Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-23 / 103. szám

12 OELM AGYARORSZAQ 1910 szeptember 23 birni a harmadikat, hogy helyeztesse át magát mis fogházba ; de mivel ez vonakodott kíván­ságukat megtenni, védő- és dacszövetségre lép­tek egymással. Sikerült is a szövetségeseknek minden akasztást elhalászni maguknak, ugy, hogy a kenyérkeresetétől megfosztott harma­dik hóhér kétségbeesett, mert Oroszországban a bakó nem kap rendes fizetést, hanem egy­egy akasztásért huszonöt rubel jár neki. Az el­keseredett hóhér végül öngyilkossági kísérletet követett el, amennyiben a saját kötelével, melynek oly sokáig nem vette hasznát, fölakasztotta magát. Társai azonban idején észrevették a dolgot ós kiszabadították a hurokból. A mi fogházunkban eleinte nem volt hóhér, de csak­hamar akadt. Egy nagy cellában összevesztek a rabok és egyik társukat elverték. A bántal­mazottat, saját kérésére, külön cellába zárták, ahol boszuterveket kovácsolt s végül a fog­ház igazgatóságának hóhérul ajánlkozott. Az igazgatóság ugy látta, hogy a csontos, hűlye­arcu ember alkalmas erre a tisztségre, külön­ben is tömeges emberölésért ült a börtönben. Minden akasztásért kapott huszonöt rubel fizetést és azonfölül három hónapi büntetés­elengedést. Minthogy akkorjában sok volt a dolog, rövid idő alatt ledolgozta a büntetését és szabadon bocsátották. Néhány hónap mul­tán ismét visszakerült, mert a volt hóhér ur a magánéletben sem tagadta meg ma­gát és egy csomó rablógyilkosságot köve­tett el. Emberünk meg sem várta az uj ügyeinek a törvényszéki végtárgyalását, ha­nem folyamodványt nyújtott be, melyben ki­jelentette, hogy kész ismét a régi mesterségét folytatni, ha büntetését ezzel ledolgozhatja. És a hihetetlen megtörtént: folyamodványát ked­vezően intézték el. A fogházban azonban talált már versenytársat, egy másik hóhért, akit ál­latias arca szinte fölavatott a mesterségére. Ez is elitélt volt egykor, mert az urát meg­gyilkolta, de lassacskán az is ledolgozza már a büntetését. A harmadik hóhér fiatalember volt és külsejére nézve kereskedősegódnek vagy pincérnek tetszett. Egy ideig egyikünk sem tudta, miféle mesterséget üz. Éleinte fogliázőr volt és ő hozta nekünk a kenyeret, vizet, ebé­det. Diskuráltunk vele és nem sejtettük, hogy esetleg ő teheti a nyakunkra a hurkot. Egy­szer csak elterjedt a hire, hogy a fickó kivégzi az elítélteket és már hat embert fölakasztott. Kérdőre vontuk, de ő rágalomnak nyilvání­totta a hírt. Néhány nap múlva azonban nyil­vánvalóvá vált hóhérvolta és ő teljesen is erre a mestersé^rj adta magát, vesztére, mert a másik két kollégája, — amint elmondottam — elmarta a jófalatoktól. TŰRÜÉNYKEZÉS Vád alá helyezett ügyvéd. (Saját tudósítónktól.) A kolozsvári törvény­szék vádtanácsa tegnap Albert Sándor dr-t, Ko­lozsvár egyik legkeresettebb ügyvédjét és ne­jét csalás büntetteért vád alá helyezte. Az esetnek előzményei itt következnek: Albert Sándor dr és Rosenfeld Dávid három évvel ezelőtt megvette Turman Olívérné szü­letett Csaba Margit, Csaba Adorján szatmári főispán nővére alsójárai birtokát száznegyven­hatezer koronáért. A vételár százharmincezer korona volt, tizenhatezer korona pedig az el­adást közvetítő Berenczey Kovács Géza fő­erdésznek volt fizetendő. A szerződést 1907 julius hó hatodikán írták alá. A vevők közül Albert Sándor adta a pénzt, Rosenfeld Dávid pedig vállalta a parcellázás elvégzését s a haszon felében egyeztek meg. Két év alatt lebonyolitódott az üzlet kilencven­négyezer korona nyereséggel. Mikor Rosenfeld kérte a haszon neki járó felét, Albert ezt megtagadta azzal a kifogással, hogy a birtokot nem ő vette meg, hanem a felesége. Föl is mutatott egy ilyen értelmű ujabb, 1909. január huszonharmadikán kelt szerződést. Hasonlókép megtagadta Albert Sán­dor ügyvéd a Berenczey főerdésznek járó tizen­hatezer korona kifizetését is. Erre mindketten bűnvádi följelentést adtak be Albert ollen. A vizsgálat során kihallgatták Turman Olivérnét, aki elismerte ugyan, hogy