Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-18 / 124. szám

2 DELMAGYARORSZAQ 1910 október 18 között vagyunk, hogy gyakorta büszke gőggel és nem egyszer föllobogó haraggal provokáljuk is valamennyire az irántunk való antipátiát. Ütnek bennünket és sok mérgezett nyil ér minden irányból, hanem mi sem maradunk adósak. Egyelőre, csak illúzió, de nem megvalósíthatatlan és milyen szép volna, ha minden módon törekednénk annak a jégnek az elolvasztására, amelyet az idők fagyasztottak köztünk és ellenlábasaink, ellenségeink, no meg — a nem jó barátaink között. Fogadjuk el Aehrenthal külügyminiszterről is ezt az enyhébb meghatározást, hogy nem jó barátunk. És avval, hogy államférfiúi hívatottságát elismerjük, talán meggyőzzük arról is, hogy Magyarország sok tekintetben nagyobb figyelmet, fokozottabb méltánylást és több kíméletet érdemel. A jegyzők nagygyűlése. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tartotta a Községi és Körjegyzők Országos Központi Egyesülete ez évi rendes közgyűlését Pest vármegye székházában. A közgyűlésen, amelyen üsskay Bálint elnökölt, ötvennégy vármegyéből háromszázharminckét képviselő jelent meg, akik négyezerkétszázkilencvenkilenc jegyzőt képviseltek. A kormány részéről Madarász Emil miniszteri tanácsos jelent meg. Résztvettek a közgyűlésen Pál Alfréd dr és Almássy László országgyűlési képviselők is. üszkay Bálint, megnyitván az ülést, üdvözölte a tagokat és előterjesztette részletes évi jelentését, amelyben részletesen fejtegette a községi és körjegyzők helyzetét, sérelmeit és kívánságait. A jelentést a közgyűlést megelőzőleg a választmány megvitatta és annak kapcsán a következő hat határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: 1. Indítványozza a választmány, hogy a közgyűlés tűzzön ki pályadijat két fontos közigazgatási kérdés kidolgozására. Az.egyik pályamű tárgyalná a községi közigazgatási reform alapelveit, a másik a fegyelmi eljárás reformjának kérdését. A pályadíj ezer-ezer korona lesz és ezenkívül a pályanyertes munka a szerző tulajdona marad. A pályázat kiirása és a birálók megválasztása az egyesület elnökségére bizassék. 2. A közgyűlés fölhívja az elnökséget, hogy a községi takarékpénztárak létesítése tárgyában alkotott szabályrendeletek jóváhagyása iránt intézzen föliratot a belügyminisztériumhoz. 3. Fölhatalmazza a közgyűlés férfi, ha pongyolában komoly pofát vág. Ép olyan, mintha hálóinghez cilindert viselne. Ezt a hasonlatot a mi emberünk (de adjunk már neki nevet: László, ez jó lesz) jobban megértette és méltányolta, mint a felesége — tehát egy szóval sem válaszolt, hanem nekiállott az öltözködésnek. Miközben pedig a nyakkendőjét kötötte, azon morfondírozott, hogy Chateaubriand még sem volt félbolond. Jobb volna tényleg visszatérni a természethez. Hancúrozni a tengerpart napsugaras fövényén, tanyázni ó'serdők irdatlan sűrűjében. László elkezdte analizálni ezt a vágyát és érteni kezdte, hogy nem az őserdőbe vágyakozik, ahol sohasem volt . . . hanem vissza a füstös kis korcsmába, a gyanús pálinkamérésekbe, ahol reggelenként fölöttébb érdekesek és tanulmányozásra alkalmasak az emberek. így multak a hónapok, a megértésnek fásuit békességében. László odáig jutott, hogy a teremtett állatok közt csak a békát Ítélte magához méltónak, mert a béka bölcs állat: szárazon és vizén egyaránt jól érzi magát. Mondom, multak-teltek a hónapok és az újjáalakított, rendszeres életmódnak legszebb eredménye a békáról való filozófiai megállapítás volt.. Közben pedig az asszony nem filozofált, hanem hirtelen, minden átmenet nélkül, gyakran jött férje előtt zavarba, amit tüntető kedveskedéssel igyekezett leplezni . . . — Igen, értem! — motyogott a bölcs László ... és kevélyen gondolt arra, hogy gyermeke lesz. Szép, okos kis gyermeke. az elnökséget, hogy a polgári pörrendtartás végrehajtására vonatkozó utasitás kiadása alkalmával hasson oda, hogy abban a bírósági tárgyalás vezetőjének választása a bírósági tanácsra bizassék. 4. Utasitja a közgyűlés az elnökséget, hogy irjon föl a belügyminisztériumhoz aziránt, hogy az oly vármegyei jegyzői nyugdijszabályrendeletek, amelyekben a nyugdíj alapjául a mellékes jövedelmek is beszámíttatnak, jóváhagyassanak. 5. Fölhívja a közgyűlés az elnökséget egy sürgős előterjesztésnek a belügyminisztérium elé juttatására, amelyben a jegyzők és segédjegyzöknek fizetési fokozatokba sorozása és a vármegyei tisztviselők státusrendezésének a jegyzőkre való kiterjesztése kérendő. 6. Utasitja a közgyűlés az elnökséget, hogy a belügyminisztérium támogatásával hasson oda, hogy a cinkotai leánynevelőintézetben alkalmazott tanerők ott állandó alkalmazást nyerjenek. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az ügyrend megalkotása után Brüller János pénztáros terjesztette elő a pénztári jelentést, amely szerint az egyesület készpénzvagyona és követelése összesen háromezernyolcszázhatvanöt korona hatvanegy fillért tesz ki. Az Erzsébet jegyzői árvaházalap vagyona az 1909. év végén százkilencvennyolcezernyolcszázegy korona nyolcvannégy fillért tett ki, amiből az egri fiu- és cinkotai leányárvaház föntartási költségeire kiadtak ezerháromszázötvenkét korona hatvannyolc fillért és a maradványból kétszázhatezernégyszáz korona névértékű értékpapírokat vettek, ugy, hogy a pénztári maradvány jelenleg tizennégyezerkilencszáznyolcvannyolc korona hatvannégy fillér. Az 1911. évi költségelőirányzat szerint bevétel lesz tizenegyezernyolcszázhatvanöt korona hatvanegy fillér, a kiadás nyolcezernegyven korona. Ezután Nagy Sándor terjesztette elő a mult évben kitűzött pályázatról szóló jelentését, amely szerint az első pályadijat nem adták ki, a második dijat Fülei János nyerte. Jászberényi Miklós főjegyző jelentette, hogy a békésvármegyei jegyzői egyesület indítványt terjesztett a közgyűlés elé a községi jegyzők és segédjegyzők lakbérügyének törvényhozási uton való rendezése tárgyában. A főjegyző tudatta, hogy az országos jegyzöegyésület a jegyzők és segédjegyzők természetbeni lakásával már 1908. évi emlékiratában foglalkozott. Kimondta ezek alapján a közgyűlés, hogy fölhívja az elnökséget, hogy alkalmas módon sürgesse meg a kérdés oly megoldását, amely szerint a jegyzők általában természetbeni lakásban, a segédjegyzők pedig az emlékiratban kért Jakás vagy lakbérben részesittessenek. Hont vármegye és Marostorda vármegye jegyzői egyesületei indítványt nyújtottak be az egységes minősítésen alapuló községi és törvényhatósági szolgálat ügyében. Jászberényi Miklós főjegyző javaslatára a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy ezúttal különös intézkedés És csakugyan, az apróság megérkezett. Jöttek emberek, akik gratuláltak és banális, szerencsekiváno szavaikhoz utálatosan mosolyogtak, — Értem. Irigyelnek ! — mondta magában László és kezdte érteni, mi a boldogság. Az emberek pedig nem irigységből mosolyogtak, hanem azon, hogy az a szamár László egyáltalán nem sejt semmit. Egy ideig tanakodtak, hogy vájjon tényleg nem tud-e semmiről, vagy csak tetteti magát kényelem céljából? László azonban nem filozofált tovább. Büszkén, önérzetesen döngette a mellét. Ö megjárta fiatal korában az élet mélységeit. Őt tévedésbe ejteni nem lehet. 0 mindent megért és ennélfogva ő a legboldogabb ember. A felesége meg volt győződve arról, hogy a legszamarabb fráter. De azért összeborzadt, amikor férjét boldognak, megelégedettnek látta, Mi lesz itten, ha ez az ember egy napon megtudja a valóságot? Vájjon értelmes marad-e akkor is? Ez bizony nagy kérdés. László még nem csalódott soha. Ezért hiszi, hogy birtokában van az életbölcseség titka . . . László már nem kívánkozott vissza a csapszékbe. Szerette otthonát. Ez a szerencséje. Nem tudott meg soha semmit. Migha visszanézett volna a csapszékbe, egyszer okvetlenül rájött volna, hogy a korcsmáros vizzel keveri bort . . . megtételét szükségesnek nem tartja azért, mert az 1910. évi május 5-én tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozatában, valamint már az 1908-ban elfogadott emlékiratban a köztisztviselői egységes