Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-28 / 133. szám

28 DÉLMAG YARORSZAQ 1910 október 2 9 multán hirtelen újra föllépnek és elölről kez­dődik a szörnyűséges rombolás. V Edison vallása. Edison, a világhírű föl­találó, igen érdekesen nyilatkozott egy újság­írónak az ü vallási fölfogásáról. A föltalálok atyamestere a szó szoros értelmében atheistn. Nem hisz a lélek bal hatatlanéágában, som a föl támadásban s többek között ezeket mon­dotta az érdeklődő újságírónak:„Mi az ember akarata V Az ember apró, parányi részecskék alkotmánya épen ugy, mint ahogy a várost a sok-sok embertömegek és tornyos palotaso­rok alkotják. Vájjon Newyork juthat-e valaha is a menyországba? Ugy-e bár, nem s hasonló­képen az ember sem jut oda föl soha. Nem tudom megérteni, hogy én vagy embertársaim miért higyjenek a túlvilági élet létezésében. Nincsen semmi alapja az ilyen gondolkodásnak. Az emberi agyvelő semmi egyéb egy csodálatos finom szerkezetnél, amelyben gondolatok és érzések rögződnek alig kiszámítható gyorsa­sággal, melyek a szükségszerűséghez képest •fölhasználódnak. Az erö, mely által ez a szer­kezet működést és tevékenységet fejt ki, ha­sonlatos a villamossághoz s e titkos erőre som mondhatjuk, hogy halhatatlan, mert szerves testhez van kötve." A „Taegl. Rundschau" Edison nyilatkozatára a következő megjegyzést teszi: ,Ha Edison tényleg ezeket mondotta, ugy be­igazolta, hogy még azzal sincs tisztában, hogy miről is van szó tulajdonképen. így és ilyen értelemben hetedik osztályú gimnazisták szok­tak nyilatkozni, akik Büchner „Erö és anyag" című munkájába először tekintettek bele." — A Rundschau, ugylátszik, nagy fontosságot tulaj­donit annak, hogy Edison világnézlete és hit­vallása nem nyugszik természettudományi ala­pokon. Igazán mindegy, hogy Edison mit liísz és hogyan hiszi. 0 nála azt nézzük, hogy mivel ajándékozta meg eddig az emberiséget s még ezután mit várhatunk tőle. Az ő halhatatlan nimbuszán a Rundschau kedvezőtlen kritikája igazán nem ejt már egy parányi csorbát sem, még ha elemista értelmi nívójára szállítja is le Edison vallásfilozófiái kijelentéseit. TÖRVÉNYKEZÉS ban három budapesti házát eladta Szentkirályi Tóth Ferenc kecskeméti és Csenkey Ferenc budapesti lakosoknak, akik készpénzben le­fizettek harmincezer koronát és kötelezték magukat, hogy az eladónak évi ötezer korona járadékot fizetnek haláláig, továbbá magukra vállalják az ingatlant terhelő ötszázezer korona jelzálogi terheket is, kivéve a kincstár javára bekebelezett illetéket és a Vass Pál javára előjegyzett húszezer korona terhet. Ezt a két utóbbi tehertételt Nagy Ferenc köteles volt két éven belül töröltetni és ha ezt elmulasz­taná, annak biztosítására külön okiratban le­kötötte apja utáni örökét. Eltelt a két óv, de Nagy Ferencnek nem sikerült ezt a két teher­tételt töröltetnie, mire a vevők csalás büntette miatt följelentették. Nagy Ferenc ugyanis idő­közben lemondott apai örök-részéről ós így a vevők továbbra is kötelezve voltak ugy a kincstárral, mint A^ass Pállal szemben. A ki­rályi ügyészség nem vállalta a vád képvisele­tét, mert az életjáradéki és adásvételi szerző­dós pontozataiból büntető-pör keretében nem lehet megállapítani, hogy tulajdonképen ki volt a szerződésszegő: a vevők-e, vagy az eladók, mert beigazolást