Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-30 / 109. szám

o DÉLMAGTAROR3ZAQ 1910 szeptember 30 Nincs veszély a fővárosban. A főváros területén ímmár ötödik napja nem fordult elő koieraeeet. Tegnap Varga Mihály negyvenkét éves napszámost szállították. be az Aiiöidi-utca 7—9-ik szám alól, kitűnt azonban, hogy nem kolerás. E hó huszonhetedikén reg­gel nyolc órakor a Szent Rókus-kórházba föl­vették Mihalik Kálmánnét, fővárosi hiva­talnok nejét, aki a Vörösmarty-utca 60-ik Számú házban lakott. A beteg még aznap déli tizenkét órakor meghalt. A boncoló-orvos an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy az ázsiai kolera esete nincs kizárva. A fővárosi bakteriológiai intézet azonban, amely az el­hunyt asszony dejektumait vizsgálat alá vette, kijelentette, hogy a vizsgálat negatív ered­ménynyel végződött és a kolera esete kizárt" nak tekinthető. A kerámiai téglagyárban elhalt Jakobecz Jakab munkás dejektumainak vizsgá­lata szintén negativ eredményivel végződött. Ma léptették életbe a Dunán az állandó hajó­orvosi szolgálatot. A hajókat a főváros határá­ban orvosok várják és vizsgálat előtt egy hajót sem bocsátanak be a főváros területére. A keléti és a nyugati pályaudvarokon, amelyeken eddig a kerületi tisztiorvosok teljesítettek szolgálatot, holnaptól kezdve állandó orvos; szolgálat lép életbe, amelyet a pályaorvosok fognak végezni. A vidéken. Mohácsról jelentik : Ujabb megbetegedés Mo­hácson nem történt. A járványbizottság foly. tatja a segélyezést. Pénzt és élelmiszereket oszt ki. A magánosok is jelentős adományok­kal enyhítik a nép nyomorát. Sárbogárdról jelentik: Goldner Mór dr sár­bogárdi körorvos hivatalosan jelentette a sár­bogárdi szolgabírói hivatalnak, hogy Kozma Jó­zsef szarvaspusztai tanitó felesége koleragya. nus tünetek között megbetegedett. Zágrábból táviratozzák: A horvát országos egészségügyi-hivatal azt jelenti, hogy Horvát­Szlavonország területén összesen tizenkét ko­leragyanus esetet jelentettek be, amelyek közül a bakteriológiai vizsgálat három betegen álla­pította meg az ázsiai kolerát. Egy meghalt, kettő a gyógyulás utján van. Dómbovárról jelentik, hogy tegnap délután Aríci Mihály vasúti pályamunkás a dombovári szivattyútelepen összeesett, hányt, görcsei vol­tak. Riesz dr járásorvos mégvizsgálta s kolera­gvanusnak találta. Árki pár nappal ezelőtt még Mohácson tartózkodott. Egy mozdonyon ᣠszállították az ujdombovári állomásra, ahonnan beszállították az ujdombovári járványkórházba. Sütvénypusztán már szintén előfordult kolera­gyanus eset. Simontsits tolnamegyei alispán a megyei főorvossal kint volt a helyszínen és megadta az utasításokat a hatósági közegek­nek. A szivattyú-telepet és Arki munkástársait dezinficiálták, a kórház őrzésere csendőröket vezényeltek ki. Bajáról jelentik: Bácsmonokon Scháffer Gyula vasúti alkalmazott gyanús körülmények között hirtelen megbetegedett és néhány óra múlva meghalt. A hivatalos orvosi vizsgálat megállapította, hogy a halál oka ázsiai kolera. Bajáról jelentik: Ma délután két ujabb koleragyanus eset fordult elő. Két munkás­ember betegedett meg gyanús körülmények között, beszállították őket a járványkórházba, a házakat pedig,, ahol a megbetegedések tör­téntek, fertőtlenítették és hatósági őrizet alá vették. Apatinból ujabb kolerás esetet jelentenek. Koleragyanus tünetek között hirtelen meg­betegedett egy Bencsinger János nevű munkás. Beszállitötták a járványbarakkba, ahol kitűnt, hogy tényleg kolerától van megfertőzve. A Duna vize. A hatóságok a Duna vizének használatától eltiltották a közönséget, miután közelfekvő az a gyanú, hogy