Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-30 / 109. szám

10 OELMAQYARORSZAG 191Ö szepterűbsr 30 79 k. 21.40 K, 100 mm. 79 k. 21.15 K. 100 mm. 79 k. 21.10 K. 200 mm. 79 k. 21.10 K, 100 mm. 79.5 k. 21.10 K. 100 mm. 79 k. 20.80 K, 100 mm. 79 k. 20.80 K. sárga. 100 mm. 78.5 k. 21.15 K, 100 mm. 78.5 k. 21.15 K, 200 mm. 78.5 k. 21.10 K. 100 mm. 78.5 k. 20.90 K, felső, 200 mm. 78 k. 20.90 K, 200 mm. 78 k. 20.70 K. kevert, 100 mm. 78 k. 20.70 K, kevert, 2400 mm. 77 k. 21— K, nov. Pestvidéki: 200 mm. 78 k. 20.95 K. 200 mm. 78 k 20.90 K, 200 mm. 78.5 k. 20.90 K, 100 mm. 77.5 k. 20.50 K, 200 mm. 75 k. 20.60 K. — Makói: 4030 mm. 76.5 k. 21.05 K, nov. — Ókanizsai: 5000 mm. 74.8 k. 20.50 K, nov. — Fehérmegyei: 200 mm. 78 k. 20.55 K. — Nyírségi: 500 mm. 76.5 k. 20.10 K. — FeJsőmagyarorszdgi: 300 mm. 79.5 k. 21.— K, 300 mm. 79 k. 20.90 K. 200 mm. 77 k. 20.80 K. Rozs: 200 mm. 14.55 K, 400 mm. 14.55 K, 100 mm. 14.55 K, készpénzfizetés mellett, paritásra. Tengeri : 1000 mm. 12.— K, készpénzfizetés mellettBndapesti értéktőzsde. Az elStőzsde megnyitásakor a tegnapi utótőzsde í-ibaros hausse-mozcalma a magyar bölcsön megkötése folytán tovább folytatódott. A magas kurzusokat azonban az itteni és a bécsi spekuláció lebonyolításra' használta föl, miáltal a forgalomban lévő értékek tetemesen hanyatlottak. A készárupiacon a Budapesti bank-, a Spódium- és a Felten-részvényért néhány koronával nagyobb árat fizettek. A járadékpiáe változatlan. — Köttetett: Osztrák hitel ...... 673. 669.— Msgvar hite! 862.50—858,— Koronajáradék 91.70. \— Leszámítoló bank 617. 612.— Jelzálogbank 490,75—489.25 Eimamurányi 697.75—696.50 Osztrák-magyar államvasút . 757.ŐP—76&—• Városi villamos vasút . . 416. 414.— Közúti villamos vasút . . . 771.50—769.50 Hazai bank 306.-307,Magyar bank 754. 758.— Magyar bank uj . .... 735. .— Budapesti'bankrészvény . . 556.50—558,— Agrár-bank ....... 496.50—497,— Spódium ....;... 188. 190,— Felten 1140-1145,Aszfalt 214.-^—217.— Kőbányai gőztéglagyár . . . —.—.— — — -. Atlantika —. -.— Téglagyár elsőbbségirészvény —. .— Drasehe ........ 645,—647,— VaSuti forgalmi részvény . . 472. 472.50 Délben nyugodtabb volt a hangulat, mert a berlini jelentés nem buzditott. A forgalomba került értekek ára lemorzsolódott, a zárlat csöndes maradt, A készárupiacon nem volt számottevő változás, a járadékpiac csöndes. — Köttetett: Osztrák hitel 669.75—669.50 Magyar hitel 859.25—858.75 Koronájáradék 91.65—91.70 Leszámítoló bank .... 611.50—611.— Jelzálogbank 490. 490.50 Rimamurányi 697. —.— Osztrák-magyar államvasút. 759.50—750.— Városi-.villamos 414.25—412.— Közúti vasút 770.50—768.75 Hazai bank 307.50—308.50 Magyar bankrészvény . . . 754. 755.— Agrár-bank 497.50—496,— Aszfalt ........ 215. 216.50 Lipótvárosi takarékpénztár . 209. 210.— Izzó uj 344. 345.— Dra,sche-téglagyár részvény . 645. .— Felten 1130. 1135,— Grummi . 477,——478.— Danubius 496.-497.— Kereskedelmi bank . .. . . —.—— —.— Ganz-gyár . . ... . . .,. —. .— Spódium —. — Ruggyanta részvény . . . —.- .— Vasúti forgalmi —. .— A dijbiztositásért fizettek: A hitelrészvényért holnapra 3—4 koronát. 8 napra 6—8 koronát, október végére 16—18 koronát. Gabonatőzsde-zárlat. Októberi buza 9.85. Áprilisi buza 10.28. Októberi rozs 7.33. Áprilisi rozs 7.69. Októberi zab 7.76. Áprilisi zab 8.20. Augusztusi tengeri —.—. Májusi tengeri 5,52. Áprilisi repce —.—. Értéktőzsde-zárlat. Osztrák hitel 869.75. Magyar hitel 858.—. Osztrák-magyar államvasút 759.—. Jelzálog 490.—. Leszámítoló 611.