Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-06 / 89. szám

1910 szeptember 6 DELMAQYARORSZAQ & delem és ipar által támasztott igényeknek. A kamatláb emelését még annak ellenére is elbírta kerülni, hogy bevételei közel hatmillió koronával csökkentek az előző évhez képest. A délvidéki pénzintézetek viszonyairól a lefolyt évben, a temesvári kereskedelmi és iparkamara a következőkben számol be: Mindenekelőtt örömmel jelenthetjük, hogy nem csalódtunk, amidőn legutolsó évi jelentésünkben azt állítottuk, hogy a kisebb pénzintézetek gombaszerü elszaporodása holt ponthoz érkezett. A szövetkezetek számában viszszafejlődést tapasztalhatunk, ellenben szaporodást a tőkeerős részvénytársaságokban. A részvénytársaságok száma különösen Torontál vármegyében növekedett, mig Krassószörény vármegyében és Temes vármegyében a számbeli fejlődés aránylag csekély. Kerületünkben különben az 1909. év végén ennyi bank és pénzintézet volt: Krassó- Temes- Torontálmegye Részvénytársaság 45 86 106 Szövetkezet a kereskedelmi törvény alapján 9 74 58 141 Szövetkezet a szövetkezeti törvény alapján 34 84 118 236 Összesen 237 Összesen 88 244 282 614 A befizetett részvénytőke összege legerőseboen Temes vármegyében gyarapodott, dacára, hogy a pénzintézetek száma körülbelül ugyanaz maradt. A négymilliónyi részvénytőke-emelkedés tehát kizárólag a jól konszolidált pénzintézetek alaptőke-fölemelésére vezethető vissza. Emellett a tartalékalapok növelésére is két és félmillió koronát fordítottak. Torontál vármegyében a kedvező üzleti év főleg a tartalékok ötmillió koronás növekedésén látszott meg. Szép haladást mutatnak ezen szempontból a krassószörényi pénzintézetek is. Az üzleti forgalom emelkedése általában megfelel a természetes fejlődésnek. Különösebb változást csak a jelzálog-köícsönök átlaga mutat, mely egyedül Torontál vármegyében maradt változatlan, mig Krassószörényben huszonhét és félmillióról negyvenegy millióra emelkedett, Temes vármegyében pedig hatvanegy és félmillióról negyvenegy millióra apadt, A kimutatott nyereség az előző évhez képest mintegy egy és félmillió koronával kedvezőbb képet mutat. A következőkben összehasonlítás - végett egyenként közöljük három vármegyénk bankés pénzintézeteinek részletezett adatait : Terhesmegye: 1908 1909 Befizetett részvénytőke 14,811.2'55 18,603.995 Tartalékalap 9,311,365 11,995.586 Takarékbetét 94,494.497 101,951.279 Záloglevél 13,932.470 14,000.046 Váltó 87,152,103 98,570.145 Kölcsön 11,590.557 15,188.733 Jelzálogkölcsön 61,520.468 41,198.971 Nyereség 2,694.399 3,542,371 Torontálmegye: 1908 1909 Befizetett részvénytőke 14,670.353 16,701.768 Tartalékalap 4,725.759 9,707.733 Takarékbetét 64,878.554 73,066.201 Záloglevél 350.965 350.561 Váltó 88,441.939 100,030.054 Kölcsön 3,768.218 5,556.632 Jelzálogkölcsön 22,230.762 21,925.092 Nyereség 1,985.740 2,428.767 1908 1909 10,314.792 11,87.1.949 5,126.308 8,152.752 47,607.124 52,204.139 6,781.000 7,801.351 45,363.794 50,252.144 8,053.446 11,811.460 27,761.564 41,222.744 1,664.494 1,861.780 Az Osztrák-Magyar Bank három fiókjának a pénzügyi forgalomra jellemző adatai a következők: Leszámítoltak összesen váltót Krassóssörénymegye : Befizetett részvénytőke Tártalékalap Takarékbetét Záloglevél Váltó Kölcsön Jelzálogkölcsön Nyereség A váltók átlagos lejárati következő volt: ideje és értéke a 1907 61,706.164 22,096.704 12,776.005 1908 49,526.228 24,511.453 12,470.478 1909 56,106.829 21,994.369 11,553.389 Temesvár N.-Becskerek Pancsova Összesen 96,578.873 88,508.159 89,654.587 A leszámítolt váltókban tehát csekély emelkedés észlelhető, ami a temesvári fiókintézet forgalmának javulására vezethető vissza. Az emelkedés egyenletes, kivéve az 1907. évet, amidőn a bank a nagy pénzszükség idején fokozott erővel kivánt megfelelni kötelességének és a hitelnyújtásban a többi évek átlagait messze fölülhaladó forgalmat teremtett. Temesvár Nagybecskerek Pancsova K 1048 , 766 „ 481 56 nap 66 „ 70 „ A kézizálogra adott kölcsönök összege 1907. év óta álkölcsönök éva rendkívül magas forgalmú landóan csökken. Kisebb lett a végi állaga is. Az engedélyezett kézizálog- A kölcsönök kölcsönök összege állaga 1907 1908 1909 1909 dec. 31 Temesvár 12,032.200 8,260.700 4,756.300 1,361.300 N.-Becskerek 360.300 506.400 1,378.100 269.400 Pancsova 346.800 967.400 134.300 11,700 Összesen 12,739.300 9,734.500 6,268.400 1,624.400 . Végül jellemzők a giroforgalom növekvésére a következő adatok: Temesváron befizetés 342,582.521 korona, kifizetés 342,120.235 . korona, helybeli átutalás 114,324.399 korona, Nagybecskereken befizetés 87,205.452 korona, kifizetés 87,145.618.korona, helybeli átutalás 45,962.855 korona, Pancsován befizetés 49,146.357 korona, kifizetés 49,088.634 korona, helybeli átutalás 20,782.990 korona, Összesen volt befizetés 478,934.330 korona, kifizetés 478,354.487 korona, helybeli átutalás 182,070.244 korona. — Az 1908. évi eredmény: Befizetés volt 440,936.084 korona, kifizetés 440,865.580 korona, helybeli átutalás 164,243,233 korona, — Az uj királyság ünneplése. — Mint Cettinjébol. táviratozzák, Miklós király a Nikolajevics Miklós nagyherceg tiszteletére adott diszebéden a következő pohárköszöntőt mondta: — Császári fenség! Szivem örömmel van telve, midőn szólásra emelkedem, hogy üdvözöljem önt, Miklós cár nagyrabecsült képviselőjét, önt, a balkáni hős fiát, kedves vömet és barátomat. Az ön missziója és jelenléte szivemben a szeretet és együttérzés hosszú múltját, mely Oroszország és Montenegró között fönnáll, hozza emlékezetembe, amely szerencsésen fönnáll és örökké fog tartani. Az örök hála, mely Oroszország határtalan jóságáért Montenegróval sZfemben . minden montenegrói- szivébe be van vésve. Felséges császárjának ez a jósága és kegyessége ennél az alkalomnál is fényes kifejezést nyert abban a kitüntetésben, amelyben engem a császár részesített, midőn hadserege tábornajgyává nevezett ki. Ez ritka megtiszteltetés reám és Montenegróra nézve. Büszke vagyok rá és örökké hálás maradok ezért a császárnak. Oroszország a mi jóltevőnk és állandó protektorunk. Oroszország lehetővé tette' bőkezűsége és áldozatkészségé által, hogy ötvenéves uralkodásomat siker koronázta. Minden időre hálával vagyunk Oroszországgal szemben, amelynek mi montenégróiakteljes szivünkből mondunk köszönetet. Miklós császárnak, a békebarátnak és nemes szivének kellemes lesz, hogy az uj montenegrói királyság a békés fejlődés utján fog haladni az ő áldása, az ő szeretete és gondoskodása mellett. Ő császári felsége az ön missziójának nagyobb jelentőséget adott, midőn elrendelte, hogy önt Antiváriig az ő vitéz tengerészetének hadihajói lekísérhessék és hogy az orosz ágyuk azoknakfedélzetéről az egyedüli szláv kikötőt a Közép-, tengeren és Miklós császár régi és hü rokonát és barátját üdvözölhessék. Éljen Miklós .'császár, éljen az egész császári család, éljen császári fenséged és éljen Oroszország ! Nikolajevics Miklós nagyherceg a következőleg válaszolt: Királyi felség! Uralkodóm, a császár azt pa" rancsolta nekem, hogy őt felséged dícsteljes uralkodásának ötvenéves jubileumi ünnepélyén képviseljem. Egyúttal megbízott, engem, hogy önnek szívélyes üdvözletét tolmácsoljam és felségednek, valamint a királyi ház összes tagjainak hosszú életet kívánjak. Midőn felséges uram önt az orosz hadsereg tábornagyává kinevezte, meg volt az az öröme, hogy ily módon még egyszer kiemelje a barátság szívélyes kötelékeit a két testvérnemzet között és hogy felséged katonai hősiességével és a harcedzett Montenegróval szemben elismerését kifejezhesse. Midőn Oroszország uralkodója felségedet ezekben, a Montenegró, részére oly jelentőségteljes