Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-13 / 120. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1910 október 8 parálják. Én a magam részéről kutatni aka­rom a verdikt keletkezésének okait, mert nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ez a verdikt nem természetes módon, hanem rend­kívül különös körülmények között jctt létre. Az esküdtek főnöke: Micheller Ist\'á,n dr. a tárgyalást megelőzőleg esküdtnek kínálkozott, föl egyik védőnél és a Mária-kongregációban állítólag már tegnapelőtt kijelentette a meg­születendő verdiktet, hogy mind a három vád_ lottat el fogják Ítélni. Kijelentette ezt akkor amikor a tárgyalás még folyt és a bizonyítási eljárás se volt befejezve. De ha ezért az első­rangú semmiségi okért nem is feemmisitené meg á Kúria az ítéletet, meg kell semmisíteni az alapon, mert a verdikt törvénytelen. Fel­hajtás büntette csak előre megfontolt szándék­kal elkövetett emberölésnél van, szándékos emberölésnél fölbujtó nem lehet. Dési Géza, Jánossy védője, így nyilatkozott az ítéletről: — Az ítélet kihirdetése ntán azonnal beszél­tem a védencemmel, aki kijelentette, hogy meg van elégedve az ítélettel, mert bűnös és bűnhődnie kell. Azt mondta, számított rá, hegy legalább tíz esztendei büntetést fog rá kimérni a biróság. Ezek után az én további teendőim csak arra szorítkoznak, hogy a 92. szakasz alkalmazását és a büntetés leszállítását kérjem a Kúria előtt. Dési Géza reméli, hogy a Kúria az enyhítő 92. szakasz alkalmazásával jelentékenyen le fogja szállítani Jánossy büntetését. * Az esküdtbirósági Ítélet nyomán, amely Ha­verda Máriát bűnösnek vallja édesanyja meg. ölésében, fölbukkant egy érdekes probléma^ amelyen ma már sokat vitatkoztak jogászok és laikusok egyaránt. Az a kérdés vár ugyanis tisztázásra, hogy Haverda Máriát a marasztaló ítélet után is megilleti-e az édesanyjáról rászál­lott örökség, amelyet egy rettenetes bűn utján akart időelőtt megkeríteni. Tudjuk, hogy erre az örökségre, mihelyt Haverda Mária öröklő joga megnyílt, nagyszámú hitelezői nyomban biztosították magukat s így azt-is el kell még dönteni, vajion a hitelezők a végrehajtott biz­tosítás alapján számot tarthatnak-e a meggyil­kolt Haverda Boldizsárné hagyatékára. Mindezek igen érdekes magánjogi kérdések, melyeknek kellő megvilágithatása végett fő­városi tudósítónk fölkereste Gaár Vilmos dr királyi ítélőtáblai birót, aki a következőket mondotta: — Aki az örökhagyó személye ellen olyan cselekedetet követ el, mely a vérségi kapcso­lat alapját sérti, az érdemetlenné válik az örökhagyó után való öröklésre. Állandó felső­bírósági joggyakorlat az, hogy a szülő ha­lálát okozó szándékos cselekedet a leg­súlyosabb érdemetlenségi ok. Ha tehát a Haverda Mária ellen a tegnap kimon­dott büntető ítélet jogerőre emelkedik, akkor Haverda Mária érdemetlenné vált az anyja hagyatékában való öröklésre. Természetesen, ezt az érdemetlenséget oly valakinek kell ér­vényesíteni Haverda Mária ellenében, aki Haverda Mária nemlétében Haverda Boldi­zsárné örököse lenne. Az igy érvényesített érdemetlenség azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az érdemetlen örökös kiesik az öröklés sorrendjéből. Ha tehát Haverda Boldizsárné nem hagyott hátra végrendele­tet, akkor Haverda Máriának az öröklés sor­rendjéből való kiesésével örökölni fog Haverda Máriának Jarmatzky Sándorral való házas­gigából származott kis fia, vagyis Ha­verda Boldizsárné unokája. S pedig azért, mert leszármazók törvényes örökösödése ese­tében, ha gyermek nincs, amivel egyenlő értékű, ha a gyermek érdemetlen, az unoka lép a gyermek helyébe. Ha Haverda Boldizsár­nénak volna érvényes végrendelete, melyben