nyert, hogy a vevők sem tet­tek eleget sem az életjáradéki, sem pedig a többi tehertételek átvállalási kötelezettségé­nek. Erre a két vevő átvette a pótmagánvádat és az általuk beadott vádirat ellen Nagy Fe­renc védője, Gál Jenő dr, kifogásokkal élt, amelyeket ma tárgyalt a budapesti királyi törvényszék vácitanácsa Langer táblabíró el­nöklésével. A vádtanács helyt adott a beadott kifogásoknak és a vádirat elutasításával meg­szüntette az eljárást Nagy Ferenc ellen abból az indokból, hogy a szerződés megkötése al­kalmával nem lehetett Nagy Ferencnek szán­déka, hogy a sértetteket megrövidítse, mert nem is tudta, miből áll a hagyaték. A sértet­teknek ellenben módjuk lett volna ezt meg­nézni, sőt a köteles gondosság is arra int, hogyha egy félmilliós ingatlant megvettek és arra életjáradékot biztosítottak, hogy meg­nézzék, mennyi értéket képvisel az a vagyon, amit átvettek. Minthogy pedig megállapítást nyert, hogy a vevők négy év óta nem fizették az életjáradékot, ezzel ők követtek el szerző­désszegést. Mindezek alapján az eljárást meg kellett szüntetni. a kamara fölterjesztésben sürgesse az Osztrák­Magyar-Bank tárgyalásai alkalmával a hosszabb lejáratú váltók elfogadását. Pálfy Dániel indít­ványa a bejelentő-hivatal mielőbbi fölállítása tárgyában. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter leirata a polgári pörrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. A kereske­delemügyi magyar királyi miniszter leirata a szegedi kisipari szövetkezetnél megrendelt láb­belik tárgyában. Bácsbodrog vármegye alispáni hivatalának átirata Mohol község helypénz­szedési szabályrendelete tárgyában. Bácsbodrog vármegye alispáni hivatalának átirata Bajsa község kérelme hetivásár engedélyezése iránt. Bácsbodrog vármegye alispáni hivatalának át­irata Szilágyi község kérelme tárgyában heti­vásár engedélyezése iránt. Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal fölruházott város taná­csának átirata a baromfipiac elhelyezése ügyé­ben. A földmivelésügyi magyar királyi minisz­ter leirata az élelmiszerhamísitásra vonatkozó földmivelésügyi miniszteri végrehajtási rendelet revíziója tárgyában. Bácsbodrog vármegye al­ispáni hivatalának átirata Bácsbokod község azon kérelme tárgyában, melyben hetivásárjaira állatfölhajtás engedélyezését kéri. Szeged sza­bad királyi város rendőrkapitányi hivatalának átirata a közrendészeti szabályrendelet módo­sítása és a közlekedésügyi szabályrendelet-ter­vezet tárgyában. A Nőtisztviselők Országos Egyesületének beadványa a női felsőkereske­delmi iskolák szervezése tárgyában. A palánkai ipartestület kérelme tanonciskolája segélyezése tárgyában. A magyar királyi fővámigazgató át­irata a szegedi magyar királyi fővámhivatal helyiségének áthelyezése tárgyában. Az elnök­ség előterjesztése a kamara kebelében egy vasúti és hajózási tarifaosztály létesítése tár­gyában. Szeged szabad királyi város tanácsá­nak átirata a báró Wodiáner-féle alapítvány 1910. évi második félévi kamatainak odaítélése tárgyában. Szeged szabad királyi város taná­csának átirata Lichtenberg Mór és neje Lewinszky Mária alapítvány kamataiból alakí­tott segélyre való kijelölés tárgyában. Az 1911-ik évi költségelőirányzat. Özvegy Kulinyi Zsigmondné kéi'elme nyugdíjának átalakítása tárgyában. (—) A megbízhatóságot és szállitóképes­séget igazoló bizonyítvány kiállítása iránt az aradi kereskedelmi és iparkamarához be­nyújtandó kérvénynek, a közszállitási szabály­zat értelmében, a következőket kell tartalmaz­nia: a pályázó nevét, cégét, foglalkozását és lakhelyét, a végzendő munkálatok, vagy szálli­lások megnevezését, az ajánlati érték összegét, a pályázatot kiiró hatóság pontos címét és az ajánlat benyújtására kitűzött határidőt. A ke­reskedelmi és iparkamarához idejekorán be­nyújtandó kérvény egykoronás okmánybélyeg­gel látandó el, míg a megbízhatóságot és szállítóképességet igazoló bizonyítványra, mely a közszállitási szabályzat értelmében a pályá­zatot kiiró hatóságnak a kereskedelmi és ipar­kamara által közvetlen küldetik meg, egy két­koronás okmánybélyeg csatolandó. (—) Az aradi kereskedelmi és iparka­mara ezúton hozza az érdekelteknek tudomá­sára — miután eziránt több oldalról kérdés intéztetett hozzá — hogy az aradi novemberi vásárra csakis a haeitottkörmü állatok beho­zatala van tiltva s igy tilalmazás semmiféle más árunak a vásárra való behozatala iránt fönn nem áll. (—) A kőrös—tisza—marosi ármentesitő* társulat Hódmezővásárhelyen gyűlést tartott Kovács Sebestyén Aladár elnöklete mellett. A gyűlésen bejelentették, hogy Károlyi Imre gróf elnöki, Fekete Márton főigazgatói állásukról le­mondottak. Juhász Mihály vásárhelyi polgár­mester indítványozta, hogy Fekete Mártonnak távozásán sajnálkozását fejezze ki a választ­mány s erre kéressék föl a közgyűlés is. Fekete Márton szép szavakban mondott köszönetet az őt támogató eddigi bizalomért, amelyben jutal­mát látja annak, hogy negyedszázadon át híven és becsületesen küzdött a társulat érdekeiért. A főigazgatói állás betöltésénél tárgyalták Csúcs Lajos azon indítványát, hogy áz állás ne töl­tessék be, hanem a főmérnök bízassák meg az igazgatással, mert ez megtakarítást jelent. Az ezt. elodázó javaslattal szemben Juhász Mihály és Kun Béla már most való elvi kimondását kérték annak, hogy az állás nem töltetik be. A többség ugy határozott, hogy az elnökséget megbízza javaslattétellel és a javaslatot ja­nuárra elvárja. Elnök Kovács Sebestyén Aladár, alelnök Fekete Márton lett, a társulatot ideig­lenesen Káló Gyula főmérnök igazgatja. A szaíymazi közbiztonság. Szatymazon kevés a rendőr. Két rendőr őr­ködik aránylag naponkint a rendre, mindenre. Állandóan sürgették a szatymaziak és a szaty. mazi szőlőkben nyaraló szegediek, hogy juttas­sanak több rendőrt a fejlődő kis községbe, de nem adtak rendőrt, azt várták, hogy csendőrök kerülnek Szatymazra. így azután nincs rendőr nincs csendőr, ellenben ilyen közbiztonsági ese­tek vannak : A szegedi esküdtbíróság elé csütörtökön há­rom szatymazi kisgazda került vádlottnak. Be­töréssel vádolták őket. A vái szerint egymás­sal szövetkeztek, együtt indultak betörési út­jukra. Betörtek november 9-én éjszaka az egyik szatymazi tanyára, ahol elöregedett, beteges embert találtak, attól erőszakkal elvették két­száznyolcvan koronáját. Amikor a szatymazi „rendőrség* vizsgálatot tartott, lábnyomokat talált, amelyek a vádlott kisgazdák házába ve­zettek. De a meggyanúsított gazdák mindent tagadtak. Csak hetek múlva, amikor újra lopá­sért vádolták meg a három gazdálkodót és házkutatást tartottak náluk, akkor sikerült a leleplezésük. Szobákat megtöltő bútordarabokat és különböző tárgyakat találtak náluk. A ház­kutatás után beismerő vallomást tett mind a három kisgazda, de a mai tárgyaláson újra ta­gadtak. Ebben az ügyben az érdekesebb rész tulaj, donképen nem az, hogy kisgazdák kerültek a büntetőtörvényszók elé, amiért szövetkeztek és ngy, együtt indultak bűnös, veszedelmes ut­jukra, hanem az, hogy ilyen szövetkezés, ilyen betöréses lopás napirenden volt az utóbbi évek­ben. A Szatymazon lakók már este nem is me­hettek az utcára, bezárkóztak a lakásba. És napszámra loptak, betörtek, bicskázások követ" keztek, berúgott legények inzultálták az utcára tévedteket. Megtörtént, hogy az egyik rendőrt is meglopták . . . Ma pedig újra fölemiitjük, hogy Szatymazon még mindig kevés a rendőr. § A kadarkutí nábob öescse. A budapesti törvényszék vádtanácsa Langer táblabíró ol­nöklésével ma foglalkozott kadarkút! Nagy Ferenc, a hires kadarkút! nábob ücscsének bűn­ügyével. Nagy Ferenc ugyanis 1906 januárjá­KÖZGAZDASÁG (—) A szegedi kereskedelmi és iparka­mara 1910. évi október hó 28-án, pénteken délután két órakor tartja e havi teljes ülését a következő tárgysorozattal: A jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kikül­dése. Elnöki jelentések: A Czinner és társa szegedi szalámigyári bejegyzett cégnek az 1907. évi III. törvénycikkben biztosított kedvezmé­nyek engedélyezéséről. Feldmann Lajos: „A gyakorlati tűzbiztosítás" című müvének ajánlá­sáról. A vas- és acélárukra vonatkozó kedvez­ményes díjszámításnak újból való érvényesítésre vonatkozó kérelemre adott válaszról. I z 1908. évi XVIII. törvénycikk rendelkezéseinek ha­tályba lépte előtt teendő intézkedésekről. A Dalmáciának dazív consumo köteles helyiségeibe bevitt liszt után szedett fogyasztási adónak általános fogyasztási adóvá való átalakításáról. Az 1907. évi XIX. törvénycikk revíziójának kilátásba való helyezéséről. Németh Andor sza­badkai lakos ösztöndijáról. Az első míliticsi magyar kender- és kócgyár Szélinger Lőrinc és fia cég részére az 1907. évi III. törvénycikk alapján engedélyezett kedvezményekről. Áz ál­lamsegélyes gépek átvétele alkalmával kiállí­tandó jegyzőkönyvről. A kereskedő-utazók ál­tal behozott mustrák vámkezeléséről. A magyar királyi postatakarékpénztárnak a Société Ge­nerale pour favoriser le développement du Commerce et de lTndustrie en France párisi és a Banque Internationaler de Bruxelles brüsszeli pénzintézetekkel való átutalási for­galmáról. Molnár Mór dr Uruguay köztársaság budapesti tiszteletbeli konzul kinevezéséről. Sömjén Géza dr budapesti mexikói konzul ki­neveztetéséről. Don Abelardo Rey Fiúméba ki­nevezett uruguay-i konzul müködhetési jogá­nak megadásáról. Az 1910. év folyamán meg­tartandó időszakos hitelesítésekről. A hazai motorok és famegmunkáló gépek beszerzéséről. A Szeged és Kiskunfélegyháza között kérel­mezett menetrend-javitás tárgyában adott válaszról. A hordó jelzéséről szóló kereskede­lemügyi miniszteri rendelet kiegészítéséről. A vallás- és közoktatásügyi miniszteri magyar királyi iparoktatási főigazgatói állásban történt változásról. Titkári jelentés az iroda tevékeny­ségéről. Interpellációk és indítványok: Wimmer Fülöp kamarai beltag indítványa aziránt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents