Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)
1910-09-23 / 103. szám
23 DÊLMAGYAR OR SZAG 1910 szeptember 22 igaz volt, de azért mégis kitiltották az újságot. Most következnek sorra a többi külföldi 'apok, amelyek nem hallgatják el a járvány hireit. A Müvészház botránya. — Marakodó igazgatók. — (Saját tudósítónktól.) Hírül adtuk tegnap, hogy a Müvészház cimü művészeti egyesület kebelében revolverrel egybekötött háborúság tört ki. /rról szól a harc, hogy ki az igazgató a Müvészházban: Beák Jenö-e, avagy Bózsa Miklós? Ma, hogy erről személyesen meggyőződjék, fővárosi munkatársunk elment a Müvészház kiállítására és tapasztalatairól a következőket jelenti: Két Mollináry-önkéntes, egy bonne-kölsejü •dősebb hölgy és három-négy műkedvelő ur járt a Müvészház szellős termeiben. Nézték a képeket. Egykedvűen lógnak a pasztellek, olajfestmények, szénrajzok. Nekik — a műkedvelőkkel együtt — teljesen mindegy a Deák— Rózsa-affér, nem törődnek sem előzményekkel» sem a fejleményekkel. Szegény magyar művészet egykedvűen — talán titkolt örömmel is — lóg, lóg a falon . . . — Az igazgató úrral szeretnék beszélni! — Deák ur az irodában van, — felelte a pénztáros-kisasszony, hangsúlyozva a Deák urat, mert természetes, hogy ő az igazgató. Tényleg ott van Deák Jenő az irodában, irományokat rendez, majd elmondja: — A Müvészház igazgatósága, igenis elmozdított. Tessék megnézni, igy vagyok én elmo/.ditva. Itt vagyok, rendelkezem, ón, egyedül én. És ez nem erőszakoskodás vagy mi tőlem. A Müvészházzal kötött szerződés értelmében, én, nevezett egyesület igazgatósága utján egyáltalán nem vagyok sem fölfüggeszthető, sem elmozdítható. A Magyar Művészeti Részvénytársaságnak a Művészházzal kötött szerződésének nyolcadik pontja mondja, hogy a „részvénytársaság mindenkori igazgatója — ezidő szerint én, Deák Jenő — tölti be a Müvészház ügyvezetőigazgatói székét a szerződésből eredő jogok és érdekek hatályos megóvása és ellenőrzése szempontjából". Az igazgatóság tehát nem függeszthet fiit engem. Eltávolításról pedig azért nem lehet szó, mert a helyiség — a Jelzálogbankkal, mint háztulajdonossal kötött szerződés alapján — az enyém. Kijelentem hangsúlyozottan, hogy nem a Müvészház, mint intézmény ellen küzdök, hanem egy-két egyén ellen, akiket lopás és sikkasztás címén följelentettem. Az ügy többi részleteit eléggé szellőztették a lapok, csak anynyit mondhatok még, hogy tiszta lelkiismeretei nézek a fejlemények elé. Annyi tény, hogy tényleg Deák Jenő kormányoz a Müvészházban, bár az igazgatóság fölfüggesztette. A botrány egyébként szombaton kerül döntő elbírálás alá. Akkor ül össze a jelügyelő-bizottság, mely remélhetőleg rendet teremt, majd a botrány-ügyben. A bizottság tagjai: Ernuszt Lajos, hranocai Nagy Pál, Polnay Pál és ifjabb Zboray Béla. Megszólalt különben ebben a botrányban Bózsa Miklós dr is, aki a következőket mondotta: — A Művészház igazgatóságának a történteket hivatalosan megállapító nyilatkozatához nekem tulajdonképen egy szó hozzátenni valóm sincs. Az igazgatóság, úgyis mint fölöttes hatóságom, úgyis mint gentlemanek uri társasága, nekem a legfényesebb erkölcsi elégtételt szolgáltatta, amikor egyhangúlag bizalmat és hálás köszönetet szavazott, a rosszhiszeműen és orvul ellenem támadó Deák Jenőt pedig állásától felfüggesztette. Ezen az elégtételen tul még bíróilag is kiderült az ellenem Intézett orvtámadás alaptalansága és rosszhiszeműsége, amiről a B. XV. 281/910. ügyszám alatt kiadott s igazgatósági ülésünkön Teleky Géza gróf elnök által be is mutatott bírói ,Végzés" tanuskodik. A bíróságtól, fölöttes hatóságomtól, úriemberek társaságától egyaránt a legtökéletesebb elégtételt nyervén, az affér engem inost már igazán csak annyiban érdekel, hogy a Müvészházat sikerült megszabadítanom attól a béklyótól, mely a Magyar Művészeti Részvénytársaság és annak delegáltja képében az egyesületet kulturmissziója betöltésében állandóan akadályozta. NAPI _HIREK Magyar sikkasztó Amerikában. Mint ismeretes, a newyorki rendőrség a budapesti főkapitányság megkeresésére letar" tóztatta Kolláth Györgyöt, Erzsébetfalva község volt pénztárosát, aki a község terhére ez év tavaszán nagyobb Összeget sikkasztott és