Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-13 / 120. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1910 október 8 parálják. Én a magam részéről kutatni akarom a verdikt keletkezésének okait, mert nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ez a verdikt nem természetes módon, hanem rendkívül különös körülmények között jctt létre. Az esküdtek főnöke: Micheller Ist\'á,n dr. a tárgyalást megelőzőleg esküdtnek kínálkozott, föl egyik védőnél és a Mária-kongregációban állítólag már tegnapelőtt kijelentette a megszületendő verdiktet, hogy mind a három vád_ lottat el fogják Ítélni. Kijelentette ezt akkor amikor a tárgyalás még folyt és a bizonyítási eljárás se volt befejezve. De ha ezért az elsőrangú semmiségi okért nem is feemmisitené meg á Kúria az ítéletet, meg kell semmisíteni az alapon, mert a verdikt törvénytelen. Felhajtás büntette csak előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésnél van, szándékos emberölésnél fölbujtó nem lehet. Dési Géza, Jánossy védője, így nyilatkozott az ítéletről: — Az ítélet kihirdetése ntán azonnal beszéltem a védencemmel, aki kijelentette, hogy meg van elégedve az ítélettel, mert bűnös és bűnhődnie kell. Azt mondta, számított rá, hegy legalább tíz esztendei büntetést fog rá kimérni a biróság. Ezek után az én további teendőim csak arra szorítkoznak, hogy a 92. szakasz alkalmazását és a büntetés leszállítását kérjem a Kúria előtt. Dési Géza reméli, hogy a Kúria az enyhítő 92. szakasz alkalmazásával jelentékenyen le fogja szállítani Jánossy büntetését. * Az esküdtbirósági Ítélet nyomán, amely Haverda Máriát bűnösnek vallja édesanyja meg. ölésében, fölbukkant egy érdekes probléma^ amelyen ma már sokat vitatkoztak jogászok és laikusok egyaránt. Az a kérdés vár ugyanis tisztázásra, hogy Haverda Máriát a marasztaló ítélet után is megilleti-e az édesanyjáról rászállott örökség, amelyet egy rettenetes bűn utján akart időelőtt megkeríteni. Tudjuk, hogy erre az örökségre, mihelyt Haverda Mária öröklő joga megnyílt, nagyszámú hitelezői nyomban biztosították magukat s így azt-is el kell még dönteni, vajion a hitelezők a végrehajtott biztosítás alapján számot tarthatnak-e a meggyilkolt Haverda Boldizsárné hagyatékára. Mindezek igen érdekes magánjogi kérdések, melyeknek kellő megvilágithatása végett fővárosi tudósítónk fölkereste Gaár Vilmos dr királyi ítélőtáblai birót, aki a következőket mondotta: — Aki az örökhagyó személye ellen olyan cselekedetet követ el, mely a vérségi kapcsolat alapját sérti, az érdemetlenné válik az örökhagyó után való öröklésre. Állandó felsőbírósági joggyakorlat az, hogy a szülő halálát okozó szándékos cselekedet a legsúlyosabb érdemetlenségi ok. Ha tehát a Haverda Mária ellen a tegnap kimondott büntető ítélet jogerőre emelkedik, akkor Haverda Mária érdemetlenné vált az anyja hagyatékában való öröklésre. Természetesen, ezt az érdemetlenséget oly valakinek kell érvényesíteni Haverda Mária ellenében, aki Haverda Mária nemlétében Haverda Boldizsárné örököse lenne. Az igy érvényesített érdemetlenség azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az érdemetlen örökös kiesik az öröklés sorrendjéből. Ha tehát Haverda Boldizsárné nem hagyott hátra végrendeletet, akkor Haverda Máriának az öröklés sorrendjéből való kiesésével örökölni fog Haverda Máriának Jarmatzky Sándorral való házasgigából származott kis fia, vagyis Haverda Boldizsárné unokája. S pedig azért, mert leszármazók törvényes örökösödése esetében, ha gyermek nincs, amivel egyenlő értékű, ha a gyermek érdemetlen, az unoka lép a gyermek helyébe. Ha Haverda Boldizsárnénak volna érvényes végrendelete, melyben nem leányáról, vagy unokájáról, hanem másokról gondoskodott, akkor is az érdemetlen Haverda Mária kiesvén az öröklés rendjéből, a helyébe lépő gyermeke, örökhagyó unokája köteles részhez való igényét érvényesítheti, amely » jelen esetben a hagyatéki vagyon fele, mert Haverda Mária anyjának egyetlen gyermeke. A hitelezők természetesen nem kapnak az érdemetlenségi ok érvényesítése esetében semmit, mert ök csak arra a reménybeli vagyonra szerezhettek biztosítást, amely majd Haverda Máriára anyja után örökségképen száll. Ilyen örökség azonban az érdemetlen Haverda Máriát nem illeti. Változatok a korzóról. Esti hét óra. Valóságos tündérvárosnak látszik most ez a tiszaparti kőrengeteg. Az utcákon kigyuladtak a gázlámpák, a sétálók sokasága lepi el a Széchenyi-teret és a Kárászutcát. Elegáns hölgyek, urak, szende hajadonok, deli ifjak és sneidig katonatisztek sétálgatnak szines elvegyülésben. Milyen világvárosias ilyenkor Szeged! Egy modern Babilon impresszióját teszi, egy olyan nagy városét, ahol a proletáriátussal ellentétben büszke, gőgös felsötizezer áll. Pedig nálunk nincs se Montmartre és apacsok sincsenek. Ellenben vannak elegáns középosztálybeliek és parasztok. A szép őszi estéken azokkal a barátainkkal és ismerőseinkkel találkozunk a korzón, akikkel együtt ülünk a zsurokon, a hangversenytermekben és a színházban. Szegeden őszszel nagy szerepe jut a kávéházaknak is. A nyáro° sétáló, mindig a fás sétatereken tartózkod0 ifjak ilyenkor a kávéház kivilágított ablakaiból nézegetik a járókelőket. Hanem térjünk vissza a korzóra és kísérjük három lépés távolságról azt a fiatal szőke leányt, aki két gyermekkel sétál. Hony sóit, qui mal'y pénse. A gyermekek nem az övéi. A kicsikék érdeklödnek mindenről. Házról, a sétáló nénikről, bácsikról, katonákról, fákról és sok más mindenről. Minduntalan fölhangzik a stereotip kérdés: — Fräulein! Mi ez? Miért van ez? És a Fräulein megmagyaráz mindent, sőt még azt is, hogy miért szidott ösSze egy aranyifjút, aki minduntalan be akart mutatkozni néki. A Fräulein hét óráig sétál, aztán hazamegyOtthon az úrnő, aki legtöbbnyire kereskedő vagy lateiner felesége, összecsókolja a gyermekek piros arcát. Aztán lefekteti őket. Menjünk ismét vissza a korzóra, ahol egy fiatalember suttogva, szenvedélyes szavakat suttog egy hölgy fülébe. — Szeretem magát, drágám! — Őszintén mondja ezt? — A lehető legőszintébben, sőt annyira őszintén, hogy most ünnepélyesen megkérem a kezét! — Nem fog szerelmében megváltozni soha? — Soha, soha. — Akkor a menyasszonya leszek. — Igen. Hü is maradok örökké, mert mi egé„ szen a sirig szeretni fogjuk egymást. Hát persze, ez a ritkább esetek köze tartó, zik, épenugy, mint a következő: Iksz ur találkozik a barátjával, Ipszílonnal. Lelkendezve újságolja Iksz, hogy egy véresnek ígérkező párbaj hiusult meg, mert a felek egyike sem jelent meg a nagy esemény színhelyén. Örömmel konstatálja, hogy mind a két fél — fél. Az asszonyok a kalapokról, ruhákról, őszi divatról, zsurokról, abbamaradt házasságokról, nyári fürdői kalandokról beszélgetnek. Mindennapos sétálói a korzónak a katonaT tisztek is. Nemcsak Szegeden, hanem más vá" rosokban is. Természetes, hogy a legtöbb bak. fis szeme az ö uniformisukra tapad. És fölsoroljam a korzó összes típusait, amelyek között vén kujonok és kacér vénkisasszonyok is szerepelnek? Nem. Elég volt ebből ennyi, már csak azért is, mert az idő félnyolcra jár és ilyenkor sokan a színházba, sokan pedig hangversenyekre, bálakra mennek, ugy, hogy a korzó majdnem teljesen elcsöndesül. Éjjel, tizenegy és tizenkét óra között egy kissé újra megélénkülnek az utak, amikor a léha városi emberiség hazamegy a mulatozásból. Aztán végképen elcsöndesül a város. Nehéz, párás köd száll le az utcákra. A gázlámpák ilyenkor szép halvány glóriát terjesztenek maguk köré. Most már csak nagyritkán jár valaki az utcán. Egy-egy lump, aki valahol ottfelejtette magát és most siet haza. „Holnap hivatalba kell menni", gondolja undorral é9 meggyorsítja a lépéseit. Újra csönd. Ez addig tart, amíg Újszeged felől nem kezd kékesen derengeni az ég. Ilyenkor a poszton álló rendőr boldogan fölsóhajt: — Hála istennek. Hajnalodik. —edi. SZÍNHÁZ,_MŰUÉSZET Színházi műsor. Október 13, csütörtök: Három testőr. (Páratlan 74-os bérlet.) „ 14, péntek: Luxemburg grófja, operett. Horváth Gizi vendégföllépté vei, „ 15, szombat. Svihákok. operett. (Páratlan %-os bérlet.) „ 16, vasarnap d. u.; Gtil Baba. n 16, „ este: Svihákok. (Páros '/s-os bérlét.) „ 17, hétfő: Csitulj, szivem. (Páratlan a/'s-os bérlet.) „ IS, kedd: A kard becsülete, szinmü. (Bemutató - eióadás. (Páros •3'3-os bérlet.) „ 19, szerda: A kard becsülete. (Páratlan Vi-os bérlet.) „ 20, csütörtök: A kard becsülete. (Páros 2'3-os bérlet.) „ 21, péntek: Troubadour, opera, (Páratlan 3 3-os bérlet.) „ 22, szombat: Troubadour. (Páros '/,-os bérlet.) „ 23, vasárnap d. u.: A baba. „ 23, „ este: A csikós. (Páratlan 2/j-os bérlet.) * Goldmark levele. A nyolcvan éves Goldmark jubileumának még egy ünnepnapja készül Berlinben, amélyet magyarok rendeznek november másodikán. A magyar művészek egyesülete Berlinben szervezte meg ezt a nagy zenekari hangversenyt s azon Ántalffy Zsíros Dezső orgonaművész és Szigeti József hegedűművész szerepelnek önálló számokkal. A berlini magyar művészeknek még az volt a legforróbb vágyuk, hogy a hangversenyt az ö illusztris disztagjuk, Goldmark is beragyogja személyes jelenlétének és közreműködésének fényével. És föl is szólították az ősz mestert, hogy adja meg nekik ezt a nagy tisztességet, Goldmark pedig ebben a megható levélben válaszolt az egyesület elnökének Gmundenböl: Mélyen tisztélt László ur! Szives kívánságára örömmel mondanék igent, ha az ilyen határozottság a nyolcvan éves korral összeférne. De hát ennél a magas szélességi foknál semmit sem lehet biztosan állítani. Ennek megfelelően kérem, hogy az én hozzájárulásomat csak esetlegesnek tekintsék s hangversenyüket ugy szervezzék meg, hogy vagy velem, vagy nélkülem lehessen meg. A korommal járó érelmeszesedést, amely ugyancsak a hegymászásnál zavar,, mindig tekintetbe kell vennünk. Dirigálni csak a legritkább esetben szoktam. Az utóbbi időben egészen elháritottam magamtól az efélét. Mindazonáltal nem mondok határozott nemet, de sajnos, határozott igent sem. Hangulatoktól kell függővé tennem a dolgot, s már azt önre kell bíznom, hogyan vegyen számításba. De mindenesetre ezer forró köszönet az engem annyira megtisztelő szándékért s maradok alázatos szolgája Goldmark. * Gyermekdélután. A Szegeden fölállítandó urinök otthonának alapja javára tizenhatodikán délután négy órakor a felsőkereskedelmi iskola dísztermében gyermekelőadás lesz. A műsor érdekes és változatos. A szegedi közönség már megszokta, hogy a rendező-bizottság mindig elsőrangú előadásokat produkál. Irodalmi gyermekdélutánjai tartalmasak és nívósak. Ilyen lesz a vasárnapi is. A program a következő: Mese. Irta és fölolvassa Varga Borbála. Citerakettős. Előadják Topits Emma és Reviczky Orbánné. Költemény. Szavalja Mogdn Lilly. Gordonka-szóló. Előadja Baranyai Gyula, zongorán kiséri Baranyai Erzsike. Ballet. Lejtik Pillich Olga és Topits - Micí. Mese. Irta és vetített képekkel előadja Füssy Józsefné. A miisor után kilenc óráig tánc következik.