Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-30 / 109. szám

1910 szeptember 30 DEL MAGYARORSZÁG ? mindenről. A politikában azonban .többé nem akar résztvenni. Pedig a koaíiciő alatt tudvalevőleg politikai tényezőként szerepelt. Andrássy érdekében eredményes kortesutat is tett. Ma azonban már nem akar politizálni. Csak titokban rajong — Tisza Istvánért. — Andrássyt tehát cserbenhagyta? — kérdezte munkatársunk. — Tulajdonképen nem hagytam cserben. Az az emlékezetes belvárosi választás, amikor én Andrássy Gyula gróf mellett korteskedtem, hogy ugy mondjam, nem volt az én politikai meggyőződésem. Nem ismertem se Tiszát, se Andrássyt, hanem egy szép napon feljött hozzám Edelsheim-Gyulay Lipót, akinek én nagyon le vagyok kötelezve ós aki nekem már Sok szívességet tett és megkért, hogy segítsek neki a korteskedésben. Van egy pár belvárosi választó, akit nem lehetett eddig kapacitálni, talán majd nekem sikerül. Nem volt olyan nagy kérés, miért ne tettem volna meg. A választás napján automobilon végigjártam azt a pár választót és mondhatom, legnagyobb sikereim egyike — ez a kortesut volt. — Azóta ismertem meg Tisza István grófotNem személyesen, hanem beszédeiből, politikai pályájából. A berlini magyarok figyelmeztettek reá először és attól az időtől fogva, mondhatom, mindig jobban tisztelem és becsülöm ezt a rendkívüli politikust, akit én a legnagyobb magyar politikusok egyikének tartok. M i nden beszed"ét elolva s om -és minden: érdekel, amit róla írnak. Szóval: szívvel-lélekkel Tiszapárti vagyok. — De ezt ne irja meg — mondta kérő hangon — mit szólnak az emberek, ha én ilyen nagy politikusokkal együtt szerepelek. Tulajdonkepen az akaratomon kivül történik és mégis bizonyára lesznek sokan, akik szerénytelénseggel vádolnak. Beszéljünk inkább másról, akármiről. — A sportról? — Arról már sokkal szivesebben — mondta jókedvvel. — Senki nem'hiszi, mennyit sportolok. A nyáron jéghideg vizben fürödtem a Balatonban és semmi bajom nem történt. A legnagyobb viharban kis gyönge csónakon áteveztem a Balatonon, az életveszedelmes kalandból épen menekültem ki. Azt hiszem, mindezt annak köszönhetem, hogy a sportnak csaknem minden ágát kultiválom. — Nem is ajánlom senkinek, hogy engem megbántson — mondta kedves fenyegetéssel, miközben szép fehér, de izmos, erős karján föitürte a blúzát, — Csak egy dolog hiányzik még az igazi boldogsághoz, — mondotta Fedák Sári, — az, hogy egy — repülőgépem legyen. Mindig nagyon szerettem a sportot és most is bolondja vagyok az automobilnak. De mi az autó az aeroplánhoz képest! . . . Csodálatos dolog az és nem is tudom megállni, hogy ne vegyek magamnak. Egyelőre titok gyanánt árulom e', hogy egy éven belül lesz egy gyönyörű repülőgépem! Hogy milyen lesz, monoplán vagy biplán, azt meg nem tudom. De hogy veszek, az bizonyos. A pesti versenyeken a Paulhan gépe tetszett nekem a legjobban, föl is akartam vele szállni, de — hatezer koronát kért érte a francia. Hatezer koronát pedig mégse akartam adni ötperces repülésért; igaz, hogy Károlyi Imre gróf fölajánlotta nekem, hogy kifizeti helyettem, legyek az Aero-klub tagja, de nem fogadtam el. A közel jövőben tehát repülőgépen fogja járni diadalutjait Zsazsa. Valószínűleg Amerikába is a légi járműn szeretne kirándulni a művésznő. Programjában van ugyanis, hogy a tavaszszal a tengerentúli színházakba is ellátogat vendégszerepelni. — Az amerikai ut ideje attól függ csak, — mondta — meddig megy az uj Lehár-darab: „A cigányszerelem." Ez lesz az első Lehár-kreációm. A Király Színház nagyban készül azuj darabra. Nincs benne nagy szerepem, dehát majd csinálok. Remélek vagy kétszáz előadást. Három olyan erős fej, mint Lehár, Beöthy, meg én, (itt homlokára mutatott) olyan sikert csinálunk, amilyent akarunk. Itt megszakadt a beszélgetés, mert Szalay Károlynak, a színház derék ügyelőjének szigorú hangja jelenésére figyelmeztette a művésznőt s a következő pillanatban mintha csak beszélgetésünket folytatta volna: — A zanyát, a zanyát . . . kiáltással a „Vig özvegy" beszélt a színpadon. Jelenése után elmondta még Fedák Sári, hogy erősen meghűlve jött el Aradról, ahol négy estén át vendégszerepelt nagy siker mellett.' Valósággal elragadtatással beszélt az aradi műértő közönségről. — Még a hülésem is jobban elviselem, mintha más városban lett volna bajom, annyira szeretem az aradiakat. — Szegeden is lesz ma este Fedák-láz — biztattam. — Adja isten, de egyelőre csak rajtam van láz — mondta Fedák nevetve. Elmondta még a művésznő, hogy régen nem volt Szegeden, amelyről nagyon jó emlékei vannak. Arra a kérdésre, hogy szereti-e a szegedieket, ravaszul felelte: — Azt csak előadás után mondhatom meg, de megjegyzem, hogy aki engem szeret, azt én is nagyon szeretem. b. I. * A Víg özvegy — Fedák SárivalZsúfolt ház előtt kezdte meg ma este Fedák Sári szegedi vendégjátékának sorozatát. Nagy érdeklődés előzte meg a külföldi útjáról csak nemrég visszatért művésznőt s mai játéka teljesen jogosulttá tette a megnyilvánuló érdeklődést. A „Vig özvegy" Glavári Hannája olyan alakitása Fedák Sárinak, amelyre méltán büszke lehet. A szeszélyes, önhitt miiliomosnőt annyi megértéssel, a legapróbb részletekig kidolgozott oly finom nüanszirozással játszotta, hogy az szinte meglepő volt. Fedák Sári művészetét sokan nem akarják elismerni, sikereit lábainak szeretik tulajdonítani, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy az ő Glavári Hannáját így megjátszani alig láttuk. Egy igazi nő arcjátékát, affektálását, kacérságát mutatta be oly természetesen, amely becsületére válnék elismert drámai színésznőnek is, A Vilja-dalt valósággal művésziesen énekelte el. Nem hallgathatjuk el, hogy néha-néha szertelenkedett, egy kicsit illuziótrontó volt a harmadik felvonásbeli lehetetlenül szűk toalettje is, de egészben véve művészi, szép játékot produkált. A közönség hálás is volt a ritka élvezetért. A legtöbb énekszámát megismételtette s az egész előadás folyamán melegen ünnepelte a kiváló művésznőt. Uj volt a párisi nagykövet szerepében Nagy Dezső, aki jóizű humorával, de mégis diszkrét játékával hozzájárult az előadás sikeréhez. A régi jó szereplők közül R. Nagy Aranka kissé kedvetlenül, a többiek jól játszottak. A montenegrói nép azonban sokszor tétován mozgott a színpadon. —-kő. * Don Carloss az Urániában. Szenzációs történelmi dráma kerül bemutatóra pénteken az Urániában. Don Carlosnak, a tragikus végű spanyol királyfinak szomorú históriája vonul el szemeink előtt. Látjuk, amint II. Fülöp spanyol király, aki teljesen a papság befolyása alatt uralkodik, Espinosa bibornok kedvéért kiutasítja fiát hazájából. Látjuk, amint Don Carlos gyönyörű menyasszonyát, a csodaszép Erzsébet francia hercegnőt II. Fülöp erőszakkal elszakítja fiától s ő maga veszi nőül. Mindez a boszuálló bibornok befolyása alatt történik. Amikor Don Carlos fölháborodásában tettleg bántalmazza a föinkvizitort, ezzel a kétségbeesett cselekedetével már végleg megpecsételte a sorsát. A biboros nyíltan nem törhet Don Carlos életére, de csellel sikerült a király fiatal feleségéhez hivatni a trónörököst, akit cinkosaival itt meggyilkoltatott. Hiábavaló már ekkor a félrevezetett király kétségbeesése, fiának megható tragédiája véget ért. Schillernek eme gyönyörű történelmi drámáját a legkiválóbb francia színészek tolmácsolják. Ez a körülmény különösen érdekessé teszi az Urániának pénteki szenzációs drámáját. A nagy anyagi áldozatok árán megszerzett Don Carlos-t, valamint még nyolc érdekes mozgóképet a pénteki előadáson kivül szombaton és vasárnap is bemutatja az Uránia. A legritkább esemény, hogy egy estén kilenc mozgókép kerül bemutatóra. — A tegnap harmadszor bemutatott nagyhatású mozgóképet: a Tőke és munká-t a szokatlan érdeklődésre váló tekintettel közkívánatra pénteken, szombaton és vasárnap, Don Carlos szenzációs drámájával együtt bemutatja az Uránia. A pesti gyilkos. — Fekete az ügyészségen. — (Saját tudósítónktól.) Fekete Vilmost, a rablógyilkos gyógyszerészt, tegnap délután szállítót, ták át zöld kocsin az ügyészség Markó-utcai {Ogházába, A pesti haramiát Kisfaludy László fergházgondnok vette át. Megkérdezte tőle, szokás szerint, mi a büne. — Megöltem egy nőt — felelte reszketve Fekete. — És ki is rabolta? — Igen. Elvettem az ékszereit. Ezzel a formaságoknak elég volt téve. Feketét megfürdették, ruháit a gőzkamrába vitték és dezinficiálták. Majd fölvitték uj lakására, egy harmadikemeleti cellába, ahol egészen estig ugy járt föl és alá, mint egy őrült. Kétségbeesett sóhajok törtek föl melléből, kézéi" vei hadonászott és egyre ezt mondta nyöszörögve : — Istenem, istenem, mit tettem? Egészen össze volt törve. Estefelé beszólt az őr és 'figyelmeztette, hogy megvetheti az ágyát és lefeküdhetik. Háromszor kellett megismételni a figyelmeztetést, mire Fekete szétbontotta a vaságyát és lefeküdt. Az ót minden öt percben benézett a kulcslyukon. A fogoly egész éjjel hánykolódott, sírt, jajveszékelt. Folyton azt hajtogatta, hogy föl fogják akasztani. 1 Reggel betették cellájába a napi kosztját, egy egész fekete kenyeret. A gyilkos kettétörte és a felét tüstént megette. Ma délelőtt tiz órakor megjelent Székely vizsgálóbírónál a gyilkos gyógyszerész testvére, Fekete Lajos sátoraljaújhelyi gyógyszerész, aki engedélyt kért, hogy beszélgethessen eltévelyedett bátyjával. A kérelmet teljesítették. A két testvér a fogházgo'ndnoki irodában sirva borult egymás nyakába, — Bocsássatok meg azért a nagy szégyenért, amit a fejetekre hoztam, — dadogta a gyilkos. — Elvesztettem az eszemet. Azt hiszem, kétségbeesésemben meg fogok örülni. A találkozásnál jelen volt Lengyel Zoltán dr védő, aki közbeszólt: — Viselkedjék nyugodtan.. Súlyos az eset, de azért nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni. Tegyen töredelmes vallomást, ez enyhíteni fogja majd a súlyos büntetést. — Csak ti ne hagyjatok el, akkor nyugodtabb leszek, — jajgatott öcscséhez fordulva a gonosztevő. A testvére néhány vigasztaló szót szólt és ezzel a fájdalmas találkozás véget ért. A rendörségen még ma is egyre tanukat hallgatnak ki a gyilkosság ügyében. Fekete Vilmos ellen egyéb bűncselekmények miatt is folyik még a nyomozás. Adatok merültek föl ugyanis, hogy egy másik rosszhirü leány ellen is követett el merényletet és arra is van bizonyíték, hogy a gyilkosságnál használt ciankáli lopás utján jutott a birtokába. Erről a pesti haramiáról minduntalan ujabb és ujabb gonoszságok derülnek ki. Ahol csak megfordult, csalt és lopott és még környezetét is ártatlanul gyanúba keverte. Egy derék és föltétlenül tisztességes kollégájának, Pollák Alfrédnak neve szintén igy sodródott bele az ő szennyes dolgaiba. Csak azon a réven, hogy Pollák valamikor szomszédja volt neki. Ebből a kénytelen szomszédságból sem kér többet Pollák Alfréd. Az ügyészség a Fekete Vilmos elleni ügyben a délelőtt folyamán készült el indítványával. Gyilkosság és rablás büntette cimen az előzetes letartóztatás föntartását indítványozta. Székely