megszökött. Kolláth newyorki viselt dolgairól, letartóztatásának körülményeiről a következőket irják Newyorkból: Kolláth Newyorkban Kern Ernő dr néven élt s mindenkinek ugy mutatkozott be, mint egy bécsi születésű, mosonmegyei földbirtokos fia, akinek azért kellett Amerikába kivándorolni, mert mint papnövendék, Budapesten viszonyt folytatott egy házas asszonynyal. Kolláth Newyorkban a 247. Avenue A. alatt lakott a saját házában, amelyet nyolcezer dollárért vásárolt, ugy, hogy a vételár felét, négyezer dollárt, készpénzben kifizette, a hátralékot pedig, mint kölcsönt, a házra bekebeleztette. Alig vette meg Kolláth a házat, International Information Bure«u (Nemzetközi Tudakozódó Intézet) címen irodát nyitott és nagy lármával hirdette, hogy az iroda nemcsak jogi ügyeket, közjegyzői dolgokat intéz el sikeresen, mérsékelt díjazás mellett, de jelzálogkölcsönt is szerez, ingatlant vesz és elad, tűz, baleset és halál ellen is biztosit. Nikaraguába és délamerikai, valamint nyugat-indiai államokba telepit s mi több : sikkasztókat, csalókat, adósokat kinyomoz. Kolláth az irodába szerződtette Zorácl János volt aradmegyei jegyzőt, aki amellett, hogy az irodai teendőket is ellátta, még a házra i.s fölügyelt. Kolláth, mint mondják, nagyon egyszerűen ólt és rendkívül tartózkodó volt. Társaságba, korcsmába soha sem járt. Maga takarított, főzött. És rendkívül zsugori volt. Lakóit valósággal nyúzta s hogy uzsoráskodott is, arról tanuskodik az a tenger zálog-cédula, amelyet letartóztatásakor lakásán találtak. Érdekes Kolláth letartóztatásának története is. Kolláth Zorád Jánost augusztus 16-án, a North Germán Lloydnak Newyork és Bréma között közlekedő George Washington nevü hajóján azzal a megbízatással indította útnak, hogy azt az asszonyt, aki miatt neki Amerikába kellett vándorolnia, hozza magával. Zorádnak Kolláth utasítása szerint a budapesti Fehér ló-hoz címzett szállóban kellett megszállnia, ahol is várnia kellett arra az asszonyra (Kolláth feleségére), aki nála jelentkezik és fölmutatta azt a karikagyűrűt, amelybe 1904 október 11-iki dátum van bevésve. Hogy Kolláthnénak Zorád személyazonosságát illetően semmi kétsége ne legyen, Kolláth képeslevelezö-lapra levétette az egész Zorádcsaládot s az alá a kép alá, melyet felesége címére (Felső-Iregh, Tolnamegye) küldött, ezt irta: „Kedves Erzsike! Itt küldjük a legutóbbi fényképünket. Pisti már nagy fiu, a kis Magduska is szépen nő. János, ugy-e, megöregedett? De azért nincs ilyen öreg, mint a kép mutatja. Miért nem ir gyakrabban? Szívesen üdvözöljük. Nagy-e már a Tiborc stb." Ezt a levelező-lapot Kolláth nyilván azért küldte, hogy felesége ráismerjen Zorádra. A kép azonban, ugylátszik, nem valami jól sikerült, mert Kolláth felesége informálására szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy János (Zorád) nincs olyan öreg, mint a kép mutatja. A budapesti í-endörséget ez a levelező-lap vezet! e nyomra. Zorádnak, akit Budapesten letartóztattak, halvány sejtelme sem volt arról, hogy a gazdája kicsoda s igy történt, hogy a neki megmutatott gonosztevők albumában ráismert Koiláthra. A rendőrség persze azonnal kábelezott a newyorki osztrák és magyar konzulátusnak, ahol Nuber Sándor főkonzul a konzulátus egyik titkárát, Vaczek Lajost bizta meg a nyomozással. Vaczek derekasan megfelelt föladatának. Azonnal érintkezésbe lépett a hatóságokkal, magához vett több Pinkertondetektivet és alig néhány órai nyomozás után máris megállapította, hogy Kern dr csakugyan nem más, mint Kolláth György, Erzsébetfalva körözött pénztárosa. Kolláth épen aludt, mikor a detektívek rajtaütöttek. Az első pillanatban beismerte, hogy azonos a keresett Kolláth Györgygyei, később azonban, ugylátszik, meggondolta a dolgot, mert letartóztatása óta állhatatosan tagad. A newyorki konzulátus a kiadatási eljárást megindította ellene és intézkedett az iránt, hogy a budapesti főkapitányság a kiadatási eljáráshoz szükséges okmányokat, nevezetesen pedig Kolláthnak hitelesített fényképét a személyazonosság megállapithatása céljából küldje meg. Kolláth lakásában a detektívek találtak több Kolláth Györgynéhez címzett levelet. Nuber főkonzul a házra biztosítási végrehajtást vezettetett s ezért szinte bizonyos, hogy az erzsébetfalvai községi pénztárból ellopott összeg egyrésze megtérül. A Kolláth által elsikkasztott értékpapíroknak azonban a detektívek eddig még nem akadtak a nyomára. Ha a newyorki főkonzu. látus Kolláth személyazonosságát minden kétséget kizáróan ki tudja mutatni, akkor Rolláthot minden további eljárás nélkül, mint nem kívánatos bevándorlót, deportálják. Minden valószínűség szerint Williams bevándorlási biztos valamelyik Fiúméba induló Kunardliajóval indítja útnak, hogy a magyar hatóságok már Fiúméban rátehessék a kezüket. Koliáth a Newyorktól Fiúméig terjedő utat is mint külön zárkába csukott fogoly teszi meg. — Ebéd Aehrenthalnál. Bécsből jelentik: Aehrenthál gróf közös külügyminisztert a közös miniszteri értekezlet után a király kihallgatáson fogadta. Aehrenthál a minisztertanács lefolyásáról referált. — Lukács László magyar pénzügyminiszter a közös minisztertanács után Bilinski osztrák pénzügyminiszterrel tárgyalt hosszasabban. — Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök a közös miniszteri értekezlet után a Magyar Házba hajtatott, azután pedig feleségével együtt résztvett Aehrenthál gróf külügyminiszter ebédjén. Az ebédre hivatalosak voltak még a közös minisztertanács összes tagjai. — József főherceg Budapesten, József főherceg ma reggel Bécsből Budapestre érkezett. — Uj miniszteri tanácsos. A király Szomjas Lajos dr miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá nevezte ki. — A kalocsai érsek betegsége. Kalocsáról jelentik: Városy Gyula kalocsai érsek a tegnapi napot, a körülményekhez képest jól töltötte. Estefelé a betegnél légzési nehézségek állottak be, melyek csak morfiuminjekció után enyhültek. Az érsek ezután elaludt. Ma reggel magához hivatta a klérikusokat és elbúcsúzott tőlük. A nagybeteg kilenc óra felé ujabb légzési nehézségekkel küzdött. — A jubiláló buddhizmus. Jövő év májusában örömünnepet ülnek a buddhisták. Akkor lesz kétezerötszásadik évfordulója annak, hogy Liddharta Gautania, a szakiák hercege, buddhcívá lett. Ezt az ünnepet követni fogja egy juliusi ünnepély, az első szent beszédének az emlékére és egy októberi ünnepély, amelyen a tanítványok kiküldetésének az évfordulóját fogják megünnepelni. Ünnepelni fognak mindenfelé, de minden ünnep között a legnagyobbszerü a pánbuddhista kongresszus lesz októberben. A kongresszust a Benares mellett levő vadaskertben vagy Buddha Gajaban tartják meg és sok programpontja közt bizonyára a legfontosabb a buddhista egyetem megalapítása lesz. Európa több országa szintén részt vesz majd az ünneplésben. Talán egyedül Magyarország marad ment ettől. Azonban valami kis részt mégis kap belőle, mert hír szerint Oatani Kosní gróf, a kiotoi nissihongausi buddhista szokta vezetője, aki rokonságban van a japán uralkodóházzal, Budapestre jön. A gróf nagy körútja során jut el a mi fővárosunkba. Bejárta már Kinát, volt a tibeti Dalai Lámánál, volt mindenütt, ahol buddhisták élnek és mindannyiukat egy zászló alá akarja vonni egy nagy szövetségbe, amelynek bizonyára nemcsak szellemi, de hatalmi súlyát is megfogja érezni a Nyugat. Ha sikerül a szövetség megalapítása, akkor négyszázötven millió ember áll egy cél, egy eszme szolgálatába. Oatani Európába jön, valószínűen nem látogatni, hiszen itt nevelkedett, hanem bizonyára serkenteni azt az akciót, amelyet a buddhizmusnak Európában való elterjesztése érdekében indítottak. A gróf Budapesten Lévy Lénárd Jenőt látogatja meg, akit a minap nevezett ki a Deutsche Pán Gesellschaft magyarországi képviselőjévé. — Negyven éves találkozó. Negyvennégy fiatal, érettségit tett ifjú indult ezelőtt negyven évvel neki az életnek a pécsi főgimnáziumból és ma, amikor a negyven éves iskolatarsi találkozóra összejöttek, épen a negyedrészük, tizenegy élemedett ember üdvözölte egymást. Nyolcan mentették ki elmaradásukat. A volt iskolatársak délelőtt, a belvárosi plébániatemplomban, misét hallgattak, majd délben a Vadember-szálló éttermében gyűltek össze társasobédre. A megjelent iskolatársak névsora a következő: Bernáth Kálmán főszolgabiro Tab, Csukássy Henrik nyugalmazott számtanácsos Budapest, Dorosich Ferenc miniszteri számtanácsos az igazságügyminisztériumban