Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-19 / 125. szám

J3 DELMAQYARORSZAQ 1910 október 19 Annyi mindenesetre bizonyos, hogy tudományos vállalkozás nem keltett még nagyobb érdeklődést a mostaninál. Úgyszólván reszkető izgalommal figyeli az emberiség, hogy mi történik az Óceán fölött, hogy a nagyszerű utazás résztvevőit nem éri-e baj és diadalmaskodik-e az az eszme, amire sokan pesszimisztikusan azt mondják, hogy megvalósithatatlan. Eddig tudvalevően csupa jó hirt küldtek az „Amerika" utasai. Még néhány megfeszült várakozásban eltelő nap és vagy egy uj szomorúsága lesz az emberiségnek, vagy egy uj, óriási öröme. Majd a táviró, a telefon, a betű — hiriil hozzák. —r —d. BELPOLITIKAI HÍREK. A bácsalmási petíció. Bácsalmáson ez év junius elsején tartották meg a képviselőválasztást, melyen Szutrély Lipót munkapárti jelöltet, a bajai takarékpénztár igazgatóját, kétszáztizenöt szótöbbséggel képviselővé választották. Ellenjelöltjei: Hirmann Ferenc Justh-párti ós Kőszegi Mihály néppárti, petícióval támadták meg a mandátumot. A petícióban abszolút és relatív érvénytelenségi okok alapján kérik a választás megsemmisítését. A Kúria első választási tanácsa Sebestyén Mihály tanácselnök elnöklésével ma tárgyalta a petíciót, amely ellen Szutrély hivei ellenpeticiót adtak be. A tárgyalás megnyitása után ismertették a petíció tartalmát. Az előadás az egész délelőttöt igénybe vette. Az aradi orvos-sztrájk. — A kórház nem gyógyít. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap megkezdődött az aradi orvos-sztrájk és ma már a legnagyobb bonyodalmak keletkeztek az ország ez első ilyen nagyméretű mozgalmából. A volt pénztári orvosok megtagadnak a pénztárral minden összeköttetést és szolidaritást vállalt velük az egész aradi orvosi kar, ugy, hogy a pénztártól senki sem vállal Aradon beteget. Elutasították a betegéket az aradi közkórházban is, a hatósági orvosok pedig csak a polgármester parancsára hajlandók kezelni a betegeket, akkor is csak a rendes orvosi díjazás mellett. Az országos munkásbiztositópénztár ma budapesti orvosokat küldött Aradra, hogy a pénztári betegek ne maradjanak kezelés nélkül. („Nem leszünk sztrájktörők!") Miután a volt pénztári orvosok kijelentették, hogy a pénztártól nem vállalnak beteget, a pénztár igazgatósága fölszólította beteg tagjait, hogy he menjenek a volt pénztári orvosokhoz, hanem vagy a kórházban, vagy hatósági orvosoknál kezeltessék magukat. Erre vagy harmincöt pénztári beteg elment az aradmegyei közkórházba, hogy bekötöztesse sebét. A kórházi orvosok azonban ehdasitották a betegeket. — Mi — mondották a kórházi orvosok — nem kezelünk pénztári beteget. Nem leszünk sztrájktörők! A betegek ekkor visszamentek a munkáspénztárba és orvosi segélyt kértek. Varga Ferenc, a pénztár szociálista elnöke, erre maga kötözte be a munkások sebeit. — Én katonakoromban egészségügyi csapatnál szolgáltam — mondotta az elnök — el" látom én a betegeket, ha az orvosok sztrájkolnak. (Budapesti orvosok Aradon.) Ez az állapot azonban nem tarthat sokáig. A betegék száma nagy és csak igen kis részük van olyan anyagi helyzetben, hogy magánorvoshoz menjen. Az aradi pénztár érintkezésbe lépett az országos központtal, ahonnan azt az értesítést kapta, hogy Sarkadi Ignác igazgató több budapesti orvossal ma délután Aradra érkezik és a fővárosi orvosok azonnal kezelésbe veszik a pénztár betegeit. (Polgármesteri parancsra.) Több pénztári beteg kezelés végett jelentkezett a városi orvosoknál. A halósági orvosok azonban nagyrészt volt pénztári orvosok, akik fgy most nem tudják, mit csináljanak. Hecht Arnold dr városi orvos, aki egyúttal a pénztári orvosok mozgalmának egyik vezetője, igy nyilatkozott ; , — Ha hozzám jön egy pénztári beteg, én szívesen részesítem orvosi segítségben, de csak rendos díjazás mellett és ezt is csak akkor, ha a polgármester erre külön írásos idasitást ad. A sztrájk-okozta bonyodalom így egyre nagyobb lesz. A munkásbiztositó-pénztár munkaadó- és munkástagjaí ma este gyűlést tartottak a Fehér Kereszt-szálloda nagytermében és ott megbeszélték az orvosokkal szemben követendő eljárást. Ártatlanul elítélve. — Érdekes pörujilás. — (Saját tudósítónktól.) A karánsebesi fegyház egyik cellájában utolsó napjait éli Grozaveszku Juon oláh legény, akit a karánsebesi törvényszék mint esküdtbíróság rablással párosult gyilkosságért halálra ítélt. A Kúria szeptember huszonegyedikén tartott ülésén helybenhagyta ezt az ítéletet. Ugylátszott, hogy Grozaveszkut az isten se mentheti meg Bali Mihály kezétől. És most hirtelen változás elé került az ügy; az elitélt védője. Wcisz Ödön dr, sürgős pörujitáat kért a minisztertől, mert uj tanuk jelentkeztek, akik az elitélt ártatlanságát bizonyítják. Elmondjuk itt az egész ügyet, amely nem lehetetlen, hogy ujabb Szentpéteri Sára" vagy Istenes-Horváth János-esetté nőhet. Tavaly december 24-íkén Orsován meggyilkolták és kirabolták Szuru Pável petróleumgyári 'munkást. Éjszaka több társával mulatott és leitta magát. Reggelre holtan találták egy kerítés mögött. Sok késtől eredő szúrás volt a testén, amely meztelenül feküdt a földön. Ruhája és pénze hiányzott. A rablógyilkosság gyanúja Grozaveszku Juon munkásra irányult, akit el is fogtak. A karánsebesi törvényszék kötél általi balálra ítélte a vádlottat. A semmiségi panaszt szeptember 21-ikén tárgyalta a Kúria, de a legfelsőbb bíróság a panaszt elidasitotta. A Kúria tárgyalása előtt az elítélt apja, Grozaveszku Joszirn, Budapestre ment és magával hozott két tanút, Gozop Joszimt és Gulerán Joszimt, akik vallani aKartak Grozaveszku ártatlansága mellett. A védő, Wcisz Ödön dr, mindent elkövetett, hogy ezek a tanuk kihallgattassanak és ez sikerült is. A budapesti főkapitányságon Tóth János és Korocly Béla kapitányok hallgatták ki a két oláh embert. Ezek jegyzőkönyvbe adták, hogy a gyilkosság estéjén az áldozat öíöámagával volt együtt, köztük volt Grozaveszku, de épen az ő hangját ismerték föl ezekben a kiáltásokban: — Ne öljétek meg! — Ne bántsátok! A kapitányok ama kérdésére, hogy miért nem jelentkeztek mindjárt vallomásra, azt felelték, hogy ők hajnalban tovább utaztak BosznaBródba. Csak most hallották, hogy Grozaveszkut halálra ítélték. E vallomások alapján kérte a védő az ujrafölvételt, de volt más oka is. Vannak tanuk, akik mást gyanúsítanak a gyilkossággal és meg is tudják nevezni az illetőt. Ritesz Lupu és Grozaveszku Elisabeta beszélték el ismerőseiknek a faluban a következőket: — Naszlan Lázár Mehádikán összeveszett a feleségével. Naszlau a vásáron egy marha lábát bekente zsírral, hogy a legyek ne bántsák. A felesége valami tréfás megjegyzést tett, mire Naszlau megrúgta az asszonyt. Naszlaunénak fájt a rúgás és ezt mondotta hangosan: — Én velem is ugy akarsz bémni, mint Szuru Pávellel Orsován? Csendőrökre bízták ennek a két fontos tanúnak a kihallgatását. Grozevaszku Elisabeta ott is elmondta a hallottakat, de Ritesz tagadolt, mert félt Naszlau Lázártól, aki félelmes ember hírében áll, aki már tizenkét évi fegyházat ült gyilkoséigért és rablásért. Ritesz pedig egészen égyértelmüleg Grozevaszku Elisabetával adta elő a dolgokat az elitélt apja ós Sandrn Anna mehádikai lakos előtt. Ezek a kiderítetlen vallomások elég alapul szolgáltak az ujrafölvételhez, de azt minden fórumon elutasították. Az elmondottakon kívül a védő még rámutatott arra, hogy egyáltalában nem találták meg azt a nyolcvan koronélt, ami Szuru Pávainál volt, Miuceszku György esküvel bizonyította, hogy Szuru Pávelt, a bűntényt közvetlenül megelőző időben, ötödmagával látta együtt. Rámutatott arra, hogy a revolver, amit a meggyilkolt ember mellett találtak, sem Szuru PáJ veié, sem Grozaveszkué nem volt. Nincs kidé-* ritve, kié volt a pisztoly és hogy került a holt-' test mellé. A helyszínén talállak egy pénztárcát. Senkr sem állította, hogy ez Szuru Pávelé volt. Nem a Grozaveszkué volt a tárca, hát kié volt? Grozaveszku ruhája nem volt véres, pedig csak egyetlenegy ruhája volt. Se a felsőn, 6ö az alsó ruháin nem találtak vérfoltot. Az elitélt apja most ismét a fővárosban van. Weisz Ödön védővel ma nyújtotta be az ujrafölvétel iránti kérvényét az igazságügyminiszterhez. A dolog sietős, mert lehetséges, hogy holnap vagy holnapután már megérkezik a kabinetirodától a halálos ítélet jóváhagyása. És akkor már késő lesz . . . A bank és a készfizetés. Bécsből távira" tozzák a Budapesti Tudósító-nak: A két kor" mány szakelőadói, magyar részről Pap Elek és Teleszky János államtitkárok, osztrák részről Wimmer osztályfőnök és Thaa lovag miniszteri tanácsos, ma délelőtt tíz órakor megkezdették első tanácskozásukat. E tanácskozások célját tudvalevőleg a két miniszterelnök és a két pénzügyminiszter legutóbbi értekezletén állapították meg. A szaktanácskozás föladata, hogy kidolgozza azt a javaslatanyagot, amelyet a bank és a készfizetés kérdésében a legközelebb ismét megkezdődő kormánytárgyalások elé terjesztenek. A kincstári jegyek. Bécsből jelentik a Budapesti Tudósító-nak: Ullmann Adolf főrendi" házi tag, a magyar általános hitelbank vezérigazgatója, ma délelőtt megjelent Uédervárij> Károly gróf miniszterelnöknél és Lukács László pénzügyminiszternél s a kibocsátott kincstári; jegyek ügyének nagyon kedvező állásáról részletes jelentést tett. i Nagy sikkasztás egy román pénzintézetben. — A bűnös vezetőség. — (Saját tudósítónktól.) Évről-évre több román pénzintézet alakul Magyarországon s an' román nemzetiségi párt sikereinek titkátl legkönnyebben ezek a pénzintézetek tudnák megfejteni. A románlakta vidékek egészen el vannak árasztva román pénzintézetekkel,! amelyek közül soknak politikai missziója is van. Néhány nap előtt nagyszabású visszaélésnek' jöttek a nyomára egyik kisebb vidéki román1 pénzintézetnél. A románok körében kínos szen": zációt keltett az ügy, amelyet sehogy sem' tudtak eltussolni. Temeskubinban történt az eset, ahol — mint a Délmagyarország ottani I tudósítója jelenti — nem kevesebb, mint kilenc \ pénzintézet boldogítja a határőrvidék „grani^ csár" lakosságát horribilis drága kölcsöneivel.! Régebb idő óta suttogták, hogy az egyik pénz- , intézetnél, a „Dunarcana" takarék- és hitelintézet részvénytársaságnál, hiányok vannak.j A napokban azután az igazgatóság a fehértemplomi királyi ügyészségnél hivatalosan tsj följelentést telt Balázs György és ifjabb Oláriu>\ Demeter takarékpénztári könyvelők és Seco-j síéin Lucián görögkeleti román lelkész, a pénz-! intézet volt elnöke — temeskubini lakosok — : ellen sikkasztás és okirathamisitás miatt. A fehértemplomi királyi törvényszék részé-j ről Mihalovics Gábor vizsgálóbíró e hó tizenötödikén kiszállt a helyszínére és a pénzinté-j zet könyveinek átvizsgálása után ötvenkétezer korona sikkasztásból eredő hiányt konstatált. A hiányt már régebb idő óta a könyvek meghamisításával takargatták. Késő éjjelig kihallgatásokat eszközölt a vizsgálóbíró, aki az. éjjeli órákban kimondta szenzációs végzését^ Balázs és Oláriu könyvelőket előzetes letartóz-\ tatásba helyezte. Másnap Secosián pap kihall-l gatását folytatta a vizsgálóbíró. Közben azonban a bank vezetősége elhatá-j rozta, hogy a sikkasztás miatt tett följelentést! visszavonja s igy csak az okirathamisitás miatt!