minősítés mellett állástfoglalt és erre nézve a törvényhozáshoz föliratot is fog intézni. Ugyancsak Marostorda vármegye jegyzői egyesülete tett indítványt a községek viszonyainak állami támogatás mellett leendő rendezése iránt. Az országos jegyzőegyesület az adóreform ellen szerkesztett emlékiratában már foglalkozott a községek vagyoni viszonyainak állami támogatás mellett való rendezésével, azonban e mozgalom akkor eredménytelen maradt. A választmány javaslatára utasította ennek alapján a közgyűlés az elnökséget, hogy • az egyesület által elfoglalt álláspont és indítvány szellemében újból irjon föl a minisztériumhoz az égetően sürgős kérdés mielőbbi gyökeres megoldása iránt. Ehez az indítványhoz Tóth József is nyújtott be határozati javaslatot, amely szerint addig, mig a közigazgatás általános rendezése elkövetkezik, intézkedjék a kormány a legközelebbi állami költségvetés összeállításakor, hogy a rendezett tanácsú városokéval aránylagos összeg vétessék föl a vagyontalan községek segélyezésére. Kimondta továbbá a közgyűlés, hogy mivel a végleges rendezésre tovább várakozni nem lehet, sürgesse meg az elnökség az 1908. évi emlékiratnak a jegyzői és segédjegyzői fizetés és korpótlékoknak novelláris uton való rendezésére vonatkozó részét. Ennek a tárgynak kapcsán nagy vita támadt afölött, hogy küldöttségileg kellene az emlékiratot megsürgetni. A vitában résztvettek : Kovács András, Papp Sándor, Kiss Vilmos, Horváth László, Bakó András és Háger Lajos. Kimondták, hogy az elnökség tagjai személyesen fognak a belügyminiszter elé járulni. Kimondta a közgyűlés, hogy fölterjesztést intéz a miniszterhez a jogerős büntető ítéleteknek az illetékes községi elöljáróságokkal való közlés tárgyában. Néhány apróbb ügy elintézése után az általános tiszujitást ejtették meg. Elnöknek újból TJszkay Bálintot választották meg. Alelnökök lettek: Morvay János és Csiz~ madia László. Főjegyzőnek Jászberényi Miklóst, jegyzőknek Olaszy Gábort, Brüller Jánost, és Pés Mihályt, pénztárosnak Varga Károlyt választották meg. Számvizsgálók lettek: Kovács Gyula, Ötvös Gyula és Balogh Gyula. Válasz,, tottak ezenkívül egy huszonnégy tagu választmányt. A közgyűlés délután két órakor ért véget. Közgyűlés után a tagok a Katona-féle vendéglében gyűltek össze. Választójogi gyűlés. Gyuláról jelentik: Az általános, titkos, egyenlő választójog ligája Gyulán vasárnap délután szervezkedő népgyűlést tartott, melyen megjelentek és fölszólaltak a fővárosból Fényes Samu dr, Fáber Oszkár, Kun Béla hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő, Nyisztor György. A népgyűlés délután három órakor kezdődött. A gyűlés kimon. dotta a liga gyulai fiókjának megalakulását és ©Inökké Berényi Ármin dr ügyvédet választotta meg. Választottak még száz tagu végrehajtóbizottságot és végül határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint föliratot intéznek a képviselőházhoz az általános, egyenlő, titkos választójog mielőbbi törvényerőre emelése érdekében. A népgyűlés este hat óráig tartott. Zichy János a liherálizmusrél. Lapunk más helyén irunk Zichy János gróf egri útjáról. A vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap reggel félkilenc órakor választókerületébe, Egerbe érkezett. A minisztert útjára elkísérték Náray-Szabó Sándor államtitkár, Lipcsey Adám, Cserny Károly, Farkas Pál és mások. A minisztert Egerben lelkesen fogadták. Délután két órakor a miniszter tiszteletére nagy bankett volt, melyen Zichy János gróf hoszszabb pohárköszöntőt mondott. Hangoztatta, hogy Magyarországon nagy hiba az, hogy az embereket, különösen a politikusokat, egyes cselekedeteikből és egyes nyilatkozataikból szokták megítélni. Pedig az embereket, különösen a politikusokat, csupán cselekedeteiknek és nyilatkozataiknak egész komplekszumából lehet megítélni, meg kell Ítélni egész lelkivilágukból, egész politikai karakterükből. — Tisztelt uraim, az a vezérgondolat, amely engem politikai pályámon végigkísért, kísér ma és kisérni fog pályámon továbbra is, az a vezér-