Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-24 / 104. szám

12 DELM AG YARORSZ AQ 1910 szeptember 24 sajtó elég régi múltra tekinthet vissza, ha nem is olyan régire, mint a kinai. Kinában már a Khai-Juen időszakban (713—741), mint hivata­los lap szerepel a King Jao, melynek később nagy szerep jutott. A külföldtől hermetikusan elzárt Kórea fővárosában, Szjöulban, már a XVII. század elején megjelent az Ajyo-po, amely most is megjelenik még. Japánországban ezek­ben az időkben semmiféle újság nem jelent meg, mert a Jomiuri nevii lapocskákat, melye­ket házról-házra járó elárusítók adtak el (a nevüket is innen kapták), nem lehet még új­ságnak nevezni. Kétségtelen azonban, hogy ezek voltak a japán ujság-irodalom előfutárjai. Mindenki ugyanis, akinek kedve s kis fantáziája volt hozzá, készíthetett fametszésü újságot és elárusíthatta. Ilyen nem hivatásos írónak köszönhető a híres oszakai vár bevételéről s a negyvenhét Honin hőstetteiről szóló leírás, amely Japánország néhány könyvtárának féltve őrzött kincse . . . De ha újság nem is jelent meg Japánországban, azért volt másfajta hír­szolgálat. A sogunok és daimiók ügynökeik és alantas tisztviselőik utján mindig értesültek az ország eseményeiről, az előkelőség pedig a teaházakban találkozott s ott közölte egymás­sal az ország legkülönbözőbb részeiből kapott levelek tartalmát. A tulajdonképen való újság­írás kezdete Japánországban a restaurációt közvetlenül megelőző Tokugava sogun korába esik; az újságokat az a heves vita teremtette meg, amely 1868-ban folyt Japánországban arról, hogy megnyissák-e az országot az idegeneknek vagy sem. A japán újságoknak egyik sajátságos fajtája a furcsa nevü Kiki gaki, amelyet a kormányzók adtak ki ugyancsak a műit század hatvanas éveiben. Ezeknek a lapoknak a tartalma az a hivatalos jelentós volt, amelyet a japán ki­kötőkben partra szálló hollandus hajóskapitá­nyok tettek a kormányzóknak Európa politikai és egyéb nevezetes eseményeiről. A restauráció előtt jelent meg még a Moshiogusa és a Kvaigaishimbun cimü újság is, amelyek nem előfizetőkből, hanem utcai elárusitás utján tar­tották fönn magukat. Az 1868-iki restauráció után a Kormány rendeletet adott ki, amely szerint minden újság kiadásához császári en­gedelemre van szükség, arra való tekintettel, mondta a rendelet, hogy az újságok egy idő óta hamis hireket közöltek s fölizgattál? a lakosságot. Tokugava sogun kormánya Gosata Szuki névvel kisterjedelmű hivatalos lapot adott ki, amely azonban csakis udvari hireket közölt s csak hivatalos személyiségeknek s a császár kegyeltjeinek járt. Ez a lap akkor szűnt meg, amikor az uj korszak első kor­mánya megalapította az első igazi hivatalos lapot, egyúttal az első igazi lapot is. Az uj korszak aztán nasy föllendülést hozott Japán­országra s az Európával és Amerikával való sürü érintkezés életre szólított komoly, tartal­mas újságokat és európai mérték szerint is számottevő sajtót. Ebben a korban indultak meg Japánországnak ma legtekintélyesebb hír­lapjai Tokióban. TÖRVÉNYKEZÉS § Kardlapozó rendőr. Budapestről jelenti tudósítónk: Még az 1908. évi szeptemberi tüntetés alkalmával történt, hogy Staudt János 496. számú székesfővárosi rendőr elő­állította Winternitz Illés budapesti joghallgatót, mint a tüntetés állítólagos résztvevőjét. Win­ternitzet igazolás után a főkapitányság szaba­donbocsátotta, később pedig a hetedik kerü­leti kapitányság a tüntetésben való részvétel vádja alól fölmentette. Ekkor Winternitz föl­jelentést tett Staudt János rendőr ellen hiva­talos hatalommal való visszaélés miatt és elő. adta, hogy a rendőr őt, amidőn az Erzsébet­köruton a villamosra várva, gyanutlanul és bé­késen állott, hátulról ütlegelni kezdte, majd pedig a kordon mögé taszította, ahol az elő­állitandók voltak. Tíz perccel később tizenhét­tizennyolc előállitottal együtt útnak indították a kapitányság felé. Útközben odasúgta a mel­lette haladó, ugyancsak előállított Schuller Jó­zsef mérnöknek, hogy sikerült megjegyeznie, hogy az őt bántalmazó rendőr száma 496. Staudt János, aki a bekisérésben résztvett, véletlenül épen Winternitz mögött volt és meghallva szavát, előbb öklével szemen ütötte, majd pedig a kétkézre fogott