Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-27 / 132. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1910 október 27 Az aradi lovagló-verseny. — Kondició-vizsgálat és díjkiosztás. — Az aradi tereplovagló versenynek tegnap délelőtt voltak az utolsó aktusai diszes közönség jelenlétében. Reggel kilenc órakor a versenypályán tartották meg a kondició-vizsgálatot> utána pedig a dijak kiosztását. Érdekes, hogy a kondició-dijak elsejét a verseny győztese, Thomka Zoltán százados nyerte és egyáltalán a dijat nyert versenyzők lovai általában jobb kondícióban voltak, mint a nyeretlen versenyzőkéi. Az óriási strapa azonban minden lovon meglátszik és azon sincs mit csodálkozni, hogy teynap reggelig a versenyben résztvett lovak közül kilenc kimúlt. A kondició-vizsgálatról és díjkiosztásról tudósításunk a következő: Tegnap reggel kilenc órakor a versenybíróság tagjai és a versenyzők megjelentek a pályán, hogy a kondició-vizsgálatot elvégezzék. Egymásután vezették a zsűri elé az életben maradt lovakat és a versenybíróság sorra megvizsgálta azokat. A három kondíció-dijat, ötszáz, háromszáz és kétszáz koronát Thomka Zoltán százados, Lipcsey Márton főhadnagy és Baselli Gyula báró százados nyerték saját lovaikkal. A kondició-vizsgálat után Persa Péter, a lovaregylet titkára, kiosztotta a dijakat. Eszerint a tereplovagló-verseny nyerőinek és a tiszteletdijak szétosztásának hiteles eredménye a következő: Első Thomka Zoltán 3. honvédhuszárezredbeli százados (Giron, saját tulajdona), 1 óra 53 perc, 3 másodperc. Megnyerte a négyezer koronás dijat, továbbá József főherceg tiszteletdiját és az első kondició-dijat. Második Síbrik Sándor 7. honvédhuszárezredbeli főhadnagy (Kishamis, tulajdonos Makay Gyula százados), 1 óra 58 perc, 47 másodperc. Megnyerte az 1200 koronás dijat és Frigyes főherceg tiszteletdiját. Harmadik Szuhonits György 12. császári és királyi huszárezredbeli főhadnagy (Casimir, tulajdonos Matskássy Ferenc alezredes), 2 óra 5 másodperc. Megnyerte a nyolcszáz koronás dijat és a lovaregylet aranyserlegét. Negyedik Filotás Ferenc 9. honvédhuszárezredbeli százados (Dóra, tulajdonos Bacsák Pál). Hétszáz korona és a tiszti lovaregylet tiszteletdija. Ötödik Lipcsey Márton 6. császári és királyi huszárezredbeli főhadnagy (Góliáth, kincstári tulajdon). Hatszáz korona és Arad és vidéke hölgyei tiszteletdija, továbbá a kondició-veseny harmadik dija. Hatodik Fanta Géza 7. császári és királyi huszárezredbeli százados (Rabló, tulajdonos Baich Péter). Ötszáz korona és a Magyar Lovaregylet második dija. Hetedik Womackci Leonidász 5. ulánusezredbeli főhadnagy (Fedora, saját tulajdona). Négyszáz korona és az 0. M. G. E. tiszteletdija. Nyolcadik. Schmitt Pál 7. honvédhuszárezredbeli hadnagy (Celesztin, saját tulajdona). Háromszáz korona és Brudermann Rezső lovag lovassági tábornok dija. Kilencedik Waldbauer Henrik 8. honvédhuszárezredbeli százados (Helyes, saját tulajdona). Háromszáz korona és Seefranz Antal hadtestparancsnok tiszteletdija. Tizedik Kubin János 6. ulánusezredbeli főhadnagy (Tartár, tulajdonos Benkö János). Háromszáz korona és Kirchbach Károly báró altábornagy tiszteletdija. Tizenegyedik Sárossy László 2. honvédhuszárezredbeli százados (Csengő, tulajdonos Benkö János). Kétszáz korona és Matic Henrik vezérőrnagy tiszteletdija. Tizenkettedik VesseZ Leó lovag 15. dragonyosezredbeli hadnagy (Star, tulajdonos Baselli báró). Kétszáz korona és Urbán Iván főispán tiszteletdija, továbbá a kondició-verseny második dija. Tizenharmadik Adóm Dezső 9. honvédhuszárezredbeli főhadnagy (Derengős, tulajdonos Bacsák Pál). Károlyi Gyula gróf dija. Tizennegyedik Ketzán Emil honvédhuszárezredbeli főhadnagy (Adony, kincstári tulajdon). Tisza István gróf dija. Tizenötödik Wimpfel báró főhadnagy (Der Izé, tulajdonos László Miklós százados). Breda Viktor gróf dija. Tizenhatodik Szabó József 2. honvédhuszárezredbeli főhadnagy (Orbók, saját tulajdona). A 12. császári és királyi huszárezred tiszteletdíja. Tizenhetedik Csorba József 3. császári ós királyi huszárezredbeli hadnagy (James, saját tulajdona). A 3. császári és királyi huszárezred tiszteletdija. Tizennyolcadik Guzman Miksa százados (Julcsa, saját tulajdona). A 3. honvédhuszárezred tiszteletdija. Tizenkilencedik Manuscheck Károly 7. tüzérezredbeli főhadnagy (Don, saját tulajdona). Purgly László tiszteletdija. Huszadik Brunhuber László 3. honvédhuszárezredbeli hadnagy (H. J., saját tulajdona). Urbán Péter tiszteletdija. Végül Krciiúhacker Emil főhadnagynak, akit a zászlók eltévesztése miatt 1 óra 57 perces idejével a második helyről diszkvalifikáltak, a lovaregylet adott tiszteletdijat. Olaszország katasztrófája. — Pusztulás a Vezúv vidékén. — (Saját tudósítónktól.) Az olaszországi felhőszakadásról borzalmas részletek hírei érkeztek ma. Egymásután pusztulnak a községek a Vezúv vidékén és a katasztrófa még mindig nagy területet fenyeget. Ma a borzalmak színhelyére érkezett Viktor Emánuel király is. A Délmagyarország tegnapi számában részletesen beszámolt a pusztulásról érkező első jelentésekkel. Szerdán Rómába, a tengerészeti miniszterhez érkező táviratok elmondják, hogy Casamicciola majdnem egészen elpusztult, a város több lakónegyede viz alá került, tizenkét holttestet találtak eddig s a vizet szolgáltató telepek tönkre mentek. Ischia szigetén szintén borzalmas a pusztulás ós a legtöbb község megsemmisült. Mai távirataink itt következnek: Nápoly, október 26. Megbízható jelentések jöttek végre a salernoi katasztrófáról. A legnagyobb a pusztulás Ischia szigetén, Porto d'Ischiában és CasamicciolábanA salernoi völgyben a Capillo hegyi patak hatalmas folyóvá dagadt és iszapos hullámaival elárasztotta Cetarót, ezt a virágzó iparvárostÖtven ház és huszonkét kisebb-nagyobb gyár" telep pusztult el itt. Amalfibau a mentő-ekszpedició katonái liu~ szonöt holttestet fogtak ki az árvízből. A felhőSzakadás Salernotól Amelfiig az egész vidéket elöntötte. Amalfi és Capo di Sorrento között akis tengerparti fürdőhelyek csupa romhalmazok. Eddig összesen négyszázharminc halottról számolnak be a jelentések. A mentő-akció fejetlensége és kapkodása le* irhatatlan. A Mafalda hadihajó, amelyet a kor" mány Ischia szigetére küldött, csak orvosságo. kat és kötszeréket felejtett magával vinni. A Tribuna fölháborodva emliti, hogy a hadi arzenálban nem találtak szurokfáklyákat és mikor a mentö-ekszpediciókat föl kellett szerelni» előbb sebtiben vásároltak az üzletekben fáklyákat. Dél - Olaszország iparát és kereskedelmét tönkretette a kolera, most a felhőszakadás látogatta meg az Ínséges népet. Altalános ke" reskedelmi válság lesz az elemi csapásból. A délolaszországi kereskedelmi kamarák azza1 a kéréssel fordultak a kormányhoz, hogy az ötszáz líránál kisebb összegről szóló váltókra engedélyezzen két havi haladékot, csakhogy az északolaszországi kereskedők tiltakoztak ez ellen s igy a kormány nem fogja megadni a moratóriumot. Róma, október 26. Cetcirából még mindig rossz hirek jönnek. A halottak számát még nem tudják. A lakosság teljesen közömbös, mintha a szerencsétlenségnem is érintette volna. Erős fiatalemberek vonakodnak a katonáknak segíteni s egy rendőr még azt is megtagadta, hogy a katonákat vezesse. A katonák hősök módjára viselkednek. Egy káplár a hullámokba vetette magát, hogy egy gyermeket megmentsen. Eltörte karját, de azért mégsem hagyta abba az árral való küzdelmet, ép kezével fogta meg a gyermeket és szerencsésen kimentette a hullámok közül. Viktor Emánuel király reggel tíz órakor Pisából ideérkezett. Fogadására a pályaudvaron Luzzatti miniszterelnök jelent meg. A király röviddel azután folytatta az utazást Nápolyba, ahonnan a ciklon által sújtott vidékeket látogatta meg. Hét csavargó leány. — A razzia titkaiból. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség ma éjjel razziát tartott. A razziát irányitó rendőrtisztviselők már előre értesültek arról, hogy Jelenleg több egészen fiatal leány csavarog éjnek idején a városban, ennélfogva a razzia főcélja az volt, hogy ezeket összefogdossák és lehetőleg illetőségi helyükre toloncolják. Az eredmény az volt, hogy hét elzüllött leányt vittek be a rendőrségre, akik között a legfiatalabb tizenhárom, a legidősebb pedig huszonkét éves. Ma aztán valamennyien Szalay József dr helyettes főkapitány elé kerültek, aki csavargás miatt Ítélte el őket. Érdekes, hogy sok van közöttük olyan, aki sem irni, sem olvasni nem tud. Arra a kérdésre, hogy mi okból nem tanultak semmit, azt válaszolták, hogy földhöz ragadt, szegény szülőktől származnak, akik nem törődnek velük, sőt egy-két leány kijelentése szerint, örültek, hogy elhagyták a családi otthont, legalább önmaguk gondoskodnak a kenyerük megszerzéséről. Tagadhatatlan azonban, hogy csaknem valamennyien hajlandóságot éreznek a bűnös, zül-> lött, vidám és gondtalan élet iránt. De ez csafe arra az abszolút tudatlanságra és a neveltetésnek arra a hiányára vezethető vissza, amely" lyel a családi fészekből a legzsengébb korban kikerülnek. A lélekkufárkodással foglalkozó nők pedig, mint a ragadozók, mindig résen állanak a fiatal, sok hasznot hajtó és szinte öntudatlanul cselekvő zsákmányra. így aztán nem is igen lehet csodálkozni azon, ha tizenhárom, tizennégy és tizenöt éves leányok kerülnek a fertőből a rendőrség elé. Az a tizenhárom éves lezüllött leány — valami Fehér Erzsi nevű, — egy évvel ezelőtt, mint csitri tanyai pesztonka került a városba Romlott cselédek közé jutott, kifejlődött benne a hiúság, festeni és puderezni kezdte magát és a társaságához alkalmazkodva, puccosan szere, tett volna járni. De nem igen tellett. A kosarasasszony azonban résen állt, a fiatal torem> tés a hálójába került ós egy pár hónap múlva már megunta a szolgálatot ós csinosan kiöltözködve, a fényes szegedi utcákra jutott. Még alig volt tizenhárom éves és térdig érő rövid szoknyában kínálgatta magát. Hogy kikkel volt dolga, azt a rendőrség és a kosarasasszony tudja legjobban. Az orvosi vizsgálat adatain», pedig ne is legyünk kíváncsiak. A hét leány között kettő van olyan, akit a legnagyobb nyomor vitt a bün útjára. Ezek kora fiatalságukban teljes árvaságra jutottak, megevő falatjuk sem volt, tehát az utcára kerültek, ahol fiatal leányok számára legkönnyebb a kenyérkereset. Ezt igy adták ők elő, amikor elzüllésük okát kérdezték a rendőrségen. Ebben pedig nem szükséges kételkednünk. Mert van a hét leány között olyan is, aki nem a nyomor miatt került az utcára és bevallja, hogy tetszik a bűnös élet, sőt oda vágyakozik, ahol legjobban virágzik a nagyváros prostitúciója: Budapestre. Ezt a leányt Lajkó Ilonának hivják. Tisztességes szülők gyermeke, Ószentiván községben nőtt föl, elég jó módban. A szülői gazdaságában libákat őrzött tizenöt éves koráig, azután Szegedre adták szolgálatba. Hamar elzüllött. Az urak fölruházták s amikor már egy kis pénzre is szert tett, a posványban szerzett előkelőbb összeköttetései alapján Budapestre utazott. — Ez a város tetszett nekem legjobban, ma is oda vágyom — mesélte a kihágási biró előtt. Csakhogy Budapestről, ahol legjobban tobzódhatott a bűnben, rövidesen eltoloncolták. Szegeden sem tűrhette meg a rendőrség és