Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-18 / 124. szám

1510 október 18 DÉLMAQYARORSZAO 3 gondolat — bármennyire is félreértették talán egyesek — semmi egyéb, mint az ideális liberálizmus. Az én ajkamon, uraim, a liberalizmus nem frázis. Az én liberálizmusom nem az, amelyet jelszó és korteseszköz gyanánt szoktak használni; az én liberálizmusom az a liberalizmus, amelynek alapgondolata az egyenlőség, amelynek eszköze az egyenlő mértékkel való mérés, a méltányosság az egész vonalon s amelynek célja a szabadság, a gondolatnak, az érzelmeknek s a szónak az egyeseknek és az intézményeknek a Szabadsága. Ismételten mondom: ez nem frázis, de én ezt máskép nem tudom kifejezni. Ez az a liberalizmus, amely engem mint kultuszminisztert vezet és fog vezetni a jövőben is minden vallásfelekezettel szemben azért, mivel én minden bevett vallásfelekezetet egyaránt államföntartó tényezőnek tekintek, amennyiben mindegyiknek erkölcsi súlyát tudom mérlegelni s megtudom becsülni valamennyit s ha tegnapelőtt Győrben egy katolikus internátus fölavatásán jelentem meg s ha a legközelebb egy református kollégium fölavatásán, mondjuk Szászvárosban, megjelenek, ezzel nem demonstrálni akarok sem ott, sem itt, hanem csak azt teszem, ami a kötelességem. A vendég-képviselők nevében Kozma Andor beszélt. Székely Ferenc a helyzetről. — fi magyar nyelv a hadseregben.— Készfizetőbank. — Iparpártolás. — A drágaság ellen. — (Saját tudósítónktól.) Újpesten vasárnap délután alakült meg-, a polgárság óriási részvételével, a nemzeti munkapárt helyi csoportja. Az alakuló nagygyűlésen Székely Ferenc dr igazságügyi miniszter is megjelent s résztvett azon a város polgárságának minden rétege, különösen pedig az intelligencia, ugy, hogy a gyűlés helyisége, mely ezernél több személy befogadására alkalmas, kicsinynek bizonyult. Az országos nemzeti munkapárt részéről a miniszteren kivül Székely Aladár dr országgyűlési képviselő és Papp József dr egyetemi magántanár voltak ott. Szabó Béla dr gyógyszerész indítványára a gyűlés elnökévé Óbáry Lipót lovagot, jegyzőjévé pedig Tihanyi Lajos dr-t . választották meg. Az elnök megnyitó-szavai után Kálmán Ödön dr újpesti ügyvéd beszéd kíséretében a következő határozati javaslatot terjesztette az alakuló nagygyűlés elé: Az újpesti nemzeti munkapárti polgárság nagygyűlése kimondja, hogy a nemzeti munkapárt újpesti szervezetét megalakítja, csatlakozik az országos nemzeti munkapárthoz s csatlakozását a párt vezetőségének bejelenti. Az újpesti nemzeti munkapárti polgárság nagygyűlése elhatározza, hogy a nemzeti munkapárt újpesti szervezetének megalakítása alkalmából Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Perczel Dezsőt, mint az országos nemzeti munkapárt elnökét, táviratilag üdvözli s ragaszkodásáról bjztositja. A határozati javaslatnak egyhangú elfogadása után Székely Ferenc dr igazságügyi miniszter emelkedett szólásra s a polgárság nagy figyelme mellett a következő beszédet mondotta: (Székely Ferenc beszéde.) — Tisztelt Pártgyülés ! A szervező-bizottság Bzlves meghívása folytán örömmel jelentem meg az önök körében, hogy pártunk helyi esoportjának megalakulásánál közreműködjem P azt tőlem telhetőleg előmozdítsam. Engedjék meg, hogy ez alkalommal néhány szóval nyilatkozzam a politikai helyzetről s azokról a nagy föladatokról, amelyek a legközelebbi jövőben pártánkat foglalkoztatni fogják. (Halljuk!) — Nincs még teljes tiz hónapja, hogy a jelen kormány helyét elfoglalta. Az akkori helyzet súlyos kétségekre adott okot, vájjon képesek leszünk-e a nemzetet arról a süppedékes talajról, amelyre a közjogi utópiák lidércfénye után Járva eltévelyedett, visszatéríteni a reális politikának sokszor fáradságos, de biztosan célravezető ösvényére. Hamarosan tisztába kellett Jönnünk, hogy csak egy teljesen uj párt alakításával fogjuk a sikert biztosíthatni. Országszerte megindult a