Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-08 / 91. szám

1910 szeptember 8 DÉL MAGYARORSZÁGI 3 kezdettől fogva óva intette a kísérletező kli­nikusokat, hogy ilyen esetekben ne alkalmaz­zanak injekciót. Ehrl.ich tanár az előadását szemléltető ké­pekkel kisérte, amelylyel ékesen bizonyította a szérum rendkívüli hatását. A beszámoló ál­talában kedvező eredményekről számol. Az egyes halálesetekre vonatkozólag Ehrlich azt a magyarázatot füzi> hogy csak olyan esetekben következhetik be a szérum használhatatlansága, ha a bujakór rombolása következtében az ideg­rendszer súlyos zavarokat szenvedett. Ilyen esetekben természetesen fölösleges a befecs­kendezés. Ezek az esetek azonban olyan rit­kák, hogy a tegnapi beszámoló után ítélve, semmi sem tarthatja föl az ~ ;,Ehrlich-Hatat" abban a diadalmas útban, . amelyen „az embe­riség jóltevője" jelzőt-vivja ki lángeszű fölta­lálójának. A délvidéki .árvízkatasztrófa. — Forgalomzavar mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) Mint már tegnap is hirül adtuk, a mult heti krassószörényi felhőszakadás után a Cserna-patak . egész kör­nyéke a borzalmas pusztulás képét mutatja. A szeptember elsején kezdődött állandó eső másnapra már erősen megárasztotta a Csernát és a többi patakokat, amelyek fákat és fatör­zseket vittek magukkal. Délelőtt'tíz órakor már megszakadt a távbeszélő-és táviróforgalom. Féltizenkét órakor egy vonat indult el Orso­váról, amely csakhamar kénytelen volt vissza­térni, mert a vasútvonalon már nem lehetett közlekedni. Az eső ezalatt folytonosan zuho­gott s a Cserna-patak annyira megnőtt, hogy kiöntéssel fenyegetett. A csendőrség figyelmez­tette is a patak völgyében lakókat a veszély közeledésére és sürgősen kilakoltatta őket. Este tiz órakor Herkulesfürdőről az a hír érkezett, hogy a Cserna . erősen megáradva hömpölyög Orsova felé. A hatóságok az árvízveszedelem hírére min­denkit mozgósítottak. Éjjel féltizenkettőre Orsovához ért az ár és elöntötte az egész Csefnavölgyet, rengeteg sok gyökerestül kité­pett fát, fatönköt és állati hullát hozva ihagá" val. Az orsovái vasuttelep valamennyi háza viz alá került. Az állami uttestet a vasuttelep és Orsova között több helyütt hetven-három­száz méternyire szakította át az ár. Az úttest, bői annyi maradt csak meg, hogiy egyszerre egy-egy ember mehet csupán rajta végig. A Cserna völgyében öt ház teljesen összeomlott és a védőgát egészen elpusztult. A távíróoszlo­pok kidöntve, az utón hevernek s rengeteg fatönk és oszlop fekszik szanaszét. A Cserna három uj medret vájt magának s temérdek termőföldet tett tönkre. Elsöpörte a koraniki vasúti hidat, a jablonicai ideiglenes vasúti hidakat s több helyütt egészen kettészakította a töltést. A pusztulás Orsova környékén a 'egnagyobb. A környékbeli községekben is igen sok házat vitt el az ár. A forgalom Románia felé teljesen szünetel, mivel a verciorovai vasúti hidat az ár elvitte. Turnszeverin és Palánka között megakadt egy vonat, amelynek segítségével Turnszeverinböl egy mozdony jndult el egy kocsival s rajta öt emberrel. A mozdony a kocsival az alámosott töltésről le­zuhant s mind az öt ember belefúlt az árba­Herkulesfürdő közönségét a környék pusztulása egészen bezárta. A fürdővendégek kénytelenek Orsováig kocsin tenni meg az utat, ahonnan hajóval mennek tovább. Ujabb orsovai távirat jelenti: A megáradt Cserna elöntötte a petroleumfinomító-gyárat és a tulajdonosok most azzal a tervvel foglal­koznak, hogy át fogják az egész gyárat tele­piteni Galíciába. A lakosság nagy megütközés­sel fogadta a hirt, mert a nagyobb része a gyárban dolgozik és így keresi meg a kenye­rét. Lupánek nevü község nagy kárt szenve­dett. Sok háza elpusztult és több ember az életét vesztette. Az Orsova mellett levő Zävaj nevü erdőrészlet, valamint a híres Gráf-féle nyolcvan holdas kert, ahol a bolgár kertészek dolgoztak, valóságos iszaptenger. Elpusztul­tak még a vasúti töltések is, ugy, hogy a sinek a levegőben lógnak. Az or­szágutat is elvitte a viz. Herkulesfürdőn is nagy az ijedtség az árvíz miatt. Az állomástól mintegy hetven-nyolcvan méter távolságig viz minden. Hegyomlás következtében a Dóra nevü villának a hátulsó fala beszakadt. Amikor a zuhanás történt, ott tartózkodott Iván Péter németbogsáni lakos, akit a leomló ködarabok agyonütöttek. A fürdővendégek gyalog mene­külnek Orsovára és onnan hajón utaznak el. A távírda- és telefonhuzalok még mindig annyira meg vannak rongálva, hogy csak hónapok múlva lehet újra használatba venni. A Máv. igazgatóságától vett értesülés sze­rint a budapest—orsovai vonal, Karánsebes és Domasnija—Kornya vonalrészen az összes for­galom ismét fölvétetett. A 703. és 704. számú gyorsvonatok azonban továbbra is csak Karán­sebesig, illetve onnan közlekednek. A 701. és .702. számú ekszpresszvonatok közlekedése Bu­dapest és Orsova között továbbra is elmarad­Domasnija—Kornya és Orsova között az összes forgalom szünetel. Másfélmillió a kár. Temesvárról táviratozzák: Tegnap Karánse­besről Temesvárra érkezett Zelovits államvas­uti igazgatóhelyettes és íélszeghy szegedi állam­vasúti üzletvezető, akik á muít heti' krassószö­rényi árvízkatasztrófa után az államvasuti vo­nalak rongálódásait szemlélték meg. A szemle után a kiküldöttek a magyar államvasutak ká­rát másfélmillió koronára becsülték. Árviz Trencsánmegyében. Szűcs községet a rajta keresztülfolyó kis patak, amely a többnapos esőtől megdagadt, teljesen elárasztotta. Eddig számos ház össze­dőlt és tömérdek háziállat pusztult el. Több ember eltűnt. Trencsénből két század katona­ság ment Szucsra, hogy a mentési munkálatok­nál segédkezzék. Az egész megyében árvizve­szedelemtől tartanak, mert a Vág folyton emel­kedik. Árvízkatasztrófák Ausztriában. Brünnből jelenti egy tudósítás : A magas víz­állás következtében ma reggel Kunowitzban legalább száz ház beomlott. Valószínűleg több ember is vizbefult, eddig azonban semmi bizo­nyosat nem lehetett megállapítani. ífeinoM báró ma Kunow'tzból az áradás színhelyére megy. A Kunowitz—Ungarisch Ostrau és Kunowitz— Ungarisch Hradisch vasúti- vonalak el vannak árasztva. A forgalmi zavar valószínűleg három napig fog tartani. Ungarisch-Ostrauban tizennégy ház össze, omlott. Ungarisch-Brodban a külváros még min­dig igen veszélyes helyzetben van. Számos emberélet forog kockán, mert nem lehet a kül­várost megközelíteni. A „Lidove Novine" jelen­tése szerint Ungarisch-Brodban és a közelében lévő Aujezdben több ház bedőlt. Luhatschowitz­ban az összes hidakat elsodorta az ár. A nya­ralókat elöntötte a viz. A preraui kerületben a Bostienka-patak kilépett medréből. Csendőrsé­get vesznek igénybe a segélynyújtáshoz. Az északi vasút Zlin—Vizovitz vonalán a forgalom szünetel. A viz apadása sehol sem konstatálható­Katasztrófa Romániában. Bukarestből jelentik: A verciorova—bukaresti vasutvonalat a már napok óta tartó esőzés teljesen elárasztotta. Egy mozdony, melyet ma reggel egy órával a verciorovai gyorsvonat el­indítása előtt a vonal megszemlélése végett elindítottak, a Tapolnica-folyón átvezető hídon kisiklott. A mozdonyvezető, három kalauz és egy vonatvezető azonnal meghalt, a fűtő élet­veszélyesen megsebesült. Sírém János. * Strém János tizenhétesztendős, illik tehát, hogy nemcsak a szinpadon lásson sokkal fénye­sebbnek, szebbnek mindent, mint amilyen, ha­nem az életben is. Strém János tulment azon­ban azon a határon, ameddig teljesen gyakóí. latiatlan, fiatal, fellengző és szivárványokat haj­szoló gondolkodásával elmehetett. Tizenhét/­éves korában nem mutatott több. érettséget, mintha Jizéves lenne és. annyi passzív rajon­gással futott neki a szinészpályának,. hogy az első nagyon hibás lépés után nem tudott meg­fordulni, csak meghalni. Hogy ez a jámbor óhaja nem sikerült, mert az élet és a golyó, vagy ha ugy jobb, a golyó és a halál közé egy elég erős ellenállóképességgel rendelkező cigarettatárca állt, arról igazán nem tehet se Strém János, se a golyó, se az éiet, se a halál. Strém meg akart halni, a mellének, ta­lán egyenesen a tüdejének irányította a golyót; hogy ép egy kis cigarettatárca kiál­tott vétót, az lehet humoros, komikus vagy tragikomikus, de a tényeken nagyon keveset változtat. Tudjuk, hogy Strém Jánosnak az esete nem lényeges, nem fontos, sőt egyáltalán nem olyan, amely nagyobb érdeklődést tud fölkelteni. Mind­össze talán bizarr, ad personam mutat abrior­mitást. Ezzel szemben az élet ép a mostani időkben produkál tömérdek olyan eseményt, amelyeknek a nemzetközi, a nemzeti, a jogi és közjogi, a társadalmi és gazdasági életben nagy jeléntőségük van. És mi mégis ezzel a kis és lényegtelen esettel foglalkozunk, a tizenhét­esztendős Strém Jánosnak gyerekhistóriájával, aki színész akart lenni és mert a bírálatra elsősorban illetékes emberek kimondták rá, hogy nincs a színjátszáshoz tehetsége, hát ön­gyilkos lett. Egy esetből még kevésbé szabad általánosí­tani, mint egyes esetekből. Aki azonban a társasélet mélyén forrongó erőket tisztán és jól akarja látni, annak egyetlen olyan dólpg mellett sem szabad elmenni, ami anyagot nyújthat annak megállapításához, hogy mi be­folyásolja a társadalmi etika fejlődését, mi gyúrja, alakítja az embereket és mi teremti meg bennük a vérrel, az öröklött tulajdonsá­gokkal, folyton az emberbe kapaszkodó hagyo­mányokkal azt a folyamatot, amit a bibliák nyugodtéletü újkori hősei ós a leibnitzi ízű filozófiák csodálatos békességü apostolai föl­tétlen bizonyossággal keresztelnének el „6zabad akarat"-nak. Ilyen szempontokból nem is olyan közönsé­ges eset a Strém János esete. Teli vagyunk ilyen emberekkel, kávéházakban, sétatereken, korzókon, szállókban lépten-nyomon Strém Jánosokkal találkozunk. Emberekkel, akikben van valami a Strém Jánosból. Emberekkel, akik gyöngék az életre és erősek a halálra* Emberekkel, akik vakon, bekötött szemmel járnak és olyanok, mintha mindig kulisszák között kóborolnának. Emberekkel, akik nem lehettek színészek és vagy nem tudják végig­élni az életet, vagy végigszinészkedik. Embe­rekkel, akik irtóznak a munkától és színészek akarnak lenni, mert a színpadot a munkátlan­ság menhelyének látják. Emberekkel, akik a vérükről finomságot prédikálnak és tehetség­telenek, tehetetlenek. Azt hiszem, elég hosszú sor és bizonyára még nem teljes, nem kimerítő. És a színésznyomor ? Nem lehet vizsgáztatni embereket azzal az utógondolattal, hogy ne mondjuk meg ennek az embernek az igazat, mert akkor öngyilkos lesz. Helyes dolog, hogy nem szalasztanak min­denkit a szinészpályára, ha tizenhétéves és rajongó. Az életben annyi ridegség, komoly és nagy küzdelem vár az emberre, hogy jól elő­készíteni csak igazságokkal lehet az ifjakat, amelyeknek olyan félelmetesen bátor és kö­nyörtelenül igaz apostola volt a legnagyobb színpadi iró, Ibsen. Itt elértünk a legvégső ponthoz: az igazsá-

Next

/
Thumbnails
Contents