az uj szerződést is ő irta alá, de kijelenté, hogy azt nem tudta, hogy dr Albert Sáudorné nevére as<M, söt neki az okiratot aláirás végett azzal adták oda, hogy ez csak formalitás s csak a telekkönyvi bekebelezéshez szükséges. A vádtanács elnöke a tegnapi ülésen Rud­nyánszky Béla báró, előadó Szabó Jenő, szavazóbíró Kerekes János voltak. Rosenfeldet Farkasházy Zsigmond dr képviselte, Albert dr személyesen védte magát. A vádtanács a vád alá helyezés iratait áttette a kolozsvári ügy­védi kamarához, mely, jogerős vád alá helyezés­ről lévén szó, Albert Sándor dr ügyvédi gyakorlatát hivatalból felfüggeszti. § Az országos bírói és ügyészi egyesü­let szegedi osztálya szeptember hó huszon­negyedikén délután négy órakor a szegedi királyi járásbíróság huszonnegyedik számú tár­gyaló szobájában közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A számvizsgáló-bizottság kiegészítése. 2. A számvizsgáló-bizottság és pénztárnok jelentése. 3. A győri közgyűlésre képviselők kiküldése. 4. Esetleges indítványok. Erre az osztály tagjait azzal hivom meg, hogy a közgyűlés a megjelentek számára való tekin­tet nélkül határozatképes s az indítványok szóval ís előterjeszthetők. Szeged, 1910. évi szeptember tizenkilencedikén. Somlyódy István, osztályelnök. § Fölmentett hírlapíró. Egy hírlapíró állott ma a szegedi esküdtbíróság előtt nyilvános becsületsértéssel vádolva. Purjesz Mór makói hirlapiró 1908. októberében Makó város képvi­selőtestületét egy telepítési ügyből kifolyólag megtámadta egyik makói hírlapban. Az erős cikket azért irta Purjesz, mert Makó város képviselőtestülete leszavazta Hervay István alispán javaslatát, hogy Makón gyümölcsfa­telep létesítésére adjanak területet. A közgyű­lés utáni napon Purjesz a többi közt ezt irta a „Makói Ujság"-ban: „A makói képviselőtes­tület szűkkeblű, a világtól elmaradt, zsengés gondolkodású és amig Apátfalva képviselőtestü­lete bölcs parlament, addig Makó város kép­viselőtestülete fólkegyelmückből összetákolt kupak­tanács/" Makó város képviselőtestülete ezért sajtópört indított Purjesz ellen. A mai esküdt­széki tárgyaláson beismerte a vádlott, hogy ő irta az inkriminált cikket, de azzal védekezett, hogy ezt közérdekből totte és hogy állításainak valódiságát bizonyítani tudja. Hervay István csanádmegyei alispán és Tarnay Ivor főjegyző, akiket a bíróság tanuknak idézett be, bizonyí­tották, hogy Makó város többször hozott olyan határozatot, amely a törvénybe ütközött s amelyet meg kellett semmisíteni. A makói képviselőtestület bizalmatlan a felsőbb hatósá­goktól jövő kezdeményezésekkel szemben, külö­nösen a gazdasági és kulturális törekvésekkel. Több tanú kihallgatása után az esküdtek ki­mondották, hogy Purjesz cikke becsületsértő kifejezést tartalmaz, de ezeket bizonyítottnak vették s ezért fölmentették a vádlottat. § Kerités a kendergyárban. A szegedi kenderfonó-gyárban dolgozott Gáspár Mária munkásnő, de csak azért lépett alkalmazásba, hogy fiatal munkásleányok közelébe férkőzhes­sek és rábírja őket, hogy Halason lakó nevelő­anyja nyilvános házába menjenek. A mult év­ben két tizennyolc éves munkásleányt csábított rossz útra, a keritőnőknek már jól ismert fogá­saival. J. Mária és Zs. Mária el is utaztak Halasra, de négy nap múlva visszaszöktek onnan és följelentést tettek a szegedi királyi törvényszéknél Gáspár Mária ellen. A vádlott tagadott ugyan, de a bíróság a bizonyítékok alapján hét havi börtönre ítélte kerités miatt. Fölebbezés folytán ma délelőtt tárgyalta ezt a bűnügyet a szegedi királyi Ítélőtábla büntető­tanácsa, amely Gáspár Mária büntetését hat havi börtönre szállította le. § A pécskai vasúti katasztrófa. Október negyedikén lesz két éve, hogy Pécskán borzal­mas vasúti szerencsétlenség történt. A Szeged­ről elindult 62-es számú Acsev. személyvonat teljes sebességgel nekiszaladt az állomáson veszteglő 40-es számú tehervonatnak. Az össze­ütközés oly erővel történt, hogy a személy­vonat kocsijai darabokra zúzódtak. Szabó An­tal vonatvezető, Krajczár Mihály, Hajas István lókereskedők és Juhász János pécskai gazdál­kodó pedig meghaltak. Az utasok közül meg­sérültek a következők : Szabó István, Szabó Sándor, Börcsök Pál, Szász Lajos, Horváth Emii, Martaloszy János, Szabó Sándorné, Míg Imre és Baktár Mariska. A vizsgálat kiderítette, hogy a szerencsétlenség egyedüli okozója Szabó Márton napidíjas váltóőr volt. Szabó azt val­lotta, hogy a katasztrófát megelőzőleg rende­sen beállította a váltót, azután lefeküdt aludni Almában meghallotta a mozdony fütytyét, mire fölugrott és álmos fejjel újból megigazította a váltót. Nem gondolt arra, hogy a váltót már beállította, emiatt történt a szerencsétlenség A törvényszék a mult év október hó ötödikén vonta felelősségre Szabó Mártont gondatlan­ságból okozott emberölés, vétségéért ós négy évi fogházra ítélte. A vádlott védője a táblához fölebbezett. A tábla a büntetést két évi fogházra szállította le s ezt most a Kúria helybenhagyta. Ezzel a borzalmas katasztrófa aktái végleg le­zárultak. tüzelőanyag legolcsóbb beszerzési forrása Jutkovics Géza "•és Hl IJW1Í1141. • IllíföJ: Hl KÖZGAZDASÁG (—) Uj pénzintézetek. Nagyváradon Újvárosi Takarékpénztár cég alatt kétszázezer korona alaptőkével uj pénzintézet van alakulóban. — Marosvásárhelyen Erdélyrészi Általános Hitel­intézet cég alatt alapítanak uj pénzintézetet, amelynek alaptőkéje egymillió korona lesz. — Derecskén Derecskei Közgazdasági Bank cég alatt alakult uj bankvállalat. — Dombováron Dombovári Kereskedelmi és Iparbank cég alatt háromszázezer korona alaptökével létesült uj pénzintézet. — Belényesem megalakult a Belé­nyesi Hitelbank, amelynek alaptőkéje kétszáz­ezer korona. (—) A francia kormány és az osztrák petrolenmkfvftel. Már többször volt szó ar­ról, hogy a francia kormány repressziv intéz­kedésekkel készül megtorolni a francia tőkével alakult limanovi petroleumfinomitó megrend­szabályozását. Ez a represszió most bekövet­kezett. Tegnap óta a francia határon az osztrák petróleum után öt frankkal nagyobb vámot szednek. A francia autonóm vámtarifa szerint a petróleum vámja huszonöt frank, de a leg­több kedvezés alapján álló szerződéses tarifa tiz frank hektoliterenkint. Ki van azonban kötve, hogy olyan importált petróleum után, melyet nem közvetlenül a termelő országokból visznek be Franciaországba, öt frank pótilleték­surtaksze fizetendő. Az osztrák petroleumot Hamburgon át, tehát Németországon keresztül szállítják Franciaországba. Ám azért mindeddig nem alkalmazták ezt a fölemelt vámot az osztrák petróleumra. Tegnap óta azonban Dupuy kereskedelmi miniszter rendeletére életbeléptették ezt a rendszabályt, amely ki­zárólag az osztrák petroleum-ekszportot sújtja, miután a többi ekszportáló államok, Amerika és Románia, idegen terület érintése nélkül szállítják a petroleumot Franciaországba. (—) Nagy telekvásárlás Berlinben. Ber­linből táviratozzák, hogy három nagy bank, a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Berli­ner Bodengesellschaft nagy telekvásárló társa­ságot készülnek alapítani. Ez a társaság meg akarja venni a tempelhofi mezőt, mely eddig katonai gyakorlótér volt. A vételár hetven­két millió márka. Ha ez az üzlet létrejön, az építkezés Berlinben erősen föllendül és a la­kásviszonyok, melyek egyébként is sokkal kedvezőbbek, mint nálunk, jelentékenyen meg­javulnak. (—) Magyarok egy bosnyák részvény­társaság vezetó'ségében. A Szerajevóban székelő kereskedelmi és szállítási részvény­társaság folyó hó tizenhetedikén tartott igaz­gatósági ülésén az igazgatóságba fölvette Weisz Fülöpöt és Zala Adolfot, a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank igazgatóit és Stux Gézát, a Szabad. Agrár- ós Kereskedelmi Bank igazgató­ját. Weisz Fülöp egyidejűleg a részvénytársa­ság alelnökévé választatott meg. SZERKESZTŐI ÜZEMETEK. A. T. és neje. Jóleső érzéssel olvastuk ked­ves megemlékezésüket. Szives üdvözletüket köszönjük és hálásan viszonozzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents