Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-28 / 107. szám

12 DELMAGYARORSZAQ 1910 szeptember 28 4PRÓSÁG0K. S A posta találékonysága. A magyar posta találékonyságáról már sokat irtunk. Nem egyszer kézbesít a posta olyan leveleket, amelyeknek címzése valóságos találós kérdés. Nincs az a roez Írás, amit, ha egyáltalán lehetséges, a magyar posta ki ne betűzne és megkapnak a címzettek olyan leveleket is, hogy maguk is bámulnak, mi módon fedezhette föl a posta kilétüket abból a címzésből, amelyből ők maguk aligha ismertek volna magukra. Ugylátszik azonban, hogy a postának ez a lelkiismeretes munkája, amely lehetőleg minden küldeményt kézbesitení akar, nemzetközi dolog. A „Berliner Briefmarkenzeitung" ugyanis a legntóbbi számában a német postáról közli az alábbi érdekes postakézbesitési eseteket: Néha-néha — úgymond a szaklap, — jelennek meg napilapjainkban közlemények, amelyekből kitűnik, hogy a postának sikerült olyan postaküldeményeket helyes rendeltetési helyükre juttatni, amelyeknek címzése többé-kevósbhé érthetetlen, talányszerü és nem egyszer komikus is. Ezek közül a levelek közül a legtöbb olyan, amelynek irója csak nagyon kevéssé jártas az irás és olvasás mesterségében, másrészt viszont nem tudja a helyes cimet, de bízik abban, hogyha a cimet körülirja, a többit majd elvégzi a posta. És a postában való ez a bizalma a legtöbb esetben be is válik. A postatisztviselők valósággal lelkiismereti kérdést csinálnak abból, hogy a talányszerüen cimzett leveleket az illetékes egyéneknek kezeihez juttassák. így például az utóbbi napokban a következő cimzésü levél érkezett R.-ből a berlini postára : Vőlegényemnek, Bischofnak, Bei'linben. A posta kikutatta az R ... bői jött Bisshofot és kézbesítette a vőlegénynek menyasszonya szerelemtől izzó levelét. A külföldről különösen érkeznek komikus címzésű levelek olyan egyének részéről, akik nem ismerik a német nyelvet. Egy konstantinápolyi cég a következő címzéssel rendelt meg minerálpasztillákat. j,Fay sodeni mineralpasztillák köhögésnél" —- urnák. Természetesen a posta szabályszerűen kézbesítette a levelet Sodenbe a gyárnak és a török cég megkapta a megrendelt árut. Egy parasztasszony katona fiának levelezőlapot küldött a következő címmel: Fiamnak, Krischannak. A posta elolvasta a levelet, amelynek tartalma szerint az anya azt irja a fia őrmesterének, hogy ne bántsa a fiát, mert az jó gyermek. Az őrmester neve meg volt említve a levélben. A posta kikutatta, hogy az említett őrmester melyik ezrednél szolgál és Krischan felolvashatta, ha merte, szigorú őrmesterének édesanyja levelét. Ugyanígy áll a helyzet akkor is, ha viccgyártók direkt küldenek tréfás cimzésü leveleket azért, hogy a posta azokat kézbesítse. A posta ekkor is kikutatja a lehetőség szerint a címzettet és kézbesít. A rottenbergi posta legutóbb a következő levelet kapta: A „Tyrannusuak", Rottenbergben. A postatisztviselö ráírta, hogy Rottenbergben nincs tyrannus, tehát nem kézbesíthető. A postafönök azonban kitörölte a megjegyzést és kézbesítette a levelet a város polgármesterének. Hogy azután mi történt a levéllel, arról nem szól a krónika. Két orosz fogadott a posta találékonyságában és az egyik feladta a következő levelet: Kedves menyasszonyomnak, Hedvignek, aki jelenleg Nauheim fürdőben időzik. A posta kikutatta azt a Hedvig nevű fürdővendéget, aki Oroszországból állandóan levelet kap és a postában bízó ur megnyerte a fogadást. cv A világító kő fölfedezője. Az európaiak minden fölfedezés elsőbbségét maguknak szeretik tulajdonítani. Ebben pedig nagy igazságtalanság rejlik azokkal a keleti, különösen ázsiai népekkel szemben, kik közt nagy tudósok, megfigyelők éltek már az európai kulturát megelőzően is. így többek közt magunknak tulajdonítottuk a világitó-kövek első fölfedezését is, pedig ez a dicsőség is másokat illet meg. Egy japán, nóvszerint Sü Nogh, mint ahogy ezt egy japán-kinai enciklopédia jelzi, sok-sok évvel előzto mag az olasz susztert. Vincens Casciarolot, kit ma mint a világítókövek fölfedezőjét ismerünk. Ez a japán, a hagyomány szerint, egy olyan ökröt festett, mely mindennap elhagyta a papirost, amelyre festve volt, elment legelni s csak este tért vissza, hogy megszokott helyén, a vásznon aludjék. Ez a kép a Sung-dinasztia (976—998 K. u.) uralkodójához, Tai-Tsung-hoz került, aki udvari embereit gyönyörködtette a képpel és fölvilágosítást kért tőlük. A magyarázatot senki sem tudta megadni. Végül akadt egy buddhista pap, aki a vándorló festett ökör mibenlétét megmagyarázta. Az ökör, ugyrmond, olyan anyaggal van festve, amely világítóanyagot tartalmaz s amelyet Sü Nogh az osztrigahéjból állított elő. A fényes napon a foszforeszkálás nem volt látható és ez a körülmény arra a gondolatra terelte őket, hogy az ökör legelni ment. Este azonban, mikor a foszforeszkálás ismét jelentkezett, mondták, hogy az ökör visszatért aludni. Lakásínség az állati társadalomban. Azt mondják, hogyha az Isten nyulat ad, bokrot is ad hozzá. Ám ez nem mindig van így, hiszen sajnosan látjuk, hogy erdők, ligetek, csalitok letárolásává!, tavak, mocsarak lecsapolásával hovatovább növekedik vadállataink lakásszükséglete. Csoda-e hát, ha tanyát üt pl. a madár kutcsőben, ágyucsőben, levélszekrényben, elvesztett vadászkeztyüben, stb., s csoda-e, ha a róka, talán odu hiányában, talán kotoró kutyáktól való félelmében és talán hogy csirke-pecsenyéhez könnyebben és biztosabban jusson, a baromfiudvar közelében épült üresen álló disznóólban üt tanyát? Ily esetről ad számot egy alsóausztriai vadvédő-egyesület lapja, közölvén, hogy egy freistadti parasztgazda azt vette észre, hogy szárnyasainak száma hovatovább kevesbedik. Sehogy se tudott a tolvaj nyomára akadni, mig végre a szomszédja, kinek sertésólja hónapok óta üresen állt, értesítette, hogy óljában egy nőstény róka tanyáz öt serdülő kölykével egyetemben. Hogy obben a különös bekvártélyozódásban nemcsak a természetes lakáshiány, hanem a veres-frakkos állat közmondásos ravaszsága is szerepet játszott, az nagyon valószínű. TÖRVÉNYKEZÉS § Orgazdaság. A nagykíkindai királyi törvényszék orgazdaság büntette miatt vonta felelősségre Ferencsev Szekula, Lukin Lócsa és Ivin Zócsa szerbcernyei lakosokat. A vád szerint Mijin Sztadoja atyjától nagyobb mennyiségű búzát lopott, ezt Ferencsev két koronáért elfuvarozta Lukinhoz, akitől Ivin a búzát vagyoni haszonszerzés céljából olcsó pénzen megvette. Valamennyien tudták, hogy a búzát Mijin lopta. A törvényszék ennélfogva Ferencsevet három napi, Lukint és Ivlrit pedig fejenkint tizennégy napi fogházra Ítélte. Az ítéletben csak Ferencsev és Ivin nyugodtak meg, Lukin ellenben, harmincezer korona értékű vagyonára hivatkozva, fölebbezett a szegedi királyi Ítélőtáblához, a biintetőtanács azonban ma délelőtt helybenhagyta az elsöbiróság ítéletét. A védő semmiségi panaszszal élt. Szeged város téglagyára. - A ffimérnük elaborátuma. Bokor Pál szegedvárosi heljrettes polgármester azt a konkrét javaslatot vetette föl az idei tavaszon, hogy a város építsen magának téglagyárat, hogy igy az óriási mérvű közópitkezéseknél olcsón és ami a fő : házilag jusson építkezési anyaghoz. A javaslat tetszéssel találkozott s a csongrádi uti földanyagot próbára ¡s tettek, hogy vájjon alkalmas-e tégla és cserép gyártására. A vizsgálat kedvező volt, mire a tanács megbízta Tóth, Mihály városi főmérnököt, hogy a