Délmagyarország, 1910. október (1. évfolyam, 110-135. szám)

1910-10-01 / 110. szám

1910 október 1 DÉLMAQYARORSZAQ 11 KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlési. - Nem adják el az ujszegedi villatelkeket. ­(Saját tudósítónktól.) A mai ülés szenzációja, bogy a közgyűlés nem adja el az ujszegedi villatélkeket. Szenzációnak kell jeleznünk ezt a közgyűlési határozatot, mert az ujszegedi villatelkek eladásának az ügye befejezett tény. ként élt a köztudatban s a mai határozat kí­nosan lepi meg mindazokat, akik a városra nézve e fényes üzleti müvelet elejtéséről tudo­mást szereznek. Konstatálnunk kell, hogy a névszerinti szavazásnál vagy hiba, vagy félre­értés történt s ugy vagyunk értesülve, hogy a holnapi ülés napirendje előtt erről szó is fog esni. Még kell állapítanunk azt is, hogy az erőteljesen megalapozott tanácsi előterjesztésre csak maga az előadó szavaz jtt, a többi tanács­tag mind a javaslat, tehát az eladás ellen volt. A rendőrtisztviselők egyenruházati átalányát évi kétszáz koronában állapította meg a köz­gyűlés s ennél a kérdésnél is elvetette a ta­nács javaslatát. Részletes tudósításunk a következő : A közgyűlésben Lázár György dr polgár­mester elnökölt, a jegyzőkönyvet • Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr és Ferenczy Béla aljegyzők vezették. A gyűlés megnyitása után hitelesitik a mult ülés jegyzökönyvét, azután áttértek a tárgy­sorozat folytatólagos tárgyalására. Gaál Endre dr közművelődési tanácsos be­jelentette, hogy a helyettes-tanitók díjazására fölvett költség kimerült. Javaslatára a köz­gyűlés póthitelt szavazott meg ezen a címen. Az ujszegedi óvóda terveit elfogadták, az uj­szegedi növényház építésénél fölmerült négy­ezeregyszázkilencvenkilenc korona hatvannégy fillér pótköltséget kiutalták, a Tóth Gyula szeged-alsóvárosi igazgató negyven éves tanítói működése emlékére tett ezer koronás alapít­ványt tudomásul vették. A tanács a tennisz-társaságokat köztér­használati díjjal rótta meg. Ez ellen a tár­saságok fBlebbeztek, de a közgyűlés jóvá­hagyta a tanács határozatát. — A szegedi ma­gyar iparpártoló szövetség négyszáz, a baromfi­és házinyultenyésztök egyesülete kétszáz, a berlini magyar művészek egyesülete kétszáz, a gráci magyar egyesület ötven korona segélyt kapott, a szegediek budapesti körének pedig megengedték, hogy a város cimerét használ­hassa. Szekerke Lajos adóügyi tanácsos előterjeszti a szegedi háztulajdonosok egyesületének kér­vényét, házadókedvezmény kieszközlése iránt. A közgyűlés a kérvényt illetékes helyre jut­tatja. Balogh Károly pénzügyi tanácsos bejelentette, hogy a helyettesítési költségekre előirányzott hitel kimerült s kérte annak pótlását. A köz­gyűlés ezt elrendelte. Javaslatára helybenhagyta a közgyűlés a polgármester abbeli intézkedését, hogy járványorvosnak ideiglenesen Mogán Béla dr szegedi orvost alkalmazta. Wimmer Fülöp a közvágóhidnál alkalmazott gépész fizetésének kérdésénél fölszólalt és is­mételten figyelmébe ajánlotta a törvényható­ságnak a műszaki tanácsosi állás szervezését. A fölszólalás általános tetszéssel találkozott. (A rendőrtisztek egyenruhája.) Balogh Károly tanácsos bejelenti, hogy a rendőrtisztviselők egyenruházati költség cimén évi négyszáz koronát kérnek. A tanács eluta­sította a kérvényt, mert a közgyűlés annak idején kimondotta, hogy a négyszáz koronát egyszersmindenkorra adta egyenruhára. A rendőrtisztek megfölebbezték a tanács határo­zatát s az előadó a régi indokok alapján a fölebbezés elutasítását kéri. Somogyi Szilveszter dr főkapitány fölszólalt és kérte a tanács javaslatának elvetését. Taschler Endre főjegyző közbeszól. Somogyi Szilveszter dr főkapitány: Ha a fő­jegyző urnák mondanivalója van, mondja el, szívesen megfelelek rá. Folytatva beszédét, hangsúlyozza, hogy a rendőrtiszteknek nagy szükségük van uniformisra. A főkapitány ezután kifejti a