Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-08 / 91. szám

1910 szeptember 8 DÉL MAGYARORSZÁGI 3 kezdettől fogva óva intette a kísérletező klinikusokat, hogy ilyen esetekben ne alkalmazzanak injekciót. Ehrl.ich tanár az előadását szemléltető képekkel kisérte, amelylyel ékesen bizonyította a szérum rendkívüli hatását. A beszámoló általában kedvező eredményekről számol. Az egyes halálesetekre vonatkozólag Ehrlich azt a magyarázatot füzi> hogy csak olyan esetekben következhetik be a szérum használhatatlansága, ha a bujakór rombolása következtében az idegrendszer súlyos zavarokat szenvedett. Ilyen esetekben természetesen fölösleges a befecskendezés. Ezek az esetek azonban olyan ritkák, hogy a tegnapi beszámoló után ítélve, semmi sem tarthatja föl az ~ ;,Ehrlich-Hatat" abban a diadalmas útban, . amelyen „az emberiség jóltevője" jelzőt-vivja ki lángeszű föltalálójának. A délvidéki .árvízkatasztrófa. — Forgalomzavar mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) Mint már tegnap is hirül adtuk, a mult heti krassószörényi felhőszakadás után a Cserna-patak . egész környéke a borzalmas pusztulás képét mutatja. A szeptember elsején kezdődött állandó eső másnapra már erősen megárasztotta a Csernát és a többi patakokat, amelyek fákat és fatörzseket vittek magukkal. Délelőtt'tíz órakor már megszakadt a távbeszélő-és táviróforgalom. Féltizenkét órakor egy vonat indult el Orsováról, amely csakhamar kénytelen volt visszatérni, mert a vasútvonalon már nem lehetett közlekedni. Az eső ezalatt folytonosan zuhogott s a Cserna-patak annyira megnőtt, hogy kiöntéssel fenyegetett. A csendőrség figyelmeztette is a patak völgyében lakókat a veszély közeledésére és sürgősen kilakoltatta őket. Este tiz órakor Herkulesfürdőről az a hír érkezett, hogy a Cserna . erősen megáradva hömpölyög Orsova felé. A hatóságok az árvízveszedelem hírére mindenkit mozgósítottak. Éjjel féltizenkettőre Orsovához ért az ár és elöntötte az egész Csefnavölgyet, rengeteg sok gyökerestül kitépett fát, fatönköt és állati hullát hozva ihagá" val. Az orsovái vasuttelep valamennyi háza viz alá került. Az állami uttestet a vasuttelep és Orsova között több helyütt hetven-háromszáz méternyire szakította át az ár. Az úttest, bői annyi maradt csak meg, hogiy egyszerre egy-egy ember mehet csupán rajta végig. A Cserna völgyében öt ház teljesen összeomlott és a védőgát egészen elpusztult. A távíróoszlopok kidöntve, az utón hevernek s rengeteg fatönk és oszlop fekszik szanaszét. A Cserna három uj medret vájt magának s temérdek termőföldet tett tönkre. Elsöpörte a koraniki vasúti hidat, a jablonicai ideiglenes vasúti hidakat s több helyütt egészen kettészakította a töltést. A pusztulás Orsova környékén a 'egnagyobb. A környékbeli községekben is igen sok házat vitt el az ár. A forgalom Románia felé teljesen szünetel, mivel a verciorovai vasúti hidat az ár elvitte. Turnszeverin és Palánka között megakadt egy vonat, amelynek segítségével Turnszeverinböl egy mozdony jndult el egy kocsival s rajta öt emberrel. A mozdony a kocsival az alámosott töltésről lezuhant s mind az öt ember belefúlt az árbaHerkulesfürdő közönségét a környék pusztulása egészen bezárta. A fürdővendégek kénytelenek Orsováig kocsin tenni meg az utat, ahonnan hajóval mennek tovább. Ujabb orsovai távirat jelenti: A megáradt Cserna elöntötte a petroleumfinomító-gyárat és a tulajdonosok most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy át fogják az egész gyárat telepiteni Galíciába. A lakosság nagy megütközéssel fogadta a hirt, mert a nagyobb