napokban üdvözli, önben az egész montenegrói népet is üdvözli és legmelegebben kívánja, hogy felséged bölcs uralkodása alatt haladjon és békésen feilödiön Cettinjébol jelentik: Tegnap • nyújtották át Miklós királynak a kormányépületben az orosz marsallbotot. A szertartásnál jelenvoltak az udvar összes tagjai, Konstantin görög trónörökös, valamint a király többi vendégei, a diplomáciai kar, a miniszterek, ötven- orosz tengerésztiszt, az összes szolgálaton kívüli montenegrói tisztek, egy orosz matrózszázad és egy montenegrói gyalogszázad. Nikoláj Nikolajevics nagyherceg beszéd kíséretében nyújtotta át Miklós királynak a nehéz arany, drágakövekkel diszitett marsallbotot, A király megköszönte az. orosz cár által adományozótt legmagasabb kitüntetést és kijelentette, hogy e kitüntetés nemcsak neki szól, hanem a lovagias montenegróiaknak is, akikkel ő ezt megosztja, mert velük együtt tartottak össze a szláv gondolatban és az Oroszországgal való tradicionális közösségben. A király beszédét az orosz cárra, a cári családra, az ortodoksz Oroszországra és a bátor orósz hadseregre és tengerészekre mondott éljennel fejezte be. A zenekar az orosz himnuszt játszotta, Nikoláj Nikolajevics nagyherceg Miklós királyt mint orosz tábornagyot éltette. Ezután a tisztek és a katonák a király előtt tisztelegtek, majd az uj székesegyház alapkőletétéiének ünnepélye következett. A szertartás végeztével Miklós király beszédet mondott, melyben az orosz cárt éltetve, megköszönte a nagylelkű ajándékot. Mint Cettinjébol jelentik, Miklós király Arzeniew cettinjei. orosz követnek a Danilo-rend nagykeresztjét adományozta. Schwarzenberg kardinális. Ma, Schwarzenberg kardinális születésének századik évfordulóján és szobrának leleplezésekor a „Neue Freie Presse"-ben a következő emlékezés jelent meg róla: A kardinális életének volt egy mozzanata, amely eddig csak szük baráti körben volt ismeretes, de amely megérdemli azt, hogy nyilvánosságra kerüljön. Az 1866-ik évben történt, abban az időben, amikor a porosz hadsereg Prágába bevonult. A város megszállása előtt Prága minden hivatalnokamegszökött. Egyedül Schwarzenberg kardinális maradt meg a helyén. A szász szinház beszüntette az előadásait, mert nem kaphatott többé szubvenciót. A színészek kenyér nélkül maradtak. Ez most még keservesebb állapotot jelentett, mint máskor, amennyiben a porosz uralom nagy drágaságot idézett elő a városban. A színészek közel álltak az éhenhaláshoz, amikor Kolar György Józsöf, a hires Fauszt-forditó és Schamberg Ferenc Ferdinánd vezérlete alatt egy küldöttség mént a porosz katonai főparancsnokhoz: Blumenthal generálishoz. A generális palotájának a folyosóján fogadta őket, mert épen kikocsikázni készült. A szónok előadta a kérelmüket, amelyben aziránt esedeznek, hogy engedje meg nekik, hogy a színházban az osztrák cenzúra által eltiltott darabokat adhassák elő. A generális felelete rövid volt: — Ami nem irányul a király személye és a hadsereg ellen, az előadható. A szinház másnap már megkezdte az előadásokat. Az antiklerikális darabok kerültek legelőször sorra. Különös vonzóereje volt Tyl József „Huss János1' cimü darabjának. Mikor mindezek a kardinális tudomására jutó ak, maga elé kérette ugyanazon küldöttséget, amely Blumenthalnál járt. Palotájának nagytermében és teljes diszben fogadta őket. Kenetteljes hangon ecsetelte előttük tettük erkölcstelen voltát. Hivatkozott az istenre, aki valószínűleg nem hagyja megtorolatlanul ezen tettüket. Schamberg feleletében elmondta a kényszerítő okok egész halmazát és megkérdezte Schwarzenberget, hogy ilyen körülményék között mit tegyen ? A kardinális ezt felelte: — Már megmondtam. Ezzel intett ós a küldöttség eltávozott. Néhány évre rá ismét visszaállt a rend Prágában ós a színházban nem került többé antiklerikális darab színre.