kardhüvelylyel oly erővel taszította hátba, hogy a tiszti­orvos által kiállított bizonyítvány szerint hét napig gyógyuló sérülést szenvedett, A följelen­tésben Schuller mérnökre ós még három tanura hivatkozott Winternitz, azonban a rendőri nyo­mozás alatt ezeket a tanukat nem hallgatták ki. így azután a királyi ügyészség a uyomozást megszüntette, mert a kihallgatott rendörök azt vallották, hogy ők a bántalmazást nem látták. Ezt a határozatot a főügyészség is jóváhagyta. Ekkor Winternitz ügyvédhez fordult és képvi­seletében Hevesi Illés dr vette át a pótmagán­vádat és azt indítványozta a vizsgálóbírónál, hogy a vizsgálatot rendelje el és a három ér­dektelen tanút hallgassa ki. A vízsgálóbiró ezt, megint csak a rendőrök vallomására hivatko­zással, megtagadta. Hasonló határozatot hozott a magánvádló fölfolyamodására a vádtanács is. Ekkor a sértett ügyvédje, Hevesi Illés dr, a királyi Ítélőtáblához fordult, mely mint végső fórum, a vizsgálóbírót az érdektelen tanuk ki­hallgatására utasította s ennek megtörténte után pedig a napokban elrendelte a vizsgála­tot Staudt János ellen hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt, megváltoztatva négy fórumnak : az ügyészségnek, a főügyész^ sógnek, a vizsgálóbírónak s a vádtanácsnak egybehangzó határozatát. § (íyilkosság a mulatságon. Nagy mulat­ságra gyűlt össze ezév tavaszán a kalocsai fiatalság a Cár-féle vendéglőben. Már emelke­dett volt a hangulat, mikor a vendéglőbe jött Szabadi Sándor fiatal földbirtokos. Egy héttel azelőtt Szabadi egy uri mulatságból a korcsmá­ban mulató fiatalembereket kiverte és most belépésekor mindjárt azzal fogadták, hogy olyan legény-e még, mint volt a mult héten. Szabadi látván, hogy a bortól fölhevült tömeggel nem bír, előbb a söntésbe, majd az udvar egyik sarkában levő kamrába menekült. A legé­nyek utána szaladtak, a kamra ajtaját befe­szítették és Szabadinak gyorsan kellett sza­ladnia, hogy ellenfelei el ne érjék. Közben Szabadinak több barátja jött ki, akik párjára álltak. Most már Szabadi vette üldözőbe a duhaj legényeket és a legelői ért Benes Józse­fet két késszurással ugy megsebesítette, hogy tüstént összeesett és kevés időre rá a vendéglő udvarán meghalt. A kalocsai tör­vényszék erős fölindulásban elkövetett halált­okozó súlyos testisértés büntette miatt harmadfél évi börtönre ítélte Szabadit. A budapesti királyi Ítélőtábla elfogadta Földes Árpád dr védő érvelését, hogy a vereke­dés áldozata előbb a vádlottat jogtalanul bán­talmazta ós a súlyos testisértés bűntettének más minősítése alapján tíz hónapi börtönre szállította le Szabadi büntetését. Az Ítélet el­len a főügyész és a vádlott semmiségi panaszt jelentettek be, amelynek következtében ma volt a tárgyalás a Kúria előtt. A legfelsőbb bíróság Varga Ferenc dr koronaügyész-helyet­tes és 1'földes Árpád dr védő előterjesztése után a semmiségi panaszokat elutasította. § Sikkasztó varrónő. Nyolc esztendőt töl­tött már a börtönben Bohrai Magdolna szentesi varrónő többrendbeli lopás és sikkasztás miatt. A sok büntetés azonban nem használt, ő továbbra is túladott azokon a fehérnemiieken, amelyeket varrásba kapott. Legutóbb Trényi Julianna szentesi lakosnőt károsította meg, aki egy csomó zsebkendőt adott át kivarrásra. Dobrai Magdolna azonban, szokás szerint, eze­ket is eladta. Sikkasztás vétsége miatt vonta felelősségre a szegedi királyi törvényszék és a 92. §. alkalmazásával két hónapi fogházra Ítélte. Fölebbezés folytán ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa, amely a 92. §. mellőzésével az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette és a varrónőt egy évi börtönre ítélte. A közvédő semmísógi panaszszal élt. § Hatóság elleni erőszak. Zomborban Malbasits Ferenc büntetett előéletű csavargó egy este azzal a szándékkal, hogy valakit leüt és kirabol, kapualjban húzódott meg. Mielőtt azonban megtámadhatott volna valakit, Kiss András rendőrőrmester nyakoncsipte és igazo­lásra szólította föl. A csavargó igazolás helyett revolvert rántott elő és a rendőrőrmesterre fogta, ele az ügyes mozdulattal kicsavarta a merénylő kezéből és őt ártalmatlanná tette. Malbasits hatóság elleni erőszak miatt került a zombori királyi törvényszék elé, amely őt egy hónapi fogházra ítélte. A vádlott enyhí­tésért, az ügyész pedig súlyosbításért fölebbe­zett a szegedi királyi Ítélőtáblához, amely ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet. A büntető­tanács a terhelő körülmények figyelembe véte­lével Malbasits büntetését három hónapi fog­házra emelte föl. § Bicikli-vitából egy évi bőrtön. Szabad­kán Vinkov Balázs szabómester borozás közben vitatkozni kezdett Orcsics Géza szabómesterrel afölött, hogy kettőjük közül ki tud jobban bi­ciklizni. A pro és kontra vitából összeszólal­kozás támadt, mire Orcsics a további sértege­téseket elkerülendő, fölkelt az asztaltól, hogy hazafelé menjen. Vinkov ezen annyira föl­boszankodott, hogy Orcsics után futott és a Bercsényi-utcában bicskával kétszer ugymellbe­szurta, hogy Orcsics mellhártyagyuladásba esett és kilenc hónapig beteg volt. Vinkovot a szabadkai királyi törvényszóksulyos testisértés büntette miatt egy évi börtönre Ítélte, amit a szegedi királyi Ítélőtábla büntetőtanácsa ma délelőtt helybenhagyott. Vádlott és védője semmiségi panaszszal éltek. § Verekedő legények. Bácsmadarason Busa István, Busa József és Kovács Péter legények egy este megtámadták Fogl Lajost azért, mert ennek testvére Busa Istvánt megverte. Fogl a legények elől futásnak eredt, de azok üldözőbe vették s amint utolérték, vasbotokkal annyira összeverték, hogy Fogl ájultan terült el a föl­dön. A vádlottakat a szabadkai királyi törvény­szék fejenként hat hónapi börtönre Ítélte. A három verekedő legény enyhítésért fölebbezett a szegedi királyi ítélőtáblához, de a büntető­tanács helybenhagyta az elsőbiróság Ítéletét. § Orgazdaság. Hódmezővásárhelyen ifjabb Szenti Mihály a gazdájától, Széli Józseftől, huszonöt darab pulykát, száz tojást, lisztet, vöröshagymát és egyéb élelmiszereket lopott. A lopott holmikat olcsó pénzért eladta Ábrahám János hatvan éves gazdának, aki tudomással birt a jogtalan elidegenítésről, de ennek elle­nére megvette az ellopott élelmiszereket. A szegedi királyi törvényszék orgazdaság bün­tette miatt Ábrahámot nyolc napi fogházra Ítélte, az ügy azonban fölebbezés folytán a szegedi királyi Ítélőtábla elé került s a bűn­tetötanács helybenhagyha az elsőbiróság íté­letét. Vádlott semmiségi panasszal élt. KÖZGAZDASÁG (—) Kiállítások Szcntpétervárott. Szent­pétervári császári és királyi főkonzulátusunk jelenti, hogy október hó elsejétől tizennegye­dikéig szerszámok és eszközök kiállítása nyí­lik meg ott. A kiállítást a császári műszaki társaság rendezi. Bemutatásra kerülnek az összes kézműipari eszközök és szerszámok. A kiállításon a külföldi cégek képviselői is be fogják mutatni gyáraik gyártmányait. A jövő óv tavaszán az orosz császári aeroklub kiállí­tást "rendez. Szentpótervárott. Ez év végén Szentpétervárott kerámiai kiállítást rendeznek, amelynek programját már kidolgozták. (—) A IViederösterreicher Gewerbeverein tagjai Budapesten. A Niederösterreicher Ge­werbeverein tagjai vasárnap tizenkét óra ötven­öt perckor a nyugati pályaudvaron érkeznek Budapestre s itt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, a Gyárosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, az Országos Iparegyesü­let, az Országos Kereskedelmi Egyesülés és a Pesti Lloyd-Társulat kiküldötteiből alakult fo­gadó-bizottság fogja fogadni. A vendégek vasár­nap délután még megtekintik a magyar királyi mezőgazdasági muzeumot, az országos papír-, tanszer- ós iskolaszer-kiállítást és a Nemzeti Muzeum néprajzi osztályát. Délután öt órakor uzsonna lesz a Gerbeaud-pavillonban, este dísz­előadás az Operaházban. Utána a fogadó-bizott­ság díszebédet ad a Magyar Kereskedelmi Csarnokban. Hétfőn délelőtt a bécsiek meg­tekintik a magyar iparosok készítményeit a budai várlakban és a koronázó-templomban, majd több gyárban tesznek látogatást. Délben a Margitszigetre rándulnak, ahol a fogadó­bizottság dezsőnét ad. Délután három órakot megtekintik a Kereskedelmi Muzeumot, az Ipar­művészeti Muzeumot és a Műegyetem uj palo­táját. Este hét órakor a- főváros látja vendégül őket a Pesti Lloyd-Társulat dísztermében. Ked­den délelőtt ellátogatnak a parlamentbe, meg" tekintik az igazságügyi palotát, meglátogatják

Next

/
Thumbnails
Contents