—. Rimamurányi —.—. Városi villamos 414.25. Közúti vasút 770.—. Osztrák-magyar államvasút —.—. Bécsi börze. A mai értéktőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 669.75 Magyar hitelrészvény 858.— Anglo-bank . 317.— Rankverein . 560.— Unio-bank .......... 624.— Lánderbank 535.— Osztrák-magyar államvasút .... 760.25 Déli vasút ... 118.— Rimamurányi vasmű 697.95 Alpesi bányarészvény ...... 769.— Mijusi járadék 93.25 Magyar koronajáradék 91.50 Osztrák aranyjáradék 93.25 Torok sorsjegy 257.50 Márka készpénzért 117.67 Orcsz 103.821/, (A jó keztyü.) Egy szegedi ifjú, akit bizalmas körben a „kis piszkos" néven becéznek, a minap uj keztyüt vásárolt. A finom borkeztyü azonban szűk volt neki, azért hát mindenáron tul akart adni rajta. Azt mondja egyik barátjának : — Fele áron átadom neked ezt a keztyütÉh nem tudom hordani, mert nem megy föl a kezemre. A barát megnézi a keztyüt és a „kis piszkos" kezét. — Te, — mondja, — hisz ez a keztyü neked egészen jó. — De ha mondom, hogy szük. Nem megy föl a kezemre. — Mosd meg a kezedet és a keztyü azonnal fölmegy rá. * (A nép és a végrehajtó.) Egy vidéki olvasónk írja: Egy parasztasszony nagy siránkozva futott végig az utcádJ, a karján bömbSlő három esztendős fiával. Megállítja az» asszonyt egy öreg paraszt ember: — Hova szalad avval a gyerekkel? — A doktorhoz. Jaj, jaj, lenyelt egy ezüst forintot. A kezemből kiesett az ezüst pengő, osztán a gyerek fölkapta, osztán hirtelen a szájába kapta. Egy minuta alatt le is nyelte. Most a doktorhoz viszem, hogy kivegye, még mielőtt baja lenne. A vén paraszt egyet legyintett a kezével. — Sose vigye azt. a doktorhoz — mondta. — Vigye el a végrehajtóhoz, majd kiszedi az belőle, ha pénz van benne. * • (A tökéletes gavallér.) Egy újságíró nagy szívességre kérte Herczeg Ferencet: hogy legyen a keresztpapája. És pedig nem aféle irodalmi keresztpapája, aki az első verskötetet portálja be a halhatatlanságba. Herczeg Ferenc elvállalta a megbízást és a szükséges előleges eljárások után kocsin hajtattak a székesegyházba, a keresztelő-ünnepségre. Az újságíró igazi ruha-smokk volt, aki a nap minden szakában változtatta a ruháját a szigorú divatszabályok szerint. Most a lábára pillantott és fölszisszent: — Jézus Mária ! . .. — No-no, még egy kissé korai ez a fölkiáltás ! — Csak most látom, hogy a cipőm sárga!... Mondja kérem, Herczeg ur, lehet keresztelőre sárga cipőben menni? Herczeg Ferenc elgondolkozott egy keveset, aztán komolyan válaszolta: — Igazán nem tudom. Mert hát engem mezítláb kereszteltek. * (A tánc- és illemtanár nyilatkozata.) Egy vidéki hetilap mai számában olvassuk ezt a gyönyörű nyíltteret: E hó tizennyolcadikán a „Karcagi Hírlap«: újdonság-rovatában egy csiszolatlan, ki magát újságírónak tartja, azzal rágalmazott meg, hogy tánciskolámban folyó hó tizenegyedikén Sárik és csőcselédek voltak, azt a rosszindulatú rágalmat én és a tánciskolámban járók nevében ez uton visszautasítom, különben cikkíró először fódoztassa ki rongyos nadrágját és azután bíráljon el mássokat. Az én tisztességemről meg van a nagyközönség győződve, tanúsítja az, hogy én huszonöt éve adófizető okleveles tánctanítója vagyok N. városának, egyidejűleg kijelentem, hogy a lapban való polémiát egyszer és mindenkorra befejezetnek nyilvánítom, azonban a rágalmazó ipsét szükség esetén a büntető biróság elé fogom citáltatni és ott fogok magamnak elégtételt venni, ha az sem lessz elég, akkor lessz kutyakorbács, nem esernyő! Fenákel Károly, okleveles tánctanító. Nagyon dühös, lehetett a tánc- és illemtanár ur, ha a nyilatkozat elején finoman „csiszolatlannak" nevezi azt a szegény újságírót, akit a nyilttér végén már rágalmazó ipsének jelent ki és arra oktat, hogy „fódoztassa ki" a rongyos nadrágját. Végfenyegetés : kutyakorbácsnem esernyő! Ejnye, ejnye, illemtanár ur„ illik egy illemtanár kezébe a kutyakorbács? Inkább esernyő. • (A gyomorégés.) Egy újságíró-kollégánknak van egy tizenhat éves fia, aki még a legszigorúbb házi nevelés kordájában van tartva. Például a szülei határozottan megtiltották neki a cigarettázást, A fiu néha-néha titokban rá szokott gyújtani, nagyon vigyáz azonban, hogy az apja észre ne vegye. A napokban ép akkor nyit be az apa a szobába, amikor a fiu a legmohóbban élvezte hölgy-cigarettáját. Még volt annyi idő, hogy a cigaréttát eldobja, de a füstöt:már nem tudta kifújni a szájából. Ott ált az apja előtt és egy ideig tartotta szájában a füstöt.' Azonban beszélnie is kellett s ekkor kijött a' füst ''.-.'.••' — Mi az? — kérdi megütközve az apa — miért füstöl a szád? — Gyomorégésem van — feleli nagy zavarában a fiatalember. Szeged közgyűlése, A szegedi törvényhatósági bizottság csütörtökön délután folytatta a város szeptemberi rendes közgyűlését, A mái ülés elején nem volt nagy érdeklődés a közgyűlés iránt, mert ma nem volt választás. Később azonban mégis tekintélyes számmal jöttek össze a városatyák a fényes oszlopos teremben. A mai ülésben nem nagyot haladt a közgyük 'és. Számos beszéd hangzott el, de azért a tanács javaslatai győztek s azokat határozattá emelte a törvényhatóság] A szérb konviktűs céljára Újszegeden két hold területet, a szegedi szerb gyülekezet részére, pedig iskola- és templomépitésre tízezer koronát szavazott meg a közgyűlés. A mai ülésről az alábbi tudósítás számol be : A közgyűlésben Lázár György dr polgármester elnökölt, a jegyzökönyvet Taschlsr Endre főjegyző, Tóth Mihály dr é3 Ferenczy Béla aljegyző vezették, Á mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után áttért a közgyűlés á folytatólagos napirend tárgyalására, a tanacsí előterjesztésekre. Bokór Pál helyettes polgármester javasolja, hogy a Török-utca próbakép kiskockakővel burkoltassék. — Kormányos Benő dr nem fogadja el a javaslatot, mert kisérletkép nem szavaz meg negyvenezer koronát. — Szmollény Nándor azt indítványozza, hogy az Attila-utcának a Valéria-tér és nagykörút között levő szakasza láttassák el prőbaburkolattal. — A közgyűlés nagy többsége a tanács javaslata értelmében határozott. ; A városi széképület és a bérház javítási költségeire 7346 koronája volt a tanácsnak, a munka kivitele azonban 15.960 koronába került A közgyűlés a pótköltséget utólag engedélyezte. Engedélyezték a városi középületeken a vihar által okozott károk kijavítására szükséges összeget is. Á Sándor-utca rendezését illetőleg olykép határozott a közgyűlés, hogy az utca egész szélésségében kíköveztetík s levezető-csatornával láttatik el.' A járványkórház építésénél fölmerült póthiteleket engedélyezte a közgyűlés és elrendelte, hogy a. közigazgatási felsőközponton levő, állatorvosi lakás kibővíttessék. Roheim Károly és fiai fölebbeztek a kavicsszállítás kiadatása ellen. A közgyűlés a fölebbezést. elutasította. - .... - „ A cserepessori szérűskert! gazdaság kártérítést kér a várostól. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy az érdekeltség kártérítésének minőségét állapítsa meg. A Szent István-térre kért ejektoros kutkifolyőt majd akkor fogják létesíteni, ha már a tér föl lesz töltve,