része a gyárban dolgozik és így keresi meg a kenyerét. Lupánek nevü község nagy kárt szenvedett. Sok háza elpusztult és több ember az életét vesztette. Az Orsova mellett levő Zävaj nevü erdőrészlet, valamint a híres Gráf-féle nyolcvan holdas kert, ahol a bolgár kertészek dolgoztak, valóságos iszaptenger. Elpusztultak még a vasúti töltések is, ugy, hogy a sinek a levegőben lógnak. Az országutat is elvitte a viz. Herkulesfürdőn is nagy az ijedtség az árvíz miatt. Az állomástól mintegy hetven-nyolcvan méter távolságig viz minden. Hegyomlás következtében a Dóra nevü villának a hátulsó fala beszakadt. Amikor a zuhanás történt, ott tartózkodott Iván Péter németbogsáni lakos, akit a leomló ködarabok agyonütöttek. A fürdővendégek gyalog menekülnek Orsovára és onnan hajón utaznak el. A távírda- és telefonhuzalok még mindig annyira meg vannak rongálva, hogy csak hónapok múlva lehet újra használatba venni. A Máv. igazgatóságától vett értesülés szerint a budapest—orsovai vonal, Karánsebes és Domasnija—Kornya vonalrészen az összes forgalom ismét fölvétetett. A 703. és 704. számú gyorsvonatok azonban továbbra is csak Karánsebesig, illetve onnan közlekednek. A 701. és .702. számú ekszpresszvonatok közlekedése Budapest és Orsova között továbbra is elmaradDomasnija—Kornya és Orsova között az összes forgalom szünetel. Másfélmillió a kár. Temesvárról táviratozzák: Tegnap Karánsebesről Temesvárra érkezett Zelovits államvasuti igazgatóhelyettes és íélszeghy szegedi államvasúti üzletvezető, akik á muít heti' krassószörényi árvízkatasztrófa után az államvasuti vonalak rongálódásait szemlélték meg. A szemle után a kiküldöttek a magyar államvasutak kárát másfélmillió koronára becsülték. Árviz Trencsánmegyében. Szűcs községet a rajta keresztülfolyó kis patak, amely a többnapos esőtől megdagadt, teljesen elárasztotta. Eddig számos ház összedőlt és tömérdek háziállat pusztult el. Több ember eltűnt. Trencsénből két század katonaság ment Szucsra, hogy a mentési munkálatoknál segédkezzék. Az egész megyében árvizveszedelemtől tartanak, mert a Vág folyton emelkedik. Árvízkatasztrófák Ausztriában. Brünnből jelenti egy tudósítás : A magas vízállás következtében ma reggel Kunowitzban legalább száz ház beomlott. Valószínűleg több ember is vizbefult, eddig azonban semmi bizonyosat nem lehetett megállapítani. ífeinoM báró ma Kunow'tzból az áradás színhelyére megy. A Kunowitz—Ungarisch Ostrau és Kunowitz— Ungarisch Hradisch vasúti- vonalak el vannak árasztva. A forgalmi zavar valószínűleg három napig fog tartani. Ungarisch-Ostrauban tizennégy ház össze, omlott. Ungarisch-Brodban a külváros még mindig igen veszélyes helyzetben van. Számos emberélet forog kockán, mert nem lehet a külvárost megközelíteni. A „Lidove Novine" jelentése szerint Ungarisch-Brodban és a közelében lévő Aujezdben több ház bedőlt. Luhatschowitzban az összes hidakat elsodorta az ár. A nyaralókat elöntötte a viz. A preraui kerületben a Bostienka-patak kilépett medréből. Csendőrséget vesznek igénybe a segélynyújtáshoz. Az északi vasút Zlin—Vizovitz vonalán a forgalom szünetel. A viz apadása sehol sem konstatálhatóKatasztrófa Romániában. Bukarestből jelentik: A verciorova—bukaresti vasutvonalat a már napok óta tartó esőzés teljesen elárasztotta. Egy mozdony, melyet ma reggel egy órával a verciorovai gyorsvonat elindítása előtt a vonal megszemlélése végett elindítottak, a Tapolnica-folyón átvezető hídon kisiklott. A mozdonyvezető, három kalauz és egy vonatvezető azonnal meghalt, a fűtő életveszélyesen megsebesült. Sírém János. * Strém János