Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)
1910-10-04 / 112. szám
1910. I. évfolyam, 112. szám. Kedd, október 4 ÍSzponti szerkesztősig és kiadóhivatal Szögei, cj Rerona-utea 15. szám a Südajesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., ca Városház-utca 3. szám c=j ELŐFIZETÉSI AR SZEGEDEN: egész évre . R 24'— félévre . . . R 12'negyedévre. R 6'— egy hónapra K VEgye« szám ára 10 fillér ELOFIZETES! AR VIDEREN: egész évrs . R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre. K 7— egy hónapra R 2'40 Egyes szám ára 10 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 835 c=i Riadóhivatal S3I Interurbán S35 Budapesti szerkesztőség telefon-száma US—12 A hü tábor. Hozzászoktattak bennünket a legutóbbi évek politikai küzdelmei, hogy az egyes parlamenti frakciók kebelében minduntalan villongás tört ki. Csak vissza kell emlékeznünk a negyvennyolcas párt szakadására, amely a koalíció sorsának megpeesételése volt. A pártok belső torzsalkodásainak leginkább az egyéni érdekek előretörésében leljük a magyarázatát. Mindenáron való érvényesülni akarás és hiúsági kérdések miatt állnak szembe egymással az ugyanazon elvet valló politikusok és az mindenkor sajnálatos dolog, mert többé-kevésbé kellemetlen hatása van az országos politikára. Annyi kedvező .jelenség között nem kevésbé örvendetes, hogy a nemzeti munkapárt fegyelmezettség s vezetőihez való hűség tekintetében is méltóan tölti be azt a szerepet, amely mint a parlament többségének jut neki. Az uj politikai éra néhány első hónapjában bebizonyosodott már, hogy a nemzeti munkapárt párthüség tekintetében is tökéletes megujulását jelenti a régi liberális rendszernek. Ebben a pártban nincsenek békétlenek, zavarosban halászok, hiúságban fuladozók. Komoly politikusok vannak, akik hü táborként csoportosulnak a kormány tagjai körül. Hogy ezeket elmondjuk, az aktuálitás kínálkozik: a nemzeti munkapárt értekezletén lelkes ünneplésben volt része Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknek és Lukács László pénzügyminiszternek. A kabinet fejét abból az alkalomból érte ismételt ováció, hogy az uralkodó a Szent Istvánrend nagykeresztjét adományozta neki, a pénzügyminisztert pedig azért, hogy az ötszázmilliós kölcsönt energikusan és kedvezően sikerült megkötnie. Valóban: ha elolvassuk az iinnepies értekezleten elhangzott beszédeket, örömmel tapasztaljuk azokban a hang és az értelem emelkedettségét. Nem könnyüszellemü hizelkedés sugárzik ki belőlük, hanem érzése az őszinte tiszteletnek, szeretetnek és becsülésnek, így nem az a tábor ünnepli a vezéreit, amely vakon és elszántan és elvtelenül kész követni azokat, hanem, igenis, igy ünnepel komoly vezetőket a meggyőződés munkára fölkészült hadserege. Az elmúlt napokban a sajtó léhább része, nem találván egyéb mulatságot, azt a hirt terjesztette, hogy az udvarnál s különösen a Belvederében, igen erős az antipátia a magyar miniszterelnök személye iránt. Kitalálták azt a legkevésbé sem valószínű mesét, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös tudatosan mellőzte Khuen-Héderváryt. Ha a Szent István-rend nagykeresztje, e ritka kitüntetés nem tanúskodna e hazug verziók ellen, a mai nappal önként megcáfolódnának. Mert a miniszterelnök ma az osztrák fővárosban fényes udvari ünnepségeken vesz részt és több napon át fog ott ismételten vendégeskedni feleségével együtt. A nemzeti munkapárt tehát nem egy elejtett férfiút ünnepelt, hanem olyan politikust, aki minden tekintetben alkalmas fontos pozíciójának betöltésére, mert egyaránt jóindulattal viseltetik iránta" az ország közönsége és az uralkodóház. Ha tehát a magyar államiság nézőpontjából eredményeket lehet elérni, aminthogy lehet, akkor KhuenHéderváry miniszterelnök el fogja érni azokat. Es alaptalanságuknál fogva el keil hallgatnia azoknak a vádaknak is, amik Lukács László pénzügyminisztert érték és érik az államkölcsönnel kapcsolatosan. Kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a berlini bankokkal megkötött üzlet sokszorosan kedvezőbb, mintha a francia pénzkonzorciumokat vette volna igénybe Magyarország. Egyik legnagyobb kapacitás, mondhatnók elismert európai szaktekintély állította ezt a nemzeti munkapárt értekezletén. Olyan férfiú, mint Heltai Ferenc, akinek ítéletében, tudásában és komoly közgazdasági politikus voltában ellenfelei sem kételkednek. Hát ha Heltai Ferenc föláll és az elismerés meleg szavaival illeti Lukács László müvét, akkor Heltai Ferenc nemcsak a párt szűkebb keretei között, hanem az egész ország nevében, igaz meggyőződés alapján beszél. Újra és végül megismételjük: örvendetes dolog, husz millió magyar nép r-v'v szivének jóleső tudat, hogy hivatott vezéreket és azoknak komoly, hü táborát láthatja a fórumon. Hogy bebizonyosodik, nem az érdek és hiúság kovácsolja össze a nemzeti munkapártot, hanem tagjai megbecsülik és tisztelik egymást az ország érdekében. Méltó kezdete ez a konferencia a politikai szezonnak. Méltó az országhoz, a kabinethez és a többségi parthoz egyaránt. Az országgyűlési nemzeti munkapárt vasárnap este félhét órakor Percsel Dezső elnök elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a kormány tagjai közül megjelentek : Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök, Lukács László pénzügyminiszter, Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, Székely Ferenc igazságügyminiszter és Hazai Samu honvédelmi miniszter. Perczel Dezső elnök a következő szavakkal nyitotta meg az értekezletet: — Tisztelt Pártértekezlet! Üdvözlöm pártunknak megjelent tagjait a nyári szünet után tartott ezen első értekezletünkön, melynek egyedüli tárgya a közös ügyek tárgyalására hivatott országos bizottság, a magyar delegáció tagjainak a képviselőház egyik legközelebbi ülésén leendő megválasztása alkalmából szükséges jelölésnek pártunk részéről való megejtése. — Mielőtt azonban voltaképeni föladatunkra térnénk át, azt hiszem, összes képviselőtársaim helyeslésével találkozom, midőn megemlékszem ejry pártunkat is közelről érintő eseményről. Értem ezalatt őfelségének azt a legmagasabb kegyelmi tényét, melylyel pártunknak igen tisztelt és szeretett vezérét, Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök urat (Lelkes éljenzés) a Szent Istvánrend nagykeresztjével tüntette ki. A királyi bizalomnak ez a megnyilvánulása kétségtelenül örömet árasztott az egész pártra (ügy van! Ugy van!) és alkalmas arra, hogy visszhangot keltsen azon milliók szivében, akik ma a nemzeti munkapárttal rokonszenveznek és annak céljait vallják magukénak. Följogosítottnak éreztem magam arra, hogy a kitüntetésnek a hivatalos lapban való közzététele után az országos nemzeti munkapárt nevében táviratilag üdvözöljem a miniszterelnök urat. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Ezt most bejelentem és azt hiszem, helyesen cselekszem, ha őt utólag itt is a párt öröméről, ragaszkodásáról és törhetetlen bizalmáról biztosítom. (Éljenzés és taps.) Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök a következőleg köszönte meg az üdvözlést: — Tisztelt Értekezlet! Kedves Barátaim ! Azokért az igen meleg szavakért, amelyekben tisztelt barátom és kedvelt elnökünk (Lelkes éljenzés) mindnyájatok nevében rólam megemlékezni szives volt, igaz köszönetet mondok. Ugy érzem, hogy uram királyomnak kitüntető kegyén és bizalmán kivül eddigi sikeres együttműködésünknek köszönhetem azt, hogy alkalmatok van most engem üdvözölni. (Éljenzés.) Hiszem és remélem, hogy együtt működésűnk a jövőben hazánk javára fog válni és hogy az együttérzés és a szeretet kapcsai, amelyeket még szorosabbra fűzni első kötelességemnek fogok tartani mindenkor, valóban erősbödni fognak. (Élénk éljenzés és taps.) Perczel Dezső elnök bejelenti, hogy a delegációba megválasztandó negyven képviselő közül négyet a horvátok jelölnek, a pártok arányának megfelelőleg négy tag jelölésére a Kossuth-párt, három tag jelölésére a Justhpárt és egy tagnak jelölésére a néppárt kéretett föl és ekként az értekezletnek a fönnmaradó huszonnyolc helyre való jelölést keli megejtenie. A párt kijelölő-bizottsága elvégezte munkáját és fölkéri Szász Károly jegyzőt, hogy a bizottság által javasolt huszonnyolc rendes és kilenc póttagnak nevét fölolvassa, Szász Károly jegyző fölolvassa a kijelölőbizottság javaslatát, melyet az értekezlet hozzászólás nélkül, egyhangúlag elfogadván, határozatba ment, hogy a nemzeti munkapárt a maga részéről a közösügyek tárgyalására kiküidendő országos bizottság tagjaiul a következőket jelöli: Rendes tagok: Beöthy László, Dániel P>nő báró, Dániel Gábor, idősebb Erdély Sándor, Hegedűs Loránd, Heltai Ferenc, Issekutz Győző, Kammerer Ernő, Karátsonyi Jenő gróf, Láng Lajos, Maylánder Mihály, Meltzer Vilmos, Nagy Ferenc, Nyegre László, Pap Géza, Perczel DJÍZSŐ, Rosenberg Gyula, Sándor János, Solymossy Ödön báró, Szivák Imre, Szüllő Géza, Tallián Béla, Telegdi József, Tisza István gróf, Vojnits István báró, Werner Gyula, Wickenburg Márk gróf, Zsilinszky Mihály. Póttagok: Beöthy Pál,Darvay Fülöp, Ghilláuy Imre báró, Lukács György, Oberth Károly,