maga ál­láspontját s arra kéri a közgyűlést, hogy adjon a rendörtisztvíselőknek legalább kétszáz korona évi egyenruházati átalányt. Wimmer Fülöp, Sáry János és Antal Károly rövid fölszólalásban elfogadásra ajánlják a fő­kapitány előterjesztését. Elnök a vitát bezárja. Balogh Károly előadó a maga és a tanács álláspontját védi és kifejti, hogy annak idején maguk a rendőrtisztek is egyszersmindenkorra kérték az egyenruhaátalányt. Somogyi Szilveszter dr záróbeszéde után a közgyűlés a tanács javaslatát elvetette és a rendőrtiszteknek megszavazott évi kétszáz ko­rona egyenruházati átalányt. Ezután a városi igáskocsisok uniformisára is átalányt szavazott meg a közgyűlés. (Nyugdíjazások.) Balogh Károly előterjesztésére egész rend különféle alapi számadást vett tudomásul a közgyűlés, azután elintézte a nyugdijkérvényeket. Nyugdíjazták: Zsarkó József második osztá­lyú rendőrt, Vékes Lajos fogyasztási adóbiztos (végkielégítést kapott), Szűcs József rendör­alkapitányt, özvegy Kőrössy Józsefnét, Groh­mann Ferenc osztályjegyzőt, Kovács Gyula ír­nokot, özvegy Varga Józsefnét, Gárdián Ignác rendőrt, Kiss Adám tűzoltó-kocsist, Pópitij Já­nos második osztályú rendőrt, özvegy Bisztrói Jánosnót és Gál András vámőrt. A kegydij iránt való kérvényeket elutasítot­ták s mindazokat az ellátás iránt való kérvé­nyeket, melyek nem voltak jogosultak. (Az ujszegedi villatelkek.) Bokor Pál helyettes polgármester előterjesz­tést tett az ujszegedi ötvennyolc villatelek eladására. E telkek után a város kap évenkint 7356 korona bérösszeget, holott ha eladja a telkeket, azokért 403.815 koronát kap. Ennek az összegnek a kamata több, mint a bérösszeg s a bérlet még tizenhárom évig tart. Az eladás tehát jó üzlet a városra, mert a tizenhárom év múlva bekövetkező ujabb huszonöt éves bérlet sem lesz oly kedvező, hogy az eladási árat s a kamattöbbletet megközelítené. A ta­nács ennélfogva javasolja az ujszegedi villatel­keknek örökáron való eladását. A bérösszeg husz százaléka nyombau kifizetendő, a többi pedig husz év múlva, egyenlő részletekben, öt százaiékos kamattal. Kelemen Béla dr nem fogadja el a tanács javaslatát s azt indítványozza, hogy az uj­szegedi villatelkek eladási kérdése ezúttal le­vétessék a napirendről. A város erősen fejlődik, az ujszegedi ligetre szükség van s ha azt most eladjuk, az az értékes telek többé soha sem kerül vissza a város tulajdonába. Wimmer Fülöp a tanács javaslatát pártolja, mert a város kiváló üzletet csinál s ha most a telkek eladatnak, akkor az ujszegedi liget a bérlet lejártakor, tizenhárom év múlva lesz csak igazán fejlett s akkor lesz ott valóságos fövárosias villasor. A tanács javaslatának el­fogadását ajánlja. Prokísch Ferenc elfogadja a tanács javaslatát, csak az eladási föltételekhez van szava s a tel­kek előterének rendezését kéri. Pillich Kálmán szintén az eladás mellett van, mert Újszeged fejlődését vonja maga után, ha a telkek magánkézben lesznek. Kószó István dr semmi szin alatt sem adja el a telkeket, mert azok az eladás esetén valamikor még igen sok pénzébe kerülnek a város közönségének. Kelemen Béla dr indítvá­nyát fogadja el s kéri a tanácsi javaslatnak a napirendről való levételét. Sáry János nem ad el városi tulajdont. Örül­jön a város, ha van földje. Juhász Antal is a tanács javaslata ellen van, mert a telkek eladásával megakasztódik Új­szeged fejlődése. Az eladás csak akkor volna indokolt, ha a város meg volna szorulva és pénzre volna szüksége, amit a telkek eladásá­val szerezhetne. Elnök a vitát bezárja. Bokor Pál előadó föntartja a tanács javasla­tát. Az a. meggyőződése, hogy az ujszegedi villatelkek eladása fejleszteni fogja Újszegedet, hiszen a telkeken a villák építése tette ele­venné Újszegedet. Elnök megállapítja, hogy napirendi vitának nem lehet helye s elrendeli a névszerinti sza­vazást. Akik a tanács javaslatát elfogadják, i<?en-nel, akik