szervezkedés, melyben magam is tevékeny réazt vettem (Éljenzés) s a nemzeti munka jegyében minden várakozásunkat fölülmúló győzelmet arattunk. •— Ez a választási eredmény nemcsak a kormány politikájának igazolását jelentette az országra nézve, hanem a törvényenkivüli állapot megszűntét és alkotmányos életünk zavartalan menetének biztosítását is. De, aki ismeri nemzetünknek lobbanékony természetét, annak még mindig maradhattak aggodalmai, hogy nem lesz-e a nemzet lelkesedése ezúttal is szalmaláng, amely a választások izgalmainak megszűntével és a rendes viszonyok beköszöntével magától kialszik és a közömbösség nyomasztó hangulatával megbénítja további működésűnket. — Azonban a mai pártgyülés, amelyet az országos hangulat egyik fokmérőjének kivánok tekinteni, teljes megnyugtatásunkra szolgál, hogy választóközönségünk bizalmára állandóan számithatunk. Ez peclig rendkivül fontos reánk nézve, mert nemzetünk egész jövőjére kiható nagy elhatározások és talán kemény küzdelmek előtt is állunk. A választásokon aratott győzelmünk csak első lépcsőfoka volt elveink érvényesülésének. — Alig ocsúdott föl az ellenzék vereségéből, máris fölhangzott ellenünk a vád, hogy nem dolgozunk. Ámde ez a vád teljesen alaptalan> mert rövid néhány hónap alatt egy uj pártot, országos közhangulatot, parlamenti többséget teremtettünk a semmiből, kivezettük az orszétgot a törvényenkivüli helyzetből, gondoskodtunk az állami szükségletek fedezéséről és biztosítottuk alkotmányos életünknek zavartalan menetét, most pedig a delegációk ülésezésével párhuzamosan, a képviselőház bizottságai fontos törvényjavaslatokról tanácskoznak s a kormány a monarchia másik államának kormányával folytat döntő jelentőségű tárgyalásokat. — A helyzet súlypontja jelenleg ezeken a tárgyalásokon van. Vállalkozásunk második lépcsőfokának ama nagy kérdések minden irányban kielégítő megoldását tekintjük, amelyek az Ausztriával fönnálló közösségiirikböl származnak. S ezen a téren fog legelőbb kitűnni, hogy a mi politikánk nem egyszerű folytatása az előző kormány politikájának. Az előző kormány emberei az elméletben a legtulzóbb' közjogi elve" ket vallották magukénak, agyakorlatban azon" t,an viszont óvatosan kerülgették mindezeket a kérdéseket s inkább hadállást hadállás után föladtak, mintsem hogy az összes .kérdésekben lehetőleg egyszerre igyekeztek volna tiszta helyzetet teremteni, ami talán véget vetett volna némely kártékony illúziónak, de megszerezte volna az országnak azt a rég várt nyugalmat, amelyre okvetlenül szükségünk van, hogy a belügyi törvényalkotás terén reánk váró égető kérdéseket valahára megoldhassuk — Nekünk lesz bátorságunk szembenézni a közösségből származó kérdések egész komplekszu. sával. Nem beszélünk „nemzeti aspirációkról", „vívmányokról", vagy épensóggel „engedményekről", hanem nyíltan és becsületesen keressük azt a megegyezést, amely méltó egy önérzetes nemzethez s méltó annak koronás királyához. — Az eredmények, amelyek elérésére a folya. matban levő tárgyalások alatt törekszünk, főbb pontjaiban a következők: 1. Hogy a katonai büntetőeljárásban a magyar nyelv kellően érvényesüljön. 2. Hogy legyen készfizető-bankunk. 3. Hogy a had fölszerelésekért elvállalandó terhek ellenértéke gyanánt a magyar ipar a megrendelésekből arányos részt kapjon. — Ha mind e függő kérdéseket kielégítően elintéztük, az előkészítés alatt álló törvényjavaslatokat — amelyek közül a polgári pör" rendtartást és a földgázmonopóliumot fontosságuknál fogva különösen ki kell emelnem — letárgyaltuk s az uj véderötörvényt megalkottuk, akkor kerül a sor azokra a fontos belügy; reformokra, melyekben vállalkozásunk harmadik lépcsőfokát látom, a választói jog s a közigazgatás demokratikus reformjára. — Sürgős és fontos föladat, hogy a nép sséles rétegeit jogtalan helyzetükből kiemeljük, de még fontosabb és még sürgősebb, sőt, sajnos, napjaink* ban egyenesen