Délmagyarország, 1910. szeptember (1. évfolyam, 85-109. szám)

1910-09-22 / 102. szám

22 DÉLMAQYARORSZAO 1910 szeptember 21 Az egybegyűltek lelkesen kiáltottak 161 a császárral és azután viharosan, percekig tartó hoch!- és hurrái-kiáltásokkal éltették a német császárt. A beszédet szűnni nem akaró ujjongás és Heil-kiáltás kisérte és a lelkesedés rendkívül nagy volt. A német császár kezet íogott azután a polgármesterrel, aki erre bemutatta neki az alpolgármestereket és a községtanács elnökségét. A császár a bemutatottak mindegyikével néhány szíves szót váltott. Látogatás a királynál. Bécsből táviratozzák: Vilmos császár ma délelőtt meglátogatta Ferenc József királyt. A látogatás körülbelül egy óráig tartott. Dezsöné a német nagykövetnél. Déli egy órakor Tschirschki bécsi német nagykövet Vilmos császár tiszteletére dezsönét adott, melyen Vilmos császár, Ferenc József, Ferenc Ferdinánd trónörökös és Frigyes főherceg is részt vettek. Megjelent a dezsönén Khuen-Héderváry Károly gróf, magyar miniszterelnök is. A császár a magyar kiállításon. Bécsből jelentik: Vilmos császár ma délután félőt órakor kiment a bécsi nemzetközi kiállításra és öt órakor megtekintette a kiállítás magyar pavillonját. A császár fogadására a magyar kormány képviseletében Kazy József földmivelésügyi államtitkár, Moldovány Sándor miniszteri fogalmazó kíséretében jelent megSzázharmincnyolc agancs. Hogy valamiképen kétségben ne maradjunk a béllyei vadászatok eredménye iránt, félhivatalos tudósítást kaptunk Vilmos császár vadászszerencséjéről. Megtudjuk a tudósításból, hogy Vilmos császár a háromnapos cserkész-hadjárat alatt a következő szarvasokat lőtte: egy tizenkétagancsost, három tizennégyagancsost, négy tizenhatagancsost és egy husz-agancsost. Vagyis összesen százharmincnyolc agancsot hozott a császárnak a béllyei kirándulás, amely, a félhivatalos szerint, egyébként is tele volt vígalmasan szép részletekkel. így az egyik tizenhatagancsost a császár kissé magasan találta, mire a tiszteletlen állat elfutott és elő se került többet. Becsületére legyen azonban mondva, hogy a lövés után térdrebukott, bizonyára felséges üldözője iránti hódolatból. A két utolsó cserkészés története se mindennapi. Ez egy hatalmas, tizenhatagancsosnak szól, mondja a félhivatalos, de, sajnos, őfelségének ez alkalommal kevés vadászszerencséje volt és ez a cserkészés tulajdonképen eredménytelen maradt. Izabella főhercegasszonyra ez este ritka vadászszerencse mosolygott. A főhercegasszony ez estén, röviddel az elutazás előtt, egész rövid cserkészésen volt Gladaricában, ahol Szent Hubertus a Vilmos császár által e hó tizenhetedikén megsebesített beteg szarvast vezette puskacsöve elé. A szarvast őfensége jól irányzott lövéssel leteritette és konstatálható volt, hogy ősszarvas a szónak valódi értelmében, ugy a testi erejét, mint a hatalmas agancsozatot tekintve. Oly példány, amely minden eddig látottat fölülmúl és aminőt valószínűleg hosszu-hosszu ideig nem fognak találni. Ez az esemény természetesen általános, nagy örömet keltett — már tudniillik a vadászok körében — és evvel az örömmámorral szivében távozott a felséges vendég Karapancsáról. Közös minisztertanács. Bécsből táviratozzák: Holnap délelőtt tiz órakor közös minisztertanács lesz, amelyen az elnöklő Aehrenthal gróf közös miniszteren kivül résztvessnek: Schönaich hadügyminiszter, Burián báró közös pénzügyminiszter, KliuenHéderváry gróf és Bienerth báró miniszterelnökök, Lukács László pénzügyminiszter és MontecuccoU ellentengernagy. A közös konferenciát még holnap be is fejezik. Napirendjén a delegációk elé terjesztendő javaslatok szerepelnek. Megtámadott mandátumok. A Kúria első választási tanácsa ma folytatta a Szabadka II. kerületében munkapárti programmal megválasztott Janiga János dr mandátuma ellen benyújtott petíció tárgyalását. Telétleni Ármin dr, a megtámadott képviselő védője, folytatta tegnap megkezdett beszédét és a petíció elutasítását kérte. Ezenkívül, minthogy az ellenjelöltnek, Mukits Simonnak négyszázhatvanhárom szavazata inficiálva van, a vizsgálat elrendelését kérte arra nézve, hogy Janiga tulajdonképen nem hatvannyolc, hanem ötszázharmincegy szavazattöbbséggel győzött. A Kúria határozatát pénteken délben hirdeti ki. A II. választási tanács a Mnzslay Gyula képviselő ellen benyújtott petíció tárgyalását folytatta. Gábor Illés dr, a megtámadott képviselő védője, terjesztette elő védelmét. A megtámadott választási elnökre, Hanzély Mártonra nézve előadja, hogy Hanzély, aki árvaszéki elnök, mindig függetlenségi érzelmű volt. Majd egyenként cáfolta a védő a petició állítását s kérte a kérvény elutasítását. Azután Feledi Jenő dr, Hanzély választási elnök védője beszélt. A tárgyalást folytatják. A cseh-néinet megegyezés. Prágából jelentik: A tegnapi megegyezés után remélni lehet, hogy a csehországi tartománygyülésnek most következő ülésszaka eredményes lesz. Azt hiszik, hogy lehetséges lesz a tartományi bizottságot megalakítani, a pénzügyi kérdéseket elintézni és a németek kívánságának megfelelően a tartományi bizottsági állásokat szaporítani. A helyzet súlypontja most természetesen a nemzeti politikai bizottságban van. A tartománygyülés szeptember 27-én tartja legközelebbi ülését. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 22, csütörtök Gül Baba. „ 23, péntek: Gül Baba. „ 24, szombat-. Bilincsek. „ 25, vasárnap d. u.: Falurossza. „ 25, „ este: Az obsitos. (Díszelőadás.) A szegődi színházbérlet. A legtöbb vidéki városban szeptember huszonnegyedikén kezdik meg az 1910—11-iki színházi évadot. „Kevés város van olyan, amelyik ne dicsekedve adná ki a bérlők névsorát. ..", irja ebből az alkalomból egyik aradi lap. Szegednek bizony, sajnos, nincs oka dicsekedni a színházbérlettel. Mert igaza lehet az aradi lapnak, hogy kevés olyan vidéki város van., amely ne dicsekedhetnék a bérlők névsorával, de Szeged ezek közé a kevés vidéki városok közé tartozik. Magyarországnak a főváros után legnagyobb városa, amely hívatva volna Délmagyarország kultúréletének vezetője lenni, megközelítőleg sem rendelkezik azzal a színházi közönséggel, mint a nálánál félakkora kis vidéki városok. Szomorú igazság, de így van. Ha igaza van annak az elmés mondásnak, amely az emberek kulturáját az elfogyasztott szappan mennyiségétől teszi függővé, akkor sokkal több joggal tekinthetjük egy város kulturélete fokmérőjének a színházlátogató közönséget. És ha elfogadjuk ezt az igazságot, akkor el kell fogadnunk azt az igazságot is, hogy a legnagyobb vidéki város a magyar kulturvárosok között nagyon utolsó helyet foglal el. Nézzük csak a vidéki városok szinházbér. letét. A nagyváradi színházban, amely, ugy hisszük, vezet ebben a tekintetben is, mint sok másban, a bérlet ebben az évben száztízezer koronát tesz ki. Pedig a nagyváradi Szigligeti-szinház sokkal kisebb, miut a szegedi. A debreceni színháznak is körülbelü' ugyanilyen bérlete van. Pedig a jó debreceni civísek és civák ugyancsak nem vádolhatók meg kulturális törekvésekkel. Debrecen után tudomásunk szerint Arad következik, amelynek szintén jóval kisebb a színháza, mint Szegedé. A „kis modern Babylon", mint ahogy szeretik nevezni városukat az aradiak, szintén közel jár a százezer koronás színházbérlethez. Sorra következik Arai után Temesvár, amelynek erős riválisa Miskolc, az ő hatvanhetvenezer koronás színházbérletével. Mily messze van ezektől Szeged?! Előtte áll még Kassa, Kolozsvár, sőt Székesfehérvár is. Ezután következik csak Szeged, egy szinte hihetetlen bérletösszeggel: harmincezer koronával. Még jó jelenségnek kell neveznünk, hogy ezzel az összeggel ily hátul áll Szeged. Tehát körülbelül csak a tizedik helyen áll Szeged. A legnagyobb magyar vidéki várost nyolc-kilenc jóval kisebb város megelőzi. Hogy miért? Erre igazán bajos felelni. Szeged gazdagváros, szereti a jelenlegi színtársulatot, amelynek sok tagját vallja kedvencének. Megkérdeztük Almássy Endrét, hogy mi az oka a feltűnő csekély bérletnek. Rezignáltán felelte az igazgató: — Nem tudom, mi az oka a kis bérletnek, de azt tudom, hogy a szegedi színház jövedelme is ugy viszonylik a többi vidéki szinház jővedelméhez, mint a bérlet. Az okot tehát aligha kereshetjük a színtársulatban. A szegedi színháznak kétségtelenül épen ugy meg vannak a hibái, mint minden vidéki városnak. Egyszerű, ódon díszletei, hiányos énekes személyzete és egyéb hibái erős kritika tárgyává tehetők, de viszont drámai — különösen a női — együttese elsőrendű. A férfi és női kórus is megállja helyét. És amit legelőször kellett volna említenünk, a szeged; színháznak van az ország legdrágább vidéki primadonnája. A közönség szeretete igazolja, hogy Felhő Rózsi képességei arányában kapja az évi tizenhatezer korona fizetést. És a szegedi színtársulatnak van egy Nyáray Tónija is, aki pedig az ország legjobban fizetett buffója. Ily nagyfizetésü művésze nincs a vidéknek, de azért bizonyos, hogy senki sem sokalja ennek a sokoldalú univerzális tehetségnek a tízezer korona évi fizetést. Olyan tagokkal rendelkezik tehát a szegedi szintársulat, akikkel ugyancsak meg lehetne hódítani a közönséget. A jelen tehát nem adott igazat néhai Makó Lajosnak, a tavaly elhunyt kitűnő szegedi igazgatónak, aki azt hitte, hogy több elsőrendű tag közreműködésével meg lehet törni a szegedi közönség közönyösségét. Joggal lehet a művészet iránti közönyösséggel vádolni az olyan közönséget, amely harmincezer koronás bérletet tud csak csinálni. Nem Almássy védelmére irjuk e sorokat, de ha a közönség és a sajtó elfogulatlanul akarja hirálni a szegedi szinház működését, lehetetlen elsiklani a fenti szám fölött. b. I. * Kállay Jolán Nyitpán. Kállay Jolánról, a sokat hányatott zseniális prímadonnáról mindenki ugy tudta eddig, hogy valahol Oroszországban keresi a csengő babérokat. Ugylátszik, a primadonna időközben megunta Moszkva és Pétervár orfeumait, legalább erre vall az a körülmény, hogy leszerződött egy harmadrangú társulathoz — Nyitrára. Valamikor az elsők között is első volt, most pedig kénytelen beérni a felvidéki közönség tapsaival, egy egészen kicsi, jelentéktelen színtársulatnál. Egyébként nem is olyan gyönge a Szabó Ferenc társulata. Néhány ismert színész és színésznő is van közöttük. íme a névsor: Kállay Jolán szubrett primadonna, Bándy Rózsi koloraturénekesnő, Füredi Ilonka énekes naiva, Sz. Hervai Erzsi drámai hősnő, Sebestyén Irma énekesnő, Róna Rózsi szende, naiva, G. Székely René komika, anyaszinésznő, Fekete Mariska, Till Irma, Pálfi Margit, Pintér Irma, Radványi Böske, Rédei Frigyesné kardalosnők és segédszinésznők. — Szabó Ferenc hősszerelmes, Fodor Oszkár bonviván, Inke Rezső énekes-bonviván, Nagy Gyula opera- és operettszerelmes, tenor. Barics Gyulajopera, operett és népszínmű bariton, Gulyás Menyhért operettbuffó, JusthGyula apa- és jellemszinész; Rédey Frigyes, Pintér István, Török Sándor, Fekete Béla, Réz József, Aczél Antal kardalosok és segédszinészek. * A színházi iroda birei. Szombaton rendes bérletben is szinre kerül a Bilincsek, ez a nagyhatású dráma, amely a közönség páratlanul meleg érdeklődésével találkozott a bemutatón. A szereplök ugyanazok maradnak, akik eddig voltak. — A legközelebbi bemutató Henneguine és Weber, a fejedelmi jókedvüségéről híres francia irói cég uj bohózata, a Csitulj szivem lesz. Ezzel kezdte meg az idén az őszi szezont a Vígszínház, állandóan műsoron tartva, azóta is a darabot. Á főbb szerepeket Tóvölgyi Margit, Kende Paula, Várnay Janka, Juhászne, Almássy, Csíky, Pesti, Mihó játszák. — A Mu-