Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-28 / 107. szám

T#10 szeptember 28 O ÉL MAGYARORSZÁG 13 III. Vegyeseit. Ártézi kut és csővezeték .... 5.000 K Világítás-berendezés (villamosvilá­gitás és petróleum, gázlámpák . 4.000 „ Udvarrendezés, kerítés, kut . . . 6.000 „ Összesen: 15.000 K Ezer darab tégla kivetéséhez kell Ezer darab cserép kivetésé­hez kell 1.5 Évi 4 millió téglához kell. . 16.000 Évi 2 millió cseréphez kell . 3.000 4 köbm. löld » » Összesen: 19.000 köbm. föld A földterület bányászható 6 méter mély­ségig, tehát egy évre szükséges terület 19000/6 r= 3166 négyszögméter, vagyis közel átlag 1000 négyszögöl 25 évi üzemre 25.000 négyszögöl 25.000/16 = 16 hold, a telep részére 3 hold, ösz­szesen, átlag 20 hold, holdankint 1600 korona. IV. Földterület, Összesen: 32.000 K Befektetések összesítése. Gyártási építmények 396.900 K Igazgatási épületek 66.940 „ Vegyesek 15.000 „ Földterület . 32.000 „ Összesen 510.000 K Fuvardijak, szerelés, művezetés, üzembehozás összesen 21.160 K Befektetés összesen: 532.000 K Forgó tőke. ...... . . . 48.000 K Összesen: 580.000 K Évi állandó kiadások. Felügyelő, téglamester évi fizetése lakással 4.000 K Könyvelő évi fizetése 3.000 „ Oépész lakással 2.000 „ 2 fütő, (lakással) á 1200 korona . 2.400 „ Gépápoló 1.600 „ Lakatos 1.200 „ Udvaros és 2 kocsis (lakással) á 960 korona 2.880 „ Fűtés, világítás 6.00 „ Tüzkárbiztositás 2.000 „ Adó és egyéb illetékek 4.000 „ Irodaszerek és egyéb költségek . 2.020 „ Összesen: 25.700 K 532 ezer korona amortizációja 8 százalékos 42.560 K 48 ezer forgótőke után 5 százalékos 2.400 „ Évi javításokra 479.000 korona után cirka 2 százalékos 9.340 „ Évi kiadás összesen: 80.000 K Jövedelmezőségi számítás. Évi teljesítmény ... 4 millió fali tégla Összesen: 2 „ födélcserép 6 „ drb évente 250 munkanapot számítva, azaz naponta 24 ezer darab. Munkabérek. 10 bányamunkás . ... & 3.— K 30.— K 1 kocsitoló á 3.— , 3.— „ 2 ember az etetőhöz . . á 3.— „ 6.— „ 4 ember a préshez . . . á 3.05 „ 14.— „ 2 ember a kocsitolásra . á 3.— „ 6.— „ 2 ember a szárítóhoz . . á 3.— „ 6.— „ 2 ember különféle mun­kákra á 3.— „ 6.— „ 6000 kaloriás szén, gépfü­téshez 20 métermázsa . á 2.70 „ 54.— „ Olaj, tisztítószer, zsir stb. . k 0.— „ 8.— „ Összesen: 133.— K 1000 darabra esik 133:26 = 5.12 . . . 5.12 K Tüzelési költség. Körkemence-szén 1000 darab égetésre 210 kilogram á 2.7 K 5.67 K Pótkemencéhez 0.4. á 2.7 K . . . . 1.08 „ Berakás a kemencébe 1.20 „ Lerakás 0.40 ., Feltolás 0.80 „ Égetők 0.60 ,, Összesen: 9.75 K Törések 0.20 „ Évi állandó kiadás 80.000 K, ebből ezer darabra esik 80.000:6000 = 13.34 K . 13.34 K 1000 darab téglára esik üzem- ós kezelési költség összesen 28,41 K Ha a tégla ezrének eladási ára 35 koronában állapittatik meg, a kü­lönbözet 35—28.41 = 6.59 korona. 4 millió után 4000X6.59 korona . . 26.360 K Ha a cserép ára 32 koronában állapitta­tik meg.akülönbözet 32—28.41=3.59 korona. 