égetővé vált, hogy létföntartásának fizikai eszközeiről gondoskodjunk. Ezen a téren gyors és erélyes intézkedésre van szükség. Sokféle oka van a mai drágaságnak, amelyek részben emberi eszközökkel meg nem változtathatók, de vannak olyanok is, amélyek törvényeken és kormányrendeleteken alapulnak s ugyanilyen intézkedésekkel el is háríthatók. — Bárrailyen bölcsek lettek légyen ezek az intézkedések, normális viszonyok közt, keletkezésük időpontjában, nem hiszem, hogy létrejöhettek volna, ha már akkor előre lehetett volna látni, hogy milyen következményekre fognak vezetni. Nincs tehát más mód, mint ujabb törvényhozási intézkedésekkel vagy kormányrendeletekkel ellensúlyozni ezeket a ha" tásokat, legalább is arra az időre, amig ezek a rendkívüli állapotok fönnállanak. — Intézkedniük kell az alkotmányos tényezőknek, fölkeli emelnie szavát az országos közvéleménynek és állást kell foglalnia pártunknak, hogy ebben az ügyben a közérdeknek megfelelő megoldás minél előbb testet öltsön. — íme, milyen váratlan föladatok elé állitha^ kormányokat ós pártokat a népek sorsának forgandósága. Azért minden pártprogramnál többre kell becsülnünk egy erkölcsi tulajdon, ságot, amely a legválságosabb helyzetekből is megmutatja a kivezető utat és ez a pártlelkiismeret. — Kivánom, hogy ebben a mi pártunk s annak minden egyes helyi szervezete mindenkor helyt álljon: kifelé legyen benne őszinteség és önérzet, párosulva erőinknek bölcs mérlegelésével, befelé pedig legyen meg benne az az igazi demokratikus szellem, amely hivatva lesz nemzetünket egy jobb és szebb jövő ölébe vezetni. A miniszter beszédét több izben szakította félbe a tetszésnyilvánítás, a végén pedig a hallgatóság hosszantartó éljenzésben és tapsban tört ki. (A készfizetések fölvétele.) A nagygyűlés résztvevőinek kívánságára Székely Aladár dr országgyűlési képviselő szólott ezután. — Azoknak a kérdéseknek hatalmas tömegéből, — mondotta, — melyek most a nemzeti munkapártot foglalkoztatják, a készfizetések fölvételének ügyét kell kiragadni. Világos példákkal és okfejtéssel tárta föl annak jelentőségét. Rámutatott arra, hogy a, készfizetések fölvételének követelése nem jelszó-politika és nem erőpróbák keresése. Az a körülmény, hogy a jegybank nem áll a bankjegyek beváltásának jogi kényszerűsége alatt, megdrágítja hitelünket a külföldön, de megdrágítja Ausztria részéről is, mert igy nem kell az osztrák tőkének nála olcsóbb külföldi tökekinálat versenyével küzdenie. A készfizetések fölvétele tehát nem csupán egy erőpróbának sikeres kiállását jelentené javunkra, hanem értékes gazdasági eredményeket: a hitel olcsóbbáválását s ezzel az ipar, a kereskedelem hatalmas föllendülését, az ország gazdasági erejének növelését. Az tehát, amiért a kormány most küzd, nem papirosreform, hanem a demokratikus haladás előföltételének, az anyagi fejlődésnek követelménye. A tetszéssel fogadott beszéd után Cserba Dezső dr ügyvéd a pestmegyei nemzeti munkapárt végrehajtó-bizottságának nevében, Teleky József gróf és nemeskéri Kiss Pál megbízásából bejelenti a vármegyei nemzeti munkapárt támogatását az újpesti helyi szervezet számára. Miklós Antal dr vármegyei tiszteletbeli ügyész mondott még köszönetet Székely Ferenc igazságügyi miniszternek beszédeért, majd megalakították az újpesti nemzeti munkapárt tisztviselői karát a következőképen: • Elnökök: Őváry Lipót lovag, Cserba Ferenc, Geduly Lajos, Mády Lajos, Saly Károly, Venetianer Lajos dr és Pintér József; alelnökök: Kovács Nagy Lajos dr, Guth Pál, Székely Miksa, Miklós Antal dr, Kálmán Ödön dr, Szabó Béla dr, Ehrenwald Vilmos, Schön Bernát, Schwarz Jakab, Cserba Dezső dr, Weisz Mór és Friedrich Vendel; jegyzők: Tihanyi Lajos dr,Gramling Elemér dr, Vadász Pál dr, Miklós Alajos és Gyulay István. Választottak még ötventagu választmányt. Az elnök zárószavaival, a miniszter és a vendégek lelkes éljenzése közben, ért véget a gyűlés.