a Duna vize nagy mértékben hozzájárul a kolera terjesztéséhez. A hatósá­gok igen helyes intézkedését még oly rendel­kezéssel kell kiterjeszteni, hogy az egészség­ügyi szabályokat mindazok szigorúan betart­sák, akik a Dunán alkalmazva vannak. Első­sorban vonatkozik ez a csavargözösökre, me­lyek naponként tízezrével szállítják az embe­reket. Ezeket a hajókat reggelenként tiszto­gatás cimén végigöntik a Dunából merített vizzel. Ezenkívül az ülőhelyeket, karfákat a Dunába mártott kóccal mosogatják. Ezt tehát el kell tiltani. De különösen eltiltandó a csavar­gőzösöknél dívó az a szokás, hogy a jegy felét a beszállásnál letépik és az utasok kezében maradt darabka papirost a kiszállásnál ismét át kell adni, mert emellett nem lehet elkerülni azt, hogy az utasok keze a kikötést végző matróznak mindig piszkos és a Duna vizétől nedves kötél fogdosásától nyirkos kezével érintkezzék, nem is szólván arról, hogy a jegyen magán is rajta marad a piszkos kezék lenyomata. E rendszer ellen már gyakran föl­szólalt a közönség, mindeddig hiába. Most azonban, amidőn a Duna vizének fertőző ha­tása majdnem bebizonyitottnak tekinthető, ezt a rendszert.sürgősen be kell szüntetni. A kivándorlás és a kolera. Szeged város polgármestere, Lázár György dr királyi tanácsos, ma a belügyminisztertől a következő körrendeletet kapta: Valamennyi vármegyei és városi törvényható­ság első tisztviselőjének. Nehogy az ország egyes helyein föllépett ázsiai kolera a kivándorlók által továbbhur­coltassék, ezennel elrendelem, hogy azon helyek­ről a tengerentúlra kivándorolni szándékozó egyének, hol a kolera már megállapittatott, vagy ezentúl megállapittatni fog, az utazástól visszatartassanak, annál is inkább, mert a fer­tőzött helyekről való kivándorlók már útköz­ben a rendőrhatóságok által visszatartatnak, amennyiben pedig a kikötőig mégis eljutnának, ott megfigyelés alá helyeztetnek és a hajóra­szállásban megakadályoztatnak. Fölhívom a cimet, hogy ezen rendeletem pontos végre­hajtása iránt a célravezető eszközök alkalma­zásával haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1910. évi szeptember hó huszon­hatodikán. A miniszter helyett Némethy dr s. k., államtitkár. Két ujabb beteg Mohácson Éjjel jelentik Mohácsról, hogy az esti órákban mégis történt két ujabb kolerás megbetegedés. Egy három éves kis fíu és egy Jakcsics Lajosné nevű munkásasszony betegedtek meg a kolera tünetei között. Beszállították őket a járvánvkórh^zba, ahol konstatálták az ázsiai kolerát. Mohácson eddig hatvan kolerás megbetegedés és harmincöt haláleset történt. 5ZÉZÖM A gyep, a gyep! ... Fekete Vilmos, elvégezvén rablógyílkosságát, legelsőbben is megreggelizett és azután, mint tiszta emberhez illik, megberetválkozott. Este, várakozása ellenére, elfogták, a rendőrségen a fényképező-gép elé ültették és Fekete, szoká­sához hiven, fölhúzta a nadrágját a térde fölé, hogy gyűrődés ne essék rajta. De aztán eszébe juthatott, hogy egy kis baj lesz a dologból, mert amikor a cellájába kisérték, igy sóhaj­tozott : — Ó, az a gyep, az a gyep !."'... A gyep, a gyep ! . . . Egy idő óta minden tettenért kivétel nélkül vagy a totalizatőrre, vagy a bakkaratra ipar­kodik hárítani a bűnét. (Milyen hamar keresz­tülláttak ezek a minden hájjal megkentek az újságírói fölületességen!) És azért mégis mind­untalan találkoznak könnyenhivő emberek, akik beugranak ennek a szinészkedésnek! Akik elhiszik, hogy minden gonosztevő áldott jó em­ber volt előbb, csak a játék, haj, a játék ron­totta meg, az szédítette bűnbe! A gyep, a gyep!... De hiszen Sopronban, ahol a gyógyszertárból] sikkasztott, vajmi