2 millió cserép után 2000X3.59 korona 7.180 K Évi tiszta nyereség: 33.540 K amely 532 ezer korona tőke után megfelel több mint 6 százaléknak, ezenkívül a kiaknázás alá nem kerülő földterület jövedelme. A tervbe vett berendezés mellett azonban naponta 24 ezer helyett 26 ezer tégla is éget­hető, amely esetben kevés több költséggel na­gyobb jövedelem érhető el. Ha pedig cserép nem állíttatik elő, hanem csak hatmillió darab tégla, az esetben a tégla ezre 34 koronával lenne eladva s a tiszta jövede­lem 33.54.0 korona. Szegeden, 1910. évi szeptember hó 10-én. Tóth Mihály s. k., főmérnök. A főmérnöknek ez az előterjesztése most Balogh Károly pénzügyi tanácsosnál van. A polgármester legközelebb egybehívja a kikül­dött bizottságot, melynek ülésében Balogh Ká­roly tanácsos fogja a téglagyár ügyét ismer­tetni és előadni. (—) Az osztrák petróleumfinomítók harca. Bécsből jelentik : Az osztrák blokkhoz tartozó petróleumfinomítók képviselői ós a kormány megbízottai tegnap délután tanácskozást tar­tottak a kereskedelmi minisztériumban. Miután a floridsdorfi, a trieszti és az Ausztria petró­leumfinomítók eddig nem csatlakoztak a blokk­hoz, kimondották, hogy ezekkel, Neurath igaz­gató vezetése alatt, egy külön bizottság fog tárgyalásokat indítani. Ami a francia kormány szándékait illeti, az érdekelt osztrák finomítók kimondották, hogy ha a francia kormány csak­ugyan foganatosítja az osztrák petróleum ellen azokat az intézkedéseket, melyekkel fenyege­tődzik, akkor az osztrák finomítók is fölveszik a harcot. Azokat a szállítmányokat, melyeket eddig Németországon, az Elbán és Hamburgon keresztül küldtek Franciaországba, ezentúl Triesztben fogják behajózni és ezzel kikerülik az öt százalék sur taksze fizetését. Továbbá, ha Franciaország nem hagy föl a harccal, ak­kor ők nem csupán Franciaország északi és nyugati részében, hanem Dólfranciaországban is fognak piacokat fölállítani. Hír szerint a francia kormány ebben az ügyben holnap mi­nisztertanácsot tart. (—) A Leszámitoló-bank uj érdekeltsége. Fővárosi tudósítónk jelenti: Hir szerint a Le­számitoló-bank igazgatósága érdekeltséget vál­lalt és biztosított magának az újvidéki taka­rékpénztárnál. Az újvidéki intézet első dolga a részvénytőkének két millió koronára való fölemelése lesz. A takarékpénztár Igazgatósá­gába a Leszámitoló-bank delegátusokat küld. A tőkeemelés keresztülvitelére már legköze­lebb közgyűlést hívnak össze. (—) Gyapju-aukciók. A Magyar Általános Hitelbank e hónap huszonnyolcadikán és huszon­kilencedikén a fővárosi Vigadó kistermében gyapju-aukciót rendez. Az árverés délután fél három órakor kezdődik. (—) Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegyesiilet ujabban a következő fizetéskép­telenségeket jelenti: Surány Sándor Beszterce­bánya, Weisz Mihály Eszék, Hillarics Gyula Torontálszártya, Danzinger és Varga Budapest. Klauzál-utca harmincharmadik szám. Bútorszállítást butorkocslval hely­ben és vidéken. — Beraktározást pénzelőleggel és jutányosán eszközöl álmán Zsigmond Tisza Lajos-körut 51. sz. Telefon 588. OO Telefon 588. HASZNALT ES UJ #9 továbbá: füzetek, Írószerek, levélpapírok, képes levelezőlapok minden kivitelben kap­hatók. Iskolakönyvek bekötését olcsón vállal BURKUS ANDRAS a gyermekjátszóval szemben, Vajda Imre-palota REGÉNYCSARNOK. Lispeth. Irta Rudyard Kipling. I. A dombvidéki Sonoo-nak s feleségének, Jadeh-nek a leánya volt. Egy évben nem termett tengerijük s egyetlen mákföldjükön, Kotgarh-tól oldalvást, épen a Sutlej-völgy fölött, két medve ütött éjjeli tanyát. így aztán jövő tavaszszal fölvették a keresztséget s be­vitték a misszióba kis babájukat is, hogy ke­resztvíz alá tartsák. A kotgarh-i tiszteletes „Elisabeth" névre keresztelte, amit a domb­vidéki vagy pahari tájszólás „Lispeth"-nek ejt. Egyszer ott járt a kolera a Kotgarh-völgy­ben s elragadta Sonoo-t és Jadeh-et. Lispeth félig szolgálónak, félig társalkodónőnek az akkori kotgarhi tiszteletes asszony házába került. Ez a morva hittéritők uralma után történt, mikor Kotgarh, „az északi domb­vidék királynője", nem feledte még el egé­szen régi cimét. Vájjon a kereszténység vált-e Lispeth ja­vára vagy népének istenei tettek-e meg érte minden tőlük telhetőt, nem tudom; de annyi tény, hogy nagyon kedves lány lett belőle. S ha egy dombvidéki lány kedves, bátran megtehetünk érte akár ötven mértföldnyi rossz utat is, csak hogy megláthassuk. Lis­pethnek görög arca volt, olyan, amilyet az emberek gyakran szoktak festeni, de nagyon ritkán látnak. Halvány, elefántcsont szine volt s fajához képest rendkívül karcsú nö­vésű. Szeme bámulatba ejtett. S csak ne hordta volna azokat a rettenetes perkálru­hákat, melyekért élnek-halnak a missziókban: váratlanul találkozva vele a domboldalon, azt hitted volna, hogy a rómaiak Dianáját látod vadászatra menni a maga valóságában. Lispeth buzgó keresztény volt; s vallását hajadon korában sem hagyta cserben, nem ugy mint a legtöbb dombvidéki leány. Népe gyűlölte is, mert, amint mondták, memsahib lett s naponként mosakodott. A tiszteletes asszony nem tudta, mitévő legyen vele Tudja isten, az ember nem igen kívánhatja egy öt láb tíz hüvelyk magas délceg isten­nőtől, hogy tálakat és tányérokat mosogas­son. így aztán együtt játszott a tiszteletes ur gyermekeivel, eljárt a vasárnapi iskolába, végigolvasta a ház valamennyi könyvét s napról-napra szebb lett, mint a mesebeli ki­rálykisasszonyok. A tiszteletes asszony mondogatta ugyan, hogy jó volna, ha a leány Simlába menne szolgálni gyermekek mellé, vagy valami finomabb helyre; de Lispeth nem akart elszegődni. Nagyon boldog volt ott, ahol volt. Ha utazók érkeztek Kotgarh-ba, ami akkor­tájt ritkán esett meg, Lispeth szobájába zár­kózott, mert attól félt, hogy elviszik Simlába vagy más valahová, ki az ismeretlen nagy világba. Egyszer, pár hónapra azután, hogy tizen­hét éves lett, sétálni ment. Lispeth nem ugy sétált, mint az angol úrhölgyek — másfél mértföldet előre s ugyanannyit vissza lóháton. Kis sétáin husz-harminc angol mért­földet bejárt oda-vissza Kotgarh és Nar­kunda között, Ez alkalommal késő este tért vissza, lefelé lépdelve, valami nehéz tárgygyal karjaiban, a kotgarhi nyaktörő lejtőn. A tiszteletes asszony a nappali benyílóban szundi­kált, mikor Lispeth lihegve, kimerülve be­lépett. Terhét a pamlagra téve, csak ennyit mondott: „Itt a férjem. A Bagi Road-on ta­láltam. Megsebesült. Ápolni fogjuk s ha meg­gyógyult, ura majd összead vele." Ez volt az első eset, hogy Lispeth férjhez­menési szándékáról szólott s a tiszteletes asszony elborzadva kiáltott föl. De első sor­ban a pamlagon fekvő férfival kellett törőd­niök. Fiatal angol volt s fejét csontig se­bezte valami éles, szögletes tárgyon. Lispeth azt mondta, hogy lent a khud-nál akadt rá s ugy hozta magával. Nehezen lélegzett s nem volt eszméleténél. Ágyba tették s a tiszteletes gyógyította, aki értett valamicskét az orvosi tudomá­nyokhoz is. Lispeth folyton az ajtó előtt leste, nincs-e rá szükség. Kijelentette a

Next

/
Thumbnails
Contents