Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-24 / 104. szám
1910 szeptember 24 DEL MAGYARORSZÁGI Rósa Izsó dr a vállalkozóval való szerződéskötést bizonyos évi föltételekhez kivánja szabni. Legyen a városnak a vasút vezetésébe beleszólása s tizenöt esztendő múlva megváltási joga. Obláth Lipót csak olyan föltétellel áll szóba a vállalkozóval, ha a háromszázezer koronás állami hozzájárulást magának tartja a város és nem adja ki a vállalkozónak, Dobay Gyula dr szerint figyelmen kivül hagytak egy nagyon fontos kérdést. Két eset lehet: vagy beválik, vagy nem válik be a vasút. Ha nem válik be, fölemészti a saját tőkéjétAmig az ötszázezer korona fönnáll, nem bukik meg a vállalkozó. Minden körülmény közt át kell vennie az üzemet a városnak. Ha rosszul megy, úgyis a város tulajdonába megy át, ha jól megy, csak a városnak lehet belőle haszna. Ha a város épit, egymillióháromszázezer koronáról kell gondoskodnia, mert csak háromszázezer koronát kap állami segitségképen. Az egymillióháromszázezer korona negyven százalékát az érdekeltek adják. Ha a város vállalkozónak adja ki a vasutat, akkor is ötszázezer koronával lesz odafüzve. A város érdeke megköveteli, hogy a vasutat mindenkép átvegye. Szigyárló Albert szerint Dobay dr világította meg legszebben a kérdést. Nem lehet szó egyébről, mint ötven százalék veszélyeztetésről. Legföljebb arról lehet szó, hogy a város nógyezérötszáz koronát kockáztatna, ha az üzem nem menne ugy, mint kellene. E csekély összegért, pedig kár volna elejteni a vasutat. Szesztay tanár kimutat 2'46 jövedelmet. A földek bérjövedelmének emelkedése a város kockázatát bőven kárpótolná. A bérjövedelmek ugyanis évi tizenötezer koronával emelkednek. Sajnos volna, ha a város mindig meghátrálna, amikor alkotni kell, azon a címen, hogy fél az esetleges veszteségtől. Azt kivánja, hogy má8 veszítsen. Híve a városi kezelésnek. Palócé László híve ugyan a városi kezelésnek, de az a nézete, hogy ne a tanyai vasúttal kísérletezzen a város. A vállalati megoldást ajánlja. Prokisch Ferenc azt mondja, hogy mire a város vissza akarná váltani a vasutat, nagyobb áldozatot kell hoznia, mint amennyit most áldozna, ha saját kezelésbe venné. A városj kezelést ajánlja. Szesztay László annak a határozott meggyőződésének ad kifejezést, hogy a. város ingatag talajra lép, mikor a vasutat vállalati kezelésbe adja. A vállalkozó csak kísérletezik ezzel a kérdéssel. A vasút építésének a fonalát akarják a kezükbe ragadni. Nálunk azt akarják, hogy a vállalkozó vezessen. Helyes lehet ez Máriapöcson, de helytelen nálunk. Lehetetlen hogy vállalat annyi állami támogatást eszközölhessen ki, mint egy erkölcsi testület. Számadatok indokolják, hogy a város sokkal olcsóbban jut a vasúthoz, ha maga építi meg, minthogyha vállalkozó épitené. Meggyőző érvekkel igazolja, hogy kár volna, ha a város kiszolgáltatná magát a vállalkozónak. Ha a város nem riad vissza a nehézségektől és kezelésbe veszi a vasútépítést: 1912-ben megnyílik a vasút Hangsulyozza> hogy a város az elsöségi részvényeket sokkal hamarabb elhelyezheti, mint egy vállalkozó. Helyi építési vállalkozóra szükségünk van ugyan, de végtelen kár volna a kezünkből kiereszteni. Foglalkozik a kockázattal s kimutatja, hogy ebben a dologban nem jogosult az a nagy pesszimizmus, melyet a vállalat megoldásának hivei emlegetnek. Ezt a közelmúltban épült gazdasági vasutak üzemeinek ismertetésével bizonyítja. Ha szegényebb vidéken sikerült a gazdasági vasút, sikerül majd Szegeden is. A bizottság ezután tizenöt szavazattal nyolc ellenében amellett nyilatkozott, hogy a gazdasági vasút megalkotását városi kezelésben véli megvalósitandónak és ilyen értelemben tesz javaslatot a közgyűlésnek. s Két interpelláció. Kormányos Benő dr a szeptemberi közgyűlésen az uj szervezeti szabályzat és a tisztviselők lakbériigye érdekében interpellál. x Hírek a tanácsból. A tanács ma kezdte meg az e hó huszonnyolcadikán közgyűlés elé kerülő ügyek tárgyalását. Schütz István törvényhatósági bizottsági tag indítványozta, hogy a Kálvária-utcát végleg aszfaltozzák. A tanács nem javasolja az indítvány elfogadását.— Kövessy Józsefnek a Petőü-sugáruton és a Rákóczi-téren létesítendő kifolyó, valamint a Vörösács- és Szél-utca kövezése tárgyában beadott indítványát a tanács javaslattételre adja ki. — Verséi városnak a bortörvény módosítására és a boritalfogyasztási adók eltörlésére vonatkozó köriratához a tanács hozzájárul. — A hosszas szabadságolások következtében fölmerült helyettesítések az elfogyott hatezer koronán tul ujabb kétezer korona kiadást okoztak. A tanács az összeg megszavazását javasolja. — A baromfi- ós nyul-kiáliitás céljaira négyszáz koronát utal, a koleramegfigyelésre pedig ezer koronát. — A Budapesten alakult Szegediek Köre kéri a várost, engedje meg a városi cimer használatát. Ebben a közgyűlés dönt. — Bokor Pál tanácsos indítványozta, hogy a tanács mondassa ki a közgyűlésen a köztisztaság liázikezelését, mivel a vállalkozó szerződése 1911 december 31-ón lejár. Az indítványt nem fogadták el, hanem kiadták véleményezésre a főkapitánynak. x A tanyai vassit érdekében az alsótanyai lakosok Pap István vezetésével holnap nagy küldöttséggel tisztelegnek a hatóságnál és a vezető törvényhatósági tagoknál. Kérik a vasútnak mielőbb való kiépítését. x A szentesi állomás liifoövitése. A szentesi közigazgatási bizottság ülésén szóbakerült az állomás kibővítésének a kérdése és ennek megvizsgálására bizottságot küldtek ki. A bizottság Nagy Sándor dr alispán elnöklete alatt tegnap kiment a helyszínre és hivatalosan megállapította az állomás-kibővítés szijkséges voltát. Szentes város tanácsa már két éve értesítette az államvasutak igazgatóságát a hiányokról és ez az ujabb intézkedés most valószínűleg eredménynyel fog járni. x Városrendezés. Az 1910. évben teljesítendő kövezésí és utcaburkolási munkákra vonatkozó terveket jóváhagyta a belügyminiszter. x Községi Jegyzők gyűlése. A községi és körjegyzők országos egyesülete október tizenhatodikán és tizenhetedikén délelőtt kilenc órakor tartja meg ez évi rendes közgyűlését Pest vármegye székházának közgyűlési termében, Budapesten. KQZQKTfiTÁS + A szegedi főréáüsliolís, gyorsírókor© ma, tartotta .alakuló-gyűlését Verő Leó dr vezetőtanár elnöklete alatt; A tisztikan a következőképen alakult meg: Elnök Sevin Henrik VII. osztályú tanuló, alelnök Tóbiás Béla VIII. osztályú tanuló, titkár Szetcíe Lajos VII. osztályú tanuló, főjegyző Nagy Lajos VII. osztályú tanuló, aljegyző Brunner Sándor VII. osztályú tanuló, pénztáros Tóth Károly VI. osztályú tanuló, ellenőr Beich István VII. osztályú tanuló, könyvtáros Wiewe József V. osztályú tanuló, levelezők Jankovics Ferenc VI. osztályú tanuló és Boss István VII. osztályú tanuló, előadók Sevin Henrik, Reiter Miksa VII. osztályú tanulók ós Tánczos Ferenc VI. osztályú tanuló. A „Royai"-kávéházhari 1 MA, SZOMBATON HASI KÁLMÁN » CZIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Séza ^ii^MgH KI MHllií ti. ü ff LEFON: §1, APRÓSÁGOK ^ Látogatás Edisonnál. Egy francia újságíró, Forbin Viktor, nemrégiben meglátogatta Edisont, a világhírű feltalálót orangei (Newyork állam) laboratóriumában, amely munkatelepei közt a legnagyobb. A laboratórium gyártelepnek is beillik, de igen barátságossá teszik a parkok, a rétek, amelyek az egyes épületeket körülfogják. A középponti épület háromemeletes s nyolcvan méternél hosszabb, ennek egyik elsőemeleti termében fogadta Edison az újsága irót. A terem hatalmas méretű, falain köröskörül szőnyegek, medvebőrök ; mindenféle állványon, az asztalokon tömérdek üveg, szűrőkészülék, lombik, fizikai és kémiai eszköz. Edison egy asztalnál ült s jóizüen nevetett: levelet olvasott föl munkatársainak, amelyben ismerőse egy kémiai műhelyben történt humoros esetről tudósította. A föltaláló még mindig a régi erőben van, hogy hatvan évesnél idősebb, ezt csak kissé görnyedt tartása árulja el. Az újságírót egy benyílóba vezette, amelyben csak egy asztal és két szék van. Az az ö gondolkodó-szobája. Néha hetekre is bezárkózik ide. Az ujságiró megkérdezte tőle, hogy ha valamely találmánya már „útban" van, mennyi ideig képes dolgozni egyfolytában? — Négy-öt napot majdnem minden alvás nélkül kibirok — felelte Edison. — Ilyenkör még ebédelni is futólag szoktam munkaközben. Már egészen hozzászoktam, hogy akkor alszom, amikor akarok. Két napig meg vagyok minden alvás nélkül. Edison laboratóriumában munkatársai között is vannak olyanok, akik három-négy napig dolgoznak szakadatlanul. Ez elengedhetetlen föltétele annak, hogy a föltaláló munkáját siker koronázza. — Melyik találmányát becsüli ön a legtöbbre? — Az izzólámpát. — Melyek a legkedvesebb foglalkozásai ? — A kémia és a kísérletezés. Őszintén mondva azonban, gyakran nagyobb élvezetet szerez nekem, ha lóháton benyargalom a környéket. Az újságírónak aztán megmutatták a laboratóriumot. Először egy harminchárom négyszögméter területű és tizenhárom méter magas hatalmas terembe vezették be. A falak mentén álló állványokon egy oldalt gyönyörű ásványgyűjtemény, a többi oldalakon pedig a könyvtár van elhelyezve. A könyvtár becsületére válnék akármilyen nyilvános intézetnek : hatvanezer kötet van benne, nem számítva a tömérdek tudományos folyóiratot és újságot. Ehez csatlakozik Edison magán-dolgozószobája. Teljesen egyszerű, semmi sem árulja el, hogy a legnagyobb feltalálóé. A középső asztalon egy csésze tej : Edison vacsorája. Gyomorbaja van, az orvosok szigorú étrendet szabtak ki neki. A másik oldalon az Edison-muzeumba nyílik az ajtó. AÍ; állványokon üvegekben a legcsodálatosabb dolgok : fogak, csontok, csigahéjak, makaróni. Itt van Edison legelső ismert találmánya, a villamos számológép, más találmányai: a dupleksz és kvadupleksz. távíró, a kinematográf, a mikrofon, mimeográf stb. és az első fonográf készítésénél használt alkotórészek, tölcsérek, hengerek, anatómiai fülmodellek stb. Az egyik melléképület valóságos gépgyárszámba megy ; ott készítik a gépeket és eszközöket, amelyekre Edisonnak szüksége van. A másik melléképület 13. számú terme a fonográfkisérletekre szólgál. Ezer meg ezer különböző alakú tölcsért, meg hengert lehet itt látni. Edison el is beszélte, hogy ő még mindig dolgozik fonográfjának tökéletesítésén és olyan gépezetet akar szerkeszteni, amely a legkisebb eltérés nélkül adja vissza az emberi hangot. —Azismert anyagok között,— mondotta,— egy sincs, amely teljesen érzéktelen volna a hanghullámok iránt. Ha tudnánk olyan anyagot találni, amely a hangot tökéletesen visszaveri és elég szilárd arra, hogy a gép készítésénél alkalmazni lehet., meg van oldva a kérdés. Ami legjobban megiepett a telepen — írja Forbin — Edison ügyeinek jogi képviselősége volt. Ez adhat talán leginkább fogalmat a nagy föltaláló működéséről. Saját ügyvédi irodája van neki, amelynek élén byer-Ciiester Frank dr, az Egyesült-Államok egyik legkiválóbb ügyvédje áll, Ez az iroda tartja számon Edison tömérdek szabadalmát, melyek a különböző, államokban kétezret meghaladnak, kezeli a számtalan pör't, mely a találmányok jogtalan utánzásától, elsajátításából származik. Hogy csak egyes adatokat említsünk meg, Edisonnak hatvankilenc.szabadalma van az izzólámpára és száznál több a fonográfra. ^ A japán sajtó viszonyok. A japán újságírás történetét eddig még senki sem irta meg s a történelmi munkák csak igen fölületesen foglalkoznak a sajtóval. Az európai irodalomban is csak kevés föl jegyzést találunk Japánország sajtójáról, az is egyoldalú. Pedig a iapán