Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-06 / 114. szám

1910 október 4 DÉL MAGYARORSZÁG 7 I volt hadnagy rágaSmazási pöre. — A tábla nyolc napi fogházra Ítélte. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi királyi ité"tábla büntetőtanácsa ma tárgyalta le Krebs János volt császári és királyi hadnagy őrét és rágalmazás vétsége miatt elítélte t nyolc napi fogházra. Az évek óta mzódó ügv bonyodalmas részleteivel tegiapi számunkban már bővebben foglalkozunk. A mai tárgyaláson ezeken kivül még ilyan részletek is kerültek nyilvánosságra, imelyek élénken bevilágítanak az osztrák »adbiróság boszorkánykonyhájába és arra t meggyőződésre vezetnek, hogy Krebs íánost az osztrák törvényszék teljesen ár•atlanul vetette börtönre és fosztotta meg a iszti rangjától. Mindez pedig azért történt, nert az osztrák bíróságok a legfölületesebien vezették a vizsgálatot. Az Ítélet meglozatalában nem a valóságra támaszkodtak, lanem elsősorban egy lelki motívumnak levezett indokolás alapján szabták ki a lörtönbüntetést és nem számoltak azzal, logy ily módon tönkre teszik egy szépövőjü katona karrierjét. Ezeket az állításokat fényesen igazolják a lét éves ügy legújabban nyilvánosságra utott alábbi részletei. (Miért Ítélték a hadnagyot . börtönre ?) Emiitettük tegnap, hogy Krebs János a kö;öshadsereg második számú, bosznia-hercegovilai gyalogezredénél szolgált Grácba/i. A hadnagy Ipatinb&n született, katonai tanulmányait a »udapesti hadapród-iskolában végezte, ahonnan slőbb a komáromi, majd a győri gyalogezredíez osztották be, végül pedig Grácba helyezék. Ott egy élemedettebb varrónőnél bérelt akást, aki mellékesen azzal foglalkozott, hogy igyanabban a házban szobákat és fényképes ilbumot tartott, amelyben félvilági hölgyecskék róttak, elraktározva dus választékban. A fiatal, :sinos hadnagy már az élső pillantásra megetpzett a kövér varrónőnek, aki nemsokára somolyan, sőt követelően beleszeretett a snájiig fiatalemberbe. Viszony azonban nem fejlőd" letett ki köztük, mert a hadnagy nagyon is tartózkodó volt a nálánál sokkal öregebb nővel ¡zemben. De ez még nem idézett volna elő semmit sem. A hadnagynak azonban volt egy fiatal nedvese, aki egy alkalommal elment hozzá a íakására, A varrónő kileste ezt és annyira elKeseredett a hadnagynak iránta tanúsított Közömbösségén, hogy boszut forralt ellene. . Csak alkalomra várt, ami nem is késett nagyon sokáig Egy délelőtt egy félkegyelmű, tizennégy éves leány ment be a házba. A leány nem volt sem csinos, sem szép, férfiakra pláne nem lehetett vonzó. Amint később a vizsgálat folyamán kiderült, szokása volt, hogy koldulgatni ment házról-házra. Ide is azért jött be, észrevette a hadnagy lakásának ajtajára szögezett névjegyet elolvasta és bekopogtatott. A hadnagy azonban történetesen nem volt otthon. A leány megfordult és kiment a kapun. Abban a pillanatban, amikor a leány kilépett az ajtón, jött befelé az utcáról a varrónő. Megpillantotta a leányt és rögtön az a gyanúja támadt, hogy bizonyára ez ís a hadnagy szeretője. A varrónő habozott egy kicsit, majd a leány után ment megszólította és beszélgetni kezdett vele. A leány elmondta, hogy mi a neve, merre lakik? tizennégy éves és az első elemibe jár, mert folyton megbuktatják. A ravasz asszony ekkor már tisztában volt vele, hogy hülyével van dolga, akit tervének végrehajtására kihasználhat. ígért a leánynak pénzt, ruhát és egyebeket, ha mindenütt azt fogja mondani, hogy a hadnagy urnái járt kéregetni és a hadnagy ur eröszakot követett el rajta. A leány ezt örömmel megígérte. Néhány nap múlva Grácban öngyilkosság történt. Egy Galopp Julianna nevü perdita foszfor-oldatot ívott a saját lakásán. Az öngyilkosság után bejárta az egész