nem leányáról, vagy unokájáról, hanem mások­ról gondoskodott, akkor is az érdemetlen Ha­verda Mária kiesvén az öröklés rendjéből, a helyébe lépő gyermeke, örökhagyó unokája kö­teles részhez való igényét érvényesítheti, amely » jelen esetben a hagyatéki vagyon fele, mert Haverda Mária anyjának egyetlen gyermeke. A hitelezők természetesen nem kapnak az érde­metlenségi ok érvényesítése esetében semmit, mert ök csak arra a reménybeli vagyonra szerez­hettek biztosítást, amely majd Haverda Máriára anyja után örökségképen száll. Ilyen örökség azonban az érdemetlen Haverda Máriát nem illeti. Változatok a korzóról. Esti hét óra. Valóságos tündérvárosnak lát­szik most ez a tiszaparti kőrengeteg. Az ut­cákon kigyuladtak a gázlámpák, a sétálók sokasága lepi el a Széchenyi-teret és a Kárász­utcát. Elegáns hölgyek, urak, szende hajado­nok, deli ifjak és sneidig katonatisztek sétál­gatnak szines elvegyülésben. Milyen világ­városias ilyenkor Szeged! Egy modern Babilon impresszióját teszi, egy olyan nagy városét, ahol a proletáriátussal ellentétben büszke, gőgös felsötizezer áll. Pedig nálunk nincs se Montmartre és apacsok sincsenek. Ellenben vannak elegáns középosztálybeliek és pa­rasztok. A szép őszi estéken azokkal a barátainkkal és ismerőseinkkel találkozunk a korzón, akik­kel együtt ülünk a zsurokon, a hangverseny­termekben és a színházban. Szegeden őszszel nagy szerepe jut a kávéházaknak is. A nyáro° sétáló, mindig a fás sétatereken tartózkod0 ifjak ilyenkor a kávéház kivilágított ablakaiból nézegetik a járókelőket. Hanem térjünk vissza a korzóra és kísérjük három lépés távolságról azt a fiatal szőke leányt, aki két gyermekkel sétál. Hony sóit, qui mal'y pénse. A gyermekek nem az övéi. A ki­csikék érdeklödnek mindenről. Házról, a sétáló nénikről, bácsikról, katonákról, fákról és sok más mindenről. Minduntalan fölhangzik a ste­reotip kérdés: — Fräulein! Mi ez? Miért van ez? És a Fräulein megmagyaráz mindent, sőt még azt is, hogy miért szidott ösSze egy arany­ifjút, aki minduntalan be akart mutatkozni néki. A Fräulein hét óráig sétál, aztán hazamegy­Otthon az úrnő, aki legtöbbnyire kereskedő vagy lateiner felesége, összecsókolja a gyerme­kek piros arcát. Aztán lefekteti őket. Menjünk ismét vissza a korzóra, ahol egy fiatalember suttogva, szenvedélyes szavakat suttog egy hölgy fülébe. — Szeretem magát, drágám! — Őszintén mondja ezt? — A lehető legőszintébben, sőt annyira őszintén, hogy most ünnepélyesen megkérem a kezét! — Nem fog szerelmében megváltozni soha? — Soha, soha. — Akkor a menyasszonya leszek. — Igen. Hü is maradok örökké, mert mi egé„ szen a sirig szeretni fogjuk egymást. Hát persze, ez a ritkább esetek köze tartó, zik, épenugy, mint a következő: Iksz ur talál­kozik a barátjával, Ipszílonnal. Lelkendezve újságolja Iksz, hogy egy véresnek ígérkező párbaj hiusult meg, mert a felek egyike sem jelent meg a nagy esemény színhelyén. Öröm­mel konstatálja, hogy mind a két fél — fél. Az asszonyok a kalapokról, ruhákról, őszi divatról, zsurokról, abbamaradt házasságok­ról, nyári fürdői kalandokról beszélgetnek. Mindennapos sétálói a korzónak a katonaT tisztek is. Nemcsak Szegeden, hanem más vá" rosokban is. Természetes, hogy a legtöbb bak. fis szeme az ö uniformisukra tapad. És fölsoroljam a korzó összes típusait, ame­lyek között vén kujonok és kacér vénkisasszo­nyok is szerepelnek? Nem. Elég volt ebből ennyi, már csak azért is, mert az idő félnyolcra jár és ilyenkor sokan a színházba, sokan pedig hangversenyekre, bálakra mennek, ugy, hogy a korzó majdnem teljesen elcsöndesül. Éjjel, tizenegy és tizenkét óra között egy kissé újra megélénkülnek az utak, amikor a léha városi emberiség hazamegy a mulatozásból. Aztán végképen elcsöndesül a város. Nehéz, párás köd száll le az utcákra. A gázlámpák ilyenkor szép halvány glóriát terjesztenek maguk köré. Most már csak nagyritkán jár valaki az utcán. Egy-egy lump, aki valahol ott­felejtette magát és most siet haza. „Holnap hivatalba kell menni", gondolja undorral é9 meggyorsítja a lépéseit. Újra csönd. Ez addig tart, amíg Újszeged felől nem kezd kékesen derengeni az ég. Ilyenkor a poszton álló rendőr boldogan föl­sóhajt: — Hála istennek. Hajnalodik. —edi. SZÍNHÁZ,_MŰUÉSZET Színházi műsor. Október 13, csütörtök: Három testőr. (Páratlan 74-os bérlet.) „ 14, péntek: Luxemburg grófja, operett. Horváth Gizi vendégföllépté vei, „ 15, szombat. Svihákok. operett. (Páratlan %-os bérlet.) „ 16, vasarnap d. u.; Gtil Baba. n 16, „ este: Svihákok. (Páros '/s-os bérlét.) „ 17, hétfő: Csitulj, szivem. (Páratlan a/'s-os bérlet.) „ IS, kedd: A kard becsülete, szinmü. (Bemutató - eióadás. (Páros •3'3-os bérlet.) „ 19, szerda: A kard becsülete. (Páratlan Vi-os bérlet.) „ 20, csütörtök: A kard becsülete. (Páros 2'3-os bérlet.) „ 21, péntek: Troubadour, opera, (Páratlan 3 3-os bérlet.) „ 22, szombat: Troubadour. (Páros '/,-os bérlet.) „ 23, vasárnap d. u.: A baba. „ 23, „ este: A csikós. (Páratlan 2/j-os bérlet.) * Goldmark levele. A nyolcvan éves Gold­mark jubileumának még egy ünnepnapja készül Berlinben, amélyet magyarok rendeznek novem­ber másodikán. A magyar művészek egyesülete Berlinben szervezte meg ezt a nagy zenekari hangversenyt s azon Ántalffy Zsíros Dezső orgonaművész és Szigeti József hegedűművész szerepelnek önálló számokkal. A berlini ma­gyar művészeknek még az volt a legforróbb vágyuk, hogy a hangversenyt az ö illusztris disztagjuk, Goldmark is beragyogja személyes jelenlétének és közreműködésének fényével. És föl is szólították az ősz mestert, hogy adja meg nekik ezt a nagy tisztességet, Goldmark pedig ebben a megható levélben válaszolt az egyesület elnökének Gmundenböl: Mélyen tisztélt László ur! Szives kívánságára örömmel mondanék igent, ha az ilyen határozottság a nyolcvan éves kor­ral összeférne. De hát ennél a magas széles­ségi foknál semmit sem lehet biztosan állítani. Ennek megfelelően kérem, hogy az én hozzá­járulásomat csak esetlegesnek tekintsék s hangversenyüket ugy szervezzék meg, hogy vagy velem, vagy nélkülem lehessen meg. A korommal járó érelmeszesedést, amely ugyancsak a hegy­mászásnál zavar,, mindig tekintetbe kell ven­nünk. Dirigálni csak a legritkább esetben szoktam. Az utóbbi időben egészen elháritottam magamtól az efélét. Mindazonáltal nem mon­dok határozott nemet, de sajnos, határozott igent sem. Hangulatoktól kell függővé tennem a dolgot, s már azt önre kell bíznom, hogyan vegyen számításba. De mindenesetre ezer forró köszönet az engem annyira megtisztelő szán­dékért s maradok alázatos szolgája Goldmark. * Gyermekdélután. A Szegeden fölállítandó urinök otthonának alapja javára tizenhatodikán délután négy órakor a felsőkereskedelmi iskola dísztermében gyermekelőadás lesz. A műsor érdekes és változatos. A szegedi közönség már megszokta, hogy a rendező-bizottság mindig elsőrangú előadásokat produkál. Irodalmi gyer­mekdélutánjai tartalmasak és nívósak. Ilyen lesz a vasárnapi is. A program a következő: Mese. Irta és fölolvassa Varga Borbála. Citera­kettős. Előadják Topits Emma és Reviczky Or­bánné. Költemény. Szavalja Mogdn Lilly. Gor­donka-szóló. Előadja Baranyai Gyula, zongorán kiséri Baranyai Erzsike. Ballet. Lejtik Pillich Olga és Topits - Micí. Mese. Irta és vetített képekkel előadja Füssy Józsefné. A miisor után kilenc óráig tánc következik.

Next

/
Thumbnails
Contents