téglagyár létesítését illetőleg tegyen előterjesztést. Szegedről elköltözünk! Ez okból a berendezés eladó, a helyiség január l-re kiadó. A főmérnök a végzett tanulmányok után a következő elaborátumot terjesztette a város tanácsa elé: A tégláknak gyárilag való készítése általában gépberendezésekkel, égetése pedig folytonosan működő körkemencékben történik. A gyártáshoz szükséges berendezésekhez a területen kívül tartoznak: körkemencék, présés gépház, kazánház, szénraktár, műhely, szárító-szíiiek, kamták vagy csatornák, hajtóerőgépek, agyag- és téglaszállitó eszközök és pályák, agyagmegmunkáló-gépek, téglasajtó- és metsző-gép, iroda- és laképületek, munkásla kások, víz ós világítás, rezsi-kiadások. A gyár üzemi berendezése gazdaságos akkor, ha: az agyag kibányászva azonnal a földolgozási helyre szállíttatik, az agyagszállitás, keverés, törés, préselés egyfolytonosságban történik, a kisajtolt nyerstégla távolság és magassági szállítása legrövidebb és legalacsonyabb, a szárító terület a legkisebbre redukáltatik ós a szárítás rövid idő alatt történik, a kisajtolt nyerstéglának a szárítóba és kemencébe való szállítása többszöri átrakást nem igényel; ezen müveletek végrehajtása egyszerű gópezeti berendezéssel és kevés kézi erö igénybevételével eszközöltetik, a körkemencébe szakszerű és kellő izolálással való megépítése mellett a főntartási költsége csekély, vagyis ha a tűzzel érintkező felületek tűzálló anyagból készülnek, ha az égetósuél kifejtett és arra föl nem használt meleg a nyers téglák szárítása és előmelegítésére legnagyobb mértékben fölhasználtatik. Ezen föltételek betartására irányuló törekvések alapján kölönbözö égetési, száritásí és gépezeti berendezések valósultak meg. A csongrádi ut mellett kijelölt területen, melynek földjéből mintaégetések eszközöltettek, építendő lenne egy téglagyár évi négy, négy és félmillió tégla és kétmillió tetőcserép gyártására. Egy ily mellékelt tervre vonatkozó közelítőleges építési és egyéb költségek az alábbiakban vannak kitüntetve : I. Gyártási épületek, gépek és kellékek. Épület és gépház 93.540 K Gépalapzatok és transzmisszió-alap 5.560 „ Körkemence (16 kamrával).... 46.540 „ Vasrészek a körkemencéhez és pótkályha 8.230 „ Kőmivesmunkák a 6 darab száritócsator náhos}. 13.760 ,, Vasrészek a száritóhoz és kocsipark 54.640 „ Vágány-berendezés 5.860 „ Gépek, és pedig 1 darab félstabil gőzgép 110—140 lóerő, 1 darab félstabil gőzgép 40—58 lóerő, 2 darab kettős görgőjárat, etető- ós fölhuzó-kószülók,, tégla- és cserépprés, hinta-szállító 124.260 „ Transzmisszió és előtételek . . . 11.910 „ Viztartány, szivattyú és vezetékek 3.100 ,, Szijak . . . 4.950 „ Állványok a cserépszáritóhoz . . . 5.950 „ Cserép-deszkák 40—50 ezer . . , 7.500 „ Műhelyépület 40 négyszögméter á 40 korona 1.600 „ Szénraktár 50 vaggoh szénre 200 négyszögméter á 16 korona . . 3.200 „ Javitómiihely-berendezés .... 5.500 „ Agyagszállitó-kocsik 8.00 „ Gyártási építmények összesen: 396.900 K II. Igazgatási épületek. Irodaépület és felügyelőlak 192 négyszögméter á 60 korona ..... 11.520 K Gépész, gépápoló és 2 fütölak 192-f-ö5-f-65 = 322 négyszögméter á 50 korona 16.100 „ Munkáslak 10 munkás ós egy udvaros, összesen 11 lakás 11X65 — 715 négyszögméter á 40 korona 28.600 „ Kocsislak 4 kocsis részére 65X2 = 130 négyszögméter á 40 korona 5.240 „ Istálló 4 lóra 7X6 =•= 42 négyszögméter á 40 korona 1.680 „ Kocsiszín 3 kocsira 7X5 = 35 négyszögméter á 40 korona .... 1.400 „ Árnyékszékek 4.00 „ Fáskamrák 2.000 „ Igazgatási épületek összesen: 66.940 K Inga-, fali-, serkentő-, diszórákat és zsebórákat a saját beszerzési árakon bocsátjuk a vevőközönség rendelkezésére!! Weisz J. Hugó és Társa ^Csíü