makói királyi pénzSgyigazgatóság egyik kiküldött tisztviselőjét beosületében megsértette; hogy Polgár József battonyai közjegyző részére a jogkereső közönség érdekének sérelmével járó vagyoni előnyöket nyújtó hivatali cselekményeket végzett, nemkülönben a járásbíróság személyzetével és a jogkereső közönséggel durva magaviseletet tanúsított; hogy az egyes pörökben hanyagul és részrehajlóan járt el, hogy a battonyai járásbíróság biró-tagjait a Polgár József közjegyző javára anyagi előnyök biztosítását nyújtó hivatalos ténykedések végzésére igyekezett befolyásolni, nemkülönben Polgár József közjegyzőt ennek hivatali eljárásában, különösen a Verhovay Gyula-féle hagyatéki ügyben, olyan jogtalan és meg nem engedett tevékenységre igyekezett rábírni, amelyek által ö, Simon Ákos, anyagi hasznot szerezhessen. Az elnök: Bűnösnek érzi magát? A vádlott: Megértettem, hogy mivel vagyok vádolva, de nem érzem magam bűnösnek. A vendéglőst a világítás miatt lehordta Simon és ugyanilyen hangon támadt rám. Jogos fölindulásomban mondtam neki, amit mondtam. Az elnök: Többen hallották ezt a nyilatkozatot ? A vádlott: Igen, vagy húszan. Az elnök: Mint bírónak, vagy mint magánembernek mondta ezeket? A vádlott: Ugy mint magánembernek és ugy mint bírónak. Az elnök: Mire célzott azzal, hogy „van söpörnivalója". A vádlott: A fönt elmondottakra. Krenner dr védő erre összegezi a vádakat, amelynek értelmében: 1. Simon Ákos dr olyan magaviseletet tanu. sitott, amely semmiképen sem érdemel tiszteletet és a bizalmat teljesen megvonja. . 2. Hazárdjátékokat játszott és kibicpénzt szedett el a játékosoktól. Ha nem adtak, erőszakkal vett el forintokat és koronákat, ugy, hogy ez az egész vidéken visszatetszést szült3. Polgár József közjegyzővel meg nem engedett baráti viszonyban volt. És ezt arra hasz. nálta föl, hogy anyagi hasznot húzhasson. Így például a Verhovay-ügynél, amikor Polgár a kaszinóba ment és elmondta a végrendelet tartalmát, arra kérte öt, hogy kapacitálja az aszszonyt, hogy neki is hagyományozzon. Ez sikerült is és igy Simon ötszáz koronához jutott" 4. Ugyancsak a Verhovay-hagyatéknál azt akarta, hogy Polgár leltározzon és az ő gyermekeinek igy egyet-mást megszerezhessen: 5. Polgár Józseftől bort, gyümölcsöt, szivart fogadott el ajándékba, sőt az a fiának frakkot is csináltatott. 6. Dörner József plébánost egy banketten arra kérte, hogy intézze ugy a dolgot, hogy a Nyéki-féle hagyatékot Polgár intézze el. 7. Tomka Ákos halála után arra igyekezett Ileincz járásbirót rábirni, hogy annak a hagyatéki ügyét a battonyai járásbíróság intézze. 8. Budapesten a Pannónia-vendéglőben Kardos Dezső dr ügyvéddel tárgyalt az ügyészi megbízott állás betöltéséről és erre száz koronát kapott tőle kölcsön. 9. Egy alkalommal összeveszett két barátjával és ekkor fölszámították azokat a vacsorákat, amelyeket egymásnál ettek. Sőt erre ügyvédet is fogadtak. 10. Az Arclean-pörben, mivel neki érdeke volt, hogy minél tovább húzódjon, megkérte az ügyvédet, hogy a lehetőség szerint halasszák azt el. 11. Egy sommás-pör ellen beadott fölebbezést, melyet postán kapott, kicserélt, mert azt tartalmazta, hogy ő az Ítélet megindokolását és a költségek megítélését elmulasztotta. 12. Simon Ákos több tárgyaláson, amelyeken jelen kellett volna lennie, a jegyzővel intéztetett mindent el és ő csak aláirta. A tárgyalás alatt pedig a lakásában tartózkodott és magánügyeit intézte el. 13. A Jakabffy-féle hagyatéki ügyben közbenjárt, hogy Szegő Gyulát bizzák meg annak elintézésével. 14. Több sommás-ügyet hónapokig, sőt évekig elhalasztott, ugy, hogy mindenki rettegett attcl hogy az ügye valamikor Simon kezébe kerülhet. 15. Egész Csanádmegyében beszélték a hozzáférhetőségét. 16. Közbenjárt abban, hogy Fischer Árpádok nevezzék ki ügyészi megbízottnak. 17. Ideges, összeférhetetlen természetű ember. Az ügyész több pont valódiságának bizonyítását ellenzi. Az elnök elrendeli a bizonyítási eljárást. Félegykor bezárja az ülést és délután négy órára halasztja a folytatását. A délutáni tárgyalás. Az elnök a vádpontok közül fölolvassa azokat, amelyekre vonatkozólag a bizonyítási eljárást megengedte. Elrendeli a tanuk kihallgatását. Először a kibicpénz kérdése kerül tárgyalás alá. Az első tanu ebben az ügyben &ró/"Károly battonyai végrehajtó. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kaszszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett föl pénzt és azt nem fizette ki? A tanu: Nálunk az a szokás, hogy kibicpénzeket adunk, ha nagyobb összeget huzunk kiAz elnök: A vádlottól kapott kibicpénzt? A tanu: Nem emlékszem. Az elnök: Tudja, hogy Simon Ákos kártyára tett pénzt és mikor elvesztette, nem fizette be ? A tanu: Nem emlékszem. Az elnök: Nem nézték a különbséget a tagok: állása között ? A tanu: Nem. Az elnök: Nem volt lealázó, ha valaki kibicpénzt fogadott el? A tanu: Nem. Ez elfogadott szokás volt. Nagy Zoltán szavazóbíró: Emlékszik arra, hogy Simon Ákos ferblizett? A tanu: Egyszer igen. Nagy Zoltán: Nyert, vagy vesztett akkor? A tanu: Nem tudom, mert keveset játszott. Az ügyész: A járásbirósági Írnokok tagjai voltak-e a kaszinónak ? A tanu: Igen. Most is vannak ilyen tagjai. Az ügyész: Látta, hogy Elesánszky szolgabíró kibicelt és kapott kibícpénzt? A tanu: Nem. Az ügyész: Tud-e arról, hogy Simon Ákoson kívül játszott más is ferblit? A tanu: Igen. De már annak nyolc-tíz éve'. A vádlott: Simon Ákoson kívül nyúlt valaki még a kasszába ? A tanu: Nem. A tanút megesketik, A következő tanu Iíohn József. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos dr kibicpénzeket fogadott el, sőt a kasszából önkényesen pénzt vett ki, vagy tett be pénzt és azt nem fizette be? A tanu: Arról nem tudok, hogy a megtett összeget nem fizette be. Az elnök: Hát tud arról, hogy kibicpénzeket | fogadott el? I A tanu: Arról igen. Az elnök: Hogyan? A tanu: Hát adtunk, mert szokás volt. Az elnök: Maga is fogadott el? A tanu: Igen. Az elnök: Van-e tudomása arról, hogy Simon Ákos szintén adott kibicpénzt? A tanu: Igen. Az ügyész: Van-e tudomása arról, hogy tett a kártyákra? A tanu: Igen. Krenner dr védő : Tud-e arról, hogy Simon Ákos nyilvános helyen freblízett ? A tanu: Igen. Krenner dr védő : Petrovits játszott hazárdjátékot ? A tanu : Soha. A vádlott: Emlékszik-e arra, hogy ha nyert valaki, Simon Ákos egyszerűen belenyúlt a kasszába és kivette a kibicpénzt? A tanu: Igen. Azt mondta, hogy ki jár ne