nem fogadják el, nem-mel sza­vazzanak. A közgyűlés huszonnégy szóval huszonkét szó ellenében elvetette a tanács javaslatát s igy kimondotta, hogy az ujszegedi villatelkeket nem adja el. A közgyűlést szombaton délután négy órakor folytatják. x A külterületi lakás-szabályrendelet­Esztergom városa arra kéri a szegedi tanácsot, hogy küldje meg neki a külterületi lakás-sza­bályrendeletet. TUDOMÁNY, IRODALOM • A Nyugat Pécsett. A Nyugat irodalmi folyóirat, amely a fiatal, modern magyar iro­dalmat oly lelkesen képviseli, előadásokat föl­tartani a fővárosban és a vidéken. A soroza­tot vasárnap, október másodikán Pécsett kezdi meg, ahol Ady Endre, Halvány Lajos, Héltai Jenő és Ignotus járulnak a közönség elé mü­veikkel. Pécsett fölötte nagy érdeklődéssel várják a fölolvasást. APRÓSÁGOK. Furcsa fogadások. Dickens egyik regé" nyében két jóízű figura van megírva, akik min" den lehető és lehetetlen dologra fogadást köt" nek. Ezeket a figurákat Dickens alighanem a régi White-Club tagjai közül halászta ki, akik között tényleg hajmeresztő fogadások történ­tek. Egy londoni folyóirat kuriózumként közli most a klub régi fogadó-könyvét, amelyben igazán jeles fogadások vannak följegyezve. Em­lítésre méltó ezek közül például sir Georg Tal­bot fogadása, aki egy Buttler nevű gentleman­nal abban fogadott, hogy 1815. április 24-től kezdve két éven belül nem találkozik Napó­leonnal. 1749-ben lord Marcii fogadott Taaffe gróffal ezer aranyban, hogy négyesfogatával egy óra alatt tizenkilenc angol mértföldet tesz meg. A fogadást fényesent meg is nyerte, mert hat perc és harminchárom másodperccel hama­rább érkezett á célhoz. Igaz, hogy négy ver­senylovat fogott a kocsija elé, ameiyet szintén külön a verseny céljára építtetett. Nagyon ér­dekesek a lord March fogadásai, aki egyszer például abban fogadott, hogy egy levelet nyolc­van kilométer óránkénti gyorsasággal fog ren­deltetési helyére juttatni. Ez a gyorsaság a tizennyolcadik század közepén bizonyára lehe­tetlennek tűnhetett mindenki előtt. Lord March azonban megnyerte a vakmerőnek látszó foga­dást, még pedig ügy, hogy az egész útvona­lon, amerre a levélnek mennie kellett, kitűnő kricketjátékosokat állított föl egymás mellett a levelet aztán egy kricketlabdába varratta bele s a játékosok nagy gyorsasággal adták tovább egymásnak a labdát. Abban is foga­dott egyszer a nemes lord, hogy neki van a legnagyobb étkü inasa az egész világon. Sir John Lade volt az ellenfele, aki szintén az inasát állította ki a versenyben. A lord inasa azonban méltónak bizonyult gazdája bizalmára, mert egy egész sült malaccal és egy almás­bélessel verte le az ellenfelét. Lord Barrymore is szenvedélyes fogadó volt s a legtöbbször meg is nyerte fogadásait. Egyetlen egyszer azonban csúnyán lefőzték. Abban fogadott ugyanis, hógy egy száz yardos futásban akárkinek harmincöt yard térelőnyt ad. A fogadásba egy gömbölyű termetű, Bullock nevü gentleman ment bele, azzal a kikötéssel, hogy a versenypályát ő TA­laszthassa meg. A ravasz és kövér Bullock aztán egy olyan szük londoni sikátort választott, amelyben két ember el nem mehet egymás mellett. A versenyt a valesi herceg is végig­nézte az egész előkelő társaság élén s a dolog­ból óriási kacagás lett, mert lord Barrymore hamarosan behozta ugyan a harmincöt yardos térelőnyt, de az előtte tötyögő Bullock mellett sehogy se tudott keresztülférkőzni s a ver­senyt, nagy boszűságára, elvesztette. ^ Az örelöíj madara. Oránban Servies algíri aviatikusnak vasárnap érdekes kalandja volt. A perregauxi lóversenyek alkalmával Servies a Szegedről elköltözünk Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszőrákat és zsebórákat a saját be­szerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! íuiiórások Kölcsey-utea szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hitgó és Társa

Next

/
Thumbnails
Contents