Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-30 / 109. szám
1910 szeptember 30 OcLMAGYARűríatAQ 11 Számos kisebbjelentőségü tanácsi előterjesztést egyhangúlag fogadott el a közgyűlés. 4- szerb internátus. Gaál Endre dr közművelődési tanácsos jelentést tesz arról, hogy a bánsági szerb egyház Szegeden szerb internátust ákar létesíteni. A vagyonközsóggel folytatott tárgyalások • eredményeként arra kérj a tanács a közgyűlést, engedjen át a vagyonközség részére Újszegeden az internátusnak két hold földet és a fogadalmi templom tömbjéből kikerülő anyagból kétszázezer darab téglát. Az internátusban száz fiu és hatvan leány nyer elhelyezést s a városnak ellenőrzési joga lesz az internátus fölött. A tanács javaslatát egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. . ' Nyomban ezután arról referált az előadó., hogy a szegedi szerb hitközség templomátalakit ásra, iskolaépítésre és bérházépitésre városi sególyt'kér. ;A tanács ötezer korona segély megszavazását kéri. Wimmer Fülöp kevesli ezt az összeget s indítványozza, hogy adjon a város tizennyolcezer koronát, harminc éven át, évi hatszáz korona beállítással. Somlyódy István tízezer korona adását kéri, busz éven át, évi ötszáz korona összegben. Ezt az indítványt a tanács is magáévá tevén, a közgyűlés tízezer koronát szavazott meg a szegedi görögkeleti szerb hitközségnek. A közgyűlést pénteken délután négy órakor folytatják. x A szegedi kórház költségvetése. A szeíedvárosi közkórház 1911. évi költségvetését jóváhagyta a belügyminiszter. Az erre vonatkozó leirat, mely foglalkozik az ápolási dijakkal is, a következő: A sz«gedi közkórház 1911. évi költségvetésé" ben a napi ápolási dij által fölmerülendő 178.628 korona szükségletet elosztva az előző három évi ápolási napok számának az átlagával: 94;113-mal, ápolási dijul száznyolcvankilenc korona nyolcvan fillér jelentkezik s igy azt páros fillérre kikerekítve, egy korona kilencven fillérben azzal állapítom meg, hogy a kikerekitésből husz fillér a tartalékalap gyarapítására lesz fordítandó. A költségvetésre vonatkozólag megjegyzem, hogy azon-csak annyiban változtattam, hogy élelmezésre és fűtésre kerek összegben 57.000 és 15.600 koronát irányoztam elő, az 57.162, illetőleg 15.674 korona" helyett, A költségvetésre vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozatot a föntiek értelmében jóváhagyom, azon megjegyzéssel, hogy a tisztviselők korpótlékára fölvett összegeket fizetésemelés cimén hagytam meg a költségvetésben. Budapest, Í910 szeptember huszonkettedikén. A miniszter megbízásából Fáry s. k., közegészségi felügyelő. x Eskütétel. A szerdai közgyűlésben megválasztott tisztviselők csütörtökön tették le az esküt a tanácsülésen. % Az egészségügyi őr. Sok vita volt arró|, hogy legyen-e egészségügyi őr, avagy sem Szegeden, Végre is elhatározták az állás szervezését. A polgármester nevezi ki az uj méltóság viselőjét. A pályázat október hetedikén jár le 6 az illető ezerkétszáz korona fizetést, száz korona rubapótlékot és háromszázhatvan koroni lakbért kap. Az alapfizetés öt évenkint ezerhatszáznyolcvan koronáig emelkedbetik. x á tanyai kocsik. A tanyai kocsikról hetivásáros napokon nagyon gyakran lopnak el subákat és egyéb holmikat. Ennek oka pedig jórészt az, hogy a tanyaiak akárhol is csoportosan megállanak a kocsijaikkal s azokat egy ember örizetére bízzák, vagy teljesen őrizetlenül hagyják. A főkapitány ezért rendeletet adott ki, hogy a tanyai kocsik csak a Püspöktérre és a nagykörútra állhatnak be. A körúton a csendőrlaktanyától a Mars-térig. így a holmijaik állandó rendőrfelügyelet alatt állhatnak. A főkapitány rendelete ellen, több kereskedő a tanácshoz fölebbez, mert nekik anyagi kárt okoz, ha a tanyai kocsik tömegesebben nem tarthatnak megállót az üzleteik előtt. APRÓSÁGOK, ...... 53 Vilmos császár a sokácok közt. Mikor Vilmos német császár Baranyában vadászik, a mulattatására szolgáló program egyik pontja mindig a környékbeli sokác nép kolótánca szokott lenni. Az idén a karapancsai sokác ifjak és leányok jelentek meg a császár előtt, még pedig a mult vasárnap este. A mulatságot, mint az egyik pécsi újság irja, Frigyes királyi herceg családja készítette elő. Izabella királyi hercegnő leánya, Mária Krisztina királyi hercegnő a reggeli mise után maga ment el Dályokra és ott kiválasztotta a leányokat, fiatal asszonyokat és legényeket, hogy azokat csoportba állítva, a császár elé vezesse őket. Azokat a szép, bár festett képű leányokat, akiket már régebbről ismert, megölelte és megcsókolta a királyi hercegnő, akinek bizalmasságát a sokácokkal szemben ugyancsak megcsudálták az udvari etikettek fojtott levegőjéhez szokott udvari emberek. A dályokiak nagy boldogan követték a királyi hercegnőt a császár elé. A csapat közepén mint bit ó Gombárovics Lajos dályoki jegyző ment, hogy rendben tartsa a dályokiakat, akik tamburaszó mellett csakhamar táncra is kerekedtek. Vilmos császár jókedvvel nézte a képet, többször is a táncolók közé elegyedett, két szép sokácinak mindegyik karján még a mozgófénykép masinája elé is állt és ismételten belevegyült a népmulatságba. A császár több férfit megszólított és érdeklődött, katonaviselt emberek-e. Jórészt szálas legények a sokácok, akikből tehát több is akadt, aki katona, sőt még altiszt is volt. A császár nyelvi viszonyaik iránt is kérdezősködött és hangoztatta, legyenek mindig hü fiai a magyar hazának és tanulják meg és terjesszék gondosan maguk között a magyar haza szép nyelvét, melyet beszélni tudni minden magyarnak kell. Egyúttal azonban figyelmeztette őket, hogy még ez nem elég a boldogulásra, hanem tanulják szorgalmasan a német nyelvet is, hogy nyitva álljon előttük a müveit Nyugat, mert ma már nem elegendő a földmivelés az emberek boldogulására még földmivelő-államban sem, mint amilyen Magyarország, hanem az ipar és kereskedelem fejlődésétől függ, mennyire felelhet meg az ország a mai kor igényeinek. Az ajándékok, érmek, hajdiszek, brosok szétosztásában a császár is segi-. tett, a leányoknak a hajdiszét pedig jórészt a királyi hercegnők és udvarhölgyek tűzték föl. A légy és a kolera. Az Egészség cimü folyóirat irja: A legyek kiirtása a kolera elleni küzdelemben igen fontos védőeszköz. Mióta Chantemesse tanár a párisi orvosi akadémián egyik föltűnést keltő előadásában kimutatta, hogy a legyek esetleg a koleracsirák hordozói és terjesztői is lehetnek, azóta nagy gondot fordítottak a legyek kipusztítására s miután mi jelenleg benne vagyunk a kolera behurcolása ellen megindított legszélesebb óvóintézkedések végrehajtásában : nem fog ártani ezt a kérdést éber figyelemmel kisérni. Hogy mily alkalmatlanok a legyek, különösen faluhelyen vagy egyéb tenyésztő- és ipartelepek közelében, azt mindnyájan tudjuk. A legyek tömeges jelenléte azonban közegészségi ártalom is, minélfogva hatósági intézkedések rendelik el a közfogyasztásra si'ánt étel- és italnemüek szigorú befödését s ezáltal a legyek távoltartását. A magánháztartásokban pedig minden egyes család a legnagyobb szigorúsággal ügyeljen arra, hogy a legyek fölszaporodása minden áron elkerültessék. Chantemesse tanár föntjelzett előadása arra indította annak idején a Parisban megjelenő Maiin nevü lap szerkesztőségét, hogy tízezer franknyi jutalmat tűzzön ki annak részére, aki hatásos szert talál a legyek kiirtására; természetesen azzal a kikötéssel, hogy méregszernek nem szabad lennie, mert ilyenféle amúgy is már sok van s ezek a legtöbb államban kormányhatósági rendelettel el vannak tiltva, A kitűzött jutalomra kétszázhatvanöt pályamű érkezett be. Ezeket a biráló-választmánynak adták át, melynek tagjai, Chantemesse tanáron kívül, a legkiválóbb egyetemi tanárok, úgymint Brouardel, Roux és Rouvier voltak. A jutalmat egyhangúan egy magát megnevezni nem akaró szerző nyerte el, ki dolgozatát Musca delenda. jeligével küldte be. A szerző szerint mindegyik légy átlag kétszáz tojást rak le, amiből könnyen kiszámítható, hogy egy-egy légyből hat nemzedéken keresztül majdnem százmillió légy kerül ki. Eszerint tehát a kinőtt legyeket kiirtani teljes lehetetlenség. Alaposan csak addig lehet kipusztítani, amig báb alakjában vannak. Ily alakban találhatók leginkább a szemétdombokon és emé'sztőgödrökben. A szerző számos kísérletezés után azt találta, hogy ezeket-a hernyókat a leggyorsabban a nyers olaj öli meg. Ennek a szernek előnye az, hogy olcsó és könnyen megszerezhető, másik főelőnye pedig az, hogy hatása biztos és intenzív, amenynyiben nemcsak a hernyókat pu&ztitja el rögtön, hanem a további porondok :fölcsirázását is megakadályozza. A bíráló-választmány a szerző fejtegetéseit jóváhagyta s véleményében kiemelte, hogy a légykiirtás kérdése a szerző által ajánlott szerrel és eljárással egyelőre meg van oldva. Említésre méltó, hogy a pályázók között, helyet foglalt Erzsébet romániai királyné is, kinek a bizottság a bronzérmet ítélte oda. Történt pedig ez ezelőtt körülbelül két-három évvel. Azóta nem hallottuk, hogy ez á kérdés általánosabb érdeklődést keltett volna, pedig óp most volna kellő ideje annak, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. Ugy a legtágabb értelemben vett iparban és mezőgazdaságban, mint közhelyeken és a családi otthonban a legyek kiirtása mindig főfigyelmünk tárgya legyen; sok fertőző bajnak lehet ezáltal elejét venni. Cö Az utolsó máglyahalál Berlinben. Még nincs egészen száz éve annak, hogy Berlinben utoljára végezték ki két gonosztévőt máglyahalállal. Ezt az utolsó máglyát a, Jungferheiden rakták egy szabad téren 1813 junius elsején, még pedig olyanformán, hogy fönt két karó állott ki, amelyek mellé egy-egy zsági oly volt téve a két delikvens részére. A két elitélt, névszerint Horst János és szeretője, Delitz Friderika, gyújtogatás miatt kerültek a máglyára, A kivégzés előestéjén mind a kettő jókedvű volt. Horst a börtönőrökkel kártyázott. Delitz Friderika pedig jóizüen evett-ivott és kijelentette, hogy sohase lakott még olyan jól, mint akkor. A kivégzés napján a két élitéltet két parasztszekéren vitték ki a vesztőhelyre. Az utvonalat, amerre a két szekér elhaladt, sok ezer főnyi kíváncsi' tömeg lepte el és a vesztőhelyen is annyi ember gyűlt össze, hogy a két szekérnek karhatalommal kellett utat nyitni a máglyarakáshoz. Itt a bíró fölolvasta az Ítéletet és azután átadta a két delikvenst a hóhérnak, aki hátukkal egymásnak égy deszkaállványra állította őket, amelyet a segédei a' máglyarakás mellé toltak. Horst karjával átölelte hátrahajló kedvesét, aki kezeit tördelte és többször fölkiáltott: — Istenem, istenem! Horst teljesen megtartotta nyugalmát és a mellette haladó hóhérral beszélgetésbe eredt, A máglyához érve, leszálltak a deszka állványáról és a hóhér fölszólította őket, hogy vegyék le felső ruhájukat. Horst ellenkezett kissé, de azután levetette a kabátját, föloldotta nyakkendőjét és levette kalapját is, amelyet egy hangos „halló ¡"-kiáltással a levegőbe dobott. Delitz Friderika ekkor arra kérte a birót, engedje meg neki, hogy a nézőkhöz néhány szót intézzen. Amikor a biró ezt megengedte', elmondotta, hogy könnyelmű életet folytatott ugyan és büntetést érdemelt, de a halálbüntetésre még sem szolgált rá ; ő ártatlan. Aztán kezét a szivére tette és szemeit az ég felé fordítva, ezt mondta: .— Isten irgalmazzon szegény lelkemnek. Utána Horst is beszélt, aki kijelentette, hogy világéletében mindig nagy gazember volt és duplán is megérdemli a büntetést. A máglyára Delitz Friderika szállt föl először, mivel Horst ugy vélekedett, hogy .a nőké az elsőség. Fent a máglyára Hórstat a jobboldali, széretőjét pedig a baloldali zsámolyra ültették és kötelekkel meg láncokkal a zsámolyok mögött álló karókhoz kötötték. A hóhér azt az utasítást kapta, hogy a máglya fölgyújtása előtt észrevétlen módón fojtsa meg a delikvenseket, nehogy kinhalált szenvedjenek. Amikor azonban Horst nyakára akarta vetni a hurkot, az ügyesen kikerülte, még egyszer fölugrott helyéről és megcsókolta szerétőjét s azután magától tért vissza a zsámolyára. Az elitéltek megfojtása után a hóhér sapkát húzott a fejükre és leszállt a máglyáról. Segédei lent meggyújtották a máglyát és a keletkező tüznyelvek és füstfelhök között csakhamar eltűnt a két elitélt teste a nézők szemei elől, Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! müórások Kölcsey-utca 4. szám. (Uj Wagner-palota.) Weisz J. Hugó és Társa