tizenhétesztendős, illik tehát, hogy nemcsak a szinpadon lásson sokkal fényesebbnek, szebbnek mindent, mint amilyen, hanem az életben is. Strém János tulment azonban azon a határon, ameddig teljesen gyakóí. latiatlan, fiatal, fellengző és szivárványokat hajszoló gondolkodásával elmehetett. Tizenhét/éves korában nem mutatott több. érettséget, mintha Jizéves lenne és. annyi passzív rajongással futott neki a szinészpályának,. hogy az első nagyon hibás lépés után nem tudott megfordulni, csak meghalni. Hogy ez a jámbor óhaja nem sikerült, mert az élet és a golyó, vagy ha ugy jobb, a golyó és a halál közé egy elég erős ellenállóképességgel rendelkező cigarettatárca állt, arról igazán nem tehet se Strém János, se a golyó, se az éiet, se a halál. Strém meg akart halni, a mellének, talán egyenesen a tüdejének irányította a golyót; hogy ép egy kis cigarettatárca kiáltott vétót, az lehet humoros, komikus vagy tragikomikus, de a tényeken nagyon keveset változtat. Tudjuk, hogy Strém Jánosnak az esete nem lényeges, nem fontos, sőt egyáltalán nem olyan, amely nagyobb érdeklődést tud fölkelteni. Mindössze talán bizarr, ad personam mutat abriormitást. Ezzel szemben az élet ép a mostani időkben produkál tömérdek olyan eseményt, amelyeknek a nemzetközi, a nemzeti, a jogi és közjogi, a társadalmi és gazdasági életben nagy jeléntőségük van. És mi mégis ezzel a kis és lényegtelen esettel foglalkozunk, a tizenhétesztendős Strém Jánosnak gyerekhistóriájával, aki színész akart lenni és mert a bírálatra elsősorban illetékes emberek kimondták rá, hogy nincs a színjátszáshoz tehetsége, hát öngyilkos lett. Egy esetből még kevésbé szabad általánosítani, mint egyes esetekből. Aki azonban a társasélet mélyén forrongó erőket tisztán és jól akarja látni, annak egyetlen olyan dólpg mellett sem szabad elmenni, ami anyagot nyújthat annak megállapításához, hogy mi befolyásolja a társadalmi etika fejlődését, mi gyúrja, alakítja az embereket és mi teremti meg bennük a vérrel, az öröklött tulajdonságokkal, folyton az emberbe kapaszkodó hagyományokkal azt a folyamatot, amit a bibliák nyugodtéletü újkori hősei ós a leibnitzi ízű filozófiák csodálatos békességü apostolai föltétlen bizonyossággal keresztelnének el „6zabad akarat"-nak. Ilyen szempontokból nem is olyan közönséges eset a Strém János esete. Teli vagyunk ilyen emberekkel, kávéházakban, sétatereken, korzókon, szállókban lépten-nyomon Strém Jánosokkal találkozunk. Emberekkel, akikben van valami a Strém Jánosból. Emberekkel, akik gyöngék az életre és erősek a halálra* Emberekkel, akik vakon, bekötött szemmel járnak és olyanok, mintha mindig kulisszák között kóborolnának. Emberekkel, akik nem lehettek színészek és vagy nem tudják végigélni az életet, vagy végigszinészkedik. Emberekkel, akik irtóznak a munkától és színészek akarnak lenni, mert a színpadot a munkátlanság menhelyének látják. Emberekkel, akik a vérükről finomságot prédikálnak és tehetségtelenek, tehetetlenek. Azt hiszem, elég hosszú sor és bizonyára még nem teljes, nem kimerítő. És a színésznyomor ? Nem lehet vizsgáztatni embereket azzal az utógondolattal, hogy ne mondjuk meg ennek az embernek az igazat, mert akkor öngyilkos lesz. Helyes dolog, hogy nem szalasztanak mindenkit a szinészpályára, ha tizenhétéves és rajongó. Az életben annyi ridegség, komoly és nagy küzdelem vár az emberre, hogy jól előkészíteni csak igazságokkal lehet az ifjakat, amelyeknek olyan félelmetesen bátor és könyörtelenül igaz apostola volt a legnagyobb színpadi iró, Ibsen. Itt elértünk a legvégső ponthoz: az igazsá-