Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-06 / 114. szám

ft DÉL-MAGYARORSZÁG 1910 október 6 osztrákrágalmazottak azonban elmulasztották azt, hogy a császári és királyi ügyészségnél tett föl­jelentésükbe a magyar királyi ügyészséget is belevonják. Ebből keletkeztek aztán azok a közjogi bonyodalmak, amelyeket a Kúria „vi­szonossággal" igyekezett kimagyarázni. Ennél­fogva tény az, hogy a zombori királyi ügyész­ségnek nem volt fölhatalmazása a pört meg­indítani, még kevésbé ítélkezni. Az apatini járásbirő Krebs tiltakozása után áttette az iratokat a zombori királyi ügyész­séghez, amely laikus módon, persze, rágalmazási eljárást indított Krebs ellen azon az alapon, hogy Ausztriában folyik ugyan ellene a pör, csakhogy ő magyarországi illetőségű. Amikor pedig az ügy első izben, 1909 decem­ber 6-án, fölebbezés folytán a szegedi ítélőtábla elé került, ez, igen helyesen, fölmentette Kreb­set a zombori törvényszék Ítélete alól, a már közölt megindokolással. A Kúria azonban más­képen szólt bele a dologba. Viszonosságot em; legetett ót cAasitotta a táblát, hogy tűzzön k' uj tárgyalást*. (A mai tárf/yalás.) A királyi ítélőtábla büntetőtanácsa ma dél­előtt kilenc órakor ült össze Biró Vilmos elnök­lésével. Az ügy előadója Perjéssy Mihály dr Ítélőtáblai biró volt. A tárgyalást délután fél­kettőkor fölfüggesztették, délután három óra­kor folytatták és öt órakor befejezték. A vádat Eördögh Árpád dr képviselte. A védőbeszédet Beiniger Jakab mondotta el. A tárgyaláson jelen volt a vádlott Krebs János is. A büntetőtanács visszavonulása után a tanács­elnök a következő Ítéletet hirdette ki: „ő Felsége a Király nevében ! A szegedi királyi ítélőtábla rágalmazás vét­sége miatt vádolt Krebs János elleni büntető­ügyben a következőképen ítélt: A királyi törvényszók ítéletének azt a ré­szét, amely szerint vádlott bűnössége amiatt a tényállítás miatt is megállapittatott, — hogy: „kihallgatási jegyzőkönyvén a Radler Rudolf aláírása fordul elő, az pedig hamis", — meg­változtatja, vádlottat a vád e része alól is föl­menti ; az elsőfokú bíróság által kimért nyolc napi fog­házbüntetést a Büntetőtörvénykönyv 12.szakaszá­hoz képest az osztrák Büntetőtörvénykönyv 493. szakasza alapján alkalmazottnak nyilvánítja, a rágalmazás miatt mellékbüntetóskép kiszabott 20 (husz) korona pénzbüntetést mellőzi; az ítéletnek a vádlott elitélésére vonatkozó többi fölebbezett részét helybenhagyja — a nem fölebbezett részét nem érinti. Kelt Szegeden, 1910. október 5-én." A tábla tehát helybenhagyta a zombori ki­rályi törvényszék Ítéletét. A rágalmazásnak hat pontja volt, ezek közül kettőre nézve (Radler aláírása és az auditor magánokirat­hamisítása) Krebset fölmenti a rágalmazás vádja alól, a többi pontokban ellenben elfo­gadja az elsőbiróság indokolását. A hamis alá­írásokra vonatkozó fölmentóst a tábla azza' indokolja, hogy Radler és az auditor aláírá­sáról Krebs jóhiszemüleg vélte a nem-való­diságot. Ezután Reiniger védő semmiségi panaszt jelentett be az Ítélet ellen. Megjegyzi, hogy a Kúria fölfogását kiszámíthatatlannak tartja. Végül a vádlott csatlakozott a védő semmi­ségi panaszához. Ezzel a tárgyalás véget ért. NAPI HÍREK — A királyi felköszöntők. A bécsi Frem­denblatt irja: A tegnapi díszebéd alkalmával váltott pohárköszöntők nemcsak a dinasztiák közötti őszinte barátságos és rokoni viszonyt juttatják méltóan szép kifejezésre, hanem az államok ós népek közötti zavartalan viszonyt és nagyrabecsülést is kifejezik. A belga király szavait lendület és meleg érzés hatja át, amely túlmegy az udvari szokáson és közvetlen, szív­ből fakadó megnyilatkozásképen hat. Uralkodá­sának tartósságát és szerencsés voltát sehol jobban nem kívánják, mint Ausztria-Magyar­országban. A szivólyesség, amely I. Ferenc Jó­zsef őfelségének eme szavaiból szól, visszhangra fog találni a monarchiában, ahol a pohárköszön­tők mély hatást fognak gyakorolni. — Kinevezések. A király Ott János dr mi­niszteri osztálytanácsosi cimmel és jelleggel fölruházott miniszteri titkárt miniszteri osz­tálytanácsossá nevezte ki. — A kereskedelmi miniszter Komjáthy Pál dr miniszteri segédtit­kárt miniszteri titkárrá, Géber Zsigmond Antal dr miniszteri fogalmazót pedig miniszteri se­gédtitkárrá nevezte ki. — A földmivelósügyi miniszter Bittó István, Vásárhelyi Zoltán dr miniszteri segédtitkárokat miniszteri titká­rokká, Szandtner Ernő dr, Sárváry Béla dr és Mayer Károly dr miniszteri fogalmazókat se­gédfogalmazókká, Bartmann Miklós, Nagy Iván dr ós Warga Gerzson dr miniszteri segédfo­galmazókat fogalmazókká, Nuszer János dr, Weber Lajos dr és Juhász Jenő dr fizetéstelen miniszteri segédfogalmazókat valóságos segéd­fogalmazókká nevezte ki. — A király ajándéka. Pécsről jelentik: Goldberger Gerzson szekszárdi szabómester, aki mint katona három ütközetben vett részt, a királyhoz, nyolcvanadik születése napjának év­fordulója alkalmából, hódoló föliratot intézett. A király, a vitéz öreg volt katonájának, a kabinet­iroda utján havi husz korona segélyt utal­ványozott ki. — Az adlátns köszönete. Lázár György dr polgármester a maga és Szeged város kö­zönsége nevében meleghangn távirattal üdvö­zölte Jahl Gusztáv altábornagyot, honvédségi főparancsnok-helyettest, abból az alkalomból hogy őt a király valóságos belső titkos taná­csossá nevezte ki. Az adlátus, akit szegedi honvédkerületi parancsnok korából sok emlék füz e városhoz, a következő távirattal köszönte meg az üdvözlést: A hozzám intézett, szives gratulációt igaz örömmel véve, kérem ugy Nagyságodat, mint Szeged város tisztelt közönségét, hogy Szeged város iránti őszinte ragaszkodásom biztosítása mellett, leghálásabb köszönetemet elfogadni kegyeskedjék. Jahl, altábornagy. — Vaskorona-rend. A hivatalos lap közli, hogy a király Kócsy János főerdőtanácsosnak a III. osztályú vaskorona-rendet adományozta. — A külföldi újságírók afférje. Berlinből jelentik: A külföldi sajtóegyesület Wahnschaffe al-államtitkártól a birodalmi kancellár meg­bízásából válaszlevelet kapott, melyben közli, hogy a birodalmi kancellár sajnálkozását fejezi ki azon kellemetlenségek miatt, amelyek egyes külföldi tudósítókat értek. Az ügyet a belügy­miniszter meg fogja vizsgálni. A sajtó kép­viselőinek védelmét célzó intézkedések most képezik megfontolás tárgyát. — Szociálisták a szószék ellen. Pilsenből jelentik: Az egyik katolikus templomban egy idő óta Jebelka jezsuita páter nagy feltűnést keltő dörgedelmest prédikációkat tart a szo­ciálisták ellen. A keresztényszociálistapárt becsődíti a környékbeli népet a szónoklatok hallgatására. A szociáldemokratapárt a minap azzal a kéréssel fordult az érsekhez, hogy a páter prédikációja után az ő szónokuk mehes­sen föl a szószékre és beszélhessen az inkvizí­cióról. Az érsek természetesen nem adta meg az engedélyt. Erre a szociálisták ezerszámra jelentek meg a templom előtt, hogy Jebelka páter prédikációját megzavarják. A templomba nem engedték be őket, mire odakünn csaptak olyan lármát, hogy a rendőrségnek kellett közbelépnie. — Házasság. Roskoványi Boskoványi Dezső császári és királyi kamarás, honvédhuszárszá­zados, József főherceg ő császári és királyi fen­sége szolgálattevő kamarása, e hó 8-án délben félegy órakor vezeti oltárhoz Budapesten, a belvárosi templomban özvegy bánóczi Végess Gyuláné leányát, Gigikét. — Rnpaics Radó szobra és síremléke. A tiszavölgyi vizitársuíát központi bizottsága kedden Budapesten ülést tartott. A folyó, ügyek letárgyalása után a Rapaics-emlék­bizottság tartott ülést Majláth József g-róí elnöklésével. Az ülésen jelen voltak a bizott­ság alelnökei: Rakovszky György miniszteri tanácsos és Lázár György dr szegedi p0i­gármester s a bizottság titkára: Fekete Márton országgyűlési képviselő. Az emlék­bizottság a nagynevű államtitkár temetői emlékoszlopának és a kriptának elkészítését Robelly Aladár volt szegedi, jelenleg buda­pesti müépitészre bizza és fölkérte Lázár György dr polgármestert, hogy tizezer ko­rona költség keretén belül, Robellyvel kösse meg a szerződést. A Rapaics-szobor elkészí­tésével Markup Béla szobrászt bízták me<> s a szerződést, tizenötezer korona keretében5, vele is a szegedi polgármester köti meg. A bizottság október hónap folyamán Szegedre jön és kijelöli a Rapaics-szobor helyét. Ugy a szobor, mint a temetői emlék költsége a társulatot terheli s ahoz Szeged városa semmivel sem járul. — Országos Ügyvédszövetség. Az 1907 október hó 7., 8. és 9. napjain megtartott or­szágos ügyvédgyülésen Kenedi Géza dr buda­pesti ügyvéd azt indítványozta, hogy mondja ki a kongresszus, hogy a magyar ügyvédség érdekeinek hathatósabb védelme és előmozdí­tása végett egy országos és állandó jellegű ér­dekképviselet, vagyis Országos Ügyvédszövet­ség szervezését szükségesnek tartja. Az orszá­gos ügyvédgyülés a javaslatot tanulmányozás és határozathozatal céljából az állandó választ­mányhoz utasította. Ezen kérdés — tekintet­tel annak fontosságára, — a budapesti ügy­védi kamarának 1908 február huszonharmadi­kán tartott közgyűlésén is szóvá tétetett s a közgyűlés,,átlátva az országos szervezésből mind a magyar ügyvédségre, mint az igazságszol­gáltatásra származó előnyöket, utasította a ka­mara választmányát, hogy az országos ügyvédi szervezet létrehozásával a maga hatáskörében is tervezőleg foglalkozzék. Ennek folytán a vá­lasztmány e kérdésben előadói tervezetet ké­szíttetett, amely az Ügyvédi Kamarai Közlöny (a kamara hivatalos lapja) 1908. évi tizedik számában közzé is tétetett. Az országos ügy­védgyülés állandó választmánya 1908. évi de­cember tizenkilencedikén tartott ülésében azt az elvi kijelentést tette, hogy ezúttal ezen kérdésben nem kíván elvileg állástfoglalni. Idő­közben azonban, miután Szivák Imre dr-hoz, mint az országos ügyvédgyülés állandó vá­lasztmányának elnökéhez, valamint a budapesti ügyvédi kamarához, ügyvédi kamarák és egyes ügyvédek részéről is mind sűrűbben érkeztek sürgetések és egyéb indítványok a Magyar Or­szágos Ügy védszövetség megalakítása tárgyában, a budapesti ügyvédi kamara választmánya 1910. évi junius hó harmincadikán tartott teljes ülé­sében 2337/1910. szám alatt elhatározta tehát, hogy ezen kérdésben október huszonnyolcadikán délután öt órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében, (Szemere-utca 10. szám, első eme­let) kamarai értekezletet fog tartani, amelyre a társkamarák, valamint az összes ügyvédek — kamarájuk utján — meghivatnak. — Roosevelt balesete. Netvyorkból táviratozzák, hogy mikor Roosevelt tegnap kocsin hajtatott oysterbayi nyaralójába, az uton kocsija összeütközött miss Southbach automobiljával. Olyan erős volt az össze­ütközés, hogy Roosevelt magas ivben röpült ki s egyenesen a lovak hátára esett, de egyéb baja nem történt. A hintó eltörött és a miss vitte haza Oysterbayba automobilján az eksz-elnököt. — A Haverda-iigy tárgyalása. Holnap lesz Budapesten a Haverda-pör tárgyalása, ame­lyen az elnök intézkedése folytán, nők egyál­talán nem, férfiak is csak csekély számban le­hetnek jelen. Haverda Mariskát és Jánossy Ala­dárt ma az orvosszakértők megvizsgálták és épelméjüeknek nyilvánították. — Szőkéék nem békültek ki. Egyes lapok azt hozzák hírül, hogy Szőke Jenő dr kibékült a feleségével és hogy a kibékülés után nyomban elutaztak Velencébe nászútra. Ez a bir nem felel meg a valóságnak. Szőkéék nem békültek és egyáltalában nem utaztak Velencébe. Szó­kéné nővérével tegnap a fővárosi, dohány­utcai templomban volt. Megkérdezték, ki­békült-e már az urával ? — Oh, istenem — kiáltotta a haragtól piro­san — mi mindent irnak rólunk az újságok­Nászút. .. Velence . . . Elutazás . .. KibékiH FOGFÁJÁS Rossz fogak ellen!! ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-féle száj­víz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza. ­Ara 70 fillér. Fogbus erősítésére ellen kipróbált, biztos ha­tású szer a Franki-féle száj­víz. A leheletnek kellemes illatot ad, a fogak rom­lását megakadályozza. ­Ara 70 fillér. Széibüz eltóvolitásáro FRANKI ANTAL nyógyszeríáro SZEGED, Felsöváros. foíji megsiiinlet!!

Next

/
Thumbnails
Contents