várost a hír, hogy a leányt a hadnagy tette tönkre fajtalankodásaival, ugy, hogy az nem akarta tovább elviselni az életét. Amikor a mentők a szobába benyitottak, látták, hogy a leány görcsös vonaglással rángatja a testét a divánon. Bevitték a kórházba, gyomormosást végeztek rajta és Galopp Julianna egy nap múlva makkegészségben elhagyhatta volna a kórházat, ha az orvos egyéb, könnyebb természetű bajt nem konstatált volna. így aztán a leányt még néhány hétig a kórházban tartották. Mikor a hadnagy a róla elterjesztett híreket megtudta, a kezelő orvosnál kérdezősködött Galopp Juliannáról. Az orvos erre egy rendkívül fjntos nyilatkozatot közölt a hadnagygyal, amelyben azt állította, hogy a perdita egyáltalában nem követett cl öngyilkosságot, az elkészített gyufa-oldatból sem ihatott, mert a foszfor-mérgezés tünetei rövid fél óra múlva nem Jelentkeznek, egy nap alatt, egyszerű gyomormosással pedig pláne nem lehet kigyógyítani a beteget. Eszerint tehát az egész öngyilkosság játék volt és a varrónő fölbujtására történt, akinek a rossz leány, mint ilyen, hálás szolgálatot akart tenni. Krebs hadnagyot, röviddel a két elmondott eset után, a varrónő följelentése alapján a gráci hadbíróság elé állították. A koronatanú a hülye leány volt, a másik pedig Galopp Julianna. Ez utóbbiról kiderült, hogy rovott múltja van, büntetve is volt. A félkegyelmű koronatanút pedig egy későbbi orvosi vizsgálat elmebetegnek nyilvánította, amint ezt tegnap is megemlítettük. Most jön azonban a legmegdöbbentőbb részlet. Krebs kérte a bíróságot, hogy orvosilag vizsgálják meg a koronatanú leányt. Az orvosok egyértelmüleg kijelentették, hogy a leány teljesen érintetlen. De ez ekkor egy ujabb betanított váddal állott elő. Azt mondotta, hogy a hadnagy ur összefogdosta, sőt perverzitást is követett el, de azt most már nem lehet megállapitani. Terhelő vallomásként hozzájárult ehez Galopp Julianna előadása is. Amikor ő öngyilkos lett, a mentők hallották, amint így kiáltozott: — Te vagy az oka mindennek, Krebs! Ez aztán eldöntötte a hadnagy sorsát a gráci hadbiróság előtt. Azzal a lelki motívummal érveltek, hogy Galopp Julianna akkor, amidőn már a halál küszöbén állónak érezte magát» ebben a lelkiállapotban csak igazat mondhatott, így aztán, a leghiányosabb tényállások alapján, a hadbiróság fajtalankodás miatt öt havi börtönre itélle és megfosztotta tiszti rangjától. Az Ítélet jogerős volt, semmit sem lehetett tenni ellene, Krebs tehát leülte a büntetését. (Krebset fölmenti a főtörvényszék.) Egyetlen célja Krebsnek most már az volt, hogy bebizonyítsa ártatlanságát. Emberfölötti fáradsággal gyűjtögette az adatokát, majd ügyének fölülvizsgálását kérte a bécsi katonai főtörvényszéknél. Itt azután az egész ügyet újra tárgyalták, mert a hadbiróság . észrevette azt a hihetetlen fölületességet, amelylyel a^ elsőfokú biróság vezette a Vizsgálatot. Ekkor állapították meg a félkegyelmű leány elmebaját is, aki a másodfokú törvényszék előtt vissza, vonta az első vallomását. A bécsi katonai főtörvényszék rögtön látta, hogy itt olyan pörös ügygyei van dolga, amelyben a valóság tényállásai hiányzanak, a koronatanú nem beszámítható, a másik tanú pedig rovott-múltú. Számtalan ok támogatta a hadbiráknak azt a véleményét, hogy Krebset föl kell menteni, mert az ellene fölmerült vád nincsen beigazolva' A bécsi katonai főtörvényszék föl is mentette Krebset, de későn, mert a büntetését már kitöltötte. (Bonyodalmak a reaktiváltatás körül.) Miután a katonai főtörvényszék Krebset fölmentette, joggal viselhette volna ismét a tiszti rangját. De ekkor még furcsább dolgok történtek. A katonai főtörvényszék áttette az ügyiratokat a közös hadügyminisztériumhoz^ ez pedig a bécsi legfelsőbb katonai törvényszék elé terjesztette azokat. Ez a törvényszék pedig megdöbbent afölött, hogy az elsőfokú hadbiróság olyan kompromittáló helyzetbe került. Hogyisne! Börtönre vetnek, lefokoznak egy hadnagyot, azután jön egy ujabb fórum, amely nembünösnek mondja ki és ezáltal visszahelyezi a rangjába. Ilyen szégyen csak nem eshetik meg a k. u. k. bírósággal. Krebsnek úgyis mindegy, ö leülte a büntetést, el is költözött már Grácból a magyarországi Apatinba, legföljebb nem lesz többé katonatiszt, majd megél másutt. De a szégyent, azt ki kell reparálni a világ előtt, akármilyen áron is. így történt aztán, hogy, bár a katonai főtörvényszéknek ehez joga nem volt, mégis megsemmisítette a másodfokú biróság fölmentő Ítéletét. A legfelsőbb katonai törvényszék addig, amíg az iratok — érthetetlen okból — a hadügyminisztériumtól oda kerültek, nem is tudott az egész pörről semmit. Azokat a paragrafusokat, amelyek azt világítják meg) hogy a legfelsőbb katonai törvényszék semmiképen sem hozhatott határozatot, tegnapi számunkban közöltük. Ez volt Krebs János börtönreitélésének a története. (A rágalmazást pör Magyarországon.) Érdekes, hogy mint került Krebs János rágalmazási pöre Magyarországba. Mikor Krebset a legfelsőbb katonai törvényszék elitélte, illetve helybenhagyta a gráci hadbiróság Ítéletét, ő levelet irt Grácba Szmutni Alajos hadbiró-örnagyhoz, aki ügyében a vizs" gálatot vezette, hogy a fölvett jegyzőkönyvek nem a valóság alapján álló tényeket tartalmaznak és az aláírások hamisak. A jegyzőkönyvben és a hozzácsatolt iratokban Radler Rudolf császári és királyi kapitány neve ötször volt aláírva. Krebs kimutatta, hogy Radler a kriminális időben szabadságon volt, a hadbiróság elnöke mellé ellenőrzés céljából kirendelt, úgynevezett hadbírósági tanú nem is lehetett je'en, tehát mind az öt aláirásmás kéztől származik.. A jegyzökönyvet szabálytalanul vették föl, állította Krebs. Ezt még vagy harminc szabálytalan eljárással együtt magánlevélben megírta a volt hadnagy Szmutni Alajosnak. Az osztrák törvények szerint magánlevélileg becsületsértést, vagy rágalmazást elkövetni nem lehet. Becsületsértés, vagy rágalmazás esete osztrák tőrvények szerint csak . akkor foroghat fönn» ha a rágalmazó egy harmadik személy, vagy nagyobb nyilvánosság előtt terjeszt rossz híreket. Miután azonban a Krebs levelében emiitett szabálytalanságok vádja Szmutni vizsgálóbiró-őrnagy és Hermann Erich kapitány, bírósági tanú tiszti rangját diffamálóan érinti, párbajt vivni pedig Krebssel, mint börtönviselt és lefokozott hadnagygyal nem lehetett, tehát a tiszti becsületet helyreállító más eljárásról kellett gondoskodni. így aztán a megvádolt katonatisztek, kénytelen-kelletlen, rágalmazás miatt följelentették Krebset a gráci császári és királyi hadbiróságnál. Ez formálisan meg is indította a bűnügyi eljárást Krebs ellen, sorra küldözgette az ügyiratokat előbb Krebs szülőhelyére, aa apatini járásbírósághoz, később pedig a zombori törvényszékhez. Egy alkalommal Krebs idézést kapott a járásbíróságtól, hogy a rágalmazás ügyében, mint tanú, kihallgatás végett jelentkezzék. Az idézést a gráci hadbiróság fölszólitására Dömötör Pál apatini járásbiró bocsátotta ki. Krebs meg is jelent, de akkor a járásbiró azzal állt elői hogy mint vádlottat fogja kihallgatni. Krebs tiltakozott ez ellen és most hozta föl azt, hogy az osztrák, biróság megkeresésére magyar honos ellen csak abban az esetben lehet Magyarországon bünügyi eljárást indítani, ha a sértett Ausztriában a császári és királyi és a magyar királyi ügyészség« nél tesz följelentést. Ebben az esetben a császári és királyi ügyészség, ha a vádlott magyar honos, átteheti az ügyet a magyar bírósághoz. Ai