rit­kán van lóverseny, Szabadkán, ahol meglopta a szállásadóit, soha se működik a totalizatőr, és nincs „gyep" Berettyóújfalun sem, ahol ellopta a rábízott egész patikát! .. . Azért mégis ezekben a vidéki városokban is azoknak a princípiumoknak megfelelően élt, amelyek most visszaválthatatlanul a törvény, kezes elé juttatták. Hogy kereste, ahol. te­hette, a totalizatőri is?!. . . Igen, de csakúgy ahogy a nőket kereste, akikből hasznot húzott, Sopronban, Szabadkán, Berettyóújfalun és Buda. pesten is, egészen az Adria-szállóig! Fekete pályafutása, amelyet most a rendőr­ség ismertet, nem azt a kérdést veti föl, — amivel a leghosszasabban foglalkozunk — hogy ugyan mi juttatta a ciankálival való tőkeszer, zésig, amikor két hétre el volt látva pénzzel és később se kellett tartania a nélkülözés­től ? ! . . . hanem azt, hogy oly sok bebizonyi. tott gaztett után rmképen tudott ez a szüle­tett gonosztevő uj meg uj tisztességes állás­hoz jutni, nyomban azután, hogy valahonnan menekülnie kellett, amikor száz meg száz pályavégzett és jóravaló ember van, aki semmi, féle erőlködéssel nem bir biztos kenyérhez jutni?! Mikor fogjuk elhinni, hogy a bűntetteseket nemcsak a totalizatőr meg a kártya szállítja, hanem főképen a rosszlelküség, az erkölcstelen gondolkozás, ha ugy tetszik: a rossz nevelés, meg a születéskor világra hozott lelki durva­ság?! . . . „Haj, a vér, a vér! ..." — ahogy Fekete mondta, amikor egy kissé magába szállott. * * i SZÍNHÁZ,_MüVÉSZET Színházi műsor. * Szeptember 30, péntek: Varázskeringö. (Fedák Sári vendégfölléptével, bérletszü­netben. fölém, helyárakkal) Október 1, szombat: Az elvált asszony. (Fedák Sári vendégfölléptóvel, bér­letszünetben, fölemelt hely-' árakkal.) „ 2, vasárnap d. u.: Nebántsvirág. „ 2, „ este: A postásflu és a huga. /Páratlan ?/,-os bérlét.) „ 3, hétfő: Luxemburg grófja. (Fedák Sári bucsuföílépíével. bér­letszünetben, fölemelt bej­árakkal) „ 4, kedd: Az obsitos. (Páros i/3-os bérlet.) „ 5, szerda: A kaméliás hölgy. (Párat­lan 2/s"°s bérlet.) „ 6, csütörtök: A szigetvéri vértanuk. (Pá­ros 3'3-os bérlet.) „ 7, péntek: A muzsikusleánv. (Bemutató előadás. Páratlan béri.) „ 8, szombat: A muzsikusleány. „ 9, vasárnap este: A muzsikusleány. Zsazsa megérkezett, — Beszélgetés a művésznővel. — — Szervusztok, fiuk ! Szürke, selyem gummiköpönyeges, angol cow-boysapkás sport-lady üdvözölte ilyképen ma délelőtt a színház hátsó bejárata előtt áll­dogáló színészeket. Ha nem Almássy és Pesti Kálmán vezetik az egyszerű, utazó-holgy kiné­zésű nőt, senki sem sejtette volna benne Fe­dák Sárit. A kiváló művésznő percnyi pontos­sággal jelent meg tizenegy órakor a „Vig őz. vegy" próbáján. Amikor levetette angol gummi­köpönyegét, japánszabásu, aranysávos, sötét­kék utazóruhájában tűnt elő csak igazán Fe­dák Sári férfiasan erős, érdekes, mozgékony alakja. Mint a zsákmányra leső párduc, ugy jár-kel a színpadon, erős nyakát előrenyújtva, szemeit félig lehunyva Fedák Sári. Az egyik pillanatban még színészekkel társalog, a má­sik pillanatban már a karmester pálcikájára figyelve, a szinen énekel. Akárcsak előadás al­kalmával, ugy énekel, táncol, beszél. A próbán ép oly tűzzel, szenvedélylyel mondja el szere­pét s utánozhatatlan élénkséggel, temperamen­tuumosan, szinte szertelenül tanítja partnereit ölelni, mozogni, Játéka a többieket is áthatja s az ő megjelenésével egyszerre élet támad a próbákon. — Erősen dolgozom, fárasztó munkát végzek a próbákon — mondta meggyőződéssel munka­társunknak, aki őt a színpadon fölkereste. Szives, közvetlen hangon beszélt Fedák

Next

/
Thumbnails
Contents