Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-28 / 107. szám

T#10 szeptember 28 O ÉL MAGYARORSZÁG 13 III. Vegyeseit. Ártézi kut és csővezeték .... 5.000 K Világítás-berendezés (villamosvilágitás és petróleum, gázlámpák . 4.000 „ Udvarrendezés, kerítés, kut . . . 6.000 „ Összesen: 15.000 K Ezer darab tégla kivetéséhez kell Ezer darab cserép kivetéséhez kell 1.5 Évi 4 millió téglához kell. . 16.000 Évi 2 millió cseréphez kell . 3.000 4 köbm. löld » » Összesen: 19.000 köbm. föld A földterület bányászható 6 méter mélységig, tehát egy évre szükséges terület 19000/6 r= 3166 négyszögméter, vagyis közel átlag 1000 négyszögöl 25 évi üzemre 25.000 négyszögöl 25.000/16 = 16 hold, a telep részére 3 hold, öszszesen, átlag 20 hold, holdankint 1600 korona. IV. Földterület, Összesen: 32.000 K Befektetések összesítése. Gyártási építmények 396.900 K Igazgatási épületek 66.940 „ Vegyesek 15.000 „ Földterület . 32.000 „ Összesen 510.000 K Fuvardijak, szerelés, művezetés, üzembehozás összesen 21.160 K Befektetés összesen: 532.000 K Forgó tőke. ...... . . . 48.000 K Összesen: 580.000 K Évi állandó kiadások. Felügyelő, téglamester évi fizetése lakással 4.000 K Könyvelő évi fizetése 3.000 „ Oépész lakással 2.000 „ 2 fütő, (lakással) á 1200 korona . 2.400 „ Gépápoló 1.600 „ Lakatos 1.200 „ Udvaros és 2 kocsis (lakással) á 960 korona 2.880 „ Fűtés, világítás 6.00 „ Tüzkárbiztositás 2.000 „ Adó és egyéb illetékek 4.000 „ Irodaszerek és egyéb költségek . 2.020 „ Összesen: 25.700 K 532 ezer korona amortizációja 8 százalékos 42.560 K 48 ezer forgótőke után 5 százalékos 2.400 „ Évi javításokra 479.000 korona után cirka 2 százalékos 9.340 „ Évi kiadás összesen: 80.000 K Jövedelmezőségi számítás. Évi teljesítmény ... 4 millió fali tégla Összesen: 2 „ födélcserép 6 „ drb évente 250 munkanapot számítva, azaz naponta 24 ezer darab. Munkabérek. 10 bányamunkás . ... & 3.— K 30.— K 1 kocsitoló á 3.— , 3.— „ 2 ember az etetőhöz . . á 3.— „ 6.— „ 4 ember a préshez . . . á 3.05 „ 14.— „ 2 ember a kocsitolásra . á 3.— „ 6.— „ 2 ember a szárítóhoz . . á 3.— „ 6.— „ 2 ember különféle munkákra á 3.— „ 6.— „ 6000 kaloriás szén, gépfütéshez 20 métermázsa . á 2.70 „ 54.— „ Olaj, tisztítószer, zsir stb. . k 0.— „ 8.— „ Összesen: 133.— K 1000 darabra esik 133:26 = 5.12 . . . 5.12 K Tüzelési költség. Körkemence-szén 1000 darab égetésre 210 kilogram á 2.7 K 5.67 K Pótkemencéhez 0.4. á 2.7 K . . . . 1.08 „ Berakás a kemencébe 1.20 „ Lerakás 0.40 ., Feltolás 0.80 „ Égetők 0.60 ,, Összesen: 9.75 K Törések 0.20 „ Évi állandó kiadás 80.000 K, ebből ezer darabra esik 80.000:6000 = 13.34 K . 13.34 K 1000 darab téglára esik üzem- ós kezelési költség összesen 28,41 K Ha a tégla ezrének eladási ára 35 koronában állapittatik meg, a különbözet 35—28.41 = 6.59 korona. 4 millió után 4000X6.59 korona . . 26.360 K Ha a cserép ára 32 koronában állapittatik meg.akülönbözet 32—28.41=3.59 korona. 2 millió cserép után 2000X3.59 korona 7.180 K Évi tiszta nyereség: 33.540 K amely 532 ezer korona tőke után megfelel több mint 6 százaléknak, ezenkívül a kiaknázás alá nem kerülő földterület jövedelme. A tervbe vett berendezés mellett azonban naponta 24 ezer helyett 26 ezer tégla is égethető, amely esetben kevés több költséggel nagyobb jövedelem érhető el. Ha pedig cserép nem állíttatik elő, hanem csak hatmillió darab tégla, az esetben a tégla ezre 34 koronával lenne eladva s a tiszta jövedelem 33.54.0 korona. Szegeden, 1910. évi szeptember hó 10-én. Tóth Mihály s. k., főmérnök. A főmérnöknek ez az előterjesztése most Balogh Károly pénzügyi tanácsosnál van. A polgármester legközelebb egybehívja a kiküldött bizottságot, melynek ülésében Balogh Károly tanácsos fogja a téglagyár ügyét ismertetni és előadni. (—) Az osztrák petróleumfinomítók harca. Bécsből jelentik : Az osztrák blokkhoz tartozó petróleumfinomítók képviselői ós a kormány megbízottai tegnap délután tanácskozást tartottak a kereskedelmi minisztériumban. Miután a floridsdorfi, a trieszti és az Ausztria petróleumfinomítók eddig nem csatlakoztak a blokkhoz, kimondották, hogy ezekkel, Neurath igazgató vezetése alatt, egy külön bizottság fog tárgyalásokat indítani. Ami a francia kormány szándékait illeti, az érdekelt osztrák finomítók kimondották, hogy ha a francia kormány csakugyan foganatosítja az osztrák petróleum ellen azokat az intézkedéseket, melyekkel fenyegetődzik, akkor az osztrák finomítók is fölveszik a harcot. Azokat a szállítmányokat, melyeket eddig Németországon, az Elbán és Hamburgon keresztül küldtek Franciaországba, ezentúl Triesztben fogják behajózni és ezzel kikerülik az öt százalék sur taksze fizetését. Továbbá, ha Franciaország nem hagy föl a harccal, akkor ők nem csupán Franciaország északi és nyugati részében, hanem Dólfranciaországban is fognak piacokat fölállítani. Hír szerint a francia kormány ebben az ügyben holnap minisztertanácsot tart. (—) A Leszámitoló-bank uj érdekeltsége. Fővárosi tudósítónk jelenti: Hir szerint a Leszámitoló-bank igazgatósága érdekeltséget vállalt és biztosított magának az újvidéki takarékpénztárnál. Az újvidéki intézet első dolga a részvénytőkének két millió koronára való fölemelése lesz. A takarékpénztár Igazgatóságába a Leszámitoló-bank delegátusokat küld. A tőkeemelés keresztülvitelére már legközelebb közgyűlést hívnak össze. (—) Gyapju-aukciók. A Magyar Általános Hitelbank e hónap huszonnyolcadikán és huszonkilencedikén a fővárosi Vigadó kistermében gyapju-aukciót rendez. Az árverés délután fél három órakor kezdődik. (—) Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegyesiilet ujabban a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Surány Sándor Besztercebánya, Weisz Mihály Eszék, Hillarics Gyula Torontálszártya, Danzinger és Varga Budapest. Klauzál-utca harmincharmadik szám. Bútorszállítást butorkocslval helyben és vidéken. — Beraktározást pénzelőleggel és jutányosán eszközöl álmán Zsigmond Tisza Lajos-körut 51. sz. Telefon 588. OO Telefon 588. HASZNALT ES UJ #9 továbbá: füzetek, Írószerek, levélpapírok, képes levelezőlapok minden kivitelben kaphatók. Iskolakönyvek bekötését olcsón vállal BURKUS ANDRAS a gyermekjátszóval szemben, Vajda Imre-palota REGÉNYCSARNOK. Lispeth. Irta Rudyard Kipling. I. A dombvidéki Sonoo-nak s feleségének, Jadeh-nek a leánya volt. Egy évben nem termett tengerijük s egyetlen mákföldjükön, Kotgarh-tól oldalvást, épen a Sutlej-völgy fölött, két medve ütött éjjeli tanyát. így aztán jövő tavaszszal fölvették a keresztséget s bevitték a misszióba kis babájukat is, hogy keresztvíz alá tartsák. A kotgarh-i tiszteletes „Elisabeth" névre keresztelte, amit a dombvidéki vagy pahari tájszólás „Lispeth"-nek ejt. Egyszer ott járt a kolera a Kotgarh-völgyben s elragadta Sonoo-t és Jadeh-et. Lispeth félig szolgálónak, félig társalkodónőnek az akkori kotgarhi tiszteletes asszony házába került. Ez a morva hittéritők uralma után történt, mikor Kotgarh, „az északi dombvidék királynője", nem feledte még el egészen régi cimét. Vájjon a kereszténység vált-e Lispeth javára vagy népének istenei tettek-e meg érte minden tőlük telhetőt, nem tudom; de annyi tény, hogy nagyon kedves lány lett belőle. S ha egy dombvidéki lány kedves, bátran megtehetünk érte akár ötven mértföldnyi rossz utat is, csak hogy megláthassuk. Lispethnek görög arca volt, olyan, amilyet az emberek gyakran szoktak festeni, de nagyon ritkán látnak. Halvány, elefántcsont szine volt s fajához képest rendkívül karcsú növésű. Szeme bámulatba ejtett. S csak ne hordta volna azokat a rettenetes perkálruhákat, melyekért élnek-halnak a missziókban: váratlanul találkozva vele a domboldalon, azt hitted volna, hogy a rómaiak Dianáját látod vadászatra menni a maga valóságában. Lispeth buzgó keresztény volt; s vallását hajadon korában sem hagyta cserben, nem ugy mint a legtöbb dombvidéki leány. Népe gyűlölte is, mert, amint mondták, memsahib lett s naponként mosakodott. A tiszteletes asszony nem tudta, mitévő legyen vele Tudja isten, az ember nem igen kívánhatja egy öt láb tíz hüvelyk magas délceg istennőtől, hogy tálakat és tányérokat mosogasson. így aztán együtt játszott a tiszteletes ur gyermekeivel, eljárt a vasárnapi iskolába, végigolvasta a ház valamennyi könyvét s napról-napra szebb lett, mint a mesebeli királykisasszonyok. A tiszteletes asszony mondogatta ugyan, hogy jó volna, ha a leány Simlába menne szolgálni gyermekek mellé, vagy valami finomabb helyre; de Lispeth nem akart elszegődni. Nagyon boldog volt ott, ahol volt. Ha utazók érkeztek Kotgarh-ba, ami akkortájt ritkán esett meg, Lispeth szobájába zárkózott, mert attól félt, hogy elviszik Simlába vagy más valahová, ki az ismeretlen nagy világba. Egyszer, pár hónapra azután, hogy tizenhét éves lett, sétálni ment. Lispeth nem ugy sétált, mint az angol úrhölgyek — másfél mértföldet előre s ugyanannyit vissza lóháton. Kis sétáin husz-harminc angol mértföldet bejárt oda-vissza Kotgarh és Narkunda között, Ez alkalommal késő este tért vissza, lefelé lépdelve, valami nehéz tárgygyal karjaiban, a kotgarhi nyaktörő lejtőn. A tiszteletes asszony a nappali benyílóban szundikált, mikor Lispeth lihegve, kimerülve belépett. Terhét a pamlagra téve, csak ennyit mondott: „Itt a férjem. A Bagi Road-on találtam. Megsebesült. Ápolni fogjuk s ha meggyógyult, ura majd összead vele." Ez volt az első eset, hogy Lispeth férjhezmenési szándékáról szólott s a tiszteletes asszony elborzadva kiáltott föl. De első sorban a pamlagon fekvő férfival kellett törődniök. Fiatal angol volt s fejét csontig sebezte valami éles, szögletes tárgyon. Lispeth azt mondta, hogy lent a khud-nál akadt rá s ugy hozta magával. Nehezen lélegzett s nem volt eszméleténél. Ágyba tették s a tiszteletes gyógyította, aki értett valamicskét az orvosi tudományokhoz is. Lispeth folyton az ajtó előtt leste, nincs-e rá szükség. Kijelentette a