Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-07 / 115. szám

1910 október 7 D£LMAGYARORSZÁG 11 TŐZSDE Bfidapeíti gabonatőzsde. A délelőtti gabona-batáridőüzlet irányzata igen szilárd. Félkét őrikor & kővetkezők voltak a záróárfolyamok: Buza októberre 10.23—10.24 Buza áprilisra , ...... 10.45—10.46 Rozs októberre . . . . . . 7.47— 7.48 Rozs áprilisra ....... 7.77— 7.78 Zab ojktóberre . . . . . . . 7.94— 7.95 Zab áprilisra ....... 8.33— 8.34 Tengeri májusra 5.56— 5.57 Késeáru-üzlet: 10 fillérrel nagyobb áron elkelt (50 kilogrammonként) 25.000 mm. buza. Rozs, zab 10 fillérrel drágább. Tengeri változatlan. Fölmondták 29.000 métermázsa zabot e hónap 11-én leendő átvételre. Budapesti értéktőzsde. Az élőtőzfrde iránya szilárd volt, mert a kedvezőbb külföldi jelentés hatása alatt a spekuláció visszavásárlásokat eszközölt. A nemzetközi értékek 1—2 koronával nagyobb árat fizettek, mig a helyi piacon a leszámítolóbaDk-, a jelzálogbank- és a két villamosvasúti részvény 3 koronával drágábban volt keresett. A készárupiacon a kereskedelmi bank-részvény tűnt ki 40 koronás áremelkedésével, a többi tartott áron kelt el. — Köttetett: / Osztrák hitel 664.50—665,— Magyar hitel 849.25—851.25 Leszámítoló bank 605.50—606.50 Jelzálogbank . . . . . . 486,- 488.— Osztrák-magyar államvasút . 760.50—761.— Városi villamos vasút . . 407. 408.50 Közúti vasút 765. 765.75 Hazai bank 304. .— Magyar bankrészvény . . . .748. 748.75 Kereskedelmi bankrészvény 3895—3920 Agrár-bank 512.50-515.— Budapesti bankrészvény . . —.—— —.— Téglagyár elsőbbségi részvény —.——.— Magyar jég-és viszontbiztosító —.—- —.— Budapesti villamos .... —.—— —.— Aszfalt 21Ö. 212,— Drasche 650. 652,— Athenaeum 330. 332,— Délben a szilárd berlini jelentéssel kapcsolatban szilárd irány uralta ugy a nemzetközi, mint a helyi piacot. A forgalomba került értékek í—2 koronával javultak és barátságos hangulattal zárultak. A készájupiacon tartott...áron folyt a vásár. A kereskedelmi back-részvény ismét 10 koronával emelkedett. A járadékpiac csöndes. — Köttetett: Osztrák hitel ...... 665. 665.50 Magyar hitel ...... 851.75—853.50 Koritnajáradék . . . . . —.— — •— Leszámítoló bank ... . «07.25—608.50 Jelzálogbank ...... 488. 488.50 Osztrák-magyar államvasút. <61.50— —.— Városi villamos . . • . .: . 408,— —.— Közúti vasút . . .. . . . 766. 766.75 Hazai bank . . . . .. . 304,50—_—.— Magyar bankrészvény ... 7.48.50—75.1.— ; .. Kereskedelmi bank.... . 3925,— 3930.— Budapesti bank .... . —.—~J~~-— Agrár-bank; ... . . • 511. 512.— Aszfalt . 214.—— —.— Vasúti forgalmi . . . . . 470.—- —.— Áthenaeüm . . ... . . 334. —.— Danubius . .... . . 495,—— —.— Atlantika . . . .... 315.50 .— A dijbiztositásért fizettek: A hitelrészvényért holnapra 3-^4 koronát, 8 napra 6—8 koronát, október végére 14—16 koronát Gabonatőzsde-zárlat. Októberi buza 10.33. Áprilisi buza 10.45. Októberi rozs 7.94. Áprilisi rozs 8.34. Októberi zab —.—. Áprilisi zab 8.33. Augusztusi tengeri —.—. Májusi tengeri 5.60. Áprilisi repce —.—. Értéktőzsde-zárlat. Osztrák hitel 665.—. Magyar hitel 851.75. Osztrák-magyar államvasút 761.50. Jelzálog 788.—. Leszámítoló 607.25. Rimamurányí —.-r-, Városi villamos 408.—. Közúti vasut'166.—. Magyar koronajáradék —.—. Bécsi börze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 665,— . Magyar hitelrészvény ...... 851.— • Anglo-bank . , Bankverein .......... 556.75 . .'. IJn.io-bank 626.— Lánderbank ......... 531.25 Osztrák-magyar államvasút .... 761.75 Déli vasút : . . . ...... 117.50 Rimamuráöyi ..vasmű 695.75 • Alpesi bányarészvény ...... 767,— Májusi járadék 93.10 Magyar koronajáradék ... . . . 91.60 . . Osztrák arany járadék 93.10 ,Török sorsjegy .... . , .... . 256.— Márka készpénzért . 117.88 Ultimóra .... . 117.66 Orosz. ':.,. . . . . 103.80 (TaTcarélcosság.) Heltai Jenő és Hegedűs Gyula beszélgettek a kávéházban. Nagyon szokatlan témáról folyt a beszélgetés: a takarékosságról. Hegedűs Gyula elkeseredve sóhajtott föl: — Pajtás, az ördög tudja, hogy hova lesz a pénz, de mindig elfogy. Mások olyan gyönyörűen be tudják osztani maguknak, én pedig sehogy se tudok bánni a pénzzel! Heltai Jenő mélabúsan válaszolta: — Nekem mondod ? Pedig utóbbi időben igazán nagyszerű módszerem van. Vettem egy könyvecskét és abba mindennap bejegyzem a kiadásomat. — Igazán? — Bizony... De hidd el, hogy ez sem ér semmit. A pénz épen ugy elmegy, ha följegyzi az ember, mintha nem jegyzi föl. — Érthetetlen! — Pedig ugy van. Nézd például, itt .van a mult havi kiadásaim jegyzéke. Megjegyzem, hogy havi rendes keresetem ezer korona. Most nézd j hogy minden fillért följegyeztem. Hegedűs elvette a kis noteszt és tanulmányozni kezdte: íme, ilyen volt a följegyzés: Szeptember. Családomnak .... háromszáz korona Szivar ötven korona Kocsi ötven korona Egyebek hatszáz korona Hegedűs Gyula mély meggyőződéssel mondta: — Nekem nem volna türelmem hozzá, hogy igy följegyezzek mindent! .. . * (Jó módszer.) Egy méltóságos asszonyról szól e kis történet. A méltóságos asszony egész a passzióig nagyfokú takarékosságban szenved és az ura százezreit már a krajcárokban is szörnyen megbecsült. A mult héten a birtokon szüreteltek. Maga a méltóságos asszony is résztvett a dus aratáson s személyes felügyelete alatt tömték puttonyba a parasztlányok a szőlőket. Mindenkinek feltűnt, hogy a méltóságos aszszony szokatlanul jókedvű. Rendkívül nyájas volt a parasztlányokhoz és jóságos hangon kérte őket: — Énekeljenek fiaim! Hisz tr,aguk oly szépen énekelik azokat a szép magyar nótákat . .. Énekeljenek! Énekeljenek! S ha árgus szemével megfigyelte, hogy valamelyik leány nem nyitotta ki dalra ajkát, odaszólt: — Hát maga, fiam, miért nem énekel? Hisz magának is nagyon szép hangja van!... S a szegény leányok énekeltek reggeltől estig; .. . mert igy nem lehetett egyetlen szem szőlőt — még a legnagyobb titokban sem, — bekapni. * (A cigány a biró előtt.) A cigánynak egy alkalommal fölolvasták halálos Ítéletét, miköz. ben a cigány szomorúan egy sarokba néz. A biró pedig az Ítélet fölolvasása után igy szól a cigányhoz: — Nos, cigány! Mégértetted az Ítéletet? A cigány még mindig nem szól és folyton a sarokba néz. Harmadszor is fölolvassák neki az ítéletet és a biró újra kérdi, hogy megértette az ítéletet? Mire a cigány még mindig egy pontra a sarokba néz és igy szól: — Kérem sépen, biró uram, sábád még ott a sarokból fölsedni azt a kis bagót ? . * (Biztos jövő.) Egy apa panaszolja a barátjának: — Nem tudok tisztába jönni a fiacskám hajlamaival. — Micsoda kísérleteket tett ebben az irányban? asztalosszerszámokat, kis postát, villamosjátékokat és egyebeket, hogy kitapasztaljam az ízlését, hogy meglássam, miben leli legnagyobb örömét. — És? — Mindent össze-vissza csapott és mindent összetördelt. — Oh, hiszen ez a fin egészen szép jövőnek néz eléje. — Hát mit gondol, mi lesz belőle? — Butorszállitó. KÖZIGAZGATÁS x A vármegyei számvevőségek. Széli Kálmán miniszterelnöksége idején a vármegyei számvevőségeket, igy a gyámpénztárakat'ís államosították. Mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban elkészítették azt a javaslattervezetet, amely szerint a volt vármegyei számvevőségeket az alispáni hivatalok mellé helyezik vissza és igy a belügyi tárca kötelékébe fognak tartozni. A javaslattervezetet törvénybe iktatják, amely 1913 január 1-én lép életbe. x Toroníálmeyje közgyűlése. Torontál vármegye törvényhatósága október tizedikén tartja rendes őszi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatának egyes főbb pontjai a következők: Torohtálmegye 1911. évi költségvetése. Az 1911. évre kivetendő megyei pótadószázalékok megállapítása. — Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottságának fölirata az országos tüzrendészeti törvény megalkotása tárgyában. — Zólyom vármegye fölirata a korcsmai záróra megállapítása tárgyában. — Debrecen város fölírata az Osztrák-Magyar Bank zálogleveleinek háromszáz millióról ötszáznyolcvannyolc millióra való fölemelése iránt. — Nagybecskerek város határozata a nagybecskareki cukorgyár részére megszavazott segély tárgyában. — A nagybecskereki Patronázsegyesület kérelme. — Torontál vármegye közigazgatási bizottságának jelentése. — A zentai Kossuth-hid följáróinak költsége. — A törvényhatósági utialap 1911., 1912. évi költségvetése. APROSüGOIi. A xöld arcú hölffy. Vidám válópör játszódott le minap Londonban. Egy banktisztviselő felesége válókeresetet adott be az ura ellen. A keresetben elpanaszolja, hogy a férj© féltékenységében hallatlan dolgokat müveit vele. A tárgyaláson a hallgatóság viharos derültsége közepette beszélte el, hogy az ura pusztán féltékenységből egyszer cipöfényesitővel feketére, másszor festékkel zöldre kente be az ő arcát. Igy akarta ugyanis a férj megakadályozni, hogy a felesége kimenjen az utcára. Az asszonynak három órai fáradságába került, amig lámpaolajjal tisztára tudta mosni a képét. — Nem tagadom, —- mondotta a biróság előtt — hogy gyakran használok rizsport és hogy kendőzöm magamat. Egy izben á férjem, amikor egy dobozban kármint talált nálam, dühében az egész doboz tartalmát beleöntötte a topánkámba. — Ez alkalmasint azért volt, mert ügyfelem rajong a piros lábacskákért — vetette közbe a férjuram védője és a kacajtól csak ugy harsogott a tárgyalóterem. — A kendözés nem bűntény — jegyezte meg a biró — különben gonosztevőknek kellene nyilvánítanunk hölgyeinknek majdnem a felét. A férj egy kissé más világításban tárta föl az ügyet. Előadta, hogy a felesége már túlságba ment a képének a kifestésével és ő haragjában egy délelőtt emiatt két nagy zöld pocát kent őnagysága arcocskájára. Mindössze ennyi történt. A kárminos meg a suvikszos eset valótlan. A biróság a házasságot ezek után fölbontottnak nyilvánította és férjuramat az ö mázolási művészetéért elítélte egy font sterling pénzbirságra. Tarasconi Tartarin városának hálája. Tarascon apró délfrancia városka, melyet világhírűvé tett Daudet, mikor megirta Tarascon nagy szülöttjének, Tartarinnak, a délfrancia fantázia, nagyotmondás és fontoskodás típusának alakját. Tarasconi Tartarin, Tartarin ur az Alpeseken, Tartarin ur otthon világhírűvé tették Tarascont széles e földön, hol könyvet olvasnak az emberek. A tarasconiak eleinte haragudtak, hogy kifigurázta őket a párisi iró, de mikor észrevették, hogy angolok, amerikaiak, olaszok, németek ezrével