Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-26 / 131. szám

180 DELMAGYARORSZA6 1910 október 23 bínet kerül Ausztria élére, ami fontos lesz a Magyarországgal való tanácskozások sorsára nézve is. Tereplovagló-verseny Aradon. — Első: Thomka Zoltán százados. — (Saját tudósítónktól.) Országos jelentőségű sportesemény zajlott le tegnap Aradon. A hadsereg legkitűnőbb lovasai állottak starthoz, hogy elnyerjék a győzelmi pálmát az ötvenhat kilométeres tereplovagló-versenyben, amely elé rendkívül nagy érdeklődéssel tekintett az egész ország sportközönsége. Az első dijat Thomka Zoltán honvédhuszárszázados, a szegedi honvédhuszárezred aradi zászlóaljának tisztje nyerte el. Nemcsak Thomka, hanem a szegedi huszárezred aradi osztályának egy másik tisztje, Brunhuber László is jelentős, eredményt ért el a versenyen. A kitűnő lovas egy szerencsétlen véletlen folytán kétszer futotta be a pályát és még igy is a győztesek közé került. Elsőizben lovát baleset érte. Mikor már közel volt a célhoz és a versenypálya felé haladt, lova egy kukoricaszárban megbotlott, a ló inszakadást kapott, ugy, hogy lovaglásra képtelen lett. Brunhuber nagynehezen bevonszolta a beteg állatot a versenypályára, ahol az összeesett és kilehelte páráját. Brunhuber kevéssel ezután ismét lóra kapott és még egyszer befutotta a hatalmas pályát és győztesen került ki a versenyből. Rendkívül nehéz ós fáradságos az ötvenhat kilométeres útnak a befutása. Tizenhárom ló kidűlt. Közülök négy megdöglött, egynéhány lesántult, többen versenyképtelenekké lettek és sok más egyéb kellemetlenség és szerencsétlenség teszi bizonytalanná az ilyen nagyméretű verseny eredményét. A versenynek egyébként is voltak nehézségei. Több idegen katonatiszt eltévesztette a pályát. Hiába tanulmányozták előzőleg a terepet, mégis több lovassal megtörtént, hogy más irányba tévedt. A verseny reggel nyolc órakor kezdődött a közönség nagy érdeklődése mellett. Ekkor indult az első ló. Esteledett már, mikor az utolsó ló beérkezett. A nyerőket természetesen akkor még nem tudták. A versenypályán hatalmas tábla volt fölállítva, amelyen a lovak indulási idejét följegyezték, egy másik táblán pedig az érkezési idő állott. így tehát ki lehetett számítani, hogy melyik ló futotta legrövidebb idő alatt a pályát. Délután öt órakor összeült az intéző-bizottság és a győztesek névsorát hivatalosan megállapította. A győztesek a következők: Első Thomka Zoltán 3. honvédhuszárezredbeli százados. A ló neve: Gítan. Lovagolta a tulajdonos. Idő: 1 óra 53 perc, 3 másodperc. Második Makay Gyula 9. honvédhuszárezredbeli százados Kishamis nevű lova, lovagolta Sibrik főhadnagy. Idő: 1 óra 58 perc, 47 másodperc. Harmadik Matskásy Ferenc 14. honvédhuszárezredbeli alezredes Casimir nevü lova, lovagolta Szuhovits György 12. huszárezredbeli főhadnagy. Idő: 2 óra, 5 másodperc. Negyedik Benefai Bacsák Pál 9. honvédhuszárezredbeli őrnagy Dóra nevü lova, lovagolta Filótás Ferenc 9. honvédhuszárezredbeli százados. Idő: 2 óra 1 perc, 5 másodperc. Ötödik Wodiáner Béla 12. huszárezredbeli hadnagy. A ló neve: Kamélia. Idő: 2 óra, 2 perc, 1 másodperc. Hatodik Baich Péter báró 7. huszárezredbeli hadnagy Szombati nevü lova, lovagolta Fanta Géza százados. Idő: 2 óra 3 perc, 49 másodperc. Hetedik Vanacka Leonidás 5. ulánusezredbeli főhadnagy Fedora nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Idő: 2 óra 5 perc, 26 másodperc. Nyolcadik Schtnitt Pál 7. honvédhuszárezredbeli hadnagy Celesztin nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Idő: 2 óra 6 perc, 21 másodperc. Kilencedik Waldbauer Henrik 8. honvédhuszárezredbeli százados Helyes nevü lova, Lovagolta a tulajdonos. Idő: 2 óra 7 perc, 53 másodperc. Tizedik Kubin János 6. ulánusezredbeli főhadnagy Tartar nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Idő: 2 óra 7 perc, 58 másodperc. Tizenegyedik BenkŐ János 10. honvédhuszárezredbeli főhadnagy Csengő nevü lova. Lovagolta Sárossy László 2. honvédhuszárezredbeli százados. Idő: 2 óra 8 perc, 40 másodperc. Tizenkettedik Baselli Snssenberg Gyula báró 15. dragonyosezredbeli százados Star nevü lova, lovagolta Vessel Leó lovag 15. dragonyosezredbeli hadnagy. Idő: 2 óra, 10 perc, 13 másodperc. Tizenharmadik Bacsák Pál 9. honvédhuszárezredbeli őrnagy Derengös nevü lova. Lovagolta Adám Dezső 9. honvédhuszárezredbeli főhadnagy. Tizennegyedik a magyar királyi kincstár Adony nevü lova, lovagolta Ketzán Emil főhadnagy. Tizenötödik László Miklós 3. huszárezredbeli százados Der Izé nevü lova. Lovagolta Wimpfcn Fülöp báró. Tizenhatodik Szabó József 2. honvédhuszárezredbeli főhadnagy Orbók nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Tizenhetedik Csorba József 3. huszárezredbeli hadnagy James nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Tizennyolcadik Guzmann Miksa 6. lovastüzérütegosztálybeli százados Julcsa nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Tizenkilencedik Manouschek Károly 7. tábori tüzérezredbeli főhadnagy Don nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Huszadik Brunhuber László 3. honvédhuszárezredbeli hadnagy „H. I." nevü lova. Lovagolta a tulajdonos. Az első tizenkét győztes között a következő dijakat osztják szét: Első négyezer korona, második ezerkétszáz korona, harmadik nyolcszáz korona, negyedik hétszáz korona, ötödik hatszáz korona, hatodik ötszáz korona, hetedik négyszáz korona, nyolcadik háromszáz korona, kilencedik háromszáz korona, tizedik háromszáz korona, tizenegyedik kétszáz korona, tizenkettedik kétszáz korona és ezenkívül valamenynyi értékes tiszteletdijat kapott. A többi lovasok értékes tiszteletdijat kaptak. Ezenkívül az Aradi Versenyegyesület minden lovasnak) aki a célhoz érkezett, szép emléktárgyat ajándékozott. Ma délelőtt osztották ki a győzteseknek a dijakat és emléktárgyakat. A kőröshegyi tragédia. — Hol a titok nyitja? — Már három hete lesz, hogy a köröshegyi gyógyszertárban megitták a gyógybort s minden lázas kutatás ellenére senki sem tudott közelebb jutni a titok nyitjához : hogyan került a sztrichnin a gyógyborba? A sztrichnín véletlenség folytán jutott-o az üvegbe s ha igen, hol: Kőröshegyen, vagy Budapesten, — avagy dráma történt-e V — mind olyan kérdés, amelyekre határozott választ adni még nem leliet. A kaposvári királyi ügyészség Köröshegyen keresi a titok megfejtését. A vizsgálat eddigi adatai az öngyilkosságot, avagy a vétkes gon" datlanságot teljesen kizárják. A méreg tehát nem Budapesten, nem a Radanovics testvérek gyárában került az üvegbe. De hát hol ? Az ügyészség már tudja: Kőröshegyen. Zsalecz gyógyszerész nős ember volt, Szórácli Sárika gyógyszerészkisasszony fiatal leány. Mindketten meghaltak. Közös pohárból itták a haláltDe tudták-e, hogy azt isszák V Zsalecz gyógyszerész bizonyosan nem tudta, mert haldoklása közben ellenmérget kiáltozott. És Sárika V A leány meghalt szó nélkül. Az ügyészség a köröshegyi gyógytár méregkönyvét lefoglalta, A könyvből kitűnik, hogy három évvel ezelőtt tiz gramm sztrichnint hozattak s az üvegben ma csak 4.60 centigrammot találtak. A gyógy, borban az országos fővegyész, Felletár Emil, négy és fél grammot talált. Ez összesen kilenc gramm tíz centigramm. A hiányzó kilencven centigrammot eladták. A méregkönyvet Szórádi Sárika vezette. Ezek az adatok irányítják az ügyészség kutató szemét Kőröshegyre. Csupa sejtés, föltevés még, amit a tragédia nyitja gyanánt megyeszerto emlegetnek s ami a nyomozás irányát Kőröshegyre tereli; alapja talán nincs is még a szörnyű föltevéseknek. De nem lehetetlen, hogy a vizsgálat helyes uton halad. Lehet, hogy Kulin Sándor főügyész és Labék Kálmán vizsgálóbíró talán már mindent tudnak, talán már kezükben van a titokzatos rejtély nyitja s csak a nyomozás további sikere érdekében tartják titokban a dolgot. Lehet, bár nem valószínű. Ha bizonyítékok volnának a kezökben, bizonyára nem nyomoznának még ma is a rejtély nyitja után. Föltevés ezerféle van, de mindegyiket száz más ellenérvvel lehet agyoncsapni s végül: az ezerből egy se marad, amit pozitívumként el lehetne fogadni. Szóval, a titok, a bizonytalanság rejtelmes köde még ma is, három hét után, ott borong a kőröshegyí tragédia fölött . . . BELPOLITIKAI HÍREK. A képviselőház ülése. Holnap, szerdán dél. előtt tiz órakor, ülést tart a képviselőház. Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti az 1911. évi állami költségvetést s ennek kapcsán elmondja ekszpozéját, Ugy a büdzsét, mint a miniszter beszédét igen nagy érdeklődés várja. Az országot idestova egy esztendő óta indemnitás alapján kormányozzák s a kormány semmi uj dolgot nem indíthatott meg; arra volt kényszerítve, hogy megmaradjon az 1909. esztendei költségvetés keretei között. Az uj költségvetéstől vár a politikai világ fölvilágosítást a kormány terveiről s különösen arról, hogy több irányban tett költséges ígéretének beváltása mellett milyen módon igyekszik biztosítani a költségvetési egyensúlyt, amelynek túlterhelt voltát különösen a választási kampány idején olyan sötét színekkel festették. Ép ilyen általános az érdeklődés Lukács miniszter ekszpozéja iránt. A miniszter ez alkalommal nemcsak a költségvetés számadatait fogja csoportosítani és kommentálni, hanem ki fog terjeszkedni az összes nagy pénzügyi kérdésekre. Teljes részletességgel fogja ismertetni a többi közt a nagy államkölcsön dolgát s történetét és fejtegetései során válaszolni fog Polónyi Gézának a kölcsönről mondott beszédére is. A kiskunfélegyházai petíció. A junius 1-én lefolyt általános képviselőválasztások alkalmával Kiskunfélegyházán Holló Lajos 48-as és függetlenségi párti és Kazy József államtitkár munkapárti jelöltek küzdöttek a mandátumért. A heves választás Holló Lajos dr győzelmével vég-ződött, aki százkilencven szótöbbséggel nyerte el a mandátumot. A kisebbségben maradt munkapárti választók Tetétleni Ármin dr ügyvéd utján petíciót nyújtottak be a királyi Kúriához. A petícióban azt állítják, hogy Holló Lajos személyesen -etette és itatta a választókat, pénzt adott a megvesztegetésükre, sőt izgató beszédeket is mondott. Ezt a petíciót ma tárgyalta a királyi Kúria második választási tanácsa Zachár Emil biró elnöklésével. Az előadói tisztet sárói Szabó László biró látta el. A kérvényezők képviseletében Tetétleni Ármin dr jelent meg, Holló Lajos dr, a megválasztott képviselő nevében Nagy Dezső dr, a megtámadott Tóth Imre választási elnök és a választást védő választók képviseletében Aigncr Adolf és az ugyancsak megtámadott Lengyel Imre küldöttségi elnök képviseletében Horváth Zoltán dr ügyvéd jelentek meg. A tárgyalás megnyitása után Nagy Dezső dr a kérvény ellen alaki kifogásokat tett. Kifogásolta, hogy a kérvény első fejezeté" ben foglalt vesztegetési esetnél nincs hivatko" zás a paragrafusra, továbbá, hogy a kérvény negyedik fejezetében, amelyben Tóth Imre választási elnök eljárását bírálja, téves hivatkozás történt a paragrafusra és végül kifogásolta, hogy az Almássy-féle etetés-itatás tételé« nél nem hivatkoznak bizonyítékokra. Nagy Dezső dr kérte a királyi Kúriát, hogy a kifogásolt tételeket a kérvény előadásánál mellőztesse. Aigner Adolf szintén alaki kifogásokat emelt a kérvény ellen. Nevezetesen kifogásolta, hogy a névjegyzéknek hiteles kivonata helyett magát az eredeti névjegyzéket csatolták és a másodpéldányoknál ez a névjegyzék hiányos és rossz. Kérte, hogy a hiánypótlás végett adják vissza a kérvényt. Tetétleni Ármin dr a kifogásokra válaszolva, hivatkozott a Kúria eddigi gyakorlatára és kijelentette, hogy a királyi Kúria alakilag már megbírálta ezt a kérvényt és miután vissza nem utasította, tehát megfelelőKérte, hogy a Kúria utasítsa el a kifogásokat. A királyi Kúria hosszas tanácskozás után az összes alaki okok miatt bejelentett semmiségi panaszokat elutasította és áttért a petíció tárgyalására. Tetétleni Ármin dr terjesztette elő a kérvényt. Beszédében föntartotta a kérvényben föntemlitett hat abszolút semmiségi okot